Hídlap, 2003. augusztus-december (1. évfolyam, 1-82. szám)
2003-11-15 / 53. szám
Bevásárlókörkép Térségünkben a Mária Valéria híd átadását követően több téren megindult a két part közötti együttműködés. Az Ister Granum Eurorégió megalakításával ipari, kulturális, kereskedelmi és turisztikai területeken számtalan lehetőség nyílik a jövőben a térség lakosai számára. Az elmúlt két évben is történtek azonban jelentős változások. A legtöbb polgár számára az első kézzelfogható előny, ami a két part újbóli egyesüléséből adódott, hogy lehetősége nyílt a korábbinál jóval egyszerűbben arra, hogy kiválaszthassa, melyik országban végzi hétvégi bevásárlását. A magyarországi és szlovákiai boltok eltérő áron kínálták portékáikat, ezért a nagy népszerűségnek örvendő, ezzel egy időben induló benzinturizmus mellett - amelyről egy korábbi írásunkban már szót ejtettünk - kialakult a bevásárlóturizmus is. Ennek keretén belül mindkét oldal lakosai rendszeresen látogatták, és látogatják ma is a másik ország üzleteit. A párkányi bevásárlóközpontok előtt csak elvétve lehetett szlovák rendszámú gépjárműveket találni, a szerdai és pénteki esztergomi piac vásárlóközönségének pedig jelentős részét képezték a Duna bal partjáról érkezők. Az utóbbi időkben ritkulni látszik a magyar rendszámú gépjárművek száma a párkányi bevásárlóközpontok előtt, ugyanakkor egyre több szlovákiai vásárló látogatja az esztergomi bevásárlóközpontokat, elsősorban a Tescó-t. A két oldal boltjainak árai az elmúlt évben egyre inkább közelednek egymáshoz, ezért a bevásárló „turisták” egyre kevésbé végzik az általános bevásárlásaikat a túlparton, sokkal inkább célzott árucikkekért kelnek át a hídon. Néhány nagy bevásárlóközpont és kisbolt árainak ösz- szehasonlításában szeretnénk segíteni az olvasóknak abban, hogy az alapvető élelmiszereket hol érdemes leginkább beszerezni. Az általunk megvizsgált élelmiszereket tekintve meglehetősen szoros verseny alakult ki a két part között. Nagyjából ugyanany- nyi termék bizonyult olcsóbbnak a magyar, mint a szlovákiai boltokban. Ami nyilvánvaló különbség volt, az a nagy bevásárlóközpontok árbeli előnye a kisboltokhoz képest. A nagy termékválasztékkal rendelkező multicégek az alapvető élelmiszerek többségét képesek alacsonyabb áron kínálni a kisebb csemegéknél, kisebb haszonkulccsal dolgoznak, és ezeknek köszönhetően nagyobb forgalmat bonyolítanak le. Araik azonban sokkal jelentősebb eltérést mutatnak egyéb termékeik esetén, míg a kisboltok igyekeznek minden árucikküket középár- folyamon árusítani. Nem elhanyagolható az sem, hogy a nagy bevásárlóközpontokkal szemben a kisboltok sokkal hamarabb alakítanak ki személyes kapcsolatot a vásárlóval. Fontos tudnivaló, hogy az alább felsorolt élelmiszerek esetében a legolcsóbb termékeket vettük figyelembe, vagyis az ár-érték vagy minőség arányának vizsgálatakor nem feltétlenül ugyanez az eredmény születik. További fontos tudnivaló, hogy a kis csemegeboltok alatt az 1-2 főt foglalkoztató üzleteket értjük. Ha egy kiló kenyeret szeretnénk vásárolni, akkor legolcsóbban ezt az esztergomi Tescóban tehetjük meg. Ha azonban szükségünk van egy liter tejre is, akkor máris készíthetjük útlevelünket, mert a tejtermékek kedvezőbb áron vásá- rolhatóak a párkányi oldalon. Ha már Szlovákiában járunk, akkor érdemes a vajat is itt vásárolnunk, mivel a szlovákiai szokványos 125 grammos csomagolású teavaj a Jednotában, a Billában és a Pacific kisboltban is olcsóbb, mint a magyar- országi boltok 100 grammos kiszerelésű termékei. A korábban olcsó kristálycukor kedvéért azonban nem érdemes a bal parton maradni, mivel a tavalyi évhez képest fordult a kocka, és Magyarországon olcsóbban juthatunk hozzá egy kiló kristály- cukorhoz. Az étkezési sót is érdemes itt vásárolni, a legolcsóbb helyen (Smatch, Tesco) csak feleannyiba kerül, mint Párkányban. Nem érdemes visszautaznunk Szlovákiába, ha a fenti termékek mellé húst is szeretnénk vásárolni. A sertéshús, a csirke, a hal és a virsli is kevesebbe kerül Esztergomban, mint Párkányban. A főzéshez szükséges étolajat szintén itt vásároljuk. Ha ez is megvan, akkor már csak a köret hiányzik a hétvégi ebédhez. Ehhez azonban megint érdemes a Duna bal partjáról megcsodálni a bazilikát, mivel a krumpli és a rizs (gyorsrizs változatában is) egyaránt 20-25%-al olcsóbb, mint Esztergomban. Ha már újból erre járunk, akkor ne felejtsünk el gondoskodni az étel leöblítéséhez szükséges folyadékról sem. A legolcsóbb ásványvíz szintén itt fakad, és áremelés ide vagy oda, a szlovák sörök még mindig kevesebbe kerülnek, mint magyar társaik. Ugyanakkor, aki inkább egy pohár borral szeretné leöblíteni a hetedhét határról összeszedett ebédet, az máris indulhat Esztergomba. Ha valaki esetleg egy finom kávét vagy teát fogyasztana szívesebben az étel után, annak viszont már nem kell aggódnia, elég a legközelebbi boltba lesétálnia, ugyanis ezeknek a termékeknek az árában jelentősebb eltérést nem tapasztaltunk. Bukovics Krisztián Összegzésül elmondható, hogy a fent említett élelmiszerek általában az esztergomi Tescóban a legolcsóbbak. Az általunk vizsgált 18 termék közül 6 (kenyér, cukor, étolaj, fagyasztott halfiié, kávé, sertéshús) egyértelműen itt kapható a legkedvezőbb áron. A második helyen a párkányi Billa végzett 4 termékkel (tej, vaj, liszt, ásványvíz). A harmadik helyen 3-3 legolcsóbb termékkel holtversenyben az esztergomi Smatch (só, egész csirke, virsli) és a párkányi Jednota (krumpli, rizs, sör) végzett. A két part kisboltjai csak ezután következnek, a szlovákiai csemegék minimális előnnyel előzik meg esztergomi társaikat. Ha minden boltban vásárolnánk az összes vizsgált termékből, a Tesco akkor is megtartaná vezető szerepét. Egy kevéssel lemaradva a Billa áruház követné, amely mögött szorosan a Jednota és -meglepetésre - vele holtversenyben a szlovákiai kis boltok következnének. A sort ezúttal is -igaz, nem nagy lemaradással - a magyarországi kis csemegék zárnák.- kiváló gazdaság, kiemelkedő kulturális élet Beruházások és engedélyek Sárisáp Sárisáp község és környéke ősi idők óta lakott terület volt. Az első ismert települést a rómaiak alapították Quadriburg néven. Sárisáp területén már a kőkori ember is megtelepedett. Bronzkorra utalnak a Qadriburg-dűlőben hajdan állt földvár nyomai. Sárisáp újtelepi részén hamvasztá- sos sírt, mészbetétes bögrét és textilmintás edénytöredéket találtak. Az ókori népek közül a kelták uralma tartott a leghosszabb ideig ezen a vidéken. A honfoglalást követő időkből nagyon kevés adat áll rendelkezésre. A középkori Sárisáp első okleveles említése 1181-ből származik. Ebben az oklevélben Tokod déli szomszédjaként említik. A falu 1389-ben szerepel először teljes nevén. A községet Kövi faluhoz hasonlóan 1543 táján a török elpusztította, mert az 1570. évi török összeírás szerint Sárisáp puszta lakatlan hely. A XVII. század végére, XVIII. század elejére Sárisáp újból benépesült. Ez annak köszönhető, hogy a földesuraknak érdekükben állt az elnéptelenedett falvakat benépesíteni. Az újonnan települteket 3-4 évre felmentették minden földesúri teher alól. 1766-ban Szent Imre herceg emlékezetére épült fel a római katolikus templom. Az 1700-as évek végén barnaszenet találtak, mely felfedezésével teljesen megváltozik az addig főként mezőgazdaságban tevékenykedő lakosság élete. A két háború közötti időszakban a lakosság a mezőgazdaságból és a bányászatból élt. A munkahelyek számának jelentős csökkentése miatt a húszas évek közepén sokan kivándoroltak Franciaországba, Belgiumba, Hollandiába és Németországba. Az I. világháború után a község kereskedelmi életét az 1918-ban megalakult Hangya Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet bonyolította. A bánya miatt a kisipar nem volt jelentős. Egyéb községekhez viszonyítva az oktatásról is kiemelten kell szólni. A római katolikus iskola 1903- ban lett állami elemi népiskola. Az állami iskola mellett egy bányavállalati négy tantermes iskola is szolgálta a bányászok gyermekeit. 