Hídlap, 2003. augusztus-december (1. évfolyam, 1-82. szám)

2003-11-22 / 58. szám

Interjú IÍ1AGA2ÍN- 7 ­03. 11. 22. Muzsika Isten adta ezt a tehetséget Beszélgetés Balázs István fafaragóval Jubileumi Anima koncert az esztergomi Molothow-Ligetben Esztergom város főterén az ünne­pek alatt egy egyedülálló alkotást láthatnak majd a karácsonyi forga­tagban az arra járók. Több darabból álló két méteres fabetlehemet cso­dálhatnak majd kicsik és nagyok, olyat, amelyből az egész világon ta­lán csak kettő van. Egy a Vatikán­ban, egy pedig itt nálunk, Eszter­gomban. A művészeket általában furcsa embernek tartja a köz, ami vélekedés ebben az esetben is igaz, csak valahogy mégis máshogy. Ba­lázs István fafaragó úgy egyhatvan magas, szakállas, beszédes, jókedvű ember, de olyan tájszólással, és fo­netikai rejtélyekkel, hogy éreztem már az elején, nagyon oda kell majd figyelnem a beszélgetésre. Szent- györgymezőn találkoztunk, egy asz­talosműhely hátsó udvarán már messziről láttam, hogy dolgozik a mester. Kicsit azért megállt a ked­vünkért, a magázást azonnal vissza­utasította, közölte, hogy a látszat el­lenére ő örökre tizennyolc, és szia. Egyáltalán nem szoktam tegezni idősebb embereket, mert zavarba hoz, most valahogy mégis ment. Közvetlenség áradt Pistából, őt min­denhol, ahol megfordul Pistaként ismerik, szeretik. A betlehem komoly témának tűnik, amit most együtt nézegetünk, annak ellenére, hogy legalább 3 mázsásnak látszik, mégis olyan meseszerű. Ked­veled a vallásos témákat? Mindig vallásos témákhoz nyúlok oda, itt és most felkérésre dolgoztam, Meggyes Tamás polgármeste­ren, illetve a hivatalon keresztül kaptam ezt a megbí­zást. De csináltam már Golgotát, keresztutat vagy feltámadt Krisztust is. Az itteniek szerettek volna a főtérre egy betlehemet, úgy tudom hogy a Vatikán­ban van egy hasonló, embernagyságú vagy még na­gyobb szobrokkal, de egy város főterén ez az első. Érdekes a forma, számomra, aki teljesen laikus műkedvelőként nézem, kicsit vegyes a hatás, még­is meggyőző. A perspektíva miatt csináltam így, egy része, a pász­torok, a bölcsek, az angyalok, no meg Szent István ki­rály dombormű, a Szent Család pedig körbejárható. Talán nem sértelek meg a kérdésemmel, de mások­ban is joggal felmerülhet a kérdés, mit is csinált István király Betlehemben? István király úgy kerül a betlehembe, hogy há­rom héttel ezelőtt, mikor idejöttem, láttam a Vár­múzeumban egy képet, ami Istvánt ábrázolta, na akkor eszembe jutott, hogy őt is karácsony tájékán koronázták. És úgy érzem, hogy István királyunk nemzetünk fontos alapját képezi, ő ajánlotta a Szűzanya oltalmába Magyarországot, megmondom ahogy van, úgy éreztem, ott a helye. Akkor a történelmi hűségnél előbbre való a mű­vészet? Egyrészt Esztergomban vagyunk, másrészről meg a japán ember japán betlehemet csinál, a néger ember néger betlehemet, én magyar vagyok, miért ne csinál­nék magyar betlehemet István királlyal? Meddig faragsz egy ilyen hatalmas, tömörfából készülő alkotást? Azt tudom, hogy nem ebben az évben kezdődött a munkád, már 2001-ben látható volt a betlehem egy része. így is van, 2001-ben megkértek, hogy gondol­kozzam el az ötleten. Akkor azt mondtam, hogy megcsinálom a Szent családot Máramarosszigeten, ahol lakom. Ezeket a darabokat már láthatták az esztergomiak, két héttel karácsony előtt állítottuk fel, januárig itt is vótak. 2002-ben kifaragtam a pásztorokat, bárányokat, szamarakat, ebben az évben itt van a három bölcs, de elkészült Szent István az angyalokkal is, ők óv­ják a betlehemet. Tanultad a faragást? Ha ezt mindig megkérdezik ilyen-olyan tévék, én azt szoktam erre felelni, hogy falun nőttem fel, mán kiskoromban a gereblye fejét kifaragtam, onnan utána rajzoltam, agyagoztam, erre születtem, Isten adta ezt a tehetséget nekem. Idén mikor kerül ki az immár teljes alkotás a Széche­nyi térre? Advent első vasárnapjától egészen Vízkeresztig, azaz január hatodikáig látható lesz a betlehem. Holnap már indul a mester, vissza haza, ezért hagyom dolgozni, miközben a szomszédos műhely­ből valaki kedélyesen átkiabál- Pista, aztán nehogy búcsúzás nélkül menj el! váczy ' t s * * am A szombathelyi Anima Sound System 1993-ban, vagyis tíz évvel megalakulásuk után Esztergomban a Molothow Ligetben is megáll és bemutatja az évtized termésének legjavát. A november 22-i koncert biztosan nem fog csalódást okozni a rajongóknak, hiszen az együttes összes tagja legjobb tudásával garantálja a totális beindulást. Az Amina ízig-vérig szombathelyi zenekar. Ugyanúgy, ahogy a Tankcsapda debreceni, a Kispál pedig pécsi. 2003-ban, vagyis tíz évvel megalakulásuk után Esztergomban a Molothow Ligetben is megállnak és bemutatják az elmúlt évtized termésének legjavát. A ma esti koncert biz­tosan nem fog csalódást okozni a rajongóknak, hiszen az együttes összes tagja a legjobb tudásával fogja garantálni a totális beindulást. A zenekar nevének jelentését nehéz megfejteni. Az anima szó jelentése lélek. A sound system egy jamaicai zenei szakkifejezés, amely azt jelenti, hogy a Disc Jokey-t felteszik a lemezjátszóival és az élő zenészekkel együtt egy kamionra, és elindulnak járni az országot. így viszik a dance floor, és a DJ-kultúra üzenetét. Ha a két szót külön választjuk, akkor a hang és a rendszer szavakkal lehet kombinálni. Az első albumuk az Anima 001-es címet viseli. A Shalom, amely 1995-ben jelent meg antirasszista tánczene, dub-echo, cigány, reggae, zsidó dalok és dub mixek hordozója. 1996 nyarán egyedüli kelet- európai meghívottként játszottak a bécsi SoundsFair I Fesztiválon. A zenekar folyamatosan került be a köz­tudatba. Koncertjeik egyre nagyobb közönséget von­zottak, és mind több embert hódítottak el a trance és a house világában rekedt tömegből. 1996 decemberében új lemezzel jelentkeztek. A Hungarian Astronaut egyfajta nyitás a jungle és a trip- hop felé, csángó népzenei elemekkel. Ekkor már kon­certeztek az Asian Dub Foundationnel. 1997 decem­berében, egy évvel az előző után jött az új Anima-lemez, amelynek címe egyszerűen csak Anima. A 68 1998-ban került a boltokba, és teljes sikert aratott. Megjelenésének hetében vezette a Mahasz eladási listát. A sajtó az év tánclemezéről beszélt, az időszak legreményteljesebb, legnormálisabb, legszerethetőbb hazai popzenei eseményeként emlegette, hogy a szombathelyi Anima Sound System befutott. A Mariguana cha-cha-cha maxi single 1999-ben jelent meg, és még ebben az évben készült el a Közel a szerelemhez című filmzenealbum. A Bujdosó maxi és a Gipsy Sound Clash album a 2000-es év termése. 2003-ban az év elején került a boltokba az Aquanistan című új album. A zenei hangzásában megváltozott album angol és magyar nyelven ötvözi az etno és a dub zenei konverteket, és egyesíti az emberi lelket a zenéből áradó mérhetetlen flash érzéssel. Már az album külseje is elüt az átlagos hanghordozókétól. Kartonpapírból készült, és egy hatalmas bélyeg van a borítón. Az Aquanistan talán legismertebb száma az album második dala, a Csináljunk gyereket. A rádiós slágerlistákon hosszú ideig szerepelt, és a koncerteken is a legnagyobb sikereket aratja mostanában. á.k. HOLMIKOR; MOLOTHOW-LIGET NOVEMBER 2 2. Tücsök és Varjos Eredeti muzsika már 20 éve A zenekar neve talán sokaknak idegenül cseng, ha azonban Tücsökként említjük őket, akkor már talán többek számára ismerősök. Az 1983-tól 2002-ig a párkányi Kisbojtár gyermektánce­gyüttes mellett muzsikáló zenészek alig egy hónappal korábban tartották névadó kon­certjüket az esztergomi Szentgyörgymezei Olvasókörben. A Kisbojtárral közösen neves folklórfesztiválokon és versenyeken szép sikereket értek el az elmúlt években Ilyen jelentős megmérettetések voltak a szlovákiai Országos Népművészeti Fesztivál, a Deb­receni Nemzetközi Folklórtalálkozó és persze a cseh­országi, romániai, dániai és olaszországi vendégsze­replések is. A zenekar 1999 óta a Kisbojtártól függet­lenül is vállal fellépéseket. Rendszeres résztvevője táncházaknak, alkalmi vagy állandó kísérője több néptánccsoportnak, mint például az Árvácska (Kas­sa), a Tébláb (Budapest), a Rézpatkó (Nagykovácsi) vagy az Esztergomi Városi Néptánccsoport. Önálló zenekarként szintén jelentős eredményeket értek el, a régió rendezvényein kívül muzsikáltak magyaror­szági és szlovákiai népzenei versenyeken, németor­szági néptáncfesztiválon (Karlsruhe)-, felléptek Bambergben és Thessalonikiben. A névváltoztatással kapcsolatban az együttes ve­zetője, Madocsai Szilárd lapunknak adott korábbi interjújában elmondta, hogy a korábbi nevet egy­szerűen kinőtte a zenekar, ráadásul Tücsök néven meglehetősen sok együttes létezik, Párkányban is akadt egy rajtuk kívül. Legfőbb indokként azonban azokat a változásokat nevezte meg, amin a zenekar az elmúlt években keresztülment. Teljesen elsza­kadtak a Kisbojtártól, megváltozott a felállás, és ezért volt szükség a zenekar nevének megváltozta­tására. Az új név célja az, hogy ezeket a változáso­kat nevükkel is éreztessék. A névváltás a zenéjükön nem okozott változást, továbbra is elsősorban ma­gyar népzenéket játszanak, ezen kívül cigány, szlo­vák és román muzsikák színesítik a repertoárt. Ze­nei stílusukra jellemző, hogy igyekeznek autentikus zenét előadni, minél jobban megközelíteni az ere­detit. A felvidéki népzene továbbra is a legfonto­sabb számukra, a zenekar vezetőjének elmondása szerint valamennyi fellépésükön, Európa bármely pontján szerepel a zenei palettájukon. A múlt havi névadó koncertjük színhelyéül Esztergomot válasz­tották. A Szentgyörgymezei Olvasókörben megtar­tott koncerten, amelyen Ján Oravec, Párkány város polgármestere tartott ünnepi beszédet a Madocsai Szilárd és Imre, Mocsi Péter, Alt István és Salamon Attila állandó és tiszteletbeli tagok mellett ezúttal több más vendégzenész is közreműködött a műsor­ban. Nekik köszönhetően a hangszerek között a ze­nekar alapformációjától eltérően helyett kapott a harmonika, az ütőgordon és az elsősorban a román népzenében elterjedt szaxofon is. Igazi kárpát-me­dencei népzenei ízelítőt kaptak az öszszegyűltek, hiszen a koncerten a magyarbődi lassú és friss csár­dás, a sallai és gömöri verbunk mellett kalotaszegi román rendet, gyimesbükki furulyamuzsikát és er­délyi román népzenét is hallhattak. A nagy sikerű J előadást követően hajnalig tartó táncházzal szóra- jj koztatták a nagyérdeműt. bukovics |

Next

/
Thumbnails
Contents