Hídlap, 2003. augusztus-december (1. évfolyam, 1-82. szám)

2003-11-26 / 60. szám

2 2003. november 26., szerda BAL PART Fjfdlap SZLOVÁKIA Rusko és a Pénzügyminisztérium közötti pengeváltás Pavol Rusko gazdasági miniszter felháborodásának adott hangot a pénzügyi tárca magatartásával kapcsolatban. Egy külföldi beru­házó 2004-2005-ben mintegy nyolcmilliárd korona ráfordítással üveggyárat építene a Kis-Kárpátokon túli térségben, de a Pénzügy­minisztérium egyik meg nem nevezett munkatársa elutasította a tervezet 600 millió koronás állami támogatását. A Pénzügyminisztériumot meglepte Pavol Ruskonak a tárca elle­ni kirohanása. Peter Papánek, a minisztérium tanácsadója a SITA távirati irodával közölte, hogy a beruházok ösztönzésével kapcso­latban a Pénzügyminisztérium az egyeztetések híve. A stratégiai beruházásokról a Pénzügyminisztérium gazdasági igazgatói csütör­tökön fognak véleményt cserélni. A gazdasági miniszter szerint összességében véve mintegy 130 milliárd koronás jövő évben lehetséges beruházásról folytatnak tárgyalásokat. 2004-től viszont a kormány szűkmarkúbb lesz, keve­sebb adókedvezményt kínál a külföldi befektetőknek. Majdnem kész az államfő országértékelő beszéde A parlamentben Rudolf Schuster jövő héten fogja értékelni a máso­dik Dzurinda-kormány tevékenységét. Mind a kormánypártok, mind az ellenzék bíráló hangvételű országértékelő beszédre számít. Az érté­kelés összeállításában elsősorban az államfő munkatársai, néhány ko­alíciós képviselő, Ivan Simko és külső szakemberek vettek részt. Ján Füle, az államfő szóvivője szerint Rudolf Schuster várható­an megemlíti, hogy a parlamentnek miért adott vissza több jogsza­bályt és szóba hozza a szakszervezetek által kezdeményezett előre­hozott választásokat szorgalmazó aláírásgyűjtést is. Míg az államfői beszéd után az ellenzék vitázni szeretne, Rudolf Schuster inkább újságírói kérdésekre válaszolna. Tekintettel a jövő évi államfőválasztásokra, Bárdos Gyula, az MKP képviselői klubjának elnöke az államfő mostani szereplését kampánynyitónak tartja, és ezért a beszéd utáni parlamenti vita el­sősorban a többi elnökjelölttel szemben lenne illetlenség. A hivatalnokoknak szükségük lesz számítógépes jogosítványra A közigazgatásban alkalmazott hivatalnokoknak számítógépes jogosítványra lesz szükségük, amely igazolja, hogy elsajátították a szükséges számítógépes programok kezelését. „Nemzetközileg elis­mert tanúsítványról van szó, amellyel a tulajdonos bizonyíthatja rátermettségét, szakmai tudását. Abban az esetben, ha a közleke­désügyi miniszter által beterjesztett javaslatot a kormány jóváhagy­ja, a leggyakrabban használt számítógépes programokból a hiva­talnokok három éven belül kötelesek lesznek négy vizsgát letenni. Hasonló jogosítványra lesz szüksége mindenkinek, aki a miniszté­riumban szeretne elhelyezkedni” - mondta a Közlekedésügyi Mi­nisztérium munkatársa, Katarina Mandíková. A Kulturális Bizottság jóváhagyta a tárca jövő évi költségvetését A Kulturális Bizottság néhány módosító javaslat elfogadásával jóváhagyta a Kulturális Minisztérium jövő évi költségvetését, amely összesen 3,226 milliárd korona (145 millióval kevesebb, mint 2003-ban volt). A büdzsében 350 millió koronát különítettek el a Szlovák Nemzeti Színház épületének befejezésére. Rudolf Chmel kultuszminiszter közölte, hogy már jelentkezett néhány ér­deklődő, akik beruházóként befejeznék az építkezést. A kultuszminiszter úgy véli, hogy pénzhiány miatt gond lesz ki­elégíteni a tárca hatáskörében működő szervezetek igényeit. A bizottság jóváhagyta a minisztérium munkatársai által kidolgo­zott szerzői jogról szóló jogszabályt, amely összhangban van a nemzetközi joggal és egyezményekkel. Rusko összetűzésbe keveredhet Csákyval Pavol Rusko gazdasági miniszter az uniós strukturális alapok ér­tékelő bizottságaiban személycseréket hajtana végre. Ehhez viszont az Európai Bizottság beleegyezése is szükséges, ráadásul a sze­mélycseréket Csáky Pál miniszterelnök-helyettes sem támogatja. Monika Benová, a Smer alelnöke, aki egyben a parlament integrá­ciós bizottságának elnöke is, azzal vádolta meg a gazdasági minisz­tert, hogy mindenhová a saját embereit szeretné beültetni. 1107 személy hagyta ott rendőrséget Az év elejétől 1107 egyén vált ki a rendőrség kötelékéből. 886 önszántából, 204-et elküldték, 17 pedig meghalt. Boris Azaltovic szóvivő szerint az év végéig önszántából 288 rendőr távozik. Az októberi kérvények alapján a nyitrai kerületben 12-en szeret­nének polgári foglalkozást folytatni. 20-25 év szolgálattal a hátuk mögött 40-50 éves rendőrökről van szó. A kassai kerületben 37 kérvénnyel foglalkoznak. A civil állományba vonulás okaként leg­gyakrabban a pszichikai és fizikai fáradságot említik. Az eperjesi kerületben októberben 12-en indítványozták kilépésü­ket, a pozsonyi kerületben 32-en, a trencséniben 17-en, a nagyszom­batiban 10-en, a zsolnaiban 35-en és a besztercebányaiban 23-an. Összeállította: Oravetz Ferenc Csoportosul a baloldal Nyugaton a baloldal berke­iben Alexander Dubcek ne­vének még mindig jó csengé­se van. A Szlovák Szociálde­mokrata Párt (SDSS) éppen ezért hangsúlyozza, hogy a Dubcek nevével fémjelzett értékeket vallja. A Smerrel egyesülésre alkal­mas legesélyesebb baloldali párt éppen az SDSS. Az SDSS- en kívül a Smer üdvözölné a baloldallal (SDL) és a Szociál­demokrata Szövetséggel (SDA) történő fúziót is. A Smer és az SDSS között folynak a tárgyalások, de a két pártnak egy-két kérdést még meg kell oldania. „Az új politi­kai csoportosulás nevében ben­ne kell lennie a szociáldemokrá­cia szónak” - állítja Jaroslav Volf, az SDSS elnöke. Azzal ér­vel, hogy pártja már 11 éve tag­ja a Szociális Internacionálénak és a párt értékeit Alexander Dubcek is magáénak vallotta. „Sajnos jelenleg nincs jelentő­sebb' politikai súlyunk, de a ko­moly értéket jelentő történelmi folytonosságot jelentjük.”. Az utóbbi időben a szlovákiai népszerűségi ranglistán az SDSS-t már nem is jegyzik. En­nek ellenére a Smer szívesen egyesülne vele. Monika Benová (Smer) azzal magyarázza a fúzió célját, hogy egy erős közép-bal­oldali pártot szeretnének létre­hozni. „Sok kis párt esetén min­dig olyan választási eredmények lesznek, amelyek alapján nem lehet stabil kormányt alakítani.” Volf szerint a külföldi partnerek részéről is tapasztalható egyfajta nyomás, hogy fogjanak össze és egyesítsék erőiket. Az európai parlamenti választások előtt ez egyre időszerűbbé válik. Volf úgy véli, hogy a Smer európai integrálódásához nagyban segí­tene a fúzió. Benová állítja, hogy „ez a szempont egyáltalán nem játszik szerepet”. Az SDSS abban is segíthetne a Smernek, hogy eloszlatná a nyugati partnereknek a Smerrel kapcsolatos félelmeit. Jan Marius Wiersma, az Európai Parlament egykori szlovákiai tu­dósítója még a választások után felvetette, hogy meg kellene vizsgálni a Smer ténykedését, miképpen viszonyul a magyar és roma kisebbséghez, az embe­ri jogok betartásához és az atomenergia felhasználáshoz. A szociológusok véleménye szerint az SDSS-szel kapcsolat­ban a Smernek elsősorban már­kanévre és a Szocialista Inter- nacionálés tagságra van szüksé­ge. A szavazatok számának nö­velése csupán másodlagos szempont. A kisebb baloldali pártok felszámolásával ezeknek választói törvényszerűen a Smerhez fognak átpártolni. Az esedékes Smer-SDSS-fúzió mellett a Népi Unió és a HZD, valamint a SNS és a többi kisebb nemzeti értékeket valló párt egyesülése is számításba jöhet. Oravetz Ferenc Acélügyben közel a megegyezés időpontja „Az acélgyártás mennyi­ségének túllépése ügyében Szlovákiának tíz napon be­lül valószínűleg sikerül megegyeznie Brüsszellel” - állította hétfőn Csáky Pál a parlament Integrációs Bi­zottsága előtt. Brüsszel állí­tólag azért cserébe, hogy Szlovákia csökkenti a kassai U.S. Steelnek nyújtandó adókedvezményt, nem szól bele a gyártott acél mennyi­ségébe. Tavaly a US Steel adókedvez­ménye meghaladta a kétmilliárd koronát. Jövőre viszont a kassai acélóriásnak be kell tartania az EU-val kötött egyezséget. Ez annyit jelent, hogy csupán három százalékkal lépheti túl a 2001-es évi acélgyártásnak megfelelő 4,05 millió tonnányi mennyisé­get. Csáky múlt héten tárgyalt a US Steel elnökével. A vasmű ál­lásfoglalását továbbította az Euró­pai Bizottságnak, ahonnan pozi­tív visszajelzést kapott. A miniszterelnök-helyettes sze­rint a problémát két végleten be­lül kell megoldani. Az egyik a gyártás megszakítása - amely Szlovákia számára elfogadhatat­lan -, a másik végletet a vita euró­pai bíróságon történő megoldása jelentené. Csáky tájékoztatása szerint az EU-csatlakozás után az Európai Bizottság sem akarja rög­tön bíráskodással kezdeni Szlová­kia EU-tagságának kezdetét. Gondot jelenthet viszont az ameri­kaiak részéről nehezedő nyomás, akik rendre privatizálják a kelet­európai vas-és acélműveket. Csáky úgy véli, hogy acélügyben Európa és Amerika közötti keres­kedelmi háborúról van szó. Meg­említette, hogy az EU a közel­múltban vámmal sújtott néhány amerikai terméket. o.f. Fejlesztés előtt a szlovák légierő Juraj Liska védelmi mi­niszter átadta Rudolf Schuster államfőnek, a szlo­vák fegyveres erők főpa­rancsnokának a légierő fej­lesztésével kapcsolatos ter­vezetét. Az államfőn kívül a parlamentnek is foglalkozni kell a tervezettel. A védelmi miniszter műhelyé­ben készült terv sugárhajtású harci gépekkel emelné a hadse­reg színvonalát. Liska nézete szerint Szlovákia légterének biz­tonságát önerőből kellene meg­oldania. Az elképzelések szerint felújítanának nyolc-tíz Mig-29- es repülőgépet, amelyeken gya- koriórepüléseket is végeznének. Két harci gépet helyeznének ál­landó készültségbe. A sugárhajtású vasmadara­kon kívül a hadsereg köteléké­ben más, hangsebesség alatt üzemelő repülők, harci és szállí­tásra használt helikopterek is helyet kapnának. A Schuster-Liska találkozón szó esett a külföldön szolgálatot teljesítő szlovák katonákról is. Az államfő elsősorban az iraki kiküldetésben lévő állomány biztonságáról érdeklődött. Liska úgy vélte, hogy Afganisztánba Szlovákia kiküldhetne egy nyolctagú aknafelszedő rajt. E kis alakulat megbízását még az idén jóvá kellene hagyni. Egyébként a mintegy 850 kül­földön tartózkodó szlovák kato­na számát 650-re akarják csök­kenteni. Ezen kívül Rudolf Schuster és Juraj Liska véle­ményt cserélt a védelmi tárca és a vezérkar hatásköreinek ponto­sításáról és a hadsereg egész­ségügyi alakulatainak átalakítá­sáról is. -o­Lapszemle SiiddeutsclieZeiTung Die Presse Az Európai Unió pénzügymi­niszterei 2005-ig adtak időt Né­metországnak és Franciaország­nak államháztartási hiányuk csökkentésére, valamint elfo­gadták Berlin ígéretét, hogy az adott évre az eladósodást 3 szá­zalék alá szorítják. A 12 ország miniszterei kilencórás tárgyalás után, hajnali négyre jutottak kö­zös megegyezésre a berlini és párizsi takarékossági kötelezett­ség tekintetében - nyilatkozta a miniszteri találkozó elnöke, Giulio Tremonti. A költségvetési hiány megosz­totta a minisztereket. Finnország, Ausztria, Hollandia és Spanyol- ország a kompromisszum ellen voksoltak azzal a magyarázattal, hogy Berlin és Párizs ellen - az EU Bizottság kifejezett szándéka ellenére - kezdeményezett bünte­tőeljárást nem kívánják elősegí­teni. Pedro Solbes, az uniós pénzügyi biztos felháborodva re­agált, és az eljárás következmé­nyeit latolgatta. Véleménye sze­rint ez az egyezmény nem veszi figyelembe a „pénzügyi stabilitá­si megállapodásnak sem a hatá­rozatait, sem pedig a lényegét”. Hans Eichel, Németország pénz­ügyminisztere azonban üdvözöl­te a tanácskozás eredményét, és Giulio Tremontival együtt azt hangsúlyozta, hogy az egyez­mény megoldása a pénzügyi sta­bilitási szerződés keretei között van. Brüsszel tehát mindkét or­szágtól komoly takarékossági in­tézkedéseket követel. A teljesítés elmulasztása pedig magas pénz- büntetést von maga után, amely Berlin esetében közel 10 milliárd, Párizsnál 7,5 milliárd euróra rúg. Brüsszel tegnap döntött az Európai Unióval kötött osztrák szállítmányozási szerződés jö­vőjéről. A következő éjjel 0 óra 30 perckor van a határideje az Európa Tanács és az Európa Parlament között lezajló nyolc­hetes eljárásnak a szállítmá­nyozási szerződésről. Azonban nem tűnik valószínűnek, hogy Ausztria célba ér követelései­vel. Az Európa Parlament elnö­ke, Pat Cox ugyanis már hétfőn hangsúlyozta, hogy az Unió nem ért egyet Ausztriával. Az osztrák alkancellár és köz­lekedésügyi miniszter, Hubert Gorbach elutasította az eljárás eddigi álláspontját, mint látszó­lagos megoldást, amely szerint minden tehergépkocsi 60-90 százalékát felmentenék a kör­nyezetvédelmi kötelezettségek alól. Ugyanakkor még egyszer kifejtette minimális követelései­ket, amelyek szerint a környe­zetvédelmi előírásoknak megfe­lelően a teljes részesedést le kell csökkenteni, hogy a tehergép­kocsik egy részének szabad közlekedést biztosítsanak. Wolfgang Schüssel, osztrák kancellár a szállítmányozási szerződés meghosszabbítása tekintetében szkeptikusnak mutatkozott a végső tárgyalá­sok kezdete előtt, és kételke­dett abban, hogy létrejön-e egyáltalán megegyezés az EU- val. Majd meghirdette a belső állami intézkedéseket, és kije­lentette: „Szükség esetén önál­ló, osztrák intézkedésekkel is meg tudják védeni az osztrák polgárok érdekeit.” K.H.

Next

/
Thumbnails
Contents