Hídlap, 2003. augusztus-december (1. évfolyam, 1-82. szám)

2003-11-11 / 49. szám

2 2003. november 11., kedd BAL PART SZLOVÁKIA Palkó véleménye Pittnerről a SIS miatt kialakult helyzet kapcsán „Ladislav Pittner, a Szlovák Információs Szolgálat (SIS) igaz­gatója a törvénytelen lehallgatásokkal kapcsolatban legalább egy hibát elkövetett” — állította Vladimír Palkó belügyminiszter a TA3 Politika című vitaműsorban. „Előre kellett volna látnia, hogy a SIS lehallgatásaival kapcsolatban valami nincs rendben. A SIS igaz­gatója pár hónapja gyanútlanul még azt nyilatkozta, hogy a kémel­hárítás nem végez törvénytelen lehallgatásokat. Pittner erélyesebb lehetett volna a személycserékkel is.” Palkó bírálóan értékelte az őt érintő vizsgálat módját, amely az egyik szálon nem vezetett sem­milyen eredményre (Peter Tóth névtelen feljelentésére célzott, aki faxon írt névtelen levelében megvádolta a belügyminisztert). Hasonlóan meglepő volt nyáron a vizsgálat felfüggesztése. Örülök, hogy a SIS-t személycserékkel megtisztították, de a vizsgálat ered­ménye szempontjából még nem látszik az alagút vége. A kémel­hárítás törvénytelen lehallgatásaira Vladimír Mitro, a SIS volt igaz­gatója deríthetne fényt, ha felmentenék őt a titoktartás alól. Vladimír Simko a SIS szóvivője ez ügyben nem lát semmilyen akadályt - mihelyt megkapják az erre vonatkozó kérvényt, Mitrot felmentik a titoktartás alól. Két napra Izraelbe utazott Mikulás Dzurinda kormányfő Tegnap délután háromnapos hivatalos látogatásra Izraelbe érkezett Mikulás Dzurinda szlovák miniszterelnök. A látogatása során találkozik Izrael állam legmagasabb közjogi méltóságaival, Ariel Sharon kormányfővel, Mose Katsav köztársasági elnökkel, a Knesset elnökével, a külügyminiszterrel és Simon Perezzel, az ellenzék vezérével. A Szlovák Köztársaság megalakulása óta a szlovák államfő először látogatott el Izraelbe. A két állam közötti kétoldalú kapcsolatok felmelegedésének jele a jelenlegi látogatás is. Rudolf Schuster államfő és Eduard Kukán külügyminiszter idén már járt Izraelben, Mose Katsav izraeli köztársasági elnök pedig Pozsonyban tett hivatalos látogatást. Mikulás Dzurinda tolmácsolni fogja vendéglátóinak, hogy a szlovák kormány érdekelt a szlovák-izraeli kapcsolatok elmé­lyítésében. Egyúttal tájékoztatja őket Szlovákia EU-csatlakozásáról is. Fico minden erejével a kormány megbuktatására törekszik Robert Fico a Smer elnöke bejelentette, hogy a héten megkezdik az időelőtti választásokat szorgalmazó aláírásgyűjtést. Ficoék csatlakoztak a szakszervezeti vezetők felhívásához, és az időelőtti parlamenti választások támogatására 600 ezer koronát különítettek el. Az aláírásgyűjtés annak a szakszervezetnek a kezdeményezésére indul meg, amelyet belerángattak a politikába. Elsődleges feladata ugyanis a munkavállalók érdekeinek képvise­lete lenne. Az aláírásgyűjtés eredményes lehet, mert a kormány népszerűtlen intézkedései nyomán nyilván sokan aláírják majd a kérdőíveket. Számos választó megcsömörlött a kormánykoalíción belüli torzsalkodásoktól és korrupciógyanús botrányoktól. Sokan azt képzelik, hogy az esetleges kormányváltás után Robert Fico személyében egy megváltó ülne be a miniszterelnöki bárson­yszékbe. Fico - aki politikai porondra lépése óta nem titkolja ambícióit - legszívesebben egyik napról a másikra kiragadná Szlovákiát a politikai és szociális gondok tömkelegéből. A hirtelen problémamegoldás viszont nem biztos, hogy az elméletből a gyakorlatba is átültethető. Meciarék, bár feltételekkel, de támogatnák a kisebbségi kormányt A HZDS már korábban jelezte, és Vladimír Meciar ismét megerősítette, hogy három feltétel teljesítése esetén a HZDS támo­gatná a kisebbségi kormányzást. A Dzurinda kormánynak kötelezettséget kellene vállalnia, hogy fél éven belül belemegy az időelőtti választásokba, nem hoz szociális-ellenes intézkedéseket és leállítja a nagyprivatizációt. A kisebbségi kormány támogatása nem függ a kabinet összetételétől. A koalíciós és az ellenzéki par­lamenti pártok közötti erőviszonyok teljesen kiegyenlítődtek. A 150 tagú parlamentben a koalíció már csupán 75 vokssal ren­delkezik. Ezért egy-egy képviselő hiányzása - betegség, esetleg szolgálati út miatt - felboríthatja az egyensúlyt. A jövő évi költ­ségvetésről szóló szavazás előtt a koalíciós pártoknak már ilyen „apróságra” is oda kell figyelniük. Összeállította: Oravetz Ferenc Veszélyben a kisiskolák a fejpénz bevezetése miatt Az előrejelzések szerint két éven belül a kisiskolák valószínűleg beolvadnak más oktatási intézmények­be vagy egyszerűen meg­szűnnek. A fejpénz elvén működő finanszírozás beve­zetése alapján a szakembe­rek erre a végkövetkeztetés­re jutottak. Múlt héten a parlament elfo­gadta az általános és középisko­lákról szóló jogszabályt, amely­nek értelmében 2004 januárjá­tól bevezetik a tanuló diákok számától függő támogatást. Ez az új támogatási rendszer a ki­sebb iskolák számára óriási ve­szélyt jelent. Martin Frone oktatásügyi mi­niszter szerint az 1-9 osztályos ál­talános iskolák diákonként éven­te 25 ezer koronára, az 1-4 osz­tályos kisiskolák 30-35 ezerre, a gimnáziumok 28 ezerre és a kö­zépiskolák 35 ezer koronára szá­míthatnak. Frone újságírók előtt reményét fejezte ki, hogy az új fi­nanszírozási rendszerre az iskola- fenntartók rugalmasan fognak reagálni és már jövőre több in­tézmény összevonása mellett döntenek. Az oktatásügyi tárca jelentős, több száz iskola össze­vonására számít. Egyébként az új reformterve­zetre végérvényesen hároméves átmeneti időszak után térnek át. A fejpénzen kívül az intézmé­nyek bizonyos összegű garantált minimumot is kapnak. „Ez azért szükséges, hogy azok a tanodák, amelyek eddig jóval nagyobb tá­mogatást kaptak, nehogy tönk­remenjenek.” A pénzt a közeljö­vőben kialakítandó tanügyi hi­vatalok közvetítésével juttatják el az oktatási intézményekhez, amelyet bérek kifizetésére és az intézmény fenntartására hasz­nálhatnak fel. Az iskolafenntar­tásra fordítandó pénz három té­telből áll, figyelembe véve az in­tézmény méretét és a földrajzi el­helyezkedéséből adódó időjárási feltételeket. A polgármesterek úgy vélik, hogy a kisiskolák működését csu­pán pár évig tudják biztosítani. Egy-egy almamáter megszűnése közvetve a szülők pénztárcáját is megterhelné, mert gyermekeiket a szomszéd településen kellene taníttatniuk. A Nagykürtösi járás­ban pénzügyi és egyéb okok mi­att már idén szeptemberben be­zártak néhány iskolát. A tudás bölcsőjének volt épü­leteit az önkormányzatok elad­ják, vagy bérbe adják. Többek között ilyen sorsra jutott a tót- gyarmarti kisiskola. Dacsókeszin, Lukanyényén és Sklabinyán csökkentették az osztályok szá­mát. Nagycsalomiján szintén megszűnt az egyházi iskola. Kamocsán már egy éve meg­szüntették az általános iskolát, és a nem egészen egy tucat kamo- csai nebuló naponta Érsekújvár­ba utazik. A kisiskolák jövője a támoga­tás végső összegétől függ, ame­lyet a költségvetés elfogadása után fognak megállapítani. Pénz hiányában az önkormány­zatok nagy része két év múlva kénytelenek lesznek ezeket; a több évtizedes hagyománnyal rendelkező oktatási intézmé­nyeket bezárni. Oravetz Ferenc Mibe fog kerülni a második Zajac-csomag? Rudolf Zajac egészségügyi miniszter állítása szerint a közelmúltban kidolgozott gyógykezelési listán szereplő diagnózisok egyharmadá- nak kezelési költségei nem lépik túl a 100 koronát. Ezek közé viszont nem tar­tozik például a mintegy 530 korona költséggel járó kéz­vagy lábtörés. A statisztikai adatok szerint évente körülbelül egymillió kór­házi beutalást jegyeznek, és az orvosok hozzávetőleg 60 ezer re­ceptet állítanak ki gyógyszerekre. Ezekkel a statisztikai adatokkal csupán az a gond, hogy a bete­gek egy része sűrűbben, mások ritkábban keresik fel az orvosi rendelőket. A megállapításból értelemszerűen következik, hogy a krónikus betegségben szenve­dők az egészséges emberekhez képest - akik csak elvétve kere­sik fel kezelőorvosukat - na­gyobb mértékben meg fogják sínyleni a tervezett átalakítást. A betegek zöme viszont az Elismert politikusok nem zárják ki annak lehetőségét, hogy a jövő évi költségve­tés-tervezetet esetleg nem hagyja jóvá a parlament. Ezért a koalíciós pártok még a költségvetési vita előtt kemény tárgyalásokra számítanak. A független képviselőkön és Ivan Simkon kívül kétséges az MKP képviselők magatartása is. Az MKP ugyanis 55 százalékos közvetlen támogatást követel a mezőgazdaság számára, amelyről Ivan Miklós pénzügyminiszter hal­lani sem akar. „A koalíciós pártok elvesztették a parlamenti többséget” - állítja Ivan Simko az elemzőkkel össz­hangban. Öllős László úgy véli, hogy a költségvetés kérdésében a koalíciós partnerek közötti kon­szenzus sem biztos. „A kormány­pártok óriási erőfeszítésére lesz szükség, hogy begyújtsák a tör­idősebb korosztályból, a kispén­zű nyugdíjasokból kerül ki. El­sősorban az ő, több évtizedes munkában meggörnyedt válla­ikra rak nagyobb terheket az egészségügyi miniszter reform- tervezete. A gyógykezelési költ­ségek bevezetése kapcsán Zajac azzal érvel, hogy az egészség ér­ték, amelyet megelőzéssel kell megőrizni. Aki viszont nem jár megelőző szűrésekre, a gyógy­kezelési költségek bizonyos ré­szét fizesse meg. A reformnak csupán akkor van értelme, ha a parlament mind a hat törvénytervezetet el­fogadja. Négyet a tárcák már véleményeztek, a maradék kettő viszont a legproblémásabb, mert ez tartalmazza a biztosítók és a beteg által térítendő kezelések listáját. Rudolf Zajac szótárában kiemelt helyen szerepel az üres kincstár, a vasút eladósodása (a Szlovák Vasutak 40 milliárd ko­rona adósságot halmozott fel, és jövőre a mezőgazdaság az előző évhez képest hétmilliárd koro­nával kap több támogatást ) és vény elfogadásához szükséges voksokat” - állítja Michal Vasecka. A helyzet annyiban bonyolódott, hogy a koalícó most nem számít­hat a Tkác nevével fémjelzett füg­getlen képviselőkre sem. A bü­dzsébe ugyanis számos megszorí­tó intézkedést beépítettek, amel­lyel Tkácék nem értenek egyet. Pavol Minárik (KDH) a koalíció szakítópróbájának nevezte a költ­ségvetés elfogadását. Bugár Béla Minárikhoz hasonlóan úgy nyilat­kozott, hogy a jelenlegi parlamen­ti erőviszonyok szerint a kormány­nem utolsó sorban az egészség­ügy eladósodása (évente négy- milliárd korona adósságot ter­mel). Ez az összeg hiányzik az államkasszából. A miniszter szerint a kórházak hatékonyabb működtetésével és takarékossági intézkedésekkel évente egymilliárd koronát le­hetne megspórolni. A maradék hárommilliárd koronát viszont közvetve a betegek kárára sze­retnék kompenzálni. A miniszter hárommilliárd ko­koalíció rendkívül törékeny és kormányképviselők esetleges to­vábbi lemorzsolódása esetén újra kellene tárgyalni a koalíciós szer­ződést. Egyáltalán nem biztos, hogy a Dzurinda-kabinet kitölti a négyéves választási ciklust. Abban az esetben, ha a parla­ment nem fogadja el a jövő évi büdzsét, januártól ideiglenes költ­ségvetéssel kellene kormányozni, amely viszont nincs összhangban a számos, már korábban elfoga­dott törvénnyel és az EU kívánal­maival sem áll összhangban, o.f. rónát elosztotta Szlovákia lakos­ságának számával (beleértve a csecsemőket is) és kiderült, a re­form Szlovákia lakosaira lebontva személyenként csupán 600 koro­na terhet jelent (előzőleg 126 ko­ronáról volt szó). Az egészséges ember viszont nem fogja javítani Rudolf Zajac tárcájának gazdasá­gi mérlegét, a krónikus beteg vi­szont a második Zajac-csomagot garantáltan nem ússza meg évi 600 korona plusz kiadással. Oravetz Ferenc Fokozott rendőri ellenőrzés a közutakon Egyhetes hajtóvadászatot kez­dett tegnap a rendőrség az ország­úti kalózok, vagyis az agresszív gépkocsivezetők ellen. „Főként azokat a gépkocsivezetőket állítjuk meg és ellenőrizzük, akik a közúti forgalom dinamikája ellen véte­nek, akik agresszíven közleked­nek” - tájékoztatott Boris Azaltovic belügyi szóvivő. A közlekedésren- dészeket az akcióban segítik a bűn­ügyi rendőrség és az idegenrendé­szet munkatársai is. A fokozott köz­úti ellenőrzés során szigorúan lép­nek fel alkoholos befolyásoltság és gyorshajtás esetében is. A Szlová­kiában autózók főként a fokozot­tan balesetveszélyes közutakon számíthatnak ellenőrzésre. Egy hé­ten át több száz rendőr teljesít szol­gálatot az utakon. (j) Bizonytalan a jövő évi költségvetés elfogadása

Next

/
Thumbnails
Contents