Hídlap, 2003. augusztus-december (1. évfolyam, 1-82. szám)

2003-11-26 / 60. szám

2003. november 26., szerda RÉGIÓ Közvélemény-kutatás 2001 - mi változott? Nemrég közzétette a Központi Statisztikai Hivatal A-Z-ig képzési programjának keretében elvégzett kérdőíves fel­mérés eredményeit. A város vezetése elvégzett korábban egy hasonló közvélemény-kutatást. A 2001 októberében felvett adatok 670 kérdőív kiértékelése alapján születtek meg. Nézzük, mi volt a helyzet két évvel ezelőtt és mi vál­tozott azóta az emberek szerint. Kötődés a városhoz A 2001-es megkérdezettek több mint 72 százaléka húsz év­nél régebb óta élt Esztergomban. Körülbelül ugyanekkora részük ajánlaná ismerősének, hogy köl­tözzön a városba. A válaszadók több mint felének még meg sem fordult a fejében, hogy elköltöz­zön a városból. Akiknek igen, (34%) azok leginkább a munka- lehetőségek hiánya, valamint jobb megélhetési lehetőségek miatt tenné ezt. A 2003-as vizs­gálat is hasonló eredményt mu­tat e témában. Összességében szeretnek itt élni az emberek, a kis százalék, aki nem, az nem elégedett a lakókörnyezetének infrastruktúrájával, valamint a munkavállalási lehetőségekkel. Szórakozás Két évvel ezelőtt az esztergo­miak szórakozási szokásaira a város adta lehetőségek kihasz­nálása volt jellemző. A színház- látogatáson és kiállításokon va­ló részvétel tekintetében Buda­pest is preferált hely volt. Leg­többjük kiállításokra, moziba, táncos szórakozóhelyre vagy könnyűzenei koncertre járt, eb­ben a sorrendben. Az idei adat­felvétel azt mutatja, hogy a leg­inkább ismert és látogatott prog­ramok a Pünkösdi Vásár (79%), a Szent István Napok (75%) és a Vízikarnevál (72%). Legna­gyobb sikert közepes részvétel mellett az egyházi ünnepségek és az Esztergomi Várszínház műsorai és az Esztergomi Nyári Játékok aratták. Nagyon nép­szerűek a Szent István Napok. Helyi sajtó Két évvel ezelőtt a felmérésbe csak a helyi újságok kerültek be. A négy sajtóorgánum olvasott­ságának mutatóiból az derült ki, hogy a megkérdezettek több mint fele nem ismeri őket. Az olvasottsági sorrend azonban nem változott az ideihez képest. A legtöbben akkor is a 24 Órát olvasták, majd az Esztergom és Vidékét, ezután az Esztergomi Tükör és a Komárom-Eszter- gom Megyei Hírlap következett. A változás csak annyi, hogy az ideiben a nemrég alapított Híd- lap megelőzi a Hírlapot. Infrastruktúra Két éve a megkérdezettek a gáz-, áram- és ivóvízellátással nagyon elégedettek voltak, a közvilágítással, a járdák és utak állapotával közepesen voltak megelégedve. A környezeti fel­adatok közül a szemétszállítás­sal a válaszolók több mint 40 százaléka kitűnően meg volt elégedve, a köztisztaság és a parkok állapotával pedig köze­pesen. Hasonló volt a helyzet a közbiztonsággal, a rendőrség munkájával kapcsolatban. Idén minden infrastrukturális ténye­zőt illetően súlyos gondokat fo­galmaztak meg a válaszadók. A legnagyobb problémát az utak és a járdák állapota jelenti még mindig a lakosság számára, va­lamivel kedvezőbb vélemények hangzottak el a szemétszállítás­sal és a közbiztonsággal kapcso­latban. Közepes elégedettséget váltott ki a játszóterek megítélé­se. Erről az az általános véle­mény, hogy nincsenek is igazán játszóterek, ez alól kivételt ké­pez a „Máltai játszótér”. Ehhez hasonló „elégedettséget” váltott ki a közterületek, utak tisztasá­ga. Szintén közepes megítélést kapott a terek, parkok állapota. A viszonylag kedvező megíté­lésben részesült közbiztonság problémái közé sorolták a vá­laszadók azt a jelenséget, hogy kevés rendőrt látnak az utcá­kon, hiányolják a gyors rendőri közbelépéseket. Bár a szemét- szállítással voltak a válaszadók a leginkább megelégedve, en­nek ellenére sok panasz is el­hangzott a felvétel során. Polgármesteri Hivatal és a