Hídlap, 2003. augusztus-december (1. évfolyam, 1-82. szám)

2003-11-11 / 49. szám

frídlap RÉGIÓ 2003. november 11., kedd _____5. In kább ide A dohányzás súlyosan károsítja az ön és környezete egészségét. Szinte mindenki betéve tudja ezt a mondatot. Mégis nagyon sokan dohányoznak, és még többen vannak a dohányosok ál­tal kifújt fiistfelhöre kárhoztat­va. Elvétve akad olyan vendéglá­tóhely, ahol nem fogadja füstfel­hő az oda betérőt. Lépten-nyo- mon találkozunk az utcán eldo­bott cigarettacsikkekkel, üres, laposra taposott dobozokkal. Tenni ellene nem lehet, hiszen az a laza mozdulat, ahogyan a dohányos szenvedélyének kielé­gítése végeztével hanyagul elha­jítja a csikket, vagy a dobozt, már mindennapos látvány. Sen­ki nem szól egy szót sem, pedig környezetünket szennyezi. Per­sze köztük is vannak kivételek, de nagyon ritkán látni a csikket szorongató és kuka vagy hamu­tartó után kutató embereket. Pe­dig mennyivel tisztább lenne az utca, ha minden hamutartó eny- nyire tele lenne! Holdfogyatkozás Magyar Eszter írói Vasárnap hajnalban elfogyott a Hold. Legalábbis úgy tűnt. Az ég tiszta volt, gyönyörűen látszott, ahogy sarlóvá keskenyedett a kerek sárgás-fehéres égitest. Néhány csillag is volt az égen, és hideg volt, szörnyű, csontig hatoló hideg. De mégis megérte néha kibújni a meleg szobából, és megnézni az égi sajton esett vál­tozásokat. Sokan voltunk, közel húszán, egy borospincénél, vala­hol az Isten háta mögött. Leszállt a köd, az orrunk hegyéig is alig láttunk, de ha felfele néztünk, minden tisztán látszott. Az ég, a csillagok, a gondolataink, a leheletünk. Vártuk a forró babgu­lyást, kortyolgattuk a lélekmelegítő házipálinkát. „Csak” együtt voltunk, és jól éreztük magunkat. Éjjel kettőkor indultunk haza, tele élményekkel, a kályha melletti beszélgetések emlékével és a bor zamatával szánkban. És a hétfő reggel megint a rohanásé, a városé, az utazásé, a munkáé. Felszállók a buszra, az emberek nyüzsögnek, zsibong a fejem, kezdődik a hét. Elkapom egy beszélgetés foszlányait, a hátam mögött zajlik. Ahogy bámulok a zötykölődő busz ablakán kifele, egyre inkább mosolyra húzódik a szám. Kaján mosolyra. Két középiskolás forma fiú azon vitatkozik, hogy mi is volt az a „valami", ami eltakarta a földi szemlélődő elől a Holdat. Szórakoztató volt, ahogy a műholdaktól kezdve a marslakókig minden létező sületlenséget felsoroltak. Mint kiderült, csak a televízióban látták a jelenséget, de a „lényegről” (nevezetesen, hogy mi is volt az a „valami"?!) lemaradtak. Erős késztetést éreztem, hogy beavassam őket, aztán ágy döntöttem, mégsem. Valakitől úgyis megtudják, remélem, minél előbb. Nekem meg megmaradt az este emléke, a pálinka íze és a holdfogyatkozás csendes szemlélésének felvillanó képei. Bár lehet, hogy ez másnak csak egy ködösen fázós novemberi éjsza­kát jelentene valahol az Isten háta mögött... A Csemadok XX. Országos Közgyűlése- Uduard ­A hétvégén került sor Udvardon a Szlovákiai Magyar Társadalmi és Közművelődési Szövetség XX. Országos Közgyűlésének második részére. (Májusban Pozsonyban az első részben a Szövetség tisztújító közgyűlése volt.) A meghívott 113 küldöttből (az alapszervezetek képviselői) 98 volt jelen. A Köz­gyűlés a helyi alapiskola diákjai­nak irodalmi műsorával, majd Zsapka Attila verséneklő és Kürthy Lajos versmondó produkciójával kezdődött. A küldötteket és a ven­dégeket köszöntötte a falu polgár- mestere, Kálazi József, aki ismer­tette az ország legnagyobb közsé­gének múltját és jelenét. A köz­gyűlés vendégei voltak: Győrffy Csaba Magyarország rendkívüli és meghatalmazott pozsonyi nagykö­vete és titkára, Szesztay Ádám, Cimbalmosné Molnár Éva, a Po­zsonyi Magyar Kulturális Intézet igazgatója, Váradi Lajos, a HTMH képviselője Budapestről, Dohá­nyos Róbert, a Szlovák Kulturális Minisztérium kisebbségi főosztá­lyának vezetője. Valamennyien el­ismerésüket fejezték ki a Csema­dok 54 éves múltjával elért tevé­kenységéért, a szlovákiai magyar kultúra legnagyobb tömegeket megmozgató civil szervezet ered­ményeiért. Duka-Zólyomi Árpád - aki küldöttként volt jelen - a szlo­vák kormány alelnökének, Csáky Pálnak köszöntő levelét olvasta fel. Elmondta, hogy csaknem vala­mennyi magyar parlamenti képvi­selőnek „csemadokos” múltja van, és a tagság nélkül nem nyert volna választásokat az MKP A programalkotó és alapsza­bály-módosító Országos Köz­gyűlésre elkészült az ország 17 területi választmányának szelle­mi leltára, amelyet nyomtatás­ban minden küldött megkapott. A Csemadok programját az or­szág 3 régiójának (nyugat, közép és kelet) előkészítő bizottsága állí­totta össze, amelyben megfogal­mazódtak célkitűzései, rövid- és hosszútávú feladatai is. Profilját tekintve a Csemadok a szlovákiai magyar nemzeti közösség társa­dalmi, közművelődési, kulturális és érdekvédelmi szövetsége. „Cél­jai elérése és feladatai ellátása ér­dekében a gyülekezési szabadság- jogok keretén belül működő or­szágos szervezeti hálózatot, terüle­ti szerveket, alapszervezeteket és csoportokat működtet elfogadott alapszabálya szerint. Tevékenysé­gének anyagi fedezetét tagdíjak­ból, adományokból, pályázati ke­retekből, hazai és külföldi támo­gatásokból biztosítja. Közhasznú és kulturális feladatainak megva­lósításához alanyi jogon igényt tart a méltányos és részarányos költségvetési (állami) támogatás­ra. Elutasítja a nemzeti kirekesz­tés, kizárólagosság és elnyomás minden formáját. Tevékenységé­ben és céljaiban jó kapcsolatokra és együttműködésre törekszik minden más népcsoporttal. Ter­mészetes emberi jognak tartja a nemzeti önazonosság (identitás) megőrzését, az anyanyelv szabad használatát a közéletben és civil szférában egyaránt, az anyanyel­vű oktatást az óvodától az egyete­mig, valamint a nemzeti hagyo­mányok őrzését, ápolását és fej­lesztését. Az európai önrendelke­zési és önigazgatási elvek szelle­mében kívánja ellátni feladatait a szlovákiai magyarság társadalmi élete és közművelődése terén.” (idézet a programból) Persze a vita során felmerült az a kérdés is, hogy a tartalmas és igényes programokat állami költségvetés nélkül meddig lehet még megvalósítani. (1996 óta a területi választmányok és a köz­pont sem kap az állami költség- vetésből.) A májusban megvá­lasztott elnök, Száraz József el­mondta, hogy a szlovák kulturá­lis miniszterrel folytatott tárgya­lás során kiderült, nem kecsegte­tő a helyzet, ugyanis leghama­rabb 2005-ben várható támoga­tás az állami költségvetésből. Ki­vételesen viszont a 2004-ben sorra kerülő 55. évforduló alkal­mából tartandó ünnepségre kap a szövetség némi támogatást. El­szomorító tény ez az 56.256 ta­got számláló Csemadok jelené­ben és jövőjében. A küldöttek megvitatták, és elfogadták az új alapszabály­tervezetet, melynél fontos szempont volt, hogy megfelel­jen az egyre igényesebb pályá­zati feltételeknek. A közgyűlést befejezve össze­ült az Országos Tanács is, amely a két országos közgyűlés közti időszakban a szövetség legfel­sőbb fóruma. Jóváhagyták a 2004-es év országos rendezvé­nyeinek tervét. Ezek közül is a legjelentősebbek: Tompa Mihály Országos Vers- és Prózamondóverseny Rimaszombatban; Jókai Na­pok, színjátszó fesztivál Komá­romban; Duna Menti Tavasz, gyermekszínjátszók fesztiválja Dunaszerdahelyen; Csengő Énekszó,^ gyermekkórusok fesz­tiválja Érsekújvárod; Kodály Napok, felnőtt kórusok feszti­válja Galántán; Fábry Napok, Kazincy Napok Kassán; Jászói Nyári Egyetem; Gombaszögi Fesztivál; Egressy Béni, falusi színjátszók versenye Szepsiben; Bíborpiros szép rózsa, nép- dalverseny Nagymegyeren. Dániel Erzsébet Szlovák prózamondó verseny Piliscséven Ma délután fél négytől rendezik meg a szlovák nemzetiségi vers- és prózamondó versenyt Piliscséven. Az általános iskolások megmérette­tésére a község könyvtárának olvasótermében kerül sor. A kicsik ver­senye ad apropót a piliscsévi könyvtár szlovák nyelvű könyveinek ki­állításához is. A szervezők minden érdeklődőt szeretettel várnak, á.k. Közmeghallgatások Lábatlanon Tegnap a lábatlani Községházán tartottak közmeghallgatást, ma a Petőfi Sándor Általános Iskolában 17 órától várják a község lakó­it. A polgármester, Török István tájékoztatást tart a Lábatlanon ez évben történt változásokról, majd lehetőséget ad a polgároknak arra, hogy feltegyék kérdéseiket. A fórumon jelen lesznek a képvi­selők, valamint Radócz István jegyző is. magyar Jótékonysági est a tűzkárosultaknak- Esztergom ­November 14-én, pénteken a Mindszenty József Római Kato­likus Általános Iskola tornater­mében jótékonysági estet ren­dez az esztergomi polgári kö­rök szervezete. A fellépők között lesz az Esz­tergomi Néptánccsoport, a Car­men Tánccsoport, Vereczkei Bea és Vereczkei Ákos, Horányi László, a Legyetek jók, ha tud­tok musical gyermekcsoportja, a szlovákiai Kisbojtár gyermek­táncegyüttes, a Csemadok alap­szervezetének Szivárvány Ének­kara és a Citerazenekar. Az est valamennyi szereplője az augusztusi párkányi torony- háztűz károsultjai javára ajánl­ja fel a fellépésének díját, vala­mint várják a lakosság és a vállalkozások felajánlásait is. A rendezvény közreműködői és segítői is ingyen, vagy kedvez­ményes árakkal segítenek a rá­szorult családokon. A jóté­konysági est fővédnöke Megy- gyes Tamás, Esztergom város és Ján Oravec. Párkány város polgármestere. A díszvendég Pálinkás József volt oktatási miniszter lesz. Án Felszentelték a Kálváriát Sárisápon Az önkormányzat és a polgárok értékmentő mun­kája valósult meg Sárisápon a Kálvária felújításában. A megszépült Kálváriát és a fel­vezető stációkat Ladocsi Gáspár esztergom-budapesti segédpüs­pök, Tóth Bertalan plébánossal együtt koncelebrált szertartás ke­retében áldotta meg. A felújított Kálvária újraszentelésének ün­nepségén szinte az egész falu je­len volt. Haracska Ferenc polgár- mester beszédében hangsúlyozta, hogy a Kálvária felújítása az ön- kormányzat és a sárisápi Keresz­tény Kulturális Egyesület összefo­gásának köszönhető. Az egyesü­lettel közösen készített pályázaton nyertek 2001-ben másfél millió forintot a helyreállításra. Ebből a pénzből elkezdhették a restaurá­lást, amelyet újabb pályázaton nyert pénz, a helyi lakosság ado­mányai és az önkormányzat tá­mogatása révén 2003-ra befejez­hettek. Janovich István nyugal­mazott restaurátor, a Keresztény Kulturális Egyesület elnöke, la­punk kérdésére elmondta, hogy az egyesület hívta fel az önkor­mányzat figyelmét a Kálvária mű­vészeti értékére. Az önkormány­zattal közösen nyert másfél millió forintból a restaurálás első üte­mében a Kálvária és a stációk kő- szobrászi munkálatait végezte el Fekete Attila kőszobrász. Egyúttal lakossági közreműködéssel a Kál­vária környezetének rendbetéte­lét is megkezdték. Az 1820 körül állított Kálvária megszépítésében az egész falu közössége részt vett. A Keresztény Kulturális Egyesület a plébániával együttműködve gyűjtést szervezett. Az önkor­mányzat a Sárisápért Alapítvány elkülönített számlájára gyűjtötte a vállalatok és magánszemélyek adományait. A polgárok adomá­nyaiból 360 ezer. forint gyűlt össze, amelyet az önkormányzat 750 ezer forint támogatással egé­szített ki. A pénzadományok mel­lett közhasznú munkával is közre­működtek a polgárok a felújítás­ban. A Nemzeti Kulturális Örök­ség Minisztériuma által kiírt pályá­zatra az egyesület alelnöke, Kollár Sándor Tóth Bertalan plébános­sal együtt készített pályázatot, amellyel sikerült újabb támogatás­hoz jutni. Ebből a Kálvária stáció­inak képeit restaurálta Kunyorcsik János szobrász. Muzslai Ágnes Sárisáp díszpolgára lett Latorcai János A felújított Kálvária újra szentelésének ünnepén Haracska Ferenc polgár- mester, a falu közösségé­nek elismeréseként, dísz­polgári címet adományo­zott Latorcai János ország- gyűlési képviselőnek. A díszpolgári cím adományozá­sakor elhangzott, hogy Latorcai János Esztergom és térsége vá­lasztókerület parlamenti képvise­lőjeként 1998-2002 között, az el­múlt kormányzati ciklusban igen sokat tett a községért. Az ő képvi­selői munkájának köszönhető az óvoda felújítása, a Fő tér átalakí­tása, valamint a Kálvária felújítá­sának útját is egyengette. Megtud­tuk, hogy parlamenti képviselő­Fotó: bea ként Latorcai János 2-3 hetente megjelent a faluban, beszélgetett a lakosokkal, érdeklődött, hogy miben segíthet a település önkor­mányzatának és a polgároknak. Sárisáp díszpolgáraként az embe­rek parlamenti képviselőjüket a fa­lu közösségébe választották, m. á.

Next

/
Thumbnails
Contents