Hídlap, 2003. augusztus-december (1. évfolyam, 1-82. szám)

2003-11-25 / 59. szám

-'jtfdTap RÉGIÓ 2003. november 25., kedd Zavar az avar Az időjárás továbbra is kegyes hozzánk, az előrejelzések sze­rint tart a hosszú ősz, hét kö­zepén akár 15 fok körüli hő­mérséklet is előfordulhat. Úgy tűnik, Holle anyó egyelőre még nem állt neki a dunyha kirázásának. Reméljük, hogy karácsonyra tartogatja a ha­vat. Addig viszont tovább gyö­nyörködhetünk az időjárás mi­att kissé megbolondult termé­szet gyönyörű színeiben. A hosszú ősz következtében a Kis-Duna partján álló gyönyö­rű platánsor fái még most sem döntötték el, hogy végleg le­dobják-e leveleiket. A már le­hullott lomb eltakarítását vég­zők úgy tűnik, szintén tanács­talanok. A sétányon végig­menve az ember bokáig süly- lyed a levelekben, ami ugyan szintén az ősz velejárója, de, ha emlékezetem nem csal, ak­kor ez a jelenség az erdőkben és a ligetekben jellemző, nem pedig a városok utcáin. Kép és szöveg: Bukovlcs Krisztián Hagyományok emlékére Árpást Károly írása November bővelkedik a jeles napokban. Egymást követik a népszo­kások, a hiedelmek. A Márton-napi, az Erzsébet-napi. a Katalin-napi és az András-napi szokások régen gyakran megjelentek a társadalom éle­tében. Ebben a hónapban már a harmadik jelentős ilyen naphoz érkez­tünk. Ma ünneplik ugyanis a Katalinok a névnapjukat. A virágárusok mennyországa ez az időszak, hiszen a múlt héten Erzsébeteknek ked­veskedtünk nagyon sokan virággal. Sok helyen szerveznek bálokat, ren­dezvényeket a Katalinok tiszteletére. A régi hagyományok és hiedel­mek egyre inkább kiveszőben vannak. Már csak nagyon kevés helyen hódolnak azoknak a népszokásoknak, amelyek hosszú évszázadokon keresztül meghatározták az egyszerű emberek mindennapjait. Katalin mártírhalált halt a keresztény hitéért. Okossága miatt a di­ákok, tudósok, egyetemek védőszentje. Ehhez a'naphoz sok népi ha­gyomány kapcsolódik. Az egyik ilyen régi népszokás szerint mezítláb különféle ágakat lop­tak áfákról, amely, ha karácsonyig kizöldült, következtettek a leány kö­zeli férjhezmenetelére. A kizöldült ágat nevezték el „Katalin-ágnak”. A vidéki hagyományok szerint a legények is ezen a napon tudakozódhat­tak jövőjüket illetően, ugyanis, ha ilyenkor a párnájuk alá lopott leány­inget tettek, megálmodhatták jövendőbelijüket. A népi időjárásjóslás szerint is jelentős dátum november 25. Ha Ka­talin kopog, akkor karácsony locsog, viszont ha Katalin locsog, akkor karácsony kopog - mondogatták egymásnak a falusiak. Rámutató naiv­nak is tartják, mert sokak szerint a január időjárására utal. Amilyen idő van ezen a napon, olyan idő lesz a következő év első hónapjában. Katalin az utolsó mulatós - bálos napnak is számít az évben, mert ezt követi az advent kezdete, amikor már nem illendő bálokat szervezni. Ezt a hagyományt még a mai napig is nagyon sok helyen követik, bár má­sutt semmi köze sincs a népszokáshoz, inkább azt használják ki, hogy a Katalin név az egyik leggyakoribb női név még napjainkban is. Ha a népszokásokat lassan el is felejtjük, a Katalin nevű ismerőse­inkről ne feledkezzünk meg a mai napon! Nyelvi konferencia Párkányban Nyelvészeti konferenciára került sor pénteken Párkány­ban a Gramma Nyelvi Iroda szervezésében. Az idén má­sodízben megrendezett ren­dezvényen neves előadók a gyermeknyelvvel, annak as­pektusaival foglalkozó témák­ban tartottak előadást. Vancóné Kremmer Ildikó, a Gramma Nyelvi Iroda munka­társa lapunknak elmondta, hogy a konferencián belül fog­lalkozni kívántak az egynyelvű- séggel, a többnyelvűséggel, a cigány gyermekek kétnyelvűsé­gével. Ezen kívül előadások hangzottak el a nyelvi zavarok­kal, a szókinccsel, az írás elsajá­tításával kapcsolatosan. Első­sorban a pszicholingvisztikai szempontból történő vizsgála­tokra, előadásokra van szüksé­gük a nagyrészt pedagógusok közül kikerült meghívottaknak, mivel ezzel a témával az egyete­mek és a főiskolák nagyon ke­veset foglalkoznak. Ez azt jelen­ti, hogy nem a gyermekek nyel­vi produkcióját vizsgálják, ha­nem azokat a gondolatokat, amik a gyermekek fejében ját­szódnak le, amikor megtanul­nak írni, olvasni. A nyelvi iroda munkatársának elmondása sze­rint nagy érdeklődés övezte a konferenciát, amiben minden valószínűség szerint jelentős szerepe volt az olyan elismert szaktekintélyek előadásának, mint Navracsics Judit, Csabay Katalin, Lőrik József vagy ép­pen Adamikné Jászó Anna. Vancóné Kremmer Ildikó el­mondta, hogy terveik szerint a konferencián elhangzott elő­adásokat kötetekbe szedik, és megpróbálják egyben kiadni. A rendezvényt szervező Gramma Nyelvi Iroda 2001 óta működik, infrastrukturális hátterét a Ma­gyar Tudományos Akadémia Kisebbségkutató Intézete bizto­sítja. Fő rendeltetése, hogy szer­vezője és kivitelezője legyen a nyelvtudomány és néhány más társadalomtudomány körébe tartozó kutatásnak Szlovákiá­ban, Ukrajnában, Romániában, Szerbiában és Horvátországban egyaránt. A hét állandó munka­társsal dolgozó szlovákiai irodá­nak a legfontosabb tevékenységi területe többek között a magyar­szlovák kontrasztív nyelvészeti vizsgálatok, fordításelméleti ku­tatások, valamint a mostani kon­ferencia témáját is érintő ma­gyar-szlovák kétnyelvűség nyelv­lélektani vetületeinek feltárása. Bukovics Javul a cigánytelepek környezete- Esztergom ­Cigánytelepek környezeti ártalmainak csökkentésére kiírt pályázaton 700 ezer fo­rintos támogatást nyert az Esztergomi Cigány Önkor­mányzat. A pályázatot a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium írta ki. A múlt hét hétfőn kihirdettett ered­mények szerint az esztergo­mi pályázat kétszáz pályázó között szerepelt sikeresen. A pályázat hátteréül a kiíró in­tézmény szerint az szolgált, hogy a magyarországi cigánytelepek környezeti állapota rendkívül el­hanyagolt, ezért lehetővé kíván­ják tenni, hogy a helyi cigány önkormányzatok közmunka és közhasznú munka igénybevéte­lével lakhatóvá tegyék környeze­tüket. A legmagasabb megsze­rezhető összeg három millió fo­rint volt, de ezt csak nagyon ke­veseknek sikerült elnyerniük. Az esztergomi cigányság a most nyert hétszázezer forintos támoga­tással nagyon elégedett, hiszen még sohasem nyertek ekkora ösz- szeget egyedüli pályázóként. Esz­tergom az országos roma társada­lom egyik fekete foltja, hiszen az életkörülményeik rendkívül rosz- szak. Sok helyen még a közép-eu­rópai szintet sem érik el, tudtuk meg az Esztergomi Cigány Önkor­mányzat elnökétől, Góman Gusz­távtól. A most elnyert összegből 2004-ben kezdik meg majd a Töl­tés-telep és Ságvári-telep rendbe­tételét. A Roma Foglalkoztatási Kht. segít a tervek megvalósításá­ban. A környezet rendbetételét el­sősorban az ott élők fogják elvé­gezni társadalmi munkában, mert az elnyert összeget csak eszközbe­szerzésre lehet fordítani. Reménye­ik szerint a munkálatok megvalósí­tásában Esztergom város is segítsé­get fog nyújtani. Erre Meggyes Ta­más, Esztergom polgármestere is ígéretet tett az előzetes megbeszé­lések alapján - mondta az elnök. Egyéb pályázatokon is jól sze­repelt az Esztergomi Cigány Önkormányzat. Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium pá­lyázatán számítógépet és nyom­tatót nyertek a közelmúltban. A roma származású diákokat ösztöndíjakkal segíti az önkor­mányzat. A folyamatos támo­gatást az általános iskola 5. osztálytól lehet igényelni, vala­mint a további feltétel a 3,5 fe­letti átlag elérése. Az elnyerhe­tő összeg harmincezer forint félévente. A folyamatos támo­gatás külön kitétele, hogy a bi­zonyítvány másolatát minden félévben el kell küldeni az ön- kormányzatnak, és annak nem lehet rosszabb átlaga, mint az előző félévi átlageredmény. ÁK Arculati kézikönyv- Esztergom ­Környezeti nevelés- Esztergom ­Magyarország települései kö­zül elsőként Esztergomban ké­szült a város megjelenését, an­nak különböző formáit szabá­lyozó dokumentum. Tóth Ist­ván Zoltán, a polgármesteri ka­binet vezetője elmondta, a terv célja az, hogy az Európai Unió­ba integrálódó Magyarország részeként Esztergom a korábbi­nál sikeresebben mutathassa meg önmagát, néhány képi eszközzel is jelezve ezeréves hagyományait, ugyanakkor jö­vőbe tartó, fiatalos arculatát. A képviselő-testület tagjaiból álló előkészítő csoport és az Art Scan stúdió szakemberei kivá­logatták azokat az elemeket, épületeket, amelyek megjelení­tését a képviselők elvárják az új városembléma, lógó körül kiépülő arculati tervtől. Az új emblémát nem a királyi város címere helyett, hanem azt ki­egészítve kívánja használni Esztergom önkormányzata. A polgármesteri hivatal nemsokára a szélesebb nyilvánosságnak is bemutatja az anyagot. gk Az Esztergomi Környezetkul­túra Egyesület és a United Way Vértes Vidéke Alapítvány tá­mogatásával megkezdte a „Szelídítsd meg a csalánt!” el­nevezésű környezeti nevelési programját. A programba ed­dig a Belvárosi Óvoda és a Zöld Óvoda kapcsolódott be. A program egyik célja, hogy a gyerekek szorosabb kapcsolat­ba kerüljenek a gyógyító hatá­sú növényekkel, és ne csak a boltok polcain lássanak gyógy­növényeket. Ismerjék meg ter­mészetes környezetükben őket, ültessék, gondozzák, ismerjék meg hatásaikat. Másik cél, hogy ezáltal a gyerekek tudatát az egészséges életvitel felé irá­nyítsák. Ez első foglalkozás no­vember 25-én 8 és K) óra kö­zött lesz a Zöld Óvodában, majd december 9-én ugyaneb­ben az időpontban. A Belváro­si Óvodában december 4-én 945-től 10.30-ig és december 11-én 15 órai kezdettel. A ren­dezők minden érdeklődőt sze­retettel várnak. gk Az első igazgatóra emlékeztek- Esztergom ­Tegnap délután emlékeztek meg az esztergomi Vaszary Kolos Kórház első igazgatójáról, dr. Gönczy Béláról. Az ünnepségre az esztergomi belvárosi temetőben került sor. A megemlékezésen részt vett dr. Sólyom Olimpia, a Vaszary Kolos Kórház főigazgató főorvosa, dr. Osvai László, az egészségügyi és szociális bizottság elnöke, valamint dr. Hamvas József, az orvosi kamara esztergo­mi szervezetének titkára. akaree Közmeghallgatás- Dorog ­Közmeghallgatást tart Tittmann János. Dorog polgármestere november 28-án. A polgármester pénteken délután 4 órától várja a település lakóit a polgármesteri hivatal B - épületében található tanácstermében. Tittmann János tájékoztatja a megjelenőket Dorog önkormányzatának 2003. évi költségvetésének tel­jesítéséről, valamint az önkormányzat ez évi felújításairól,, beruházásairól. Ismerteti a jövő évi költségvetés irányzatait, illetve bemutatja a 2004. évre tervezett beruházások koncepcióját, és beszámol a várható felújításokról is. ák Vedd és olvasd! főpásztorai koronázták meg kirá­lyainkat, ők voltak a király kan­cellárjai, a király után az első „zászlósurak”. Kivették részüket a kultúra, a tudomány terjesztésé­ből, a haza védelméből, akár éle­tük feláldozásával is. Tevékeny­ségüket az építés, az alkotás, a megőrzés, a szolgálat jellemzi. A közel 500 oldalas életrajz­gyűjteményben az érseki port­rék mellett, a pecsétek és a cí­merek is láthatók. Szent Ágos­ton szavaival élve: „Vedd és ol­vasd!” a 3200 Ft-ért kapható tartalmas könyvet, melynek ki­adását Esztergom város Ön- kormányzata is támogatta. Csonka Az „Esztergomi érsekek 1001-2003” című könyv bemutatójára november 19-én a Budavári Prímási Palotában került sor. Erdő Péter bíboros köszöntő­je után Ladocsi Gáspár püspök ismertette a kötetet. Az ünnepélyes könyvbemuta­tón előadást tartott: Knapp Já­nos Pál, Esztergom alpolgármes­tere; Farkas Olivér, a Szent Ist­ván Társulat igazgatója, a kötet kiadója; Beke Margit, a könyv szerkesztője, az Egyháztörténeti Bizottság elnöke; valamint a kö­tet szerzői, neves történészek, le­véltáros szakemberek. Szent István Esztergomban alapította a magyar államot és az egyházat. A „magyar Sionnak” nevezett Esztergom lett a magyar királyság fővárosa és az egyház központja is. Az esztergomi érse­kek nagy szerepet játszottak a vá­ros és az ország történetében. Az esztergomi érsekséget méltán ne­vezik ma is a magyar egyház „fe­jének, anyjának és tanítójának”- ahogyan a bazilika homlokzatán is olvasható. Amint Róma püs­pöke a világegyház pápája, úgy az esztergomi érsek Magyaror­szág első főpapja, prímása. Az ország első egyházmegyéjének

Next

/
Thumbnails
Contents