képviselő-testület A két évvel ezelőtti adatfelvé­telből az olvasható ki, hogy álta­lában elégedetlenek a hivatal munkájával. A legrosszabb vé­leménnyel az okmányiroda és az építési hatóság munkájával kapcsolatban vannak. Az adó­üggyel a. legelégedettebbek, de ezzel is csak a közepesnél kicsit jobban. Idén életkor szerint is differenciálták az elégedettsé­get, így az okmányirodái ügy­intézés tekintetében a fiatalok közepesnél rosszabbra (2,9), a 60 év felettiek 4,1-re értékelik. Az adóügyi ügyintézésnél is hasonlóan alakulnak a szá­mok: a fiatalok ezt közepesre (3,0), a 60 év felettiek jóra (4,2) értékelik. A népjóléti ügyintézés tekintetében nincs nagy különbség a korcsoport­ok között, átlagosan 3,5-re ér­tékelik. A legrosszabb értéke­lést az építéshatósági ügyinté­zés kapta, az itt folyó munkát átlagosan 2,8-ra értékelték. A képviselő-testület munkájával 2001-ben csak 3 % volt kitű­nően megelégedve, 33% köze­pesen, 21% meglehetősen elé­gedetlen volt. 2003-ban a kép­viselők munkáját a válaszadók átlagosan közepesnél rosszabb osztályzattal (2,8) értékelték. Az idősebbek és az általános iskolai végzettségűek kedve­zőbb véleményt mondtak, mint a fiatalabbak és a magas iskolai végzettségűek. Városfejlesztés Két évvel ezelőtt a város éle­tének megítélése a kilencvenes évekre vonatkozóan nagyon ne­gatív. Az idei felmérésből már az is kiderült, hogy az esztergomi­ak a fellendülés kezdetét 1998- ra teszik, és 61 % gondolja azt, hogy ez a fellendülés még nap­jainkban is tart. A összehasonlításból kiderül, hogy két év alatt nem sok min­den változott. Amit a válasz­adók 2001-ben problémaként említettek, illetve nem voltak vele megelégedve, sajnos a 2003-as felmérésben is problé­maként szerepel. Persze, az az­óta megvalósult városfejlesztési programokra akkor még nem tudtak rákérdezni. E tekintetben viszont az utóbbi felmérés sok pozitívumot mutatott ki. gk Baj ót Bajóton és környékén az ős­kortól fellelhetők a régészeti lele­tek. Említésre méltók a szeleta kultúrához tartozó babéralakú levélhegek a Jankovitch-bar- langból, amit a múlt század kö­zepén találtak. A középkorban Bajót első okleveles említése 1202-ből való. Ekkor Imre király Benedek erdélyi vajdának és fe­leségének adta. A XIV század második felében az Osl nemzet­ségből származó Kanizsai-család birtoka lett, akik 1371-ben Lajos királynak adták. A királyi birtok­ká lett Bajótot 1388-ban Kani­zsai János érsek visszaszerezte, és a továbbiakban az érsek birto­ka lett. A község a török korban elnéptelenedett és közel egy év­századon át lakatlan volt. 1647- ben két jobbágytelket írtak össze, amikor Székeli Péter volt a lelké­szük. 1720-ban 20 jobbágycsa­lád lakta, magyarok és szlovákok egyaránt. Az 1840-es évektől új gazdasági lehetőségek nyíltak meg a bajótiak előtt. Közigazga­tásilag a községhez tartozó Szar- káson megindult a széntermelés, s a kibányászott szenet a pesti hengermalomhoz szállították. A bánya tulajdonosa Weiseburger Gáspár volt. Az Óriástáró és a Barbara-akna megnyitása után egyre több bányász telepedett le a környéken a Felvidék fonto­sabb bányavárosaiból. A községből kétszázan vettek részt az I. világháborúban és harmincán haltak hősi halált. Határát nagy-, közép-, kis- és törpebirtokosok egyaránt mű­velték. A volt úrbéres középbir­tokosok legeltetési társulatot tar­tottak fenn. A kereskedelmet öt kiskereskedő és a Hangya Szö­vetkezet képviselte. A bajóti asz- szonyok vászonszövésben jeles­kedtek, mellettük kisiparral ha­tan foglalkoztak. Az oktatást há­rom tanító végezte a három tantermes római katolikus fele­kezeti népiskolában. A 30-as években az egyesü­leti élet nem volt kiemelkedő. A Levente Egyesület mellett csak a Stefánia Szövetség mű­ködött, amely a csecsemővé­delemről gondoskodott. A nép­könyvtár 