Hídlap, 2003. augusztus-december (1. évfolyam, 1-82. szám)
2003-11-20 / 56. szám
2003. november 20., csütörtök REGIO Ftfdlap J \ ÖRÖKSÉGÜNK \ f Anavum, a római tábor E kis elmélkedés Mócsy András „Pannónia a korai császárság korában” 1974 -ben, illetve „Pannónia a késői császárság korában” 1975-ben kiadott művének, Ján Mravík „Stúrovo a okolie” (Párkány és környéke) 1968- ban publikát történeti munkájának és Dr. Haiczl Kálmán 1937- ben napvilágot látott, Párkányról szóló helytörténeti monográfiájának felhasználásával íródott. Feltevések szerint az Anavum, vagy Anabum nevű római castellum a Duna és a Garam összefolyásánál keletkezett szögletben épült. E szöglet a Duna bal partján elterülő síkság és a Dunavonal Solva (Esztergom) alatti hegyszoros elzárására is al-kalmas volt. A hírforrások alapján dalmát lovasság táborozott benne. Pontos helyét nem sikerült teljes bizonyossággal beazonosítani. Ondrouch és Eisner cseh történészek véleménye szerint Anavum már a II. században létezett, és a je-lenlegi katolikus templom helyén állott. Mravík utal a méretére, és leírja, hogy a 20 x 20 m négyszöget záró tábor először fából, majd később téglából készült (régészeti feltárás nélkül nem tudni, hogy mire alapozza a 20 x 20 m méretet, nem beszélve arról, hogy a Duna bal parti védvonalán téglából épült tábor kakukktojásnak számít!). A 10 xlO m csenkei, helembai és lelédi őrtornyok az Anavum erőd védőinek munkáját segítették. Azt is tudni véli, hogy 214 és 220 között Anavumban az 1. és a VII. segédlégió tartózkodott (adi- utrix). Az erőd megszűnését Valentinianus (364-375) idejére teszi, szerinte 375-ben az Anavum már nem létezett. E forrás hitelértékét nagyon nehéz bizonytani, mert ellentétben Esztergommal Párkányban nem kerültek elő római kori érmék és fegyverek, amelyből következtetni lehetne az erőd korára. Minden esetre a cseh történészek „hipotézisének” és Mravík által közölt adatoknak ellentmondani látszik Mócsy András kitűnő munkája, amely szerint a Duna bal partján a rómaiak csak a IV században kezdtek erődöket építeni. A Magyarországon feltárt limes védelmi vonal erődéiben fa- és földépítmények nyomait, árkokat, sáncfelhordást és cölöplyukakat rendre sikerült kimutatni. Ezek a föld- és faerődök (pa- lánktáborok) csak egy földvagy palánkperiódusra engednek következtetni, minden valószínűség szerint a flaviusi időkben (69-96) épültek. Átépítés nélkül semmiképpen sem állhatták fenn három, esetleg öt évtizedig. A későbbiek folyamán Hadrianus (117- 138) alatt a palánktáborok mellé kőből készült erődöt telepítettek, ritkább esetekben ezek ráépültek a létező faerődre. Mócsy András apró részleteket taglaló művében téglából készült erődöt nem is említ! 200-tól kezdődően a barbár törzsek egyre többször intéztek támadást a határvonal ellen. Ezért a limes vonalán épült erődrendszerrel szemben a Duna bal partján is építettek úgynevezett ellenerődöket. Ilyen volt, már az őskorban is használatos dunai átkelőhely megerősítését szolgáló, IV században épült, 85 x 86 m alapterületű Contra Aqu- inkum (az Erzsébet híd pesti hídfője és a Plébániatemplom között), az Izsa határában található Celemantia (Leányvár). Jó okunk van feltételezni, hogy ilyen lehetett az említett Anavum is. Az ellenerődítményekkel kapcsolatos tevékenységet a régészek a IV századtól keltezik, legkésőbb 373-ban a rómaiak már a barbaricumban is erődöket építenek. Valentinianus (364- 375) előtt nem hallunk római állomáshelyekről quad földön. A quadok központja feltételezések szerint Győrtől északra, a mai Szlovákia területén lehetett. Ezeket figyelembe véve nem lehet kizárni, hogy az Anavum a IV században kőből épült, és ezért Marcus Aurelius (161-180) filozófus császár, aki elmélkedéseinek egy részét a Granua (Garam) partján, quad földön írta (171-ben vagy 172-ben) nem járhatott az akkor még nem létező Anavum táborban. Felvetődik annak a lehetősége is, hogy az Anavum nem a római katolikus templom helyén, hanem a Duna partján, löszplatón állott és a római birodalom bukása után a víz, Annamatia (?) és Lugio (Dunaszekcső) mintájára elmosta a föld színéről. Milyen volt egy római erőd vagy katonatábor? Az erőd (cas- trum vagy castellum) a római csapatok menettábora volt. Ezek a táborok előírt szabályok szerint épültek. A négyszögű alaprajz két derékszögben találkozó főtengelyhez igazodott. Rendszerint a hosszabb tengely irányult az ellenség felé, a rövidebb tengely a tábort egy ellenség félé néző, kisebb és egy hátsó, nagyobb részre osztotta. A két főtengely egyben a tábor fő utcáit alkotta. A tábor négy szögét kezdetben árokból és palánkos sáncból álló védmű vette körül, a négy kapuját a rajtuk kivezető utcáról nevezték el. A két utca metszéspontja mögött a hátsó részben volt a tábori szentély és a gyülekezőhely. Táborhely állandósulása után a palánk helyére kőfal került. A fal vastagsága rendszerint 0,8 -1,2 m volt. A Duna-parti erődítményeket kis kivétellel 89 és 102 között építették, és megközelítőleg 20 km távolságra álltak egymástól, elmocsarasodott és árterületeken is. A tábor helyét úgy választották ki, hogy minél nagyobb Duna-szakaszt ellenőrizhessen. A Duna tartós alámosása folytán bekövetkezett partomlás miatt ezeket az erődöket néhányszor hátrább kellett vonni. Az lntercisa (Dunapentele) castellumot pl. Hadrianus alatt 20 méterrel eltolták nyugatra. Néhány, a löszplatóra épült erődnek csak a hátsó része maradt meg. Ilyen például a már említett Annamatia és Lugio. Az Anavum egykori római táborról rendelkezésre álló ismereteink igencsak hézagosak. A tábor helyének, korának és méreteinek meghatározása régészeti leletek feltárása nélkül lehetetlen, és gyakorlatilag csak feltevésekre támaszkodhatunk. Egyre kisebb az esély, hogy valaha Anavum nyomára bukkanunk. Oravetz Ferenc Sajtótájékoztatót tartott a Magyar Autóklub Határon túli kapcsolatok- Sárkányfalva A Magyar Autóklub általános ügyeiről, múltjáról és jövőjéről tartott sajtótájékoztatót Tóth István főtitkárhelyettes. Magyarországon a legnagyobb autóklub, a Magyar Autóklub, amely már 103 éve képviseli az autósok érdekeit nemcsak Magyarországon, hanem külföldön is. Hagyományos profiljukba beletartozik a járművek műszaki szolgáltatása, környezetvédelmi felülvizsgálata, diagnosztizálása nem csak klubtagoknak 3,5 T-ig. Az ország területén két helyen járműkereskedéssel is foglalkoznak. Segélyszolgálatuk bárhova az ország területén negyven perccel a hívás után megérkezik, és a menetkészséget helyreállítják, vagy, ha nem tudják helyben a hibát kijavítani, a gépjárművet elszállítják az országon belül bárhova, ahova az autó tulajdonosa kívánja. Az autóklub tagjainak hitellevelet is kiadnak, ha más országban robban le a gépkocsijuk, ezzel elősegítve gyors szervizelését a járműnek. Áz autóklub foglalkozik még járművezető képzéssel, B kategóriás és motoros oktatással. A gyermekek oktatására nagy hangsúlyt fektetnek az oktatók. A felnőttek számára vezetéstechnikai pályát hoztak létre a Hungaroringen, ahol hegyi, csúszós és egyéb veszélyes helyzetekben próbálhatja ki a vezető a tudását, és sajátíthatja el a helyes vezetési technikákat ilyen helyzetekben. Az autóklubnak rendszeresen megjelenő újságja is van, amiből a klub tagjai hasznos információkhoz juthatnak. A klub jelenleg két saját töltőállomással rendelkezik, továbbá harmincegy szerződéses kútja van az országban Klub Patrol néven, ahol jelenleg is a mindenkori benzin áránál tíz forinttal olcsóbban juthatnak üzemanyaghoz az autósok. A legújabb ajánlata a Magyar Autóklubnak kizárólag klubtagoknak, ha novemberben új, az UNION Biztosítóval közös szolgáltatásukra, a Klub Kötelező gépjármű-felelősségbiztosításra vált, jelenlegi díjánál, éves szinten, akár sok ezer forinttal is kevesebbet fizethet. Seb v A néhány száz lakost számláló Sárkányfalva az egyetlen ilyen nevezetű helység Szlovákiában. Magyarországon viszont több hasonló nevű település is létezik. A kis falucska testvéri kapcsolatokat ápol ezekkel a falvakkal. A véletlennek és a közös ismerősöknek köszönhetően jött létre kapcsolat a