1929-ben elkészült a munkásotthon. Országos viszonylatban igen korán, 1924- ben villamosították a falut. 1937-ben posta, telefon-és távíró állomás létesült. A bányászközséget hatalmas pusztítás érte a II. világháború alatt. 1944 októberétől 1945. március 22-ig több, mint 120-an vesztették életüket. A falu zsidó vallású lakosait mind elhurcolták a németek. Egy sem tért vissza, valószínűleg mindannyian elpusztultak. 1946-47-ben kb. ötszázan áttelepültek Szlovákiába, főleg Handlovába és környékére. Közigazgatásilag a szocialista időszakban először önálló, majd 1984-88 között Dorog vonzás- körzetéhez tartozott. 1997-ben Annavölgy levált Sárisáptól és önálló községgé alakult. Műemlék jellegű épülete a Szent Imre tiszteletére 1766-ban emelt barokk templom. Plébániaépülete is említésre méltó, melyet 1750-ben egy kocsmaépületből alakítottak át. A községben egy napköziotthonos óvoda és egy általános iskola működik. Sárisápon van kultúrház, könyvtár, sportcsarnok és futballpálya. A sárisápi Bányász Művelődési Ház különböző szakköröknek, zenekarnak, szlovák pávakörnek és a Bányász Kórusnak ad otthont. A község polgármestere: Haracska Ferenc, alpolgármestere dr. Maradi Attila. A képviselőtestület tízfős. GK . Beruházási terveikről és folyamatban lévő engedélyeztetési eljárásaikról tartottak tájékoztatót a dorogi nagyvállalatok a város Gazdasági Bizottsága november 11-ei ülésén. Három cég (a Richter Gedeon Rt., az Onyx Magyarország Kft., és a Baumit Kft.) képviselői kaptak meghívást a bizottsági ülésre. Mivel a hatóanyaggyártás továbbra is a Richter Rt. dorogi gyáregységében zajlik majd, Bodó László műszaki vezérigazgató-helyettes a cég tervei között egy tizenkétmilliárd forintos beruházással megvalósuló új szintetikus csarnok építését emelte ki, amivel kiváltanák a jövő év közepén végleg leálló B12-gyártást. Egy-egy milliárd forintos költségvetéssel a gyárban infrastrukturális, illetve környezetvédelmi beruházásokra is készülnek. Utóbbi keretében folytatódik az ún. vízminőségi program, mely a szennyvíztároló medencék lefedésére irányul, csökkentve ezzel a dorogiakat ingerlő szagforrásokat. A hulladékégető ügyvezetője, Lágler Katalin elmondása szerint a 2004-es évben a 2. és 3. salaklerakók lefedése miatt magasabb beruházási költségekkel számolnak, mivel a lerakók rehabilitációja mintegy ötszázhúsz millió forintot emészt fel. A Környezetvédelmi Felügyelőség meghívott szakemberei a jelentést kiegészítve szóltak arról, hogy a hatóság 2004. december 15-ig kötelezte az Onyx Kft.-t a lezárásra harminc éves utógondozással. Az ennek tetején, égetési maradékanyagok számára tervezett nyílttéri gyűjtőhely kialakítása ellen a Dorogi Környezetvédelmi Egyesület (DKE) ugyan fellebbezett, ám a másodfokú határozat helybenhagyta az elsőfokú döntést, így az megépülhet. Komássy Tamásné, a DKE szakértője azonban felhívta a figyelmet arra, hogy szennyező- anyag szivárgása esetén a lerakók kiürítését nehezíti a fölöttük kiépített, lebetonozott gyűjtőhely.A környezetvédelmi szakhatóság jelentése kapcsán felmerült az Onyx Kft. területén kimutatható talajvíz- szennyezés kérdése A cég állás- foglalása szerint ez öröklött, illetve geológiai eredetű probléma. Erről az égetőnek januárra kell beszámolót készítenie. A Baumit Kft. beszámolójából kiderült, a vállalat nem tervez termelőberuházást Dorogon. A jövő évi fejlesztésekről szólva újabb négy-ötezer négyzetméternyi terület pormentesítését, és egy zárt, hulladékgyűjtésre szolgáló tárolórendszer kialakítását emelték ki, utóbbit mintegy százötvenmillió forintból valósítanák meg. A Környezetvédelmi Felügyelőség hangsúlyozta, hogy határértékeket szabnak nem toxikus porra vonatkozóan, illetve intézkedési tervet állítanak fel a diffúz (nem pontszerű) levegőszennyezés megakadályozására. Dorog Város Önkormányzatának Gazdasági Bizottsága a beszámolókat egyhangúlag elfogadta. n. m.
