Hídlap, 2003. augusztus-december (1. évfolyam, 1-82. szám)
2003-11-14 / 52. szám
4- 2003. november 14., péntek RÉGIÓ MAI T É M A Mi is valójában a Csemadok? A Szlovákiai Magyar Társadalmi és Közművelődési Szövetség, rövidítve a Csemadok 1949-ben alakult. Jelenleg hetvenezres tagsággal bír. Alapszervezeteinek száma 540. Székhelye Pozsonyban a Magyar Kultúra Házában található. Az országos Csemadok elnöke Száraz József. Röuid visszatekintés a múltra. A második világháború után a szlovákiai magyarság nem vállalhatta magyarságát, sőt megfosztották őket állampolgárságuktól is. 1948-ban azonban az 1946-47- ben Csehországba deportált magyarok visszatérhettek szülőföldjükre (a Magyarországra deportált, menekült emberek azonban nem). A magyar tannyelvű iskolák megint kinyithatták kapuikat, társadalmi szervezetként viszont csak egyet alakíthattak a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kulturális Egyesületét, a Csemadokot. A szövetséget a kommunista párt elsősorban a párt ideológiájának terjesztésére szerette volna felhasználni, ám a szervezet tagjai hagyományokra építve saját kultúrájuk népszerűsítésére alkalmazták. Fő támasza lett a magyar lap- és könyvkiadásnak, a magyar tanítási nyelvű iskoláknak. Ezért volt az, hogy megalakulása után, első célja főként az amatőr kulturális csoportok megszervezése volt, de rövid idő alatt egyre inkább bővült különböző néptáncegyüttesekkel, folklórcsoportokkal, nótaénekesekkel, énekkarokkal, próza- és versmondókkal. A Csemadok eddigi országos elnökeinek névsora: Lőrincz Gyula (festőművész) Dobos László (író) .................... Lő rinc Gyula................................ Si dó Zoltán................................... Ba uer Győző................................ Kolár Péter................................... Kvarda J ózsef............................. Sz áraz József................................ ..........1949-1968 ..........1968-1970 19 70-1980 dec. ..........1981-1991 ..........1991-1997 ..........1997-2000 ..........2000-2003 20 03 május 31. gos Tavaszi szél vizet áraszt... elnevezésű versenyt változó helyszíneken rendezik meg a népdalkörök, népi zenekarok, szólóénekesek számára. A dunaszerdahelyi illetőségű Bíborpiros szép rózsa országos fesztivál szintén népzenei hagyományokra épül. Az esztrád csoportok pedig Szepsiben küzdhetnek meg az elismerésért, a falusi színjátszók Egressy Béni Színjátszó Fesztiválján. Ebből is látszik, hogy a szervezet nemcsak a mennyiségre, hanem a minőségre is odafigyel. A Csemadok egyik központi feladata, érdeklődése a nemzeti ünnepekről való méltó megemlékezés. Minden évben a A siker egyöntetű volt. Ezek a csoportok gondoskodtak arról, hogy a szervezet életben maradjon, aktívan működjön, több ezer fellépésük alkalmával minél több emberhez eljuttassák a magyar szót. 1998-as rendszerváltás után újra átszervezték. A Csemadok mellett létrejöttek más érdekvédelmi szervezetek is, mint a Szlovákiai Magyar Szülők Szövetsége, a Szlovákiai Magyar Pedagógus Szövetség, a Magyar Ifjúsági Szövetség és a Magyar Cserkészszövetség. Az idők folyamán több ver- legnagyobb megmozdulást az senyt hoztak létre. Ezek a kul- 1848/49-es forradalom és sza- túrcsoportok részére nyújtanak badságharc alkalmából tartják, lehetőséget a megismerésre, a Ilyenkor országszerte megko- megméretíetésre. A diákszín- szorúzzák az elesettek emlékére padok, színjátszó csoportok ver- felállított szobrokat, emléktáb- senye a komáromi Jókai Kapó- Iákat, valamint .emlékműsorokon zajlik. A plózá- és veprnqn| kát, kulturális esteket szervez- dók, valamint Verséneklő^gyiit-í neki Az államalapítás is nagy tesek részére szervezet! rendez- ünnepnek számít a felvidékiek vény a rimaszombati Tompa körében. Számos településen Mihály Országos |/ers-és Próza- ^ állítottak az alapszervezetek mondó Verseny. A néptánc kopjafát, Turul-szobrot, Szent együttesek a zselízf Országos István-emlékművet. Népművészeti Fesztiválon ran- Aszlovakiai magyarság életé- devúznak egymással. Az orszá- ben tehát nagyon fontosak a