Hídlap, 2003. augusztus-december (1. évfolyam, 1-82. szám)

2003-11-14 / 52. szám

4- 2003. november 14., péntek RÉGIÓ MAI T É M A Mi is valójában a Csemadok? A Szlovákiai Magyar Társadalmi és Közművelődési Szö­vetség, rövidítve a Csemadok 1949-ben alakult. Jelenleg hetvenezres tagsággal bír. Alapszervezeteinek száma 540. Székhelye Pozsonyban a Magyar Kultúra Házában talál­ható. Az országos Csemadok elnöke Száraz József. Röuid visszatekintés a múltra. A második világháború után a szlovákiai magyarság nem vállal­hatta magyarságát, sőt megfosz­tották őket állampolgárságuktól is. 1948-ban azonban az 1946-47- ben Csehországba deportált ma­gyarok visszatérhettek szülőföld­jükre (a Magyarországra deportált, menekült emberek azonban nem). A magyar tannyelvű iskolák megint kinyithatták kapuikat, tár­sadalmi szervezetként viszont csak egyet alakíthattak a Csehszlováki­ai Magyar Dolgozók Kulturális Egyesületét, a Csemadokot. A szövetséget a kommunista párt elsősorban a párt ideológiá­jának terjesztésére szerette volna felhasználni, ám a szervezet tag­jai hagyományokra építve saját kultúrájuk népszerűsítésére al­kalmazták. Fő támasza lett a ma­gyar lap- és könyvkiadásnak, a magyar tanítási nyelvű iskolák­nak. Ezért volt az, hogy megala­kulása után, első célja főként az amatőr kulturális csoportok megszervezése volt, de rövid idő alatt egyre inkább bővült külön­böző néptáncegyüttesekkel, folk­lórcsoportokkal, nótaénekesek­kel, énekkarokkal, próza- és versmondókkal. A Csemadok eddigi országos elnökeinek névsora: Lőrincz Gyula (festőművész) Dobos László (író) .................... Lő rinc Gyula................................ Si dó Zoltán................................... Ba uer Győző................................ Kolár Péter................................... Kvarda J ózsef............................. Sz áraz József................................ ..........1949-1968 ..........1968-1970 19 70-1980 dec. ..........1981-1991 ..........1991-1997 ..........1997-2000 ..........2000-2003 20 03 május 31. gos Tavaszi szél vizet áraszt... elnevezésű versenyt változó helyszíneken rendezik meg a népdalkörök, népi zenekarok, szólóénekesek számára. A dunaszerdahelyi illetőségű Bí­borpiros szép rózsa országos fesztivál szintén népzenei ha­gyományokra épül. Az esztrád csoportok pedig Szepsiben küzdhetnek meg az elismeré­sért, a falusi színjátszók Egressy Béni Színjátszó Fesztiválján. Eb­ből is látszik, hogy a szervezet nemcsak a mennyiségre, ha­nem a minőségre is odafigyel. A Csemadok egyik központi feladata, érdeklődése a nemze­ti ünnepekről való méltó meg­emlékezés. Minden évben a A siker egyöntetű volt. Ezek a csoportok gondoskodtak arról, hogy a szervezet életben ma­radjon, aktívan működjön, több ezer fellépésük alkalmával mi­nél több emberhez eljuttassák a magyar szót. 1998-as rendszerváltás után újra átszervezték. A Csemadok mellett létrejöttek más érdekvé­delmi szervezetek is, mint a Szlovákiai Magyar Szülők Szö­vetsége, a Szlovákiai Magyar Pedagógus Szövetség, a Magyar Ifjúsági Szövetség és a Magyar Cserkészszövetség. Az idők folyamán több ver- legnagyobb megmozdulást az senyt hoztak létre. Ezek a kul- 1848/49-es forradalom és sza- túrcsoportok részére nyújtanak badságharc alkalmából tartják, lehetőséget a megismerésre, a Ilyenkor országszerte megko- megméretíetésre. A diákszín- szorúzzák az elesettek emlékére padok, színjátszó csoportok ver- felállított szobrokat, emléktáb- senye a komáromi Jókai Kapó- Iákat, valamint .emlékműsoro­kon zajlik. A plózá- és veprnqn| kát, kulturális esteket szervez- dók, valamint Verséneklő^gyiit-í neki Az államalapítás is nagy tesek részére szervezet! rendez- ünnepnek számít a felvidékiek vény a rimaszombati Tompa körében. Számos településen Mihály Országos |/ers-és Próza- ^ állítottak az alapszervezetek mondó Verseny. A néptánc kopjafát, Turul-szobrot, Szent együttesek a zselízf Országos István-emlékművet. Népművészeti Fesztiválon ran- Aszlovakiai magyarság életé- devúznak egymással. Az orszá- ben tehát nagyon fontosak a Érsekújvárból Párkány felé haladva közvetlenül a közle­kedési fővonal mellett fekszik egy kis település: Kisújfalu. írott történelme nagy részé­ben Esztergom vármegye községe volt, ma pedig a Nyitrai kerületbe tartozik. Kisújfalu viszonylag sűrűn la­kott területen fekszik. Északról Szőgyén, keletről Köbölkút, dél­ről Bátorkeszi, nyugatról pedig Kürt községek határolják. Köz­igazgatásilag a faluhoz tartozik még Arad és a szélhordta pusz­ta - Réva is. A település és kör­nyéke az ősidők óta folytonosan lakott volt, a leletek legrégebbi­ke a kőkorból származik. Bizo­nyára az a patak tette vonzóvá ezt a helyet, amely a mai napig is a község mellett folydogál. Osztövérnek hívták Az első írásos emlék Kisújfaluról az Árpád-házi kirá­lyok idejéből származik, 1233- ból. Ekkor egy adásvételi szerző­désen Ösztövér néven szerepel. A 14. század végén a falu főúri ma­rakodás tárgyát képezte, amely­nek a vége az lett, hogy Köbölkú­ti György lerombolta Forgács Já­nos ösztövéri birtokát. Későbbi okmányon Ösztövér nevét nem említik. Ha a település lakói túlél­ték is a pusztítást, nem a régi, ha­nem egy kissé távolabbi helyen telepedtek le, s ezt Új falunak ne­vezték el. A falut egy Zsigmond- kori oklevélen már ezen a néven jegyezték le. A későbbiekben a fa­lut mindig országos méltóságú fő­úri család birtokolta, majd az esz­tergomi érsek tulajdonába került zálogbirtokként. 1531-től a Bá­thoryak birtokolták. 1541-ben a török elfoglalta Budát, majd Esztergom várát, és bevette a Duna bal partján Kisújfalu - a református település fekvő Kákát (Párkány) palánk- erődöt is, majd adóösszeírást végzett. Több ilyen jegyzékben szerepel Kisújfalu. Sokszor elő­fordult, hogy a nép elbújt a tö­rök elől, erre Újfalun a mocsár és az erdő kedvező terepet biz­tosított. Kisújfalu néven a közsé­get először 1601-ben említik. Ekkor a település lényegében már a mai helyén volt. A reformáció tana a török hó­doltság idején terjed a környéken. Az új vallást a település lakói is befogadták. A Kisújfalui Refor­mátus Eklézsia legkorábbi említé­se 1650-ből származik. Bár a tö­rök nagymértékben kizsákmá­nyolta az elfoglalt területek lako­sait, de az itt élő emberek szaba­don gyakorolhatták vallásukat, így a protestáns vallást is. Az el­lenreformáció mozgalma akkor érinti jelentősen Kisújfalut, ami­kor Magyarország felszabadul a török elnyomás alól. A 17 század végén Esztergom vármegye egész területéről kitiltják a protestáns lelkészeket, a templomot pedig Bécs felmentése alól érkező len­gyel seregek feldúlják és kirabol­ják. Kedvezőbbé válik a helyzet a II. Rákóczi Ferenc vezette szabad­ságharc ideje alatt. Ebben az idő­ben a település a Pálffy-család tu­lajdonát képezte, de zálogbirtok­ként Vak Bottyánhoz került. 1705-ben Rákóczi visszaadja a fa­lu templomát a kálvinistáknak. A szabadságharc bukása után több baj is sújtja Kisújfalut. Pestis- járvány tizedeli a község lakosait, és a szabad vallásgyakorlatot is el­törlik. Csak 1781-ben adja ki II. József türelmi rendeletét, amely ismét lehetővé teszi a szabad val­lásgyakorlatot. A gyülekezet még­is épségben élte át az eltelt nyolc­van évet. Figyelemre méltó az is, hogy Kisújfalun az iskola mindvé­gig fennállt. Általában a jegyző ta­nította a falusiak gyerekeit, aki re­formátus vallású volt. Vasárnapi istentiszteletekre az egy órányira levő artikuláris helyre, Madarra, jártak. Ez olyan hely volt a kör­nyéken, ahol a református pap nyilvánosan működhetett és egy­házi szolgálatot végezhetett. Kisújfalun 1787-ben újraépítik a templomot, és ebben az évben új­raindítják a reformárus iskolát is. A reformkor elérte Magyaror­szágot, s annak vívmányai Kisújfalut is. Erről ad számot a mocsár lecsapolásának hatalmas munkája is, amelyet az akkori földesúr, Pálffy József kezdett meg 1819-ben. Ekkor ugyan el­tűntek az úszó szigetek, de a falu lakosai és a földbirtokos gazda­gon termő és nagy kiterjedésű földeket nyertek. A vasútvonalat, mely a mai napig összeköti Bu­dapestet, Pozsonyt és Prágát 1850-ben építették meg. Tűzvész pusztította el 1874-ben hatalmas tűzvész pusztított Kisújfalun; 10 házon kívül leégett minden, és ekkor veszett oda a község krónikája is. A tűzvészt követően Kisújfalun megalakul az önkén­tes tűzoltószervezet. Az első világháború után a község Csehszlovákia részévé válik, majd 1937-ben újra Ma­gyarországhoz csatolják. A má­sodik világháború harcai sem kerülték el a falut. 1945-től a község ismét Csehszlovákiához tartozott. A háború utáni kitele­pítés 60 családot, 200 személyt érintett, akiknek nagyobb részét Budaörsre és Mezőfalvára tele­pítették. A rendszerváltás és Csehszlovákia szétesése után Kisújfalu Szlovákia része lett. Jelenleg a településnek 780 la­kosa van, melynek 90%-a ma­gyar és 10%-a szlovák nemzetisé­gű. A felekezeti megoszlást illető­en református községről van szó, evangélikus és baptista kisebb­séggel és kb. 10%-nyi római kato­likus hitvallású lakossal. A község működő szervezetei közül a tűzol­tók fiú- és lánycsapata rendszere­sen vesz részt különböző verse­nyeken szép eredményeket elér­ve, továbbá aktívan működik a Vöröskereszt, a nyugdíjas klub tagjai hetente egy alkalommal ta­lálkozhatnak, a vadászok rendsze­resen szerveznek galamblövésze­teket és évente egyszer vadász­bált. A község halastavát pedig a halászszervezet tagjai felügyelik. A településen található futballpálya, ahol a sportszervezet tagjai a gye­rekeknek évente több ízben sport- napott tartanak, és a futballt ked­velők szinte egész évben figyelem­mel követhetik a falu férfi- és ifjú­sági csapatának mérkőzéseit. Mű­ködik még két énekkar: egyházi és a nyugdíjas klub keretein belül, valamint egy színjátszó csoport is. A községnek van óvodája, alsó ta­gozatos iskolája, könyvtára, saj­nos még nincs kultúrháza, de he­lyettesíti ezt egy kultúrheiyiség, amely otthont ad különböző ren­dezvényeknek. A község lakosai­nak minden évben alkalmuk nyí­lik megünnepelni a falunapot, és idén másodízben került megszer­vezésre a Rockfesztivál, amelyen a környék rockzenekarai szóra­koztatták a közönséget. Egy község életében fontos mérföldkő, ha könyvben írnak róla. Az első könyv, amely Kisújfalu történetével foglalko­zik - és hasznos segítőtársam volt e cikk megírásánál - „Kisújfalu története a kezdetek­Ftfdlap Csemadok szervezetek. Nincs olyan magyar család a Felvidé­ken, ahol legalább egy család­tag ne lenne csemadokos. A nyolcvan éve elszakadt magyarság ráébredt, ahhoz, hogy Szlovákiában (s persze bárhol máshol a világon) a ma­gyar nyelv és kultúra fennma­radjon, mindenképp ápolni kell hagyományainkat, őrizni törté­nelmünket, igényt tartani a tu­dásra és műveltségre. D.Bajkai Katalin A Csemadok területi választmányainak jelenlegi elnökei: Pozsony: Duka-Zólyomi Árpád Szene: Bárdos Gyula Galánta: Zsillé Béla Dunaszerdahely. Molnár Tibor Komárom: Dékány György Érsekújvár: Dániel Erzsébet Nyitra: Hajdú Mária Léva: Moravsky Mária Nagykürtös: Balogh Gábor Nógrád: Koronczi Ferenc Rimaszombat: Sebők Valéria Nagyrőce: Balajti Lajos Rozsnyó: Tóth Sándor Kassa város: Kolár Péter Kassa környéke: Gál Sándor Ungvidék: Kozsár Miklós Bodrogköz: Kopasz József tői 1900-ig” címmel 2000-ben jelent meg, és a község polgár- mestere, Kis Róbert írta. Ugyan­ebben az évben látott napvilá­got Kisújfalu életéről és iskolájá­nak törénetéről a „Mint tudo­mány vásárjába...” című könyv is, Csengémé Kovács Erzsébet összeállításában. Jó bor, szívélyes gazdák Ez év augusztus 20-án avat­ták fel Kisújfalun a szabadtéri színpadot, amely egy udvarban található a még felavatásra váró faluházzal. Ez egy hagyomány- őrző tájház, amely az idelátoga­tóknak feleleveníti a régi idők hangulatát. A község kataszterében há­rom természetvédelmi terület található. A legjelentősebb és legnagyobb is a Párizs-mocsa- rak Nemzeti Természetvédelmi Körzet, a Párizs-patak és kör­nyéke, valamint a Somlyó- hegy, amelynek védett növé­nyei az árvalányhaj és a som. A kisújfalusi szőlőhegy - itt talál­ható a Somlyó-hegy is - a kör­nyék legszebb szőlőhegyei közé tartozik. Egyrészt a természet adta környezet miatt, másrészt itt ráakadhatunk nem csak jó bort termő szőlőre és a vendé­get szívélyesen látó gazdákra, de még nádfedeles házikóra is. Zács Olga

Next

/
Thumbnails
Contents