Hídlap, 2003. augusztus-december (1. évfolyam, 1-82. szám)
2003-11-19 / 55. szám
[ INTERJÚ Közvélemény-kutatás Esztergomban Esztergomról 4 2003. november 19., szerda ________ __________________régió____________________________________ftfáiap A Kö zponti Statisztikai Hivatal A-Z-ig képzési programjának keretében kérdőíves felmérést végeztek 2003. november 3. és 14. között a városban. A vizsgálat adatai 456 véletlenszerűen kiválasztott esztergomi lakos véleményén alapulnak. Kutatásunk célja az volt, hogy feltérképezzék az esztergomi lakosság ismereteit, véleményét a város helyzetéről, fejlesztési terveiről, lehetőségeiről. Esztergom gazdasági, infrastrukturális fejlesztési lehetőségei szorosan ösz- szefüggenek földrajzi, kulturális és történelmi adottságaival, amelyek között különösen jelentős a határvárosi jelleg. A város, de az itt élő emberek személyes jövőjének alakulása szempontjából is fontos körülmény az Európai Unióhoz való csatlakozás, amely jelentős kihívás, és hosz- szabb időre meghatározza Esztergom jövőjének alakulását. Esztergomnak a régióban betöltött szerepe átalakulás előtt áll, amelyre a városnak fel kell készülnie, illetőleg aktívan kell azt alakítania. Nagyon fontos tehát, hogy a lakosság ismerje a fejlesztési elképzeléseket, terveket, a különböző elképzelések előnyeit, esetleges hátrányait. Elengedhetetlen az is, hogy a város vezetése tisztában legyen azzal, menynyire támogatja a lakosság a fejlesztési elképzeléseket. A kutatás során az alábbi témaköröket helyezték a középpontba: a városhoz való kötődés - lokálpatriotizmus,vélemények az infrastruktúra helyzetéről, a városvezetés és az önkormányzat megítélése, a lakosság tájékozottsága és véleménye a fejlesztési tervekről, az infrastruktúra mint a fejlesztések célja és feltétele, a lakosság szerepvállalása a fejlesztésekben, ismeretek és vélemények a városi rendezvényekről, programokról, valamint a szlovák kapcsolatok megítélése. Lokálpatriotizmus Összességében elmondható, hogy a város lakóinak többsége szeret Esztergomban élni. Leginkább a belvárosban lakók, legkevésbé a Kertvárosban élők. Akik erősebben kötődnek a városhoz, jobban érdeklődnek a város életével kapcsolatos események iránt. Esztergom lakosainak egyharmada aktívan részt vesz a város életében, és az iskolai végzettségük emelkedésével nő a részvételi hajlandóság. A legtöbben az 1998 és 2000 közötti időszakot tartják a város fejlesztésében a fellendülés időszakának, amely a többség szerint ma is tart. Fejlesztési tervek Az önkormányzat munkájának fontos része a fejlesztési tervek lakossággal való megismertetése, elfogadtatása, megvalósításuk támogatottságának elnyerése. A lakosság aktív bekapcsolódása mindenképpen fontos a város fejlődése szempontjából. Az adatok azonban azt mutatják, hogy a város lakosságának kétharmada (68 százalék) nem ismer egy olyan átfogó programot, amely tartalmazza a fejlesztési elképzeléseket. Azok, akik szerint van ilyen, többnyire a televízióból (33 százalék) valamint a folyóiratokból (22 százalék) informálódtak. A fejlesztési beruházások, tervek ismertsége igen változó. Legismertebb a fürdőfejlesztés, legfontosabbnak tartott elképzelés viszont a kerékpárút építése, a belső tehermentesítő út befejezése és a belváros épületeinek renoválása. A kulturális fejlesztési tervek közül a főiskolai karnak a városba településéről hallottak elsősorban, amit kiemelkedően fontosnak is tartott a lakosság. A Mesepark létesítéséről kevesen értesültek, de jó elképzelésnek vélték. Esztergom térségi szerepének növelése aktuális kérdés. Térségi szerep Esztergom térségi szerepének növelése a város vezetésének egyik fő fejlesztési célja. A Mária Valéria híd megépülésével, az úthálózat fejlesztésével és a jövő évi EU-csatlakozással az egykori királyi város lehetőséget kapott és kap jelentősebb régiós szerep betöltésére is. Ha az Ister- Granum Eurorégió létrejöttével Esztergom a határon átnyúló, nagyjából az egykori vármegyének megfelelő terület legfontosabb központi településévé válhat. Meglepő eredmény a fiatalok (18-30 évesek) tájékozatlansága: mindössze 24 százalékuknak van tudomása a régiós szerep növelésének szándékáról. Rendezvények és turizmus Esztergom város rendezvényei közül a leginkább ismertek a Pünkösdi Vásár, a Szent István Napok és a Vízikarnevál. A legnagyobb részvételi arányt ugyanezek a rendezvények mondhatják magukénak. A városi lakosság többsége pozitívan ítéli meg a városi rendezvényeket, és nem ért egyet azok negatív hatásait kiemelő véleményekkel. A turizmust a város számára a lakosok túlnyomó többsége előnyösnek tartja, és a többség egyetért azzal is, hogy Esztergom jövője számára a turizmus nagy lehetőséget jelent. A város látnivalói közül a bazilikát, a múzeumokat, a Mária Valéria hidat és a Várhegyet tartották a legjelentősebbnek. Infrastruktúra Az infrastruktúrával való elégedettség nagymértékben befolyásolja a városlakók mindennapi közérzetét és a várossal, a városvezetéssel kapcsolatos véleményét. A felsorolt tényezőket összességében igen kedvezőtlenül ítélték meg az esztergomiak. Az 5 fokú értékelési skálán elvégzett minősítés egyik esetben sem érte el még a „jó” osztályzatot sem. A legnagyobb problémát az utak és a járdák állapota jelenti a lakosság számára. Ezekhez képest valamivel kedvezőbb vélemények hangzottak el a szemétszállítással és a közbiztonsággal kapcsolatban. A vallás szerepe A vallás nagy szerepet játszik Esztergom életében. Az egyházi ünnepeket a többség ismeri. A lakosság túlnyomó többsége egyetért azzal, hogy az egyháznak és az önkormányzatnak jobban együtt kell működnie. Szlovákiával való kapcsolat A kérdezettek kétharmada szokott átjárni Szlovákiába, többnyire kirándulás, étkezés, bevásárlás és tankolás céljából. A lakosság háromnegyedének van tudomása Esztergom és a szlovák önkormányzatok közötti együttműködésről. gk Piliscsév Megújult templom Sárkányfalván Kevés környékbeli település büszkélkedhet azzal, hogy földrajzi fekvése olyan kedvező, mint a szlovákok lakta Piliscsévé, mert három oldalról hegyek koszorúzzák. Komárom-Esztergom megye délkeleti szélén a Pilis-hegység lábánál helyezkedik el a község. Határában néhány őskori cserép került elő. Gazdag a római kori leletanyaga, melyből arra lehet következtetni, hogy jelentősebb település volt itt. Már a XVIII-XIX. században több mérföldkövet is találtak, amely azt bizonyítja, hogy itt vezetett a római út Aquincumba. Piliscséven nem volt középkori település. Csév falu a maitól 6 kilométerre terült el Kiscsév- puszta mellett. Középkori okleveles említése is csak ennek a falunak volt 1262-ből. A mai Piliscsévet a XVIII. század elején idetelepülő szlovákok alapították. Birtokosa a telepítés kezdetétől az esztergomi káptalan volt. A század végére már 900 fős népessége volt. Temploma és plébániája - mindkettő római katolikus - a század elején épült. A XIX. század elejére lakossága csak kismértékben növekedett, sőt 1820-ban tűzvész is pusztított a faluban. Nagy kiterjedésű szántóföldjein elsősorban rozst; hegyes, dombos területén és a homokos síkságon szőlőt termesztettek. Az I. világháborúban a cséviek is részt vettek, s a harcok során 22 fő vesztette életét. A két világháború között a népesség száma szinte megduplázódott, 1937-ben már 2680 lakos élt itt. Gazdasági és kulturális jellegű egyesületek egyaránt voltak a községben. 1906-tól működött az Erdőbirtokosság, majd megalakult a Legeltetési Társaság. 1926-ban szerveződött a „Falu” Országos Földműves Szövetség helyi csoportja. Vöröskereszt Egylete is aktív életet élt. Elénk kulturális élet folyt a Levente Egyesületben, a Polgári Lövészegyletben, a Csévi Férfi Dalkörben, a Katolikus Leánykörök Országos Szövetségének helyi csoportjában. A II. világháború harcai elég korán, már 1944. december 25-én befejeződtek a községben. Lakosainak egy része 1946-ban Szlovákiába települt át. Közigazgatásilag először önálló volt, majd 1984-88 köpött Dorog vonzáskörzetébe tartozott. A falusi turizmus most van itt fellendülőben. Színvonalas vendéglők, kiterjedt bolthálózat mellett az országban ismert motocrosspálya, ahol 1999 tavaszán az Európa-bajnokság került megrendezésre, újabb szórakozási lehetőséget kínál a vendégek számára. A község műemlék jellegű épülete az 1763-80 között, a korábbi alapokra épített, s többször átalakított katolikus temploma. Berendezése a XVIII. századi barokk főoltár, s ugyancsak e századból való szószék, amely copf stílusú. Említésre méltó még a Kesztölcre vezető út keleti oldalán álló Szent Vendel szobor, valamint a Szent Orbán szobor. Külön érdekességük, hogy mindkettő Maximus császár korából származó, s a múlt században megtalált római mér- földkövön áll. A községben egy napköziotthonos óvoda, valamint egy általános iskola működik. Az iskolában évtizedek óta folyik szlovák nyelvoktatás, a nemzetiségi kultúrát, hagyományokat ápolják. Kulturálódási lehetőséget a művelődési ház és a könyvtár nyújt az érdeklődőknek. Az 1970-be megalakult asz- szonykórus Kálmánfi Béla munkája nyomán országos hírűvé vált. A község polgármestere Nagy Mária, alpolgármestere Hermann Szilárd. Képviselőtestülete 10 fős a polgármesterrel együtt. A Kisebbségi Önkormányzat elnöke Vogyeratzki Mária. Lakossága 2392 fő. gk 50 éve nem volt festetve a sárkányi római katolikus templom. A templom 1755-ben épült, a falu több, mint 80 százaléka római katolikus. Négy éve a templom belülről megújult, a falu költségén kifestették, de a külső festés pénzhiány miatt még várat magára. „Nagyon csúnya volt már a templom kívülről és belülről is. A külső festést még nem sikerült megoldani, mert a belső festés is nagyon sokba került. Javítottuk az orgonánkat is. Ez egy régi Stampay orgona, amely annak ellenére, hogy nagyon régi, nagyon szép” - mondta Sárkányfalva polgár- mestere, Markó Rozália. A faluhoz tartozó kis településnek, Gyivának nincs saját temploma. A polgármester szerint ők vasárnap sem tudnak eljutni Sár- kányfalvába a szentmisére, mert az Autóbusz Közlekedési Vállalat nagyon sok járatot törölt, így szinte lehetetlenné vált a közlekedés. „Amikor a templomot festettük, úgy éreztem, hogy a gyivaiaknak is kell valamit adni, hiszen ott csak egy harangláb van, szintén romos állapotban volt. Egy szőgyéni származású mesterrel a falu készíttetett számukra egy művészien faragott haranglábat fából, azért, hogy legalább a harang szóljon -náluk, ha már templomuk nincs” - mondta a polgármester. czm Nyugdíjasok találkozója Budaörsön A kisújfalusi nyugdíjasklubba október végén a Budaörsi Idősek Tanácsának tagjai látogattak el, hogy ismerkedés céljából a kisújfalusi nyugdíjasokat meghívják vendégségbe. A találkozóra 2003. november 20-án kerül sor, melyre több, mint 40 nyugdíjas látogat el Kisújfaluról. Az összejövetel a Friedmann-ház- ban megrendezésre kerülő ebéddel kezdődik, majd ezt követően a Jókai Mór Művelődési Központban zenés-táncos esten vehetnek részt a meghívottak. Ugyanitt egy előadóművész fogja szórakoztatni a közönséget, kinek személyét a budaörsi nyugdíjasok meglepetésnek szánják. A kisújfalusi nyugdíjasok énekkara is készül az alkalomra egy kisebb előadással. Kisújfalu és Budaörs között testvértelepülési kapcsolat jött létre még a 90-es évek elején, így a két település lakóinak évente többször is lehetőségük volt találkozni, dé egy szervezeten belül ilyen nagy számbao még nem volt alkalom az összejövetelre. A kapcsolatot a budaörsi nyugdíjasok kezdeményezték, a kisújfalusiak szívesen fogadták, és már most tervezik a meghívás viszonzását. z.o.