Érsekújvárból Párkány felé haladva közvetlenül a közlekedési fővonal mellett fekszik egy kis település: Kisújfalu. írott történelme nagy részében Esztergom vármegye községe volt, ma pedig a Nyitrai kerületbe tartozik. Kisújfalu viszonylag sűrűn lakott területen fekszik. Északról Szőgyén, keletről Köbölkút, délről Bátorkeszi, nyugatról pedig Kürt községek határolják. Közigazgatásilag a faluhoz tartozik még Arad és a szélhordta puszta - Réva is. A település és környéke az ősidők óta folytonosan lakott volt, a leletek legrégebbike a kőkorból származik. Bizonyára az a patak tette vonzóvá ezt a helyet, amely a mai napig is a község mellett folydogál. Osztövérnek hívták Az első írásos emlék Kisújfaluról az Árpád-házi királyok idejéből származik, 1233- ból. Ekkor egy adásvételi szerződésen Ösztövér néven szerepel. A 14. század végén a falu főúri marakodás tárgyát képezte, amelynek a vége az lett, hogy Köbölkúti György lerombolta Forgács János ösztövéri birtokát. Későbbi okmányon Ösztövér nevét nem említik. Ha a település lakói túlélték is a pusztítást, nem a régi, hanem egy kissé távolabbi helyen telepedtek le, s ezt Új falunak nevezték el. A falut egy Zsigmond- kori oklevélen már ezen a néven jegyezték le. A későbbiekben a falut mindig országos méltóságú főúri család birtokolta, majd az esztergomi érsek tulajdonába került zálogbirtokként. 1531-től a Báthoryak birtokolták. 1541-ben a török elfoglalta Budát, majd Esztergom várát, és bevette a Duna bal partján Kisújfalu - a református település fekvő Kákát (Párkány) palánk- erődöt is, majd adóösszeírást végzett. Több ilyen jegyzékben szerepel Kisújfalu. Sokszor előfordult, hogy a nép elbújt a török elől, erre Újfalun a mocsár és az erdő kedvező terepet biztosított. Kisújfalu néven a községet először 1601-ben említik. Ekkor a település lényegében már a mai helyén volt. A reformáció tana a török hódoltság idején terjed a környéken. Az új vallást a település lakói is befogadták. A Kisújfalui Református Eklézsia legkorábbi említése 1650-ből származik. Bár a török nagymértékben kizsákmányolta az elfoglalt területek lakosait, de az itt élő emberek szabadon gyakorolhatták vallásukat, így a protestáns vallást is. Az ellenreformáció mozgalma akkor érinti jelentősen Kisújfalut, amikor Magyarország felszabadul a török elnyomás alól. A 17 század végén Esztergom vármegye egész területéről kitiltják a protestáns lelkészeket, a templomot pedig Bécs felmentése alól érkező lengyel seregek feldúlják és kirabolják. Kedvezőbbé válik a helyzet a II. Rákóczi Ferenc vezette szabadságharc ideje alatt. Ebben az időben a település a Pálffy-család tulajdonát képezte, de zálogbirtokként Vak Bottyánhoz került. 1705-ben Rákóczi visszaadja a falu templomát a kálvinistáknak. A szabadságharc bukása után több baj is sújtja Kisújfalut. Pestis- járvány tizedeli a község lakosait, és a szabad vallásgyakorlatot is eltörlik. Csak 1781-ben adja ki II. József türelmi rendeletét, amely ismét lehetővé teszi a szabad vallásgyakorlatot. A gyülekezet mégis épségben élte át az eltelt nyolcvan évet. Figyelemre méltó az is, hogy Kisújfalun az iskola mindvégig fennállt. Általában a jegyző tanította a falusiak gyerekeit, aki református vallású volt. Vasárnapi istentiszteletekre az egy órányira levő artikuláris helyre, Madarra, jártak. Ez olyan hely volt a környéken, ahol a református pap nyilvánosan működhetett és egyházi szolgálatot végezhetett. Kisújfalun 1787-ben újraépítik a templomot, és ebben az évben újraindítják a reformárus iskolát is. A reformkor elérte Magyarországot, s annak vívmányai Kisújfalut is. Erről ad számot a mocsár lecsapolásának hatalmas munkája is, amelyet az akkori földesúr, Pálffy József kezdett meg 1819-ben. Ekkor ugyan eltűntek az úszó szigetek, de a falu lakosai és a földbirtokos gazdagon termő és nagy kiterjedésű földeket nyertek. A vasútvonalat, mely a mai napig összeköti Budapestet, Pozsonyt és Prágát 1850-ben építették meg. Tűzvész pusztította el 1874-ben hatalmas tűzvész pusztított Kisújfalun; 10 házon kívül leégett minden, és ekkor veszett oda a község krónikája is. A tűzvészt követően Kisújfalun megalakul az önkéntes tűzoltószervezet. Az első világháború után a község Csehszlovákia részévé válik, majd 1937-ben újra Magyarországhoz csatolják. A második világháború harcai sem kerülték el a falut. 1945-től a község ismét Csehszlovákiához tartozott. A háború utáni kitelepítés 60 családot, 200 személyt érintett, akiknek nagyobb részét Budaörsre és Mezőfalvára telepítették. A rendszerváltás és Csehszlovákia szétesése után Kisújfalu Szlovákia része lett. Jelenleg a településnek 780 lakosa van, melynek 90%-a magyar és 10%-a szlovák nemzetiségű. A felekezeti megoszlást illetően református községről van szó, evangélikus és baptista kisebbséggel és kb. 10%-nyi római katolikus hitvallású lakossal. A község működő szervezetei közül a tűzoltók fiú- és lánycsapata rendszeresen vesz részt különböző versenyeken szép eredményeket elérve, továbbá aktívan működik a Vöröskereszt, a nyugdíjas klub tagjai hetente egy alkalommal találkozhatnak, a vadászok rendszeresen szerveznek galamblövészeteket és évente egyszer vadászbált. A község halastavát pedig a halászszervezet tagjai felügyelik. A településen található futballpálya, ahol a sportszervezet tagjai a gyerekeknek évente több ízben sport- napott tartanak, és a futballt kedvelők szinte egész évben figyelemmel követhetik a falu férfi- és ifjúsági csapatának mérkőzéseit. Működik még két énekkar: egyházi és a nyugdíjas klub keretein belül, valamint egy színjátszó csoport is. A községnek van óvodája, alsó tagozatos iskolája, könyvtára, sajnos még nincs kultúrháza, de helyettesíti ezt egy kultúrheiyiség, amely otthont ad különböző rendezvényeknek. A község lakosainak minden évben alkalmuk nyílik megünnepelni a falunapot, és idén másodízben került megszervezésre a Rockfesztivál, amelyen a környék rockzenekarai szórakoztatták a közönséget. Egy község életében fontos mérföldkő, ha könyvben írnak róla. Az első könyv, amely Kisújfalu történetével foglalkozik - és hasznos segítőtársam volt e cikk megírásánál - „Kisújfalu története a kezdetekFtfdlap Csemadok szervezetek. Nincs olyan magyar család a Felvidéken, ahol legalább egy családtag ne lenne csemadokos. A nyolcvan éve elszakadt magyarság ráébredt, ahhoz, hogy Szlovákiában (s persze bárhol máshol a világon) a magyar nyelv és kultúra fennmaradjon, mindenképp ápolni kell hagyományainkat, őrizni történelmünket, igényt tartani a tudásra és műveltségre. D.Bajkai Katalin A Csemadok területi választmányainak jelenlegi elnökei: Pozsony: Duka-Zólyomi Árpád Szene: Bárdos Gyula Galánta: Zsillé Béla Dunaszerdahely. Molnár Tibor Komárom: Dékány György Érsekújvár: Dániel Erzsébet Nyitra: Hajdú Mária Léva: Moravsky Mária Nagykürtös: Balogh Gábor Nógrád: Koronczi Ferenc Rimaszombat: Sebők Valéria Nagyrőce: Balajti Lajos Rozsnyó: Tóth Sándor Kassa város: Kolár Péter Kassa környéke: Gál Sándor Ungvidék: Kozsár Miklós Bodrogköz: Kopasz József tői 1900-ig” címmel 2000-ben jelent meg, és a község polgár- mestere, Kis Róbert írta. Ugyanebben az évben látott napvilágot Kisújfalu életéről és iskolájának törénetéről a „Mint tudomány vásárjába...” című könyv is, Csengémé Kovács Erzsébet összeállításában. Jó bor, szívélyes gazdák Ez év augusztus 20-án avatták fel Kisújfalun a szabadtéri színpadot, amely egy udvarban található a még felavatásra váró faluházzal. Ez egy hagyomány- őrző tájház, amely az idelátogatóknak feleleveníti a régi idők hangulatát. A község kataszterében három természetvédelmi terület található. A legjelentősebb és legnagyobb is a Párizs-mocsa- rak Nemzeti Természetvédelmi Körzet, a Párizs-patak és környéke, valamint a Somlyó- hegy, amelynek védett növényei az árvalányhaj és a som. A kisújfalusi szőlőhegy - itt található a Somlyó-hegy is - a környék legszebb szőlőhegyei közé tartozik. Egyrészt a természet adta környezet miatt, másrészt itt ráakadhatunk nem csak jó bort termő szőlőre és a vendéget szívélyesen látó gazdákra, de még nádfedeles házikóra is. Zács Olga