1936-tól szolgálta az olvasókat, 1941-ben pedig a munkásotthont szentelték fel. Községi Katolikus Kör és a Lö­vész Egylet tömörítette még a község lakóit. A második világ­háborúban a község területén jelentős harcok folytak, ame­lyek 1945. március 22-én értek véget. A szocialista iparosítás­sal a lakók új munkalehetősé­gekhez jutottak a Duna menti üzemekben. A község a dorogi járás, majd 1984-88 között Esz­tergom vonzáskörzetéhez tarto­zott. Műemlék jellegű római katolikus templomát Keresztély Ágost hercegprímás építtette a XVIII. században a középkori templom romjaiból. Tornyának és hajójának egy része még a XIII. századi templom román stílusát őrzi, úgymint a torony felső részén lévő ikerablakok és homlokzat előtti támpilléres to­rony. A torony északi oldalán lévő gótikus kapu a XV század­ban készült. A román ikerab­lakok elfalazása után lőrésszerű ablakokat képeztek ki és az egész templom várszerű erődít­ménnyé alakult. A kirándulni vágyók megmászhatják a 357 méter magas Öregkő-hegyet, amely természetvédelmi terü­let. Mészkőből álló merőleges sziklaszirtje a fülesbagoly és a kecskesólyom fészkelő helye. Említésre méltóak az ősember lakta barlangjai is. A községben egy napköziotthonos óvoda működik. Általános iskolája Bajóthy Simon nevét viseli. Ze­neiskolája is van, ahol három évfolyamon, 5 szakon nyújta­nak zenei képzést a tanulók­nak. A község polgármestere Török János, alpolgármestere Bognár Gábor. Lakosainak száma 1500 körüli. gk Nem gyanúsítani, hanem segíteni kell (Folytatás az 1. oldalról) Veszélyforrás lehet a hiper- aktív gyerekek nem megfelelő foglalkoztatása is. A felmérések azt támasztják alá, hogy meg kell találni a megfelelő pillana­tot, amikor a fiatalok fogéko­nyabbak arra, hogy elmondják problémáikat. Fenyegetéssel, zsarolással nem lehet szóra bírni őket, ezektől a módsze­rektől csak még inkább ma­gukba fordulnak, s mindezt még nehezíti, hogy a családok­ban egyre csökken a kommu­nikáció a családtagok között. Lakner Zoltán főiskolai do­cens komoly kérdéseket vetett föl a drogosokkal szembeni to­lerancia mértékéről, a könnyű- és kemény drogok használatá­nak, és az ezzel kapcsolatos büntetéseknek a súlyosságáról. 2000-ben indult a városban egy „Esztergom az iskolai drog- megelőzési projektek mintavá­rosa” című program, amely egyedülálló az országban. A felmérések szerint Esztergom iskoláinak negyedében volt drogprevenciós előadás, min­Fotó: Bukovics den intézményben van képzett pedagógus a problémakörhöz, a Vitéz János Római Katolikus Tanítóképző Főiskolán választ­ható tantárgy és továbbképzé­seket tartanak e témában az egészségügyi dolgozóknak is. Lakner Zoltán a koordinátora a 2003 februárjában alakult Vá­rosi Drogmegelőzési Munkabi­zottságnak, melynek Eszter­gom polgármestere és alpol­gármestere is tagja. Az előadó kiemelte, hogy bár többen túl­ságosan szigorúnak tartották az előző kormány drogpolitikáját, mégis nagy eredmény, hogy 2001-ben megállt a kábítószer­fogyasztók közé belépő 16 éve­sek számának növekedése. magyar Együttműködés Esztergom és a Rózsahegyi Katolikus Egyetem között Erdő Péter bíboros meghívására Esztergomban látogatott a Rózsa­hegyi Katolikus Egyetem küldöttsége: Jozef Durcek rektor, Boris Banari protektor és Anton Tyrol dékán. A találkozón együttműködési szándék- nyilatkozatot írt alá az esztergomi Hittudományi Főiskola és a szlováki­ai Rózsahegyi Katolikus Egyetem rektora. A vendégek az esztergomi Hittudományi Főiskola és a Rózsahegyi Katolikus Egyetem közötti hosszútávú együttműködésről tárgyaltak. A tervek szerint jövő év szep­temberétől a Rózsahegyi Katolikus Egyetem kihelyezett magyar nyelvű hittanári szakot indít az Esztergomi Hittudományi Főiskolán. mó

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents