Hídlap, 2003. augusztus-december (1. évfolyam, 1-82. szám)
2003-11-14 / 52. szám
Hírlap az Ister-Granum Eurorégióból ára: 78 Ft / 9,5 Sk, előfizetőknek: 62 Ft / 8,5 Sk I. évfolyam, 52. szám 2003. november 14 péntek Aliz Főszerkesztő-helyettes: Horváth Balázs • Szerkesztők: Koller Péter (szlovákiai bel- és külpolitika). Bartel Tímea (régió), • Fómunkatársak: Oravetz Ferenc (szlovák hírek), Nagy Balázs (sport), Váczy H. István (kultúra) • Munkatársak: Árpás! Károly, Bukovics Krisztián, Epress József, Gál Kata, Magyar Eszter, Muzslay Ágnes • Művészeti vezető Balage P. Szeder • Tervezőszerkesztő: Ágfalvi Loretta • Szerkesztőségi titkár Jászberényüké Kárász Krisztina • Szerkesztőség: 2500 Esztergom. Deák Ferenc utca 4., postacím: 2501 Esztergom, Postafiók 233., telefon: +36 (33) 500-750, telefax: +36 (33) 500-750, e-mail: hidlap@esztergom.hu • Kiadja a Strigonium Rt.. 2500 Esztergom. Deák Ferenc utca 4., telefon: +36 (33) 510-040 • Felelős kiadó: Kipke Ferenc igazgató • Hirdetésfelvétel: Steindl Balázs, 2500 Esztergom, Deák Ferenc utca 4.. telefon: +36 (33) 500-750 • A hirdetések tartalmáért a kiadó nem vállal felelősséget. • Terjeszti a Magyar Fbsta Rt., Rábahír Rt, Buvihír Rt., valamint az alternatív terjesztők. • Előfizethető a hírlapkézbesítőknél, a postán, a rikkancsoknál, valamint a szerkesztőségben. Előfizetési díj: egy évre 14 400 forint (1 918 korona), fél évre 7 500 forint (1 027 korona), negyedévre 3 900 forint (535 korona). • Nyomda: Komáromi Nyomda és Kiadói Kft., 2901 Komárom, Igmándi út L (Fbstafiók 21.), felelős vezető: Kovács János ügyvezető igazgató Tűrhetetlen Töri a senekem ez a fránya ezerötszáz forintos szék, meg itt vannak a lakótelepi csótányok is, hiába küzdünk ellene kart a karba öltve, borkősavat a borkősavba öntve a közös képviselő meg én. Nagyon is megértem Etibor gyötrelmeit, tonett-széket, IKEA-pam- lagot a dolgos, megfáradt pénzmosónak (síbolónak, sikkasztónak stb.)! Nem vagyunk a középkorban, hogy a kosztot-kvártélyt a rab fizesse, vagy ha meg nem: penészes kenyéren, szal- madikón sanyargassa testét. Szerintem mindenki beláthatja, hogy ez nem járja, magam is szorgalmazom, hogy a börtönökben végre alapfelszerelés legyen a Sony Vega házimozi-rendszer, az Elektrolux hűtőgép (amelyik gondolkodik) és a Whirlpool elöltöltős (csakis intelligens mosóporral meg Calgonnal, hogy a razziázó mosógépszerelők ne kapják le ártatlanul a tíz körmükről az elítélteket). Kéne a légkondi is, ami egyáltalán nem luxus, hanem elemei emberi igény, az afrikai éhezők is ezt követelik: rizst és légkondicionálót a menekülttáborokba. Nyilvánvaló egyébként is, mondják a nyomozati szervek, hogy mindössze áfa- csalá? ügye forog fenn, na bumm, Istenem, egy kicsinyt elszámolta magát a könyvelés - Bugyerák úr, ejnye- bejnye, elmarad így a 13. havi prémium! -, a Napnál világosabb, hogy puszta félreértésről van szó, a fene se érti azokat a vacak adópapírokat, teli van mindegyik számokkal meg betűkkel. Tényleg tarthatatlan állapot. Komolyan mondom, miután eltüzelem a vacak székemet (a szekrény már nincs meg), fogom magam, és bemegyek a központi rendőrségre. Éhségsztrájkba éppenséggel nem fogok - ez tőlem élet- és karakteridegen -, de föltétlenül panaszt teszek a felettes vezetésnél, megfelelő elbánásmódot kérve szegény Kulcsár és Rejtő stb. uraknak. Mellesleg az sem egy utolsó szempont, hogy azt mondják, az ORFK bútorzata első osztályú és rovarmentes. Legfeljebb, ha poloska van. Yaist HU ISSN 1785-0592 9 771785 05905/ 033 1 8 Jubilált a Főszékesegyházi Könyvtár- Ister-Granum régió Fotó: bea Erdő Péter bíboros nyitotta meg az esztergomi Főszékesegyházi Könyvtár 150 éves fennállása alkalmából rendezett ünnepséget, amelyre meghívták az ország valamennyi egyházi könyvtárának vezetőit, az Egyházi Könyvtárak Egyesülésének tagjait. Hild József tervei alapján Kopácsy József érsek építtette 1853-ban kimondottan könyvtári célra az épületet, amely kora legkorszerűbb könyvtára volt. Az esztergomi Főszékesegyházi Könyvtár alapítása Küköllői János kanonok nevéhez fűződik, aki az 1397- ben kelt főkáptalani jegyzőkönyv tanúsága szerint végrendeletében az esztergomi főegyházra hagyta könyveit. Erdő Péter bíboros megnyitójában elmondta: a könyvtár együtt vészelte át a történelem viharait az esztergomi érsekséggel és káptalannal. A török 1543-ban elfoglalta a várost, és az érsekség a főkáptalannal együtt Nagyszombatba menekült. Ide menekítették a könyvtárat, levéltárat, kincstárat is. Azonban a középkori könyvek egy része a várban maradt, ahonnan Budára szállították, majd onnan Bécsbe. Az esztergomi Főszékesegyházi Könyvtár középkori könyvgyűjteményének csupán 10 százaléka maradt fenn. Rudnay Sándor érsek 1820-ban helyezte vissza az érseki székhelyet Nagyszombatból Esztergomba, ahol alig öt évtized alatt a szellemi élet és kultúra intézményeit hozta létre az egyház. Kopácsy érsek könyvtárat építtetett, Simor érsek pedig Prímási Palotát emeltetett, ahol helyet kapott a Prímási Levéltár, Érseki Könyvtár és a Keresztény Múzeum gyűjteménye. A kulturális tárca képviseletében Koncz Erika, kulturális örökség és közművelődési államtitkár arról szólt, hogy az egyházi kulturális örökség őrzése mellett új kapcsolatokat is kell keresni. Ennek érdekében a kulturális tárca támogatást ad az egyházi könyvtárak és levéltárak működésének korszerűsítésére, így az informatikai fejlesztésekre, állományvédelemre. Kemény Mária művészettörténész a város klasszicista arculatát megformáló Hild József építész munkáiból kiemelten elemezte a Főszékesegyházi Könyvtár épületének történetét. Az épületet kimondottan a könyvtár céljára tervezte Hild. A kétszintes épület homlokzatán Szent Jeromos látható. Az épület belső folyosóját 1931-ben Magosi Németh Gábor festő secco képekkel díszítette Lépőid Antal kanonok rendeletére és költségére. A Főszékesegyházi Könyvtár középkori könyvgyűjteményéről Madas Edit irodalomtörténész tartott előadást, kiemelve a magyar nyelvemlékeink sorába tartozó 1516-19 körül készült Biblia-fordítást, amely adományozójáról a Jordánszky-kódex elnevezést kapta, valamint a klaris- sza apácák számára íródott Nagy- szombati kódex kéziratát. Érseki rendeletre a főegyházmegye papságának könyvtára, haláluk után a Főszékesegyházi Könyvtárba kerül. így került a gyűjteménybe több értékes kötet, mint a Balassi-család Bibliája, amelyből pontosan megtudhattuk a költő születésének idejét. A Főszékesegyházi Könyvtár regionális feladatot ellátó tudományos könyvtár. Czékli Béla könyvtárigazgató lapunknak elmondta, hogy a kh 250 ezer kötetes gyűjtemény számítógépes feldolgozása folyamatban van. A könyvek mellett jelentős a folyóirat állománya és a kézirat gyűjteménye A könyvtár nyilvános könyvtárként hetente három napon látogatható. Éves szinten 1500 kutató keresi fel, nemegyszer külföldről e-mailen kémek információkat. Muzslai Ágnes Cseh mintára növelhetnék az internet-felhasználást Csehországban egy új fizetési rendszer bevezetésének köszönhetően olcsóbb lett az internet használata. Ezt a rendszert „Revenue Sharing”-nek, szabad fordításban jövedelemelosztású finanszírozásnak nevezik. A módszer lényege, hogy az internet használatáért kifizetett telefonszámlát a telekommunikációs vállalat megosztja az internet-szolgáltatókkal, illetve az internetes weboldalak üzemeltetőivel. Ennek köszönhetően Csehországban tíz internetes szolgáltató ingyenes internetszolgáltatást biztosít a felhasználóknak. A világhálót általában információszerzés vagy szórakozás céljával használjuk. Joggal várhatnánk el, hogy az interneten szerzett információkért vagy további internetes szolgáltatásokért ne kelljen fizetni. Hisz magáért az internet használatának lehetőségéért (a telekommunikációs vállalatnak, amely a telefonvonal segítségével biztosítja a kapcsolatot) és a szolgáltatás igénybevételéért a szolgáltatónak kétszer fizettünk. Az internet alacsony kihasználásának okát a szakemberek abban látják, hogy kevésbé vonzóak azok a szolgáltatások, amelyekkel a képernyők elé szögezhetnék az internetezőket. A weboldalak készítői viszont azzal érvelnek, hogy tekintettel a kevés érdeklődőre, nincs kinek színvonalas szolgálat- tó-oldalakat kínálni. „Ebben a helyzetben éppen a fent említett jövedelemelosztású finanszírozási módszer segíthetne” - állítja az Internetet Mindenkinek (IPV) egyesület. Az internet használatáért befolyt bevételekből a weboldaiak készítői is részesülnének, akik a juttatásokért -jobb minőségű, tartalmasabb portálokat készítenének. Emellett a bevételek egy részére a szolgáltatók is igényt tartanak, hisz a telekommunikációs vállalat elsősorban az ő ügyfeleik révén jut bevételhez. Minél tovább tartózkodunk a világhálón, annál többet fizetünk a telefontársaságnak. Az internet-szolgáltató az ügyfélnek viszont átalányt számláz. A világháló használatának elterjedését az ingyenes szolgáltatás bevezetése nagymértékben előmozdítaná. Ehhez viszont a cseh példához hasonlóan Szlovákiában is meg kellene teremteni a feltételeket. * Oravetz Ferenc Hosszú távú tervekben gondolkodom...- Ister-Granum régió Zselízre érve szokatlan pezsgés fogadja a látogatót, az emberek készségesek és segítőkészek. Meglepő ez annak, aki a Duna menti útvonalat választva végigjárja a csöndes szlovákiai kistelepülések sorát, és így éri el Zselízt.- Polgármester úr, mesélne az olvasóknak Zselíz szerepéről a térségben?- Zselíz az Alsó-Garammenti régió központja, lakossága 7600 fő, az egész régióban közel 30.000 ember él. Zselízen működik egy kétnyelvű gimnázium, illetve a környék lakossága szívesebben keresi fel problémáival a helyi kórházat, mivel itt az orvosok 90 %-a beszél magyarul. A településnek jó a fekvése, az Esztergom-Párkány főútvonalon fekszik, régebben Zselíz gazdasági, politikai és mezőgazdasági központja is volt ennek a térségnek. A rendszerváltás évei súlyosan érintették Zselízt, de egész Szlovákiát is, hiszen ahogy Magyarországon, itt is rengeteg üzemet, nagy gyárat zártak be. A városban jelenleg közel ezer szakképzett munkanélkülit tartunk számon, az egész régiót tekintve ez a szám 7000 fő.- Zselíznek, mint településnek milyen perspektívái vannak a közeli, illetve a távoli jövőt tekintve?- A környező országok, Magyarország, Csehország, Ausztria földrajzi szempontok miatt a legfontosabbak, de az is igaz, hogy a kelet-európai országok is fontos gazdasági partnereink lehetnek. Ha az Európai Unióról beszélünk, nem szabad megfeledkezni arról, hogy bármely ország, vagy multi, amely megfelelő anyagi háttérrel rendelkezik, és munkahelyet teremt, fontos számunkra. (Folytatás az 5. oldalon) Lapozó AGGASZTÓ A GYÓGYSZERHIÁNY .............2. oldal MATRICÁS LESZ AZ M5-ÖS........................3. oldal KÖ LTSÉGVETÉS ÉS TURIZMUS................3. oldal MI A CSEMAD0K?..........4. oldal K1 SÚJFALU...............4 oldal ÚJ BÉRLAKÁSOK LÁBATLANON........5. oldal GY ŐZÖTT A PÉCS, KIKAPOTT A SOPRON....................8. oldal Ha tár menti együttműködés- Régió A Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés és a Nyitrai Kerületi Önkormányzat együttműködési megállapodást írt alá tegnap délelőtt Komáromban. A megállapodást Agócs István, a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat elnöke és Milan Belica, a Nyitrai Kerület elnöke írta alá a megyeházán. A most aláírt határozat szerint a két fél szeretné ösz- szehangolni a kulturális, gazdasági és idegenforgalmi tevékenységét. A szlovák és magyar partner ezeken a területeken szeretne együttműködni, közösen kívánják előkészíteni a két területet érintő infrastrukturális fejlesztéseket, különösen a közlekedésre vonatkozó kérdéseket. Jelentős szerepe lehet ezekben a feladatokban a két önkormányzat területén működő térségi társulásoknak, szövetségeknek, amelyek munkáját szintén ősz- < sze kívánják hangolni. A most aláírt megállapodás fontos eleme, hogy bővítsék a két megyében a szolgáltatások körét, valamint a két terület gazdasági, idegenforgalmi lehetőségeit a lehető legjobb mértékben ki tudják használni a hivatalos együttműködés során. akaree
