Hídlap, 2003. augusztus-december (1. évfolyam, 1-82. szám)
2003-11-14 / 52. szám
RÉGIÓ 2003. november 14., péntek _____^ Sz abad sajtó Csütörtök délután négy óra, Kossuth Lajos utca, Esztergom. A kora délutáni csúcs- forgalomban gyalogosok, kerékpárosok és autósok tülekednek a belvárosban. A megszokott jelenséget ezúttal újabb elem gazdagítja, tovább növelve a már szinte elviselhetetlen káoszt. A lengedező szél a mindennapi szmogon kívül ezúttal egy nagy halom újságpapírt Is a járókelők arcába és az autók szélvédőjére vág. Két országos napilap több tucat példánya sodródik szabadon a forgalomban. Eleinte együtt, egy kupacban, majd az autók kerekeitől és a gyalogosok lépteitől hajtva eltávolodnak egymástól, és hosszú csataláncot alkotva elterülnek Esztergom fő utcájának két szélén. Hiába na, tudomásul kell vennünk, hogy ilyenkor ősszel nem csak a levelek szállnak peregnek, de meglehetősen alacsonyan szállnak az újságok is. Ez utóbbi jelző remélhetőleg csupán a fizikai állapotukra, és nem a színvonalukra értendő. Kép és szöveg: Bukovics Krisztián Miért hagyjuk? Árpást Károly írása Visegrád, Nagymaros és a Dunakanyar feltúrása sokak vitáját indította el, és még több ember életét mérgezte meg. Két ország kapcsolata került veszélybe a vízlépcső miatt. Jelenleg a Dunakanyar még mindig őrzi a sebeket, még nem gyógyult meg. Nagymaros határában, a Duna bal partján, egy elzárt területen több épületet lehet látni, amelyek valamilyen módon kapcsolódtak volna a vízlépcsőhöz. Talán a dolgozóknak biztosítottak volna szálláslehetőséget. Egy vízparti házsor, amely felújítva, akár turistaszállásként is megállná a helyét. Egy gyönyörű kempinget lehetne itt létrehozni, és még csak jelentős beavatkozásokat sem kellene eszközölni a területen, mert hatalmas füves partszakasz van körülötte. A látvány csodálatos. Szemben a Visegrádi vár középkori falai nyúlnak magasan a folyó fölé, körülötte a hegység vonulatai takarják el a lenyugvó napot. Elhagyott KISZ és Úttörőtáborok mai hangulatát idézi ebben az állapotban. Pusztulva, koszosán, gázosán. Furcsa, hogy egy ilyen lehetőségre még nem figyelt fel egyetlen vállalkozó sem. Rengeteg elpazarolt lehetőség nyújtja felénk segítséget kérő markát. Pénzt ebbe a kézbe is bele kell tenni. De mibe nem kell?! Egy településnek biztosan nem futja ilyen beruházásra. Az amúgy is alacsony költségvetésből gazdálkodó önkormányzatok vállát még jobban fogja nyomni a jövő évi költségvetés csökkentése. Tőlük nem lehet várni a segítő kezet. Kétlem, hogy ilyen újításokra lenne ,fölösleges" pénz. Lehet, hogy pont azoknál kéne kopogtatni, akik ilyen okosan pusztították el a Dunakanyar festői szépségét. Persze, ők is csak mossák kezeiket, mint a kisgyerek a homokozás után. Sejthető, hogy nem is jártak ezen a környéken a tettük eredményét méregetni. Viszont az utazó honpolgárnak jutnak eszébe azok az ötletek, hogy hogyan is lehetne használni és nem kihasználni a területet. Nyári gyermektábort, kempinget, turistaszállást, stb. Mindenkinek lehet egy ötlete, és jó volna, ha lenne egy vállalkozó kedvű és pénzügyi háttérrel rendelkező illető, aki meglátja a lehetőséget, és a gondolatokat már tettek is követik. Akár egy tábor, egy szálló, egy ... csak legyen belőle valami. A gondolkodásmódon kell változtatni A hulladékgazdálkodás egyre égetőbb probléma Tegnap délelőtt hulladékgazdálkodási fórumot tartott az Esztergom és Nyergesújfalu Kistérségi Területfejlesztési Társulás Esztergomban a régi Vármegyeházán. A térség érintett hatóságát, az Észak-Dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőséget kérték fel, hogy útmutatást nyújtson e témában a megjelenteknek. Részt vett a fórumon több szolgáltató, valamint a környező települések önkormányzatai is képviseltették magukat. A felügyelőség hulladékgazdálkodási osztályát Rédei Judit képviselte, aki teljesen átfogó képet adott a 126/2003 (Vili.15.) számú kormányrendeletről, vagyis a hulladékgazdálkodási tervek részletes tartalmi követelményeiről. Az előadó kiemelte, hogy célszerűbb több kis településnek összefognia, és közös tervet, valamint közös hulladéklerakót létesíteni. A törvény szerint azon gazdálkodó szervnek kell egyedi tervet kidolgoznia, amely évente 200 tonna hulladékot vagy 10 tonna veszélyes hulladékot termel ki. Az említett terveket hat évre kell elkészíteni, és kétévente beszámolót kell tartani arról, hol tart a megvalósításuk. Az elsődleges cél, hogy a csomagolási- és veszélyes anyagok megfelelően legyenek kezelve és elszállítva, vagyis minél inkább előtérbe kell helyezni a szelektív hulladékgyűjtést. Mivel országos és regionális szinten is javítani kell a környezet állapotát, ezért számítanak a tervek kapcsán az önkormányzatokra. Rédei Judit rávilágított, hogy a helyiek jobban látják a települések igényeit, valamint könnyebben felmérhetik az erőforrásokat. A fontossági és sürgősségi sorrend felállítása sem elhanyagolható, hiszen a tervet több lépésben kell megvalósítani. A Polgármesteri Hivataloknak egyeztetniük kell a helyi szolgáltató- és társadalmi szervekkel is, esetleg ők is segíthetnek a program megvalósításában. Az előadás végén ismertették, milyen szerkezeti felépítésnek és tartalmi elemeknek kell megfelelnie a hulladékgazdálkodási terveknek. Ebből kiemelhető a cselekvési program, vagyis hogy ki a felelős a terv végrehajtásáért, és ez hogyan valósulhat meg. Az önkormányzatok képviselői kételyeiket fejezték ki, hogy a program rövid időn belül megvalósulhat. Több településen gondot okoz a lerakók rekultivációja, a szelektív hulladékgyűjtés pedig nem tud gyökeret ereszteni a kis falukban. A Rumpold Kft. és az RWE Umwelt Rt. képviselője is elmondta, hogy igyekeznek segítséget nyújtani a településeknek a tervek elkészítésében, de egyelőre az ő adataik is hiányosak a tekintetben, hogy melyik hulladéktípusból menynyi folyik be hozzájuk. A szakemberek közül többen is felhívták rá a figyelmet, hogy az emberek fejében kell rendet tenni: folyamatosan tájékoztatni kell őket a változásokról, tudatosítani kell, hogy a szelektív hulladékgyűjtés nem drágítja meg a szolgáltatásokat, és elsődleges, hogy saját érdeknek is tekintsék a szemét szelektálását. magyar Hosszú távú tervekben gondolkodom... Beszélgetés Nagy Gézával (Folytatás az 1. oldalról) A szlovák cégek kezében sovány anyagi lehetőségek rejlenek, akinek pedig van, az nem itt fekteti be. Egyik legfontosabb rövidtávú feladatunk a csatornázási beruházások elindítása, hiszen Zselíz központjában ez már megoldódott. Viszont a település külső részein a mai napig problémát okoz. Ezeknek a feladatoknak az elkezdéséhez jó eséllyel pályázunk Európai Uniós forrásokra, de reméljük, számíthatunk megyei önkormányzati és kormányzati segítségre'is. A víz- és gázhálózat kiépítése már befejeződött, de tervbe vettük egy Zselíz-Ipolyság vízvezeték kiépítését, amelynek gyakorlati kivitelezése az elkövetkezendő 10 év feladata lesz. Fontosnak tartom az egészség megőrzését és a mozgáskultúra fejlesztését, amelyhez már régóta igény lenne egy sportcsarnok felépítésére. Távlati terveink között szerepel egy ipari park létrehozása a város szélén, amely nagyban csökkenthetné a térségben a munkanélküliek arányát. Ha terveink valóra Nagy Géza polgármester válnak, ez az ipari park 300- 800 embernek teremthet munkalehetőséget a környéken.- Az elmondottak alapján kiderült számomra, hogy felismerte az eurorégió jelentőségét, mégis megkérdezem, hogyan viszonyul ön és a város képviselőtestülete az Ister- Granum Eurorégió kezdeményezéshez. Zselíz, fekvése miatt, egyik fontos települése lehetne ennek az eurorégiónak.- Minden olyan kezdeményezést, amelyet nem központilag indítanak, csak támogatni tudom. Azt gondolom, hogy az Európai Unióban már létező régiók egyik fontos alapelve a civil kezdeményezés. Létezik itt Szlovákiában olyan régió, amely központi irányelvek alapján jött létre, éppen ezért a települések nem érzik az új intézményrendszert magukhoz közel állónak. Én is ott leszek a november 17-i Ister-Granurh alapszerződés párkányi aláírásánál, de csak, mint megfigyelő, mert a képviselőtestület, ha nem is zárkózott el a csatlakozástól, egyelőre nem szavazta azt meg. Ennek ellenére nem kizárt, hogy akár már decemberben Zselíz is csatlakozni fog az eurorégióhoz.- Van-e kapcsolata Zselíznek magyarországi településekkel vagy szervezetekkel?- 1947-ben a nagy kitelepítések idején 39 családot Barcsra száműztek, ezért pár évvel ezelőtt morális kötelességemnek éreztem, hogy felvegyük a kapcsolatot ezzel a határ menti magyar településsel. Ezen kívül testvérvárosi kapcsolatokat ápolunk Makóval, illetve a romániai Csíkszeredával.- Ön tagja a Megyei Ónkormányzatnak, az Ister-Granum Eurorégió Közlekedési Bizottságának, Zselíz polgármestere, milyen egyéb személyes ambíciói lehetnek még?- Ez a második polgármesteri ciklusom, de a hosszú távú terveink megvalósításához legalább még egy négyéves periódusra lenne szükségem. Ennyi idő alatt úgy gondolom, beérne a gyümölcse annak a munkának, amit a testület, a Polgármesteri Hivatal dolgozói, illetve jómagam végeztem.- Ennyi elfoglaltság mellett van-e ideje pihenni?- Az elmúlt öt évben összesen 5 nap szabadságot tudtam kivenni. A hivatal személyzeti vezetője már többször figyelmeztetett, hogy ezirányú kötelezettségeimet is tartsam be.- Nem marad idő a családra, gyerekekre sem?- Egy fiam és egy lányom van. A fiam jogász az Ügyészségen, a lányom, közgazdasági végzettséggel a helyi büntetés-végrehajtási intézményben dolgozik mint szakreferens. És sajnos tényleg nem jut túl sok idő rájuk, mint ahogy magamra sem. Váczy István Új bérlakások- Lábatlan Lábatlan község önkormányzata pályázatot nyújt be a Belügyminisztérium által meghirdetett „Az önkormányzatok bérlakásállomány növelésének támogatására” pályázatra. A szóban forgó épületben (Zalka Máté lakótelep 5.) a jelenleg is működő postahivatal valamint az emeleti szolgálati lakás a jelenlegi kialakításban megmarad, az összes többi funkció megszűnik. A földszinten helyet kapnának a Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat és a Roma Kisebbségi Önkormányzat irodái. Az emeleten 4 db 1 szobás, 1 db 2 szobás és 1 db 2 és fél szobás lakás kiépítésére van lehetőség. A bérlakások kialakítása mintegy 55 millió forint költséggel járna, amelynek felét fedezné a pályázati pénz. A földszinti irodák létrehozásához azonban ez az összeg nem használható fel, így ezek megvalósításához új pályázati lehetőségeket kell keresnie az önkormányzatnak. Török István polgármester beszámolója szerint a terv megvalósítására a támogatás elnyerése esetén reális esélyt lát a képviselő testület. magyar Sajtótájékoztatót tartott a Fidesz elnöksége- Esztergom Szerdán tartotta sajtótájékoztatóját a Fidesz - Magyar Polgári Szövetség Esztergomi Szervezetének elnöksége, ahol először a közgyűlés által november 10-én megválasztott elnökség mutatkozott be. Az elnökség tagjai: Hulkó Gyula Péter - elnök, Dávid Veronika, Mézes Melinda, Petrovics János és Sipos Imre. Az elnökség a munka súlypontjaként az esztergomi csoportnak a Szövetség különböző belső fórumaival, a polgári értékek alapján politizáló erőkkel és a civil pártnerekkel való együttműködést, a csoport és az önkormányzat polgári frakciója kapcsolatainak szorosabbra fűzését, a települések Fidesz-szer- vezeteinek megerősítését, tagozatok megszervezését és a Fidesznek a város politikai életében való szerepvállalásának, többek közt a sajtóban történő hangsúlyosabbá tételét jelölték meg. Az elnökség a sajtótájékoztatón üdvözölte az esztergomi Élmény- fürdő-beruházás megindulását. Petrovics János önkormányzati képviselő elmondta, hogy az építkezések megkezdődtek, és várhatóan 2005 februárjáig fognak tartani. Elhangzott, hogy milyen sokat kellett tennie a polgári frakciónak és a polgármesternek, hogy az ellenzék tiltakozása ellenére kiszorítsa a lobbikat, és a Széchenyi-terv állami támogatásának szerződését meghosszabbítsák. Elmondták, hogy a közbeszerzési eljárást az ellenzék tiltakozása ellenére ismételték meg, és sikerült 600 millió forinttal csökkenteni az árat. Hangsúlyozták, hogy a város egy ötmilliárdos vagyontárgyhoz juthat, amely növeli a foglalkoztatottságot - ellentétben a szocialista kormánnyal. Kijelentették, hogy minden ellenzéki machináció és lobbi ellenére meg fog épülni ez a beruházás. A tájékoztatón elhangzott, hogy a kormányzat sikerpropagandájával szemben az önkormányzati támogatások csökkenése nehéz helyzetet eredményezhet, és a kiadások lefaragásához vezethet. Csökkenti a kormányzat a normatív hozzájárulást, valamint az energia-adó és környezetterhelési díj következtében előálló kiadási többlethez sem kapnak kompenzációt az önkormányzatok. Szó esett a gáz árának emeléséről, amelyet a fogyasztók és az önkormányzatok januárban fognak majd először negatívan érezni. A kormányzat az önkormányzatokat ellehetetlenítő politikája miatt nem lehet lemondani a polgári kormány idején megkezdett fejlesztésekről. Az elnökség szerint az önkormányzatiság és a demokrácia elveit veszélyezteti, ha csökkentik a kisebbségi önkormányzatok támogatását. txei