két ország hasonló nevű falvai között. A kezdeményezés magyar részről történt meg. „Megkeresett a Szilsárkányi polgármester úr és megkért, hogy amennyiben időnk engedi, látogassam meg őket. Én ezt meg is tettem egy rendezvény alkalmával, ahol összejöttek a Magyarországon lévő Sárkány nevezetű falvak. Név szerint Bakonysárkány, Bősárkány és Szilsárkány, akik maguk közé fogadtak, mint Szlovákiában az egyetlen Sárkány nevű község képviselőjét. Akkor született meg az elhatározás, hogy mi, „Sárkányok” össze fogunk tartani. Azóta is tartjuk a kapcsolatot falunapok, iskolai rendezvények alkalmával. Legutóbb a Bakonysárkányiaktól kaptunk meghívást egy mesemondóversenyre. Itt nem annyira a versengés volt fontos, mint az, hogy a gyerekek megmutassák tudományukat. Előzőleg történelmi és természettudományi vetélkedőkön vettünk részt Szilsárkányon. Most nyáron Szilsárkányon voltunk, ahol a falunap alkalmával sor került a falu címerének és zászlajának felszentelésére. Találkozunk iskolaprogramok keretében, de a mi helyzetünket nehezíti az, hogy nincs saját iskolánk. A tanmenetben is óriási különbség van a szlovákiai magyar iskolák és a magyarországi iskolák között. Ezért nehezen kivitelezhető az iskolai programok egyeztetése. De találkoztunk már kötetlen társaságban is. Úgy gondolom, hogy ez egy nagyon kellemes és kedves szövetség.” - mondta Sárkányfalva polgár- mestere, Markó Rozália. A tél folyamán ugyan nem szerveznek közös programot, hiszen erre egyik falunak sincs elegendő anyagi fedezete, de a tavasz beköszöntöttével egészen késő őszig lesz idő behozni a mulasztást. czm Újabb honlap az uniós támogatásokról Egy kassai székhelyű részvénytársaság új honlapot hozott létre, amely nemcsak a strukturális és kohéziós alapokkal, hanem több más pályázati lehetőséggel is foglalkozik a kutatás, fejlesztés, oktatás területén nyerhető Európai Uniós támogatásokról. Ezeket egyenesen Brüsszelben lehet megpályázni. Egyedüli hátránya a pályázatoknak, hogy csak idegen nyelven lehet pályázni, ehhez viszont szakmai tanácsot nyújt a társaság. Az új honlapról a www.europrojekt.sk internetes oldalon lehet bővebb tájékoztatást kapni. czm Változtatni szeretnénk Interjú Juhász Andreával, a főiskola Hallgatói Önkormányzatának új elnökével Új fejezet kezdődik a Vitéz János Római Katolikus Tanítóképző Főiskola Hallgatói Önkormányzatának életében. Az új felállású önkormányzat változásokat, korrekt munkakapcsolatokat és ígéreteinek teljesítését tűzte ki célul ebben a tanévben Mennyire érzed megtiszteltetésnek, hogy te lettél a Hallgatói Önkormányzat elnöke? Nagyon nagy megtiszteltetés számomra, hiszen az a hét ember, aki rám szavazott a Hallgatói Önkormányzaton belül, tudom, hogy megbízik bennem, illetve rám bízzák azt, hogy vezessem, és legyek szószólója a hallgatók ügyes-bajos dolgainak. Milyen terveid vannak? Mindenféleképpen szeretnék új arculatot adni a Hallgatói Önkormányzatnak, és nemcsak én, hanem mindannyian, akik benne vagyunk a Hallgatói Ön- kormányzatban. Szeretnénk egy kicsit átalakítani ennek az egésznek az összetételét, különböző bizottságokat létrehozni, amelyek más-más témakörökkel, problémás területekkel foglalkoznak majd (pl: kultúra, kreditrendszer). Kicsit fel szeretnénk frissíteni a munkánkat, hogy tényleg érezhessék a hallgatók, számíthatnak a Hallgatói Önkormányzat tagjaira. Eddig sikerült-e valamit megvalósítani a terveidből? Újraindítottuk az iskola újságot, amely nagyjából már össze is állt. Nagy segítséget kaptunk ehhez a hallgatóktól, a szülőktől. Az újságnak, úgy, mint régen a Kaleidoszkóp nevet adtuk. Mennyivel tudsz többet hozzátenni a Hallgatói Önkormányzat működéséhez, mint a korábbi elnökök? Mivel már tavaly is a Hallgatói Önkormányzat tagja voltam, így nem tudtam, nem észrevenni a hibákat, amiket az elődeim elkövettek, és azon leszek, hogy ezek a gondok ne forduljanak elő többet. Szóval nem akarom a pozíciómat kihasználni és elkényel- mesedni, hanem egy kicsit szúrjon az a szög a fotelomban, hogy van még mit csinálni. Seby
