Hídlap, 2003. augusztus-december (1. évfolyam, 1-82. szám)

2003-11-13 / 51. szám

Hírlap az Ister-Granum Eurorégióból ára: 78 Ft / 9,5 Sk, előfizetőknek: 62 Ft / 8,5 Sk I. évfolyam, 51. szám 2003. november 13., csütörtök Szilvia Főszerkesztő-helyettes: Horváth Balázs • Szerkesztők: KoOer Péter (szlovákiai bel- és külpolitika). Bartal Tímea (régió), • Fómunkatársak: Oravetz Ferenc (szlovák hírek). Nagy Balázs (sport). Váczy H. István (kultúra) • Munkatársak: Áipási Károly, Bukovics Krisztián, Epress József, Gál Kata, Magyar Eszter, Muzslay Ágnes • Művészeti vezető: Balage P. Szeder • Tervezőszerkesztő: Ágfalvi Loretta • Szerkesztőségi titkár: Jászberényiné Kárász Krisztina • Szerkesztőség: 2500 Esztergom, Deák Ferenc utca 4., postacím: 2501 Esztergom, Pbstafiók 235, telefon: +36 (33) 500-750, telefax: +36 (33) 500-750, e mail: hidlap@esztergom.hu • Kiadja a Strigonium Rt., 2500 Esztergom, Deák Ferenc utca 4., telefon: +36 (33) 510-040 • Felelős kiadó: Kipke Ferenc igazgató • Hirdetésfelvétel: Steindl Balázs, 2500 Esztergom, Deák Ferenc utca 4., telefon: +36 (33) 500-750 • A hirdetések tartalmáért a kiadó nem vállal felelősséget. • Terjeszti a Magyar Pbsta Rt., Rábahír Rt, Buvihír Rt., valamint az alternatív terjesztők. • Előfizethető a hírlapkézbesítőknél. a postán, a rikkancsoknál, valamint a szerkesztőségben Előfizetési díj egy évre 14 400 forint (1 918 korona), fél évre 7 500 forint (1 027 korona), negyedévre 3 900 forint (535 korona). • Nyomda: Komáromi Nyomda és Kiadói Kft., 2901 Komárom, Igmándi út L (Pbstafiók 21.), felelős vezető: Kovács János ügyvezető igazgató Kétszázhúsz felett Kétszáz forint fölött lehet (na jó: lesz) egy kiló kenyér ára jövőre, ijesztget (na jó: tényfeltár) a tévé, s majd le- hemperedek a matracról pánikrohamomban, még a leértékelt löncshús-konzerv tartósítószer-íze is megkese­redik a számban. Gyors fej­számolás (na jó: zsebszá­mológépelés) után arra a felismerésre jutok, hogy egy 53000 forintos minimálbér­ből dorbézoló magánzónak (miért mindig a családosok, hajrá egykék, szinglik, ud­varlásban bénák) egy har­minc napos hónapban ez naponta majdnem kilenc veknit jelent. Megnyugodtam. Hiszen ez rengeteg, fizikai képtelenség ennyi félbarna cipót bezabálni, van még min és mit lefaragni, hála Is­tennek. Kilenc kenyérből pi­ramist lehet rakni, kaput le­het építeni. Akinek kilenc kenyere van, mindene van. Hitele ugyan nincs, de most hagyjuk a marok-, akarom mondani makrogazdaságot. Attól jelen esetben szintén tekintsünk el, hogy a kilenc kiló kenyér mellett éppen nem futja semmire, de hát fizesse a számlákat az ál­lam, úgyis megígérte, meg a gázt se emelik, pláne a gyógyszert, a számon fo­gom kérni őket. A kilenc kiló élet biztos alap, kiszámítható, meg­nyugtató tényező, így lecsillapodva, hideg el­mével nézegetem az infláci­ós spirált - konkrétan az ak­kurátusán megőrzött csekk­jeimet -, hogyan tekeredik, vonaglik ingerkedően a kis dög, a céda; szemem előtt növekedett, ért vérszívó ' vamppá. Jobb szerettem, amikor még kicsinyke volt, szende, és elpirult, ha az ára­kat emelgették. De mindegy. Ha kenyér, hát kenyér, ba­rátkozom meg empatikusán az egyoldalú táplálkozás gondolatával. Végső soron ehetem hajastul is, pucéran is. Kétszázhúsz felett. S ez nem a kilókat jelenti. A bennem lakozó anarchis­ta mozgalmár azért motosz­kál. Elhatározza, ha más­hogy nem fog menni, meg­nő, és kamikáze lesz, és már fújatja is velem a gumi­csónakot, hogy január ele­jén azon robbanjon be a te­lepi kisvegyesbe bosszúból. Parizerért. Yaist HU ISSN 1785-0592 Közel a segítség- Ister-Granum régió ­Ünnepélyes keretek kö­zött tegnap délután átadták az esztergomi Vaszary Kolos Kórház reumatológiai osztá­lyán az új személyfelvonót. Bár a lift már néhány hete üzemel, a hivatalos átadás csak tegnap volt. Az avatá­son jelen voltak, a kórház dolgozóin kívül, mindazok, akik segítségével és támo­gatásával megvalósulhatott ez a beruházás. E kis ünnepség apropóját egy jelentős esemény adja - kezdte köszöntő beszédét dr. Osvai László, a járóbeteg-ellátásért felellős igazgató. Párhuzamot vont a 101 évvel ezelőtt átadott kórház és az újonan felavatan­dó személyfelvonó közt. Hiszen, mint mondta, a kórházat is ko­rábban adták át a betegek szá­mára, mint ahogy a hivatalos ünnepség lezajlott, hasonlóan a lifthez. A projekt megvalósí­tásában nagy szerepe volt a Mozgásszervi Betegekért Ala­pítványnak. A 2000 óta műkö­dő szervezet már több beruhá­záshoz szerzett támogatókat. Szalánczai Péter, az alapítvány kuratóriumának elnöke el­mondta, a mostani beruházás két éves komoly szervezőmun­ka eredménye. Dr. Dávid De­zső, a reumatológiai osztály osztályvezető főorvosa megkö­szönte a betegek és dolgozók nevében azok támogatását, akik segítségével megépülhe­tett a lift. Kiemelte Esztergom Város Önkormányzatának tá­mogatását, hiszen a beruhá­záshoz szükséges pénz 50 szá­zalékát ők adták. Nagyságren­dileg ez 5 millió forint plusz áfát jelent. A többi, hiányzó összeget vállalkozók, barátok adták össze. Stílusos hasonlatot használva: ahol nagy a szük­ség, közel a segítség - mondta a főorvos, hiszen sok jó szán­dékú ember segítsége testesül meg a liftben. Kiemelte, hogy a projekt megvalósítása során a kórház és dr. Sólyom Olimpia főigazgató asszony, valamint Meggyes Tamás polgármester támogatását mindvégig maguk mögött tudhatták. Miután Michels Antal atya megáldotta a szerkezetet, átadták a személy- felvonót. A nemzetiszín szalagot dr. Sólyom Olimpia és Szalánczai Péter vágta át. gk Költségvetési pengeváltás- Magyarország ­Juhász Gábor (MSZP) közleményében olvashat­juk, hogy a nagyobbik el­lenzéki párt 1450 módosító indítványt nyújtott be a jö­vő évi költségvetéshez. Az MSZP szerint a Fidesz célja az érdemi munka megaka­dályozása. Az MSZP szerint ezt igazolja, hogy számos esetben a többszö­rösét vonnák el egy-egy elői­rányzatnak olyan fejezetekben is, amelyek fontosságát nap mint nap hangoztatják, máshol egyik képviselőjük elvonna, míg párt­társa több pénzt szeretne ugyan­arra a célra. Juhász Gábor sze­rint a Fidesz csak „brahiból” tá­madta meg a költségvetést. Az MSZP közleményében több más tétellel együtt megemlíti, hogy az EU-kommunikációs közalapít­vány működésére 800 millió fo­rint az előirányzat. Fideszes kép­viselők összesen 27 milliárd fo­rintnyi kiadás forrásaként jelöl­ték meg ezt az összeget, vagyis módosító indítványaikban a 34- szeresét „költötték el”, mint amennyi az valójában. Az Országos Lakás- és Épí­tésügyi Hivatal 461 milliós előirányzatából néhány fideszes képviselő 530 millió forintot vonna el, míg egy párttársuk plusz 50 milliót irá­nyozna elő, így az MSZP sze­rint a Fidesz önellentmon­dásos véleményeket képvisel a költségvetéssel kapcsolatban. A Fidesz nem hagyta szó nél­kül Juhász közleményt. Szerin­tük Juhász Gábor és Arató Gergely „politikai vandalizmu­sa” érthető, szerintük ezzel akarják elterelni a figyelmet a valódi problémákról, jelenleg éppen a jövő évi költségvetés­ről, valamint a kormányig el­érő bankbotrányról. A Fidesz frakció szerint ahe­lyett, hogy egymást túlkiabálva gyaláznák az ellenfelet, Juhász Gábor és Arató Gergely jól ten­né, ha inkább válaszolnának az alábbi kérdésekre: Brahinak tarják-e azt a fideszes módosító indítványt, amely 20 millió fo­rintot kíván visszaadni a vakok­nak és a gyengén látóknak, amit a szocialisták most el akar­nak venni? Brahinak tartják-e, hogy a magyar gazdák megkap­ják a kormány által ígért 30 szá­zalékos nemzeti kiegészítést? Brahinak tartják-e azt a javasla­tot, amely biztosítaná a fedeze­tet a nővérek hűségjutalmának kifizetésére, amire a miniszterel­nök a szavát adta? Esetleg brahinak tartják-e, azt az indít­ványt, amely Medgyessy Péter ígéretének megfelelően ingyen juttatná a csontritkulásban és szívbetegségben szenvedőket a gyógyszereikhez? A Fidesz szerint Juhász Gábor és Arató Gergely mai nyilatko­zata megint csak azt támasztja alá, hogy az MSZP nem gondol­ta komolyan mindazt, amit a polgároknak megígértek, e. j. Csökken a magyarok által lakott települések száma- Szlovákia ­Tizennégy helységben el­tűnnek a kétnyelvű falutáb­lák, mert 20 százalék alá csökkent a magyar nemzeti­ségűek számaránya. Mivel három faluban a jelenség ellenkezője tapasztalható 2004. januárjától összesen 11 településen nem lesz al­kalmazható a kisebbségi nyelvhasználati törvény. A parlament ma tárgyalja a Kulturális Minisztérium által 2001. évi népszámlálási adatok alapján készített települések lis­táját. Eszerint a magyar ajkúak létszáma 501 településen halad­ja meg a 20 százalékos küszöböt. A kisebbségek számának leg­nagyobb változása a ruszinoknál tapasztalható, 1991-hez képest 23 településsel szaporodott a 20 százalékot átlépő településeik .... ■ 1991 2001 18% 6% agyar Ruszin Roma Ukrán Német száma. A Szlovákiában élő né- használatáról szóló törvényt, és metek számaránya csupán a ezért tíz százalékra szeretné meg- Körmöcbánya feletti Krahulén változtatni a jelenleg hatályos 20 haladja meg a 20 százalékot. százalékos küszöböt. Ennek elfo- Az MKP nem tartja megfelelő- gadása az MTI szerint nem csu- nek a nemzeti kisebbségek nyelv- pán a magyarok érdekeit, hanem a többi kisebbségét is szolgálná. A Belügyminisztérium és a szlo­vák politikai pártok viszont halla­ni sem akarnak róla. KÖZCÍMA 20 százalékos határ átlépésének előnyei:- az államnyelv mellett a ki­sebbséghez tartozó személy hiva­talosan is használhatja anyanyel­vét. A mi esetünkben magyar nyelven is benyújthatja kérvényét- az egyén kérésére a hiva­talos szervek kötelesek a ki­sebbség nyelvére is lefordítani a határozatokat, vagy a hivata­los iratokat- a képviselő-testületi ülése­ken a kisebbség tagjai használ­hatják anyanyelvűket- a nyilvános helyekre kihe­lyezett fontos tájékoztató és fi­gyelmeztető táblákon a helyi szervek kötelesek a kisebbség nyelvén is feltűntetni a szöveget. Oravetz Ferenc Lapozó INDULHAT A STRATÉ­GIAI VÁLLALATOK PRIVATIZÁCIÓJA ...2. oldal ­VÉ GÉTÉRT A NYOMDATENDER..3. oldal ÚJ ÚTBERUHÁZÁS....3. oldal ÚJ TEHETSÉG A RÉGIÓBAN.........v4. oldal CSOLNOK................4. oldal EGÉ SZSÉGES ÉLET HÓNAPJA.................5. oldal RANGADÓ ELŐTT AZ ESZTERGOMI VITÉZEK.............8. oldal Gondok és tervek Letkésen- Régió ­Letkés polgármestere ag­godalmát fejezte ki a jövő évi EU-csatlakozás után megnö­vekvő forgalom miatt. Kovács István elmondta, hogy jelenleg is nagy áruforgalmat bo­nyolít le a Letkés-Szalkai határát­kelő. Jövő év május 1-től a meg­szűnő vámkezelés miatt az átmenő forgalom megnövekedése a tele­pülés úthálózatának gyors amorti­zálódásához fog vezetni. Elképzel­hetőnek tartja, hogy egy harmadik ország (pl. Lengyelország) árufor­galma is ezen a határátkelőn bo­nyolódhat. A legnagyobb problé­ma az, hogy amikor a határátkelő 1994-es megnyitásakor a magyar állam nem tudott pénzt fordítani a határépületek átépítésére, így az épületek a magyar oldalon van­nak. Szükséges lett volna már ak­kor a települést elkerülő út megépí­tése, amely a határ felé irányuló forgalmat elvezette volna a köz­pontból. Akkor csak határ felújítá­sára kaptak pénzt, és az út megépí­tése elmaradt. A kamionok és te­hergépjárművek kénytelenek je­lenleg a település központján ke­resztül haladni, így folyamatosan romlik a község úthálózata. Letkés önkormányzata egyébként jól gaz­dálkodik a költségvetésével. Éven­te egy-két utat tudnak felújítani, és a tervek szerint 2005-re be is feje­zik a település útjainak a felújítását. Kovács István elmondta, hogy ha jövőre megnövekszik a határon át­menő teherforgalom, akkor vala­milyen forrásból meg kell próbálni a határt átépíteni, illetve az odave­zető utat kialakítani. A letkési ön- kormányzat tervei között szerepel még egy park kialakítása, ahová az idősek tudnak majd kiülni egy kicsit beszélgetni, valamint új óvo­da kialakítását is tervezik. Az idő­sek napközi otthonát a jelenlegi óvoda épületébe tervezik, árpást

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents