Hídlap, 2003. augusztus-december (1. évfolyam, 1-82. szám)

2003-11-13 / 51. szám

* Uj tehetség a régióban Otthonában kerestem fel Párma Zsoltot, akit személye­sen már régóta ismerek. Az elmúlt napokban azonban új oldaláról ismertem meg őt, s magával ragadott gazdag gondolat- és érzelemvilága, amelyet érdekes, különleges módon fejez ki. Másfél éve dorogi kis kuckójában készíti szőnyegképeit, amelyek szinte betöltik az egész hely­iséget. Rengeteg szőnyeg, zsinór, festék, különböző kel­lékek veszik őt körül. Mindent megnézek, mert igazán csodálatosak a már kész alkotások. Párma Zsolt szőnyegképei Jelenleg egy multinacionális cégnél dolgozol, a szabadidőd nagy részét viszont a szőnyegek „világában" töltőd. Mikor fogal­mazódott meg benned a gondo­lat, hogy szőnyegképek készíté­sével foglalkozz? Az, hogy valami maradandót alkossak, már régóta megfogal­mazódott bennem. Elsőként anyag után kutatgattam, és egy egyszerű hétköznapi tevékenység során találtam rá a megfelelőre. Egy napon padlószőnyeget rak­tam le a szobámban. Az anyag fi­zikai megjelenését, tulajdonsága­it, struktúráját, megmunkálható- ságát azelőtt nem ismertem. A szőnyeg lerakásakor jött az ötlet, hogy talán ezzel kellene foglalkoz­nom. Azon törtem a fejem, ho­gyan lehetne mindezt technikai­lag kivitelezni. Elkezdtem keresni azokat a technikai eszközöket, amivel ez megvalósítható lenne. Az úton elindultál, elkezdtél a szőnyegeken dolgozni. Mi alap­ján választod a képek témáit? A már elkészült és a terv­bevett képek alapvetően két csoportra oszthatók. Az első a nonfiguratív ábrázolás, ahol mértani tesszelációk, tükrözé­sek, illetve történelmi, vallási szimbólumok képezik a művek alapját. A másik a nő, a nőies­ség ábrázolása, amely főleg ak­tokból, torzókból áll, de megta­lálható portré is. Ezen kívül ter­mészetesen más témák is foglal­koztatnak, például ismert művé­szek munkáinak átültetése erre a technikára, különböző művé­szeti stílusokból, korokból. Eset­leg kortárs művészek elgondolá­sainak formába öntése, útmuta­tásaik szerint, valamint vallási témájú képek készítése. A felso­roltakon kívül nyitott vagyok minden olyan témára, amely­ből az adott technika segítségé­vel akár kísérleti, akár sorozat jelleggel esztétikailag értékes műveket lehet létrehozni. Miért pont a szőnyegre esett a választás? Régóta kerestem azt a vizuá­lis kifejezési módot, illetve anyagot, amely segítségével formába tudom önteni elgon­dolásaimat. A szőnyegben és az alkalmazott technikákban megtaláltam ezt. A választá­som azért esett erre az anyag­ra, mert önmagában is meleg­séget sugároz, barátságos, kel­lemes tapintású, bársonyos látványt ad az alkotásnak. Az anyag megmunkálása nem könnyű, de a kapott végered­mény látványa biztosít arról, hogy helyesen választottam. Ki kellett kísérleteznem, hogy egyáltalán mi az, ami ezekkel a technikákkal létrehozható. Először volt a szőnyeg, majd ehhez társult a technológia, és, hogy mi az, amit én meg tudok valósítani mindebből. Először egy lepkét készítettem, ami kí­sérleti példány volt, még kézzel kreáltam, mert nem volt sem­milyen segédeszközöm. Ké­sőbb hajtott a kíváncsiság, hogy komolyabb témát is át le- het-e ültetni erre az anyagra, így esett a választás a Vazarelli- képre, ami az egyik legnehe­zebb munka volt, de sikerült. Ez volt az intarzia-féle technika, amit a zsinóros technika követett. Mi a technikák közötti kü­lönbség? A szőnyegképek alkotásának el­sődleges alapanyaga a padlósző­nyeg A padlószőnyeg megmunká­lásának technikája alapvetően két­féle lehet, a képek megjelenítési formájának függvényében. A tech­nikák eltérhetnek, illetve kiegészül­hetnek az alapanyag struktúrájá­ból, különbözőségéből kifolyólag. A megvalósítani kívánt ké­peket be kell vinni a számító­gépbe, és olyan formátumúvá alakítani, hogy az írásvetítő fó­liára nyomtatható legyen. Az így kapott nyomatot kell kivetí­teni és átrajzolni a szőnyeg há­tuljára. A zsinóros technika ab­ban különbözik a másik tech­nikától, hogy itt a szőnyegre rajzolt minta helyére selyem­zsinór kerül. A zsinór rajzolatát ki kell marni, a széleket eldol­gozni, majd beragasztani a zsi­nórt. A két technika együtt is alkalmazható, ilyenkor „üveg- berakásos ablak”-szerű hatást érhetünk el. Mindkét esetben ügyelni kell a pontosságra. Azon gondolkodtam, hogyan tudnék nonfiguratív ábrázolást készíteni zsinóros technikával. Ekkor született meg bennem az akt gondolata, ami tökéletesen alkalmas arra, hogy az alkotás lényegét, mondanivalóját hang­súlyozza, és megmutassa termé­szetes szépségét. Közel egy éve varázsolt el ez a foglalatosság. Hány alkotásod van jelenleg? Ami már technikailag és tar­talmilag is kiforrott, és alkalmas lenne a bemutatásra, kb. 5-6 kép, de rengeteg van már elő­készületben. Van-e kedvenc alkotásod a sok remekmű között? Mindig az a kedvenc, amin éppen dolgozom, nem tudok különbséget tenni. Óriási fan­tázia, rengeteg jó ötlet, kreati­vitás, pontosság kell a mun­kámhoz. Fontos, hogy egy képben meglássa az ember azt, amit meg kell jelenítenie. Szeretek ezzel foglalkozni, akár nonfiguratívat, akár aktot vagy mást készítek. Mennyi időt vesz igénybe egy-egy ilyen szép darab meg­valósítása? Nagyon sokat dolgozom a szőnyegeken, ha kell, éjjel is munkálkodom rajtuk. Nemcsak a technikai folyamatok időigé­nyesek, hanem fontos az adat­gyűjtés is. A világhálón keresek témákat. Ha felleltem egy ér­dekességet, tárolom, majd a későbbiek folyamán, ha szük­ség van rá, előveszem. Az anyagot megvenni, kiválaszta­ni, összeszedni, a munkafolya­matot megtervezni szintén idő­igényes dolog. Ha folyamato­san csak ezzel foglalkoznék, kb. egy hét alatt plkészülhetne egy darab szőnyegkép. Mi a célod ezekkel a gyönyö­rű szőnyegképekkel? Célom az, hogy minél több emberrel megismertessem az al­kotásaimat. Azoknak, akik meg­nézik, és reményeim szerint megvásárolják, örömet szerzek. Terveim között szerepel, bemu­tatni a közönségnek, és boldog lennék, ha mindez egy kiállítás formájábán megvalósulhatna. Boldog lennék, ha a felhaszná­lóknak, például lakberendezők­nek, belső építészeknek dolgoz­hatnék, vagy a kortársművészet által tervezett dolgokat megva­lósíthatnám. Igazából alkotóhe­lyem sincs, ahol teljes mérték­ben ki tudnék bontakozni. Szponzorok segítségét is várom, hiszen hatalmas előrelépést je­lentene ebben a ténykedésem­ben, ha valaki támogatná ezt a nem mindennapi, de nagyon érdekes munkát. Kovács Ági Csolnok - kétszáz éves bányászkodás A Gerecse-hegység keleti, Gete-csoportjának déli részén helyezkedik el az ÉNY-DK- irányú Janza-patak völgyében. A régészeti leletek tanúsága szerint már az őskorból is van­nak cseréptöredékek, amelyek az ember ittlétére utalnak. Az avar kori sírokból is edénytöre­dékek, fazekak, valamint ló­szerszámok kerültek elő. A ró­mai kort a pénzleletek képvise­lik. Első okleveles említése 1262-ből való. Ekkor, mint Dág szomszédját említik. A XVI. szá­zad folyamán birtokosok voltak itt az érsekek, az esztergom- szigeti apácák és a királyné is. A század végére valamennyi birtokos Csolnokot a margitszi­geti apácáknak adta, és az övék is maradt a török pusztításokig. A község a török korban nem pusztult el teljesen. Egy része leégett ugyan, de 1570-ben még állt 11 portája, amelynek birtokosai a Domonkos-rendi apácák voltak. A török alóli fel­szabadító harcok során teljesen elnéptelenedett. Az élet az 1700-as években kezdődött új­ra. Ekkor a budai klarisszák let­tek a birtokosok. Az 1738-as pestisjárvány ismét elnéptelení- tette a községet. Az újratelepí­tésről Grassalkovich Antal gon­doskodott, és frank nyelvjárást beszélő németeket telepített Csolnokra. 1782-ben újabb ele­mi csapás érte a települést. A tűzvészben 48 ház égett le. A bányászat 1806-ban indult a te­lepülésen, a megnyitott aknák többsége mellé kolónia tele­pült. A kőszénbányászat mel­lett a másik megélhetési forrás a gazdálkodás volt. A község igazi fejlődése elsősorban a né­pesség gyarapodásán mérhető, és kőszénbányászatának kö­szönhető. Az 1930-as évek vé­gére 4000 fő lakott a község bel­területén és a környező bányate­lepeken. Az I. világháborúban 25 csolnoki halt hősi halált. A világháború után a népes­ség és az ipar is tovább fejlő­dött. A 30-as évek kulturális élete kiemelkedő. Ekkor épült az új római katolikus elemi népiskola. Községi szinten ugyancsak példamutató volt is­kola könyvtára. A bányatelepi iskola is példásan működött. Az egyesületi élet még az okta­tásnál is jelentősebb erőt kép­viselt. A bányatelepekhez kap­csolódó Levente és Lövész Egyesületekben igen élénk tár­sadalmi életet éltek. Említésre méltó még a Német Népműve­lődési Egyesület, a Tűzoltó Egyesület, a Katolikus Leány­kor, a Takarékpénztár és a 20- as évektől működő dalkör is. A község területén a II. világhábo­rú eseményei 1945. március 24- én értek véget. A háború utáni kitelepítésektől nem szenvedett igazán a község. 1950-ben mun­katábort telepítettek ide, mely 1956-ig működött. 1984-1988 között igazgatásilag Dorog von­záskörzetébe tartozott. A község katolikus templomát gróf Grassalkovich Antal építet­te 1767-75 között. Műemlék jel­legű a XIX. században készült népies stílusú Szentháromság­szobor. A helytörténeti gyűjte­mény a kétszáz éves bányászkodás hagyományait, a lakosság életmódját, szokásait mutatja be. A községben az álta­lános iskolai oktatás két helyen folyik. Az egyik a nyolc osztá­lyos I. számú Általános Iskola, ahol nemzetiségi oktatás is van. A másik Általános Iskola a Rá­kóczi telepen működik. Könyv­tára is ugyanitt található a doro­gi Művelődési Ház felügyele­tében. Kulturális életét a rajnai bajor német nemzetiségi hagyo­mányok, népszokások határoz­zák meg. A község polgármeste­re Bérces József, alpolgármeste­re Hárs Gyuláné. Képviselőtes­tülete 11 tagú. Lakosainak szá­ma 3400 körül van. gk Az energiaszolgáltató vállalat megszünteti zselízi munkahelyét Január 1-től megszűnik a Nyugat-Szlovákiai Energeti­kai Rt. zselízi kirendeltsége. A vállalat Posta utcai mun­kahelyén már csak a kar­bantartó csoport egy része állomásozik, az ügyfélirodá­ban pedig a megszokott há­rom, majd két dolgozó he­lyett már csak egy dolgozik. Az energetikai vállalat vezető­sége részvényeinek a német Eon Energy konszern általi 49 százalé­kos átvétele után kezdte el az ész- szerűsítő intézkedések foganatosí­tását, melyeknek része a kisebb munkahelyek és ügyfélirodák fel­számolása. Az iroda bezárását követően az ügyfelek postán, il­letve bankban fizethetik számlái­kat. Egyéb ügyeiket a 0850 000 555-ös telefonszámon intézhetik. A szám a cég nyitrai telefonköz­pontjának hívószáma, amely idén július óta működik. A köz­pontban 36 operátor dolgozik ál­landó üzemben, akik kb. egymil­lió ügyfelet - háztartást és vállala­tot - látnak el. A kommunikációs központban teljes körű ellátást biztosítanak ügyfeleiknek. Az em­lített szám tárcsázását követően az érdeklődő a következő lehető­ségek közül választhat a meny­ben: 1 - üzemzavar bejelentése, 2 - reklamáció, 3 - szerződések megkötése, módosítása, felbontá­sa, 4 - a villanyóra adatainak fel­vétele, 5 - hálózatra kapcsolódás és technikai adatok, 6 - általános információk, 7 - tájékoztatás a tervezett áramkimaradásokról. Az energiaszolgáltató vállalat felvilágosító kampányba kezdett ügyfelei körében a készpénz nél­küli fizetés elterjesztésének érde­kében. A cég kliensei a postákon továbbra is élhetnek a készpénzfi­zetés módszerével, ám a vállalat célja minél inkább átterelni a fi­gyelmet a banki átutalásokra. E módszer egyik előnye, hogy az el­számolás után az esetleges vissza- járót azonnal átutalják az ügyfél számlájára. A banki átutalásnál a kliensnek bankszámlával kell ren­delkeznie, amelyről állandó átuta­lási utasítással (ez esetben a vil­lanyszámlán feltüntetett fogyasz­tói hely számát kell megadnia), vagy minden hónapban külön utasítással utalhatja át az energia­díjat a társaság számlájára. Az át­utalások azonban egyelőre csu­pán néhány bankból hajthatók végre: Szlovák Takarékpénztár, Tatra banka, Általános Hitelbank, Citibank, UniBanka. Raj Szilvia, a Nyugat-Szlovákiai Energetikai Rt. zselízi részlegének vezetője elárulta, hogy az átszer­vezések következtében a zselízi ál­lomáshely egyetlen dolgozója sem veszíti el munkahelyét. Janu­ártól a cég lévai és párkányi kiren­deltségein helyezkednek el. (eíc>

Next

/
Thumbnails
Contents