Hídlap, 2003. augusztus-december (1. évfolyam, 1-82. szám)
2003-11-11 / 49. szám
Hírlap az Ister-Granum Eurorégióból ára: 78 Ft / 9,5 Sk, előfizetőknek: 62 Ft / 8,5 Sk Főszerkesztő-helyettes: Horváth Balázs ■ Szerkesztők: Koller Péter (szlovákiai bel- és külpolitika). Bartal Tímea (régió). • Főmunkatársak: Oravelz Ferenc (szlovák hírek). Nagy Balázs (sport). Váczy H. István (kultúra) • Munkatársak: Árpás! Károly, Bukovlcs Krisztián, Eprest József, Gál Kata, Maass Eszter, Muzslay Ágnes • Művészeti vezető: Balage P. Szeder • Tervezőszerkesztő Ágfalvi Loretta • Szerkesztőségi titkár: Jászberényiné Kárász Krisztina • Szerkesztőség: 2500 Esztergom, Deák Ferenc utca 4.. postacím: 2501 Esztergom, FVrstaliók 235, telelőn: +36 (33) 500-750 telefax: +36 (33) 500-750 e mail: hidlapíiesztergom.hu • Kiadja a Strigonium Rt., 2500 Esztergom, Deák Ferenc utca 4., telefon: +36 (33) 510-040 • Felelős kiadó: Kipke Ferenc igazgató • Hirdetésfelvétel: Steindl Balázs, 2500 Esztergom, Deák Ferenc utca 4., telefon: +36 (33) 500-750 • A hirdetések tartalmáért a kiadó nem vállal felelősséget. • Terjesti a Magyar ftrsta Rt., Rábahír Rt, Buvihír Rt, valamint az alternativ teijesztők. • Előfizethető a hírlapkézbesítőknél, a postán, a rikkancsoknál valamint a szerkesztőségben. Bőfizetési dl) egy évre 14 400 lohnt (1 918 korona), fél évre 7 500 forint (1 027 korona), negyedévre 3 900 forint (535 korona). • Nyomda: Komáromi Nyomda és Kiadói Kft.. 2901 Komárom, Igmándi út L (ftrstafiók 21.), felelős vezető: Kovács János üarvezető igazgató Survivor- Már csak tizenegyen vannak, a régiek közül, rajtam kívül - sóhajtotta Péter a kabinetirodában, majd Stohl Andrásos lendülettel nekiindult a tükörnek. De visszacsapódott. A földön ültében homlokát simogatta, és azon tanakodott, hogy-hogy nem az ellenzék jött vele szembe.- Csak semmi pánik! - lépett elő nesztelenül a függöny mögül László, emlékezvén egy korabeli magyar film címére. Péter nem lepődött meg, régről ismerte László szokásait, megesett például, hogy amikor bement a hivatalba, megnézte a fiókokat és a zsebeit, nincs-e ott a Laci.- Minden szakértő kormányban történnek cserék- segítette fel László a padlóról Pétert -, ez a hatékonyabb működés imponáló megnyilvánulása. (Ezt aztán gyorsan felírta a noteszébe, jól jön még Péternek meg Kicsigáinak, gondolta.) Oké, oké, morfondírozott magában Péter (ritkán beszélt, akkor is keveset), de Judit és Elemér hiányát fájónak érezte. Igaz, Gáborét és Györgyét kevéssé. Milyen szerencse, hogy itt van ez a Feri, tette hozzá. László átlátott a szitán. Úgy olvasott Péter gondolataiban, mint egy nyitott takarékbetét-könyvben.- Rendben, felőlem erősíthetjük a csatársort. Magam azt javasolnám, hogy Feri legyen a pénzügyes, Csaba igazgassa a PSZAF-ot, Imre meg legyen a bűnbak. Mónika esetleg vezethetne egy válság-show-t. Akarom mondani, valóság-show-t. Endrén még gondolkodom.- Ki az az Endre? - vonta kérdőre szemöldökét Péter.- A következő kormányülésen majd bemutatlak neki.- Mi lesz velem, mi lesz velem? - törölte meg Péter gyöngyöző homlokát, és összeszedett kérdőtekintetét Lászlóra függesztette.- Mi lenne, semmi. Maradsz a helyeden, úgy vagy jó, ahogy vagy - mondta, miközben Péter falra akasztott megbízólevelét méregette, majd alig észrevehetően megnyalta a szája szélét. Yaist HU ISSN 1785-0592 9 771785 059026 033 1 5 Ünnepelt az Esztergom Barátainak Egyesülete- Ister-Granum régió Fotó: bea Ünnepi közgyűlésen emlékezett meg Esztergom Barátainak Egyesülete megalakulása huszadik évfordulójáról a régi Vármegyeháza dísztermében, ahol Bajor Ágost festőművész Esztergomot megörökítő alkotásaiból nyílt kiállítás méltó keretet adott a gyűlésnek. Balassa László műemlékvédelmi szakmérnök Esztergomban 1953-58 között a Tervező Iroda fiatal építészeként szívta magába az elődök építészeti értékei megőrzésének szellemiségét, amelyet később Veszprémben, a királynők városában teljesített ki. Előadásában bemutatta a veszprémi műemlék és városvédelem főbb céljait, és megoldásra váró problémáit. Koditek Pál, az EBE elnöke a húszéves fennállásról szólt. Az Esztergom Barátainak Egyesülete elődje az 19. századvégi esztergomi polgárok városszépítő törekvéseit megvalósító Sétahely Szépítő Egylet volt, amely 1876-ban alakult meg. A várost szépítő polgároknak köszönhetjük a Duna parton álló hírneves platánfa sort, a Prímás szigeti gesztenyefák elültetését, a Széchenyi téren ma is pihenést nyújtó kőből faragott padokat. 1947-ben a politika megszüntette a civil szervezeteket. Hosszú évtizedek után 1983-ban a királyi város első - és mai napig a legtöbb tagot számláló - civil szervezete az Esztergom Barátainak Egyesülete volt, amely 1983. október 15-én alakult. Az egyesület nem csatlakozott egyetlen politikai irányzathoz sem, azonban a polgárok véleményének hangot adva tiltakozott a tervezett bősnagymarosi vízlépcső ellen. Felkarolta a Mária Valéria híd újraépítését. Nemcsak a felnőtteket, a gyerekeket is bevonta a városszépítő munkába. Az országban elsőként, 1984