Hídlap, 2003. augusztus-december (1. évfolyam, 1-82. szám)

2003-11-28 / 62. szám

Hírlap az Ister-Granum Eurorégióból ára: 78 Ft / 9,5 Sk, előfizetőknek: 62 Ft / 8,5 Sk I. évfolyam, 62. szám 2003. november 28., péntek Stefánia Főszerkesztő-helyettes: Horváth Balázs * Szerkesztők: Koller Péter (szlovákiai bel- és külpolitika), Bartal Tímea (régió), * Főmunkatársak: Oravetz Ferenc (szlovák hírek), Nagy Balázs (sport), Váczy H. István (kultúra) * Munkatársak: Árpósi Károly, Bukovics Krisztián, Epress József, Gál Kata, Magyar Eszter, Muzslay Ágnes * Művészeti vezető: Balage P. Szeder • Tervezőszerkesztő: Ágfah/i Loretta • Szerkesztőségi titkár Jászberényiné Kárász Krisztina • Szerkesztőség: 2500 Esztergom, Deák Ferenc utca 4., postacím: 2501 Esztergom, Postafiók 233., telefon: +36 (33) 500-750, telefax +36 (33) 500-750, e-mail: hidlap@esztergom.hu • Kiadja a Strigonium Rt., 2500 Esztergom, Deák Ferenc utca 4., telefon: +36 (33) 510-040 • Felelős kiadó: Kipke Ferenc igazgató • Hirdetésfelvétel: Steindl Balázs, 2500 Esztergom, Deák Ferenc utca 4., telefon: +36 (33) 500-750 • A hirdetések tartalmáért a kiadó nem vállal felelősséget. • Terjeszti a Magyar Posta Rt., Rábahír Rt, Buvihrr Rt., valamint az alternatív terjesztők. • Előfizethető a híriapkézbesítőknél, a postán, a rikkancsoknál, valamint a szerkesztőségben Előfizetési díj egy évre 14 400 forint (1 918 korona), fél évre 7 500 forint (1 027 korona), negyedévre 3 900 forint (535 korona). • Nyomda: Komáromi Nyomda és Kiadói Kft., 2901 Komárom, Igmándi út L (Postafiók 21.), felelős vezető: Karács János ügyvezető igazgató Virítsd a lóvét! Kibeszélőshow-kon edzett amerikai angolságommal szólva: a reggeli vékap (wake up) italom (bögre ká­vé) kortyolgatása közben, szemeim dörzsölgetve és még jelentőseket ásítva azon tanakodtam, vajon jó- e közzétenni a közszereplők vagyoni helyzetét, illetmé­nyeit miegyébt? Nem hatá­roztam véglegesen, bizony­talankodtam, mint Sándor a tyúkólban. Egyfelől azt mondom, nem, tegyék ak­kor közzé Buci Béla pék, vagy Katedra Ilona tanár ke­resményét és anyagi állapo­tát is, más kérdés, hogy ez humoros lenne, az alanyok felől nézve inkább tragikus. Másfelől meg de, igenis tud­juk meg a közszereplők, je­lesül a politikusok havi fixét (és a pótlékokat), mert az ál­lam, konkrétan a mi (Buci Béla pék, Katedra Ilona ta­nár stb.) pénzünket költik. Nem vájkálnék - „de most már késő” a honvédelmi miniszter, Juhász Ferenc in­gatlanügyeiben sem. ha ép­pen nem mostan szeretne beköltözni a százmilliós bu­dai villájába, s ez nem pisz­kálná fenemód a csőrömet. Mert neki még sikerült (ne­kem nem) a mutatvány, hogy harmincmilliós köl­csönt vegyen fel (jövőre ez már nem megy), meg hogy 12 milliós bevallott megta­karított vagyonkájából - igaz, családi segédlettel - 65 milliós alaptőkét kovácsol­jon. Hadd legyek Juszt Laci: ötvenezer, oppardon, fel van emelve, 53000 forintos mi­nimálbérből nem egész 157 esztendő szükséges egy százmilliós házacska össze- grundolásához - ha feltéte­lezzük, hogy közben nem eszünk, nem iszunk, nem la­kunk és nem ruházkodunk. Őszinte érdeklődés buzog bennem, hogy kik lehetnek a Juhász família tagjai, mert az én rokonaim még háromszáz év alatt sem tud­nának egybehordani még egymillió forintot sem, s így van ennek az országnak több mint kétharmada (hogy hadd legyek egy ki­csit szocialistán érzékeny kereskedelmitévé-riporter). Mondanám, hogy jó lenne benősülni ebbe a családba, amely ennyi lóvét csak úgy összedob, de az érdekhá­zasság nem vonz. Inkább megyek Sándor után a tyúkólba, bízva a vak tyúkokban. Sam (Yaist) HU ISSN 1785-0592 9 771785 059057 03332 „Esztergom” díszterem a beregszászi főiskolán- Ister-Granum Eurorégió ­Kép és szöveg: Bukovics Krisztián Tegnap délután három órakor a Vármegyeháza dísztermében Meggyes Ta­más esztergomi polgármes­ter hitelesítette aláírásával azt a szerződést, amely sze­rint Esztergom városa 4,5 millió forinttal támogatja a beregszászi Kárpátaljai Ma­gyar Tanítóképző Főiskolát. Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Ma­gyar Főiskoláért Alapítvány elnöke elmondta, hogy a főiskola tervé­nek a gondolata már 1993-ban megszületett. Rá egy évre a nyír­egyházi Bessenyei György Tanár­képző Főiskola kihelyezett speciális képzése keretén belül indult meg a beregszászi magyar nyelvű felső- oktatás tanítói, óvodapedagógiai, angol-történelem és angol-földrajz szakon. Az iskola 1996-ban kapta meg az ukrán Oktatási Minisztéri­umtól az önálló oktatásra feljogosí­tó működési engedélyt, 2001-ben pedig egy erre a célra létrehozott alapítvány segítségével megtörtént az intézmény akreditációja is. Az idén 720 diákot oktató főiskola ed­dig bérelt helyiségekben, épületek­ben működött, 2001-ben azonban Beregszász Közgyűlése áz intéz­ménynek ajándékozta a város fő­terén álló, egykor a Törvényszék otthonaként működő 5100 négy­zetméteres épületet. Az 1908-1909 között Jablonszky Ferenc tervei alapján elkészült építmény 1944 után szovjet laktanyának, majd ké­sőbb hadiipari műszergyárnak adott otthont. Az épület teljes felújí­tásához körülbelül hatszáz millió forintnak megfelelő összegű anya­gi fedezetre lenne szükség. A főis­kola az ukrán államtól erre a célra nem kapott támogatást, ezért kénytelen pályázatok és támogatá­sok útján előteremteni ezt az össze­get. Az intézmény vezetői azzal a kéréssel fordultak a magyarországi települések önkormányzataihoz, hogy lehetőségeikhez mérten járul­janak hozzá az épület egy-egy ter­mének részleges vagy teljes felújí­tásához. A főiskola vezetőinek szándéka szerint a felújított ter­mek annak a településnek a ne­vét viselik majd, amelyek a res­tauráláshoz a szükséges összeget biztosították. így jöhet majd létre az „Esztergom” díszterem Bereg­szászon, hiszen Esztergom váro­sa a Törvényszék legnagyobb helyiségének, a díszteremnek a felújításához járul hozzá 4,5 mil­lió forinttal, amit két ütemben folyósít a közhasznú Kárpátaljai Magyar Főiskoláért Alapítvány­nak. Soós Kálmán, a kárpátaljai főiskola rektora úgy véli, hogy a főiskola a szakmai és a foglakoz­tatás téren végzett munkájával nagyban hozzájárul a kárpátaljai magyarok „túléléséhez”. Luxusingatlant vett a honvédelmi miniszter Juhász Ferenc honvédel­mi minisztert és családja egy fővárosi, XII. kerületi, kétszintes luxusingatlan új lakója. A politikus a va­gyonnyilatkozata szerint hétmillió forint megtakarí­tott és 5-600 ezer forint készpénz birtokosa. A Lejtő utca 10. szám alatti in­gatlant 142 millió forintos irány­áron hirdette meg a Colliers International nevű cég. Az öt hálószobával, két fürdő­szobával, gépesített konyhával, mediterrán kerttel, vendéglakrész- szel, különálló fitneszhelyiséggel, szaunával és jacuzzival ellátott in­gatlant. A 272 négyzetméteres la­kóház egy 641 négyzetméter alap- területű telken áll a Németvölgy kertvárosi elitnegyedében.- Magyarország ­Juhász Ferenc elismerte, hogy egy ügyvéd ismerősének segítsé­gével kevesebb, mint százmillió fo­rintért megvették a házat. A minisz­ter jelzáloghiteit vett fel a vásárlás­hoz, amelyhez a családnak össze­sen kilencvenmillió forintja volt. A politikus a vagyonnyilat­kozata szerint hétmillió forint megtakarított és 5-600 ezer forint készpénz birtokosa. Ezen és a 720 ezer forintos jö­vedelmén kívül egy 80 négy­zetméteres lakás kétharmad részével rendelkezik, amelyre 15 millió forint jelzálogot je­gyeztek be. A jelenlegi nyil­vántartás szerint nincs jelzá­log bejegyezve az új házra sem. A kerületi önkormányzat építési engedélye nélkül már az épületet felújították. Juhász Ferenc azt állította, hogy egy beázás nyomait tüntették el, ezért kellett kicserélni a le­mezfedelet cserepekkel, és új­ravakolni az épületet. A megvásárolt ház tulajdoni lapjának bejegyzései szerint az ingatlanra utoljára 2001-ben az előző tulajdonos jegyzett be jelzálogot, amit az eladás után semmisítettek is. A miniszter jelenlegi, I. kerü­leti lakására 15 millió forint és járulékai erejéig jegyeztek be jelzálogjogot. Juhász a hitel összegén felüli csaknem het- venmillió forinttal kapcsolat­ban megjegyezte, a család ren­delkezett az összeggel. A föld­hivatal adatai szerint nem ad­ták el a feleség édesapjának nyékládházi ingatlanát sem, és erre a lakhelyre szintén nem jegyeztek be jelzálogot. A he­lyiek furcsállják azt is, hogy a miniszter leendő otthonának szomszédságában a Jamahiria nevű líbiai arab imaházban hirdetik az iszlám igét. (forrás: Magyar Nemzet online) akaree Az egyenadóról másodszor voksol a parlament- Szlovákia ­Rudolf Schuster köztársa­sági elnök kedden megvé­tózta a 19 százalékos egye- nadót és a jogszabályt visz- szautalta a parlament ha­táskörébe. Az adóreform kulcsát jelentő törvényről így a képviselők másodszor fognak szavazni. Erre min­den bizonnyal december el­ső hetében kerül sor. A jogszabály mellett egyéb­ként 85 parlamenti képviselő voksolt és közvetlenül a szava­zás után Ivan Miklós pénzügy- miniszter meg is jegyezte, hogy az adótörvény támogatottsága alapján Rudolf Schustert nyil­ván nem gördít akadályt a tör­vény januári bevezetése elé. Utólag kiderült, hogy a támoga­tottságról az államfő máskép­pen vélekedett. Kiszivárgott hírek szerint a 19 százalékos adót valószínűleg a képviselők többsége másodszor is megszavazza. Erre enged kö­vetkeztetni Ivan Simkoék és a Népi Unió képviselőinek állás- foglalása. „Pontosan nem isme­rem az okokat, amelyek miatt az államfő visszautalta a jogsza­bályt. Egyetértenék vele, ha ala­csonyabb adókulcsot javasolt volna” - nyilatkozta Simko. Rudolf Schuster véleménye sze­rint „az egyenadó csupán az alkal­mazottak nem egész 25 százaléká­ra nézve előnyös - a 25 ezer felett és a kilencezer alatt keresők számá­ra. A vállalkozások szempontjából egyrészt kedvezőbb légkört teremt, de másrészt a forgalmi és hozzáa- dottérték-adó növelésével csök­kenti a háztartások keresletét, a kö­zépréteg, nyugdíjasok és a kereset nélküliek életszínvonalát” - sorolta a köztársasági elnök érveit Ján Fü­le, az államfő szóvivője. A törvénytervezet kidolgozója, Ivan Miklós pénzügyminiszter a vé­tó mellett felhozott érveket megala­pozatlanoknak tartja, és merőben másként vélekedik róla. Úgy véli, hogy az adótörvény visszautasítása az ellenzők állításaival ellentétben növeli az alkalmazottak adóterheit. Éppen az egyenadónak kell kom­penzálni azokat a negatív hatáso­kat, amelyeket a már elfogadott forgalmi"adó és a hozzáadottérték­adó növelése vált ki. A 19 százalé­kos egyenadó minden bevételt egyformán súlyt és ez garantálja az igazságosságot, az adónem semle­gességét és az adózás leegyszerűsí­tését” - érvel Miklós. „Tény, hogy a jogszabály visz- szaadása miatt a parlamentben újra kell voksolni róla, és nem lá­tok semmilyen okot, amely miatt ne kellene támogatni az eredeti jogszabályt” - állította Duka- Zólyomi Árpád, az MKP alelnö- ke. A koalíció többi pártjai is ha­sonlóan vélekednek az államfő által visszaadott törvényről. A köztársasági elnök maga­tartását viszont a Smer üdvözli. „A törvény Szlovákia lakosságá­nak zömét hátrányosan érinti.- Csupán egy vékony réteget hoz előnybe” - tolmácsolta Juraj Blanár za Smer véleményét. Lapozó FELFÜGGESZTETTÉK KARLIN MENTELMI JOGÁT ...............2. oldal MA GYARORSZÁT JÓ NAT0-TAG AKAR LENNI.................a oldal A JÖVŐ AZ INFORMATIKÁÉ...4. oldal KÖTELEZŐ GAZ­DASÁGSZERKEZETI ÖSSZEÍRÁS.........5. oldal REN DKÍVÜL] TESTÜLETI ÜLÉS ...6. oldal BAJNOKOK LIGÁJA - EREDMÉNYEK....8. oldal Ká véházi beszélgetés- Régió ­Második alkalommal invi­tálta egy kötetlen beszélgetés­re az újságírókat a FIDESZ helyi szervezete. A sajtótájé­koztató száraz közlési formá­ját úgy tűnik, jobban helyet­tesíti egy beszélgetés, ahol a média képviselői arról kér­dezhetnek, ami valóban ér­deklődést válthat ki az olva­sók szélesebb körében. Mivel tegnap délelőtt az MSZP helyi szervezete is tartott egy sajtó- tájékoztatót, amiről tegnapi szá­munkban már beszámoltunk, első kérdésként mindjárt az ott felvetett állításokkal szembesítették az új­ságírók a FIDESZ jelenlévő elnök­ségét. A szocialista kérdésekre az alábbi válaszokat adta Petrovics János, a FIDESZ helyi szervezeté­nek elnökségi tagja. A polgármes­teri jutalom nem 5 és fél millió, ha­nem 3 és fél millió forint, ami ösz- szeg a levonások után már nem elegendő például a szocialista fel­jelentésekre indított perek költsé­gére sem. Esztergom sikeres város, jelentős beruházások valósultak meg, így a FIDESZ szerint a pol­gármester megérdemli a képvise­lő-testület által megszavazott jutal­mat. Nem igaz, hogy a jegyzővál­tások több tízmillió forintjába ke­rültek az önkormányzatnak, vala­mennyien maguktól kívántak más munkahelyen elhelyezkedni. Az a rosszindulatú prekoncepció, ami­vel pedig a szocialista frakció az új jegyző személye felé fordul, csak a bizalom rombolására alkalmas. A szemétrendelettel kapcsolatban Petrovics János elmondta, az MSZP-s képviselők semmilyen ja­vaslatot nem terjesztettek elő a rendelettel kapcsolatban, így aztán nehéz nem azt hinni, hogy a sze­métrendelet új alapokra való he­lyezése, illetve újratárgyalása nem egyszerű ámítás-e a tévénézők és az újságolvasók felé. vhi

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents