Hídlap, 2003. augusztus-december (1. évfolyam, 1-82. szám)
2003-11-11 / 49. szám
frídlap RÉGIÓ 2003. november 11., kedd _____5. In kább ide A dohányzás súlyosan károsítja az ön és környezete egészségét. Szinte mindenki betéve tudja ezt a mondatot. Mégis nagyon sokan dohányoznak, és még többen vannak a dohányosok által kifújt fiistfelhöre kárhoztatva. Elvétve akad olyan vendéglátóhely, ahol nem fogadja füstfelhő az oda betérőt. Lépten-nyo- mon találkozunk az utcán eldobott cigarettacsikkekkel, üres, laposra taposott dobozokkal. Tenni ellene nem lehet, hiszen az a laza mozdulat, ahogyan a dohányos szenvedélyének kielégítése végeztével hanyagul elhajítja a csikket, vagy a dobozt, már mindennapos látvány. Senki nem szól egy szót sem, pedig környezetünket szennyezi. Persze köztük is vannak kivételek, de nagyon ritkán látni a csikket szorongató és kuka vagy hamutartó után kutató embereket. Pedig mennyivel tisztább lenne az utca, ha minden hamutartó eny- nyire tele lenne! Holdfogyatkozás Magyar Eszter írói Vasárnap hajnalban elfogyott a Hold. Legalábbis úgy tűnt. Az ég tiszta volt, gyönyörűen látszott, ahogy sarlóvá keskenyedett a kerek sárgás-fehéres égitest. Néhány csillag is volt az égen, és hideg volt, szörnyű, csontig hatoló hideg. De mégis megérte néha kibújni a meleg szobából, és megnézni az égi sajton esett változásokat. Sokan voltunk, közel húszán, egy borospincénél, valahol az Isten háta mögött. Leszállt a köd, az orrunk hegyéig is alig láttunk, de ha felfele néztünk, minden tisztán látszott. Az ég, a csillagok, a gondolataink, a leheletünk. Vártuk a forró babgulyást, kortyolgattuk a lélekmelegítő házipálinkát. „Csak” együtt voltunk, és jól éreztük magunkat. Éjjel kettőkor indultunk haza, tele élményekkel, a kályha melletti beszélgetések emlékével és a bor zamatával szánkban. És a hétfő reggel megint a rohanásé, a városé, az utazásé, a munkáé. Felszállók a buszra, az emberek nyüzsögnek, zsibong a fejem, kezdődik a hét. Elkapom egy beszélgetés foszlányait, a hátam mögött zajlik. Ahogy bámulok a zötykölődő busz ablakán kifele, egyre inkább mosolyra húzódik a szám. Kaján mosolyra. Két középiskolás forma fiú azon vitatkozik, hogy mi is volt az a „valami", ami eltakarta a földi szemlélődő elől a Holdat. Szórakoztató volt, ahogy a műholdaktól kezdve a marslakókig minden létező sületlenséget felsoroltak. Mint kiderült, csak a televízióban látták a jelenséget, de a „lényegről” (nevezetesen, hogy mi is volt az a „valami"?!) lemaradtak. Erős késztetést éreztem, hogy beavassam őket, aztán ágy döntöttem, mégsem. Valakitől úgyis megtudják, remélem, minél előbb. Nekem meg megmaradt az este emléke, a pálinka íze és a holdfogyatkozás csendes szemlélésének felvillanó képei. Bár lehet, hogy ez másnak csak egy ködösen fázós novemberi éjszakát jelentene valahol az Isten háta mögött... A Csemadok XX. Országos Közgyűlése- Uduard A hétvégén került sor Udvardon a Szlovákiai Magyar Társadalmi és Közművelődési Szövetség XX. Országos Közgyűlésének második részére. (Májusban Pozsonyban az első részben a Szövetség tisztújító közgyűlése volt.) A meghívott 113 küldöttből (az alapszervezetek képviselői) 98 volt jelen. A Közgyűlés a helyi alapiskola diákjainak irodalmi műsorával, majd Zsapka Attila verséneklő és Kürthy Lajos versmondó produkciójával kezdődött. A küldötteket és a vendégeket köszöntötte a falu polgár- mestere, Kálazi József, aki ismertette az ország legnagyobb községének múltját és jelenét. A közgyűlés vendégei voltak: Győrffy Csaba Magyarország rendkívüli és meghatalmazott pozsonyi nagykövete és titkára, Szesztay Ádám, Cimbalmosné Molnár Éva, a Pozsonyi Magyar Kulturális Intézet igazgatója, Váradi Lajos, a HTMH képviselője Budapestről, Dohányos Róbert, a Szlovák Kulturális Minisztérium kisebbségi főosztályának vezetője. Valamennyien elismerésüket fejezték ki a Csemadok 54 éves múltjával elért tevékenységéért, a szlovákiai magyar kultúra legnagyobb tömegeket megmozgató civil szervezet eredményeiért. Duka-Zólyomi Árpád - aki küldöttként volt jelen - a szlovák kormány alelnökének, Csáky Pálnak köszöntő levelét olvasta fel. Elmondta, hogy csaknem valamennyi magyar parlamenti képviselőnek „csemadokos” múltja van, és a tagság nélkül nem nyert volna választásokat az MKP A programalkotó és alapszabály-módosító Országos Közgyűlésre elkészült az ország 17 területi választmányának szellemi leltára, amelyet nyomtatásban minden küldött megkapott. A Csemadok programját az ország 3 régiójának (nyugat, közép és kelet) előkészítő bizottsága állította össze, amelyben megfogalmazódtak célkitűzései, rövid- és hosszútávú feladatai is. Profilját tekintve a Csemadok a szlovákiai magyar nemzeti közösség társadalmi, közművelődési, kulturális és érdekvédelmi szövetsége. „Céljai elérése és feladatai ellátása érdekében a gyülekezési szabadság- jogok keretén belül működő országos szervezeti hálózatot, területi szerveket, alapszervezeteket és csoportokat működtet elfogadott alapszabálya szerint. Tevékenységének anyagi fedezetét tagdíjakból, adományokból, pályázati keretekből, hazai és külföldi támogatásokból biztosítja. Közhasznú és kulturális feladatainak megvalósításához alanyi jogon igényt tart a méltányos és részarányos költségvetési (állami) támogatásra. Elutasítja a nemzeti kirekesztés, kizárólagosság és elnyomás minden formáját. Tevékenységében és céljaiban jó kapcsolatokra és együttműködésre törekszik minden más népcsoporttal. Természetes emberi jognak tartja a nemzeti önazonosság (identitás) megőrzését, az anyanyelv szabad használatát a közéletben és civil szférában egyaránt, az anyanyelvű oktatást az óvodától az egyetemig, valamint a nemzeti hagyományok őrzését, ápolását és fejlesztését. Az európai önrendelkezési és önigazgatási elvek szellemében kívánja ellátni feladatait a szlovákiai magyarság társadalmi élete és közművelődése terén.” (idézet a programból) Persze a vita során felmerült az a kérdés is, hogy a tartalmas és igényes programokat állami költségvetés nélkül meddig lehet még megvalósítani. (1996 óta a területi választmányok és a központ sem kap az állami költség- vetésből.) A májusban megválasztott elnök, Száraz József elmondta, hogy a szlovák kulturális miniszterrel folytatott tárgyalás során kiderült, nem kecsegtető a helyzet, ugyanis leghamarabb 2005-ben várható támogatás az állami költségvetésből. Kivételesen viszont a 2004-ben sorra kerülő 55. évforduló alkalmából tartandó ünnepségre kap a szövetség némi támogatást. Elszomorító tény ez az 56.256 tagot számláló Csemadok jelenében és jövőjében. A küldöttek megvitatták, és elfogadták az új alapszabálytervezetet, melynél fontos szempont volt, hogy megfeleljen az egyre igényesebb pályázati feltételeknek. A közgyűlést befejezve összeült az Országos Tanács is, amely a két országos közgyűlés közti időszakban a szövetség legfelsőbb fóruma. Jóváhagyták a 2004-es év országos rendezvényeinek tervét. Ezek közül is a legjelentősebbek: Tompa Mihály Országos Vers- és Prózamondóverseny Rimaszombatban; Jókai Napok, színjátszó fesztivál Komáromban; Duna Menti Tavasz, gyermekszínjátszók fesztiválja Dunaszerdahelyen; Csengő Énekszó,^ gyermekkórusok fesztiválja Érsekújvárod; Kodály Napok, felnőtt kórusok fesztiválja Galántán; Fábry Napok, Kazincy Napok Kassán; Jászói Nyári Egyetem; Gombaszögi Fesztivál; Egressy Béni, falusi színjátszók versenye Szepsiben; Bíborpiros szép rózsa, nép- dalverseny Nagymegyeren. Dániel Erzsébet Szlovák prózamondó verseny Piliscséven Ma délután fél négytől rendezik meg a szlovák nemzetiségi vers- és prózamondó versenyt Piliscséven. Az általános iskolások megmérettetésére a község könyvtárának olvasótermében kerül sor. A kicsik versenye ad apropót a piliscsévi könyvtár szlovák nyelvű könyveinek kiállításához is. A szervezők minden érdeklődőt szeretettel várnak, á.k. Közmeghallgatások Lábatlanon Tegnap a lábatlani Községházán tartottak közmeghallgatást, ma a Petőfi Sándor Általános Iskolában 17 órától várják a község lakóit. A polgármester, Török István tájékoztatást tart a Lábatlanon ez évben történt változásokról, majd lehetőséget ad a polgároknak arra, hogy feltegyék kérdéseiket. A fórumon jelen lesznek a képviselők, valamint Radócz István jegyző is. magyar Jótékonysági est a tűzkárosultaknak- Esztergom November 14-én, pénteken a Mindszenty József Római Katolikus Általános Iskola tornatermében jótékonysági estet rendez az esztergomi polgári körök szervezete. A fellépők között lesz az Esztergomi Néptánccsoport, a Carmen Tánccsoport, Vereczkei Bea és Vereczkei Ákos, Horányi László, a Legyetek jók, ha tudtok musical gyermekcsoportja, a szlovákiai Kisbojtár gyermektáncegyüttes, a Csemadok alapszervezetének Szivárvány Énekkara és a Citerazenekar. Az est valamennyi szereplője az augusztusi párkányi torony- háztűz károsultjai javára ajánlja fel a fellépésének díját, valamint várják a lakosság és a vállalkozások felajánlásait is. A rendezvény közreműködői és segítői is ingyen, vagy kedvezményes árakkal segítenek a rászorult családokon. A jótékonysági est fővédnöke Megy- gyes Tamás, Esztergom város és Ján Oravec. Párkány város polgármestere. A díszvendég Pálinkás József volt oktatási miniszter lesz. Án Felszentelték a Kálváriát Sárisápon Az önkormányzat és a polgárok értékmentő munkája valósult meg Sárisápon a Kálvária felújításában. A megszépült Kálváriát és a felvezető stációkat Ladocsi Gáspár esztergom-budapesti segédpüspök, Tóth Bertalan plébánossal együtt koncelebrált szertartás keretében áldotta meg. A felújított Kálvária újraszentelésének ünnepségén szinte az egész falu jelen volt. Haracska Ferenc polgár- mester beszédében hangsúlyozta, hogy a Kálvária felújítása az ön- kormányzat és a sárisápi Keresztény Kulturális Egyesület összefogásának köszönhető. Az egyesülettel közösen készített pályázaton nyertek 2001-ben másfél millió forintot a helyreállításra. Ebből a pénzből elkezdhették a restaurálást, amelyet újabb pályázaton nyert pénz, a helyi lakosság adományai és az önkormányzat támogatása révén 2003-ra befejezhettek. Janovich István nyugalmazott restaurátor, a Keresztény Kulturális Egyesület elnöke, lapunk kérdésére elmondta, hogy az egyesület hívta fel az önkormányzat figyelmét a Kálvária művészeti értékére. Az önkormányzattal közösen nyert másfél millió forintból a restaurálás első ütemében a Kálvária és a stációk kő- szobrászi munkálatait végezte el Fekete Attila kőszobrász. Egyúttal lakossági közreműködéssel a Kálvária környezetének rendbetételét is megkezdték. Az 1820 körül állított Kálvária megszépítésében az egész falu közössége részt vett. A Keresztény Kulturális Egyesület a plébániával együttműködve gyűjtést szervezett. Az önkormányzat a Sárisápért Alapítvány elkülönített számlájára gyűjtötte a vállalatok és magánszemélyek adományait. A polgárok adományaiból 360 ezer. forint gyűlt össze, amelyet az önkormányzat 750 ezer forint támogatással egészített ki. A pénzadományok mellett közhasznú munkával is közreműködtek a polgárok a felújításban. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma által kiírt pályázatra az egyesület alelnöke, Kollár Sándor Tóth Bertalan plébánossal együtt készített pályázatot, amellyel sikerült újabb támogatáshoz jutni. Ebből a Kálvária stációinak képeit restaurálta Kunyorcsik János szobrász. Muzslai Ágnes Sárisáp díszpolgára lett Latorcai János A felújított Kálvária újra szentelésének ünnepén Haracska Ferenc polgár- mester, a falu közösségének elismeréseként, díszpolgári címet adományozott Latorcai János ország- gyűlési képviselőnek. A díszpolgári cím adományozásakor elhangzott, hogy Latorcai János Esztergom és térsége választókerület parlamenti képviselőjeként 1998-2002 között, az elmúlt kormányzati ciklusban igen sokat tett a községért. Az ő képviselői munkájának köszönhető az óvoda felújítása, a Fő tér átalakítása, valamint a Kálvária felújításának útját is egyengette. Megtudtuk, hogy parlamenti képviselőFotó: bea ként Latorcai János 2-3 hetente megjelent a faluban, beszélgetett a lakosokkal, érdeklődött, hogy miben segíthet a település önkormányzatának és a polgároknak. Sárisáp díszpolgáraként az emberek parlamenti képviselőjüket a falu közösségébe választották, m. á.
