Hídlap, 2003. augusztus-december (1. évfolyam, 1-82. szám)
2003-11-14 / 52. szám
2 2003. november 14., péntek BAL PART SZLOVÁKIA Aggasztó a gyógyszerhiány Szlovákiai útépítők Magyarországon A szlovákiai Inzinierske Stavby és a magyar Viadom Építőipari Rt közös vállalkozása szeptemberben a versenytársakénál több mint harminc százalékkal alacsonyabb árajánlatával a Magyarországon bejegyzett cégek elől szerezte meg a 3-as és a 35-ös főút burkolatmegerősítési beruházását. Az Inzinierske Stavby és Viadom Építőipari Rt. 8,5 milliárd forintos ajánlata mellett a legkedvezőbb magyar ajánlat csaknem 11 milliárd forint volt. A november 11-én aláírt kivitelezési szerződés alapján 2004. március elsején megkezdődhet a 3-as főút Tornyosnémeti-Nyékládháza, illetve a 35-ös főút Nyékládházától Debrecenig vezető szakaszának átépítése. A munkálatok befejezése 2005 őszére várható. Bírálják az aszálykárok kifizetési módját A Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara nem ért egyet az idei aszálykárok kifizetési módjával. A Pénzügyminisztérium által megszabott szabályok szerint a kárenyhítésre csupán azok a mezőgazdászok jogosultak, akiknek terméskiesésük meghaladja az elmúlt három esztendő átlagának harmincöt százalékát. Az aszálykárokra elkülönített 400 millió korona elosztását a kamara igazságtalannak tartja, mert a Pénzügyminisztérium módszertani utasítása a gyengébb képességű mezőgazdászokat részesítené előnyben. A minisztérium viszont állítja, hogy az aszálykárok enyhítésére szolgáló pénzösszeg kifizetése összhangban van a hatályos törvényekkel. Bezárt gyógyszertárak és üres polcok a nyitva tartó patikákban. A készletek rohamos csökkenése következtében számos esetben Szlovákia szerte több tíz kilométert kell utazni a lét- fontosságú gyógyszerek beszerzése érdekében. Az amúgy is kedvezőtlen helyzetet a felvásárlási láz tovább bonyolítja. „A krónikus betegek egy része a fontos gyógyszerből megpróbál több hetes készletet beszerezni” - állította Jana Nemcová, a revúcai Intal patika vezetője. Egyúttal megerősítette, hogy az utóbbi napokban a recepteken feltűntetett gyógyszeradagok a megszokotthoz képest „nagyobbak”^ lettek. Frantisek Valásek, az Általános Egészségbiztosító igazgatója szerdán keményen bírálta a gyógyszerészek magatartását. Demagógiával és visszaéléssel vádolta őket. „Pénzre megy a játék és sajnálatraméltó, hogy az emberek egészsége forog kockán. A patikusok fellépése egyáltalán hem véletlenszerű. November 15-étől ugyanis a gyógyszerekkel kapcsolatban újfajta besorolás lép életbe. Az egészségügyi tárca beharangozása szerint változnak az árak és a betegek hozzájárulása is, amelynek következtében számos gyógyszerkészítmény olcsóbb lesz. Ilyen esetben értelemszerűen mindenki arra törekedne, hogy túladjon az elértéktelenedő gyógyszereken és visz- szafogja azokat a tételeket, amelyekhez olcsón hozzájutott” - állította a biztosító igazgatója. Az Általános Egészségbiztosító egyúttal cáfolta a gyógyszerészek állítását, miszerint már hónapok óta nem térítette a számlákat. Igaz, nem a teljes összeget, de egy részét folyamatosan minden hónapban átutalják. Az adósság felhalmozásában állítólag a gyógyszerészek magatartása is közrejátszott. A fizetési határidő túllépése miatt számos esetben szankcionálták a biztosítót, és a bírósági végzés alapján ezen a címen komoly pénzösszeget kellett kifizetniük. Szeptember végéig a biztosító társaság 460 millió korona kötbért fizetett. A patikusok arra hivatkoznak, hogy fizetési késedelem címén őket viszont a gyógyszergyártók szankcionálják. A Gyógyszerszállítók Szövetségének alelnöke ezt cáfolta, állítása szerint az elosztók többsége nem kér kötbért. „Akad néhány köztük, aki él a szankcionálás lehetőségével, de a többség ettől eltekint. Ellenkezőleg, a gyógyszerészek közül azok vannak többen, akik kötbér-ügyben fellépnek a biztosítóval szemben.” Peter Mihálik, a Gyógyszerészkamara elnöke visszautasítja a vádakat, állítása szerint a gyártók velük szemben ragaszkodnak a Szankciókhoz. Oravetz Ferenc A Gyógyszerészkamara elnöke is elveszítheti engedélyét Úgy fest, hogy az Egészségügyi Minisztérium a jelenlegi gyógyszerhiányból eredő problémákért a Gyógyszerészkamara magas beosztású tisztségviselőit akarja megbüntetni. Peter Mihálik, a Gyógyszerészkamara elnöke és Ernesztína Tóthová szóvivő is azok között szerepel, akiknek az egészségügyi tárca be akarja vonni engedélyét. Ennek oka az az etikai vétség, amelyet az érintettek állítólag foglalkozásukkal kapcsolatban követtek el. Alexandra Novotná, az Egészségügyi Minisztérium szóvivője cáfolta a vádakat, hogy az említett személyek elleni bosszúhadjáratról lenne szó. Az ügy pikantériája, hogy a párkányi Ernesztína Tóthová - aki egyben megyei főgyógyszerész is - engedélyének bevonásáról saját magának kellene döntenie. Példaértékű Pozsony városi rendészete Danielisz Béla, a budapesti önkormányzat rendfenntartásért felelős bizottságának vezetője szerdán Pozsonyban járt. A pozsonyi városi rendészeten szerzett tapasztalatok nyomán úgy nyilatkozott, hogy a magyar fővárosnak is szüksége lenne egy pozsonyihoz hasonló városi intézményre. A magyar küldöttséget Andrej Durkovsky, Pozsony polgármesteré is fogadta és örömmel értesült a magyar küldöttség tervéről. A magyar vendégeknek megígérte, hogy Pozsony elméletileg és a gyakorlatban is segíteni fogja a budapesti városi rendészet létrehozására irányuló törekvéseket. Egy hét múlva egyeztet az ellenzék A három ellenzéki pártnak (Smer, HZDS és KSS) tegnap kellett volna egyeztetnie, de a kerekasztal-megbeszélés Robert Fico betegsége miatt elmaradt. A találkozót november 21-éré halasztották, amikor feltehetően döntenek a Rudolf Zajac egészségügyi miniszter és Ludovít Kaník munkaügyi miniszter visszahívását szorgalmazó indítványról. Az ellenzék egyeztetésének ötletét a kommunisták vetették fel, ezért első ízben szeptember 5-én övék volt a házigazda szerepe. A három ellenzéki párt ott határozta el, hogy parlamenti képviselőik a közigazgatási törvényről egységesen fognak szavazni. Az október 13-i összejövetelük eredménye volt a parlament alelnökválasztásá- nak figyelmen kívül hagyása. Annak ellenére, hogy a Smer és a KSS üdvözítőnek tartaná a Népi Unió független képviselőinek bevonását, Vladimír Meciar (HZDS) hajthatatlan; és továbbra sem hajlandó a függetlenek vezérével, Tkáccal szövetkezni. Meciar egykori fegyverhordozója legutóbb azzal vádolta Meciart, hogy a Népi Unió mellőzésével akadályozza az ellenzék hatékonyabb fellépését. Negyvenezer koronáig terjedő diákhitel A parlament által jóváhagyott jogszabály szerint a jövő évi tanítási évadtól a Diákhitel Alap révén negyvenezer koronáig terjedő hitelt vehetnek fel a diákok. A 2004/2005-ös tanévben az alap mintegy 100-110 millió korona összeggel rendelkezhet, így érdeklődés esetén 2500-3000 diáknak nyújthat hitelt. A gyakorlatban három százalékos kamatláb mellett tíz-, húsz-, harminc- és negyvenezer korona meríthető. A szakemberek szerint a diákok zöme a felső határösszeget fogja választani. A hitel visszafizetésének határideje tíz év. Ebbe viszont nem számítják bele a tanulmányi időszakot és a tényleges katonaságot. Összeállította: Oravetz Ferenc Megalakulhat a magyar egyetem Rudolf Schuster köztársasági elnök szerdán aláírta a révkomáromi magyar egyetemről szóló törvényt. Ezzel az utolsó akadály is elhárult a Selye János nevét viseló egyetem megalapítása elől. A nevezett felsőoktatási intézményben - amely a közelmúltban szovjet laktanyaként szolgáló komáromi erődben kap helyet - 2004 szeptemberétől 300 diák kezdheti meg tanulmányait közgazdasági, pedagógiai és református teológiai karon. A magyar egyetem alapítására az állami költségvetésből idén 100 millió koronát különítettek el. A működtetéséhez az állam jövőre 62 millió, 2005- ben 72 millió és 2006-ban 83 millió koronával járul hozzá. Ami a közelmúltban még elképzelhetetlennek tűnt, most megvalósul. A szlovák kormány és parlament után a köztársasági elnök is jóváhagyta a magyar egyetem létrehozásáról szóló jogszabályt. A hatalmon lévő politikai elit döntése kétségtelenül pozitív gesztus a magyar kisebbség irányába. Más lapra tartozik, hogy a parlamenti vita felszínre hozta a szlovák politikai porondon még létező nemzeti előítéleteket, az egyetem ellenzői azonban kisebbségben maradtak. A magyar felsőoktatási intézmény létesítésének egyik fő oka az alacsony egyetemi végzettségűek aránya a szlovákiai magyarok között, ami csupán alig fele az azonos végzettségű szlovákokénak. Az új intézmény remélhetőleg orvosolni fogja e komoly problémát, és a szlovákiai magyar fiatalok között megfelelő érdeklődésre tart majd számot. Sokak számára vonzó lehet az intézmény magyar oktatási nyelve. Ez esély- egyenlőséget jelenthet az olyan fiataloknak, akik gyengébb szinten bírják a szlovák nyelvet. o.f. MKP vétó a kisebbségi nyelvhasználatra Nem változik azon községek száma, ahol hivatalos érintkezésben használható a magyar nyelv - legalábbis egyelőre. Tegnap ugyanis a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) miniszterei megvétózták a kulturális tárca által készített listát a kormányban. Kvarda József, a kulturális minisztérium államtitkára és Csáky Pál miniszterelnök-helyettes a szavazás előtt megpróbálta elhalasztatni a téma napirendre tűzését. Korábban a kormány kisebbségi tanácsa már szorgalmazta, hogy a nyelvhasználati küszöböt az eddig érvényes 20-ról 10 százalékosra csökkentsék - ezt akarta elérni az MKP is, amihez azonban egyelőre hiányzik a koalíciós partnerek politikai akarata. Amikor a tervezet tárcaközi véleményezésre került, a belügyminisztérium is a listája módosításának elnapolását javasolta. Ha ismét a Koalíciós Tanács elé kerül a javaslat, az MKP már nem élhet vétójogával, mert egyazon tervezet elfogadását csak egyszer akadályozhatja meg ugyanaz a párt. (j) 2010-re csúszhat az Euró bevezetése „Abban az esetben, ha az EU- s tagországok továbbra is lazán kezelik az államháztartási hiányra vonatkozó szigorú előírásokat, Szlovákia átértékelheti az euró bevezetésének eredeti időpontját” - nyilatkozta Ivan Miklós pénzügyminiszter. Az előzetes tervek szerint Szlovákia 2008-ban térne át az euróra, de ez Miklós szerint a lépés két évvel elnapolható. Ivan Miklóst elsősorban Franciaország és Németország magatartása nyugtalanítja. Az említett két ország idén egymás után már harmadízben fogja túllépni az államháztartási hiányra vonatkozó EU-s előírásokat. Szlovákia költségvetési deficitje 2002-ben 7,2, idén 5, 2006-ban várhatóan 2,9 Százalék lesz. Oravetz Ferenc Az EU-csatlakozás után a középvállalatokra leselkedik a legnagyobb veszély Az EU-csatlakozás után Szlovákia és a szlovák vállalatok számára legnagyobb elónyt az olcsó munkaerő fogja jelenteni. Ebben a Top Menedzsment 2003. elnevezésű 8. Trend Konferencia valamennyi résztvevője, Eric van der Linden, az Európai Bizottság nagykövete és Ivan Miklós pénzügyminiszter is egyetértett. Miklós úgy véli, hogy bár az EU-s tagországok között idővel a különbségek fokozatosan csökkeni fognak, ennek ellenére Szlovákia az olcsó munkaerőből fakadó előnyét sokáig meg fogja őrizni. Linden szerint Szlovákia csatlakozása után elsősorban a kis- és a középvállalatok kerülhetnek veszélybe. A versenytársak részéről várhatóan nagy nyomás nehezedik majd a középvállalatokra, ezért azok támogatásának gondolata a kormány prioritásai között kell, hogy szerepeljen. Kevésbé sérülékenyek lesznek a kisvállalkozások, mert ezek termékeiket és szolgáltatásaikat a helyi piacokon, térségükön belül kínálják és értékesítik. Ivan Miklós nézete szerint a vállalatok versenyképességének növelése szempontjából rendkívül fontos a kormány által szorgalmazott, szerkezeti átalakítást célzó reformok véghezvitele. A gazdasági reformok pedig a többi EU-s tagországra nézve is hasznosak lesznek. Várhatóan serkentőleg hatnak majd a versenyre. A külföldi beruházók számára főként az adókedvezmények lehetnek csábítóak. A csatlakozás után Szlovákia kénytelen lesz átértékelni a beruházásokat ösztönző intézkedéseit. Miklós célként a gazdasági feltételek javítását jelölte meg. Nem zárta ki annak lehetőségét, hogy egyedi esetekben - mint a Volkswagen, vagy a Peugeot- Citroen autógyár felépítése esetében - az állam ösztönözhetné a projektumokat. Magyarázatként hozzáfűzte, hogy az ilyen nagyméretű befektetések előnyösen befolyásolják az ország gazdasági fejlődését, a munka- nélküliség csökkenését és az állami költségvetést is. o.f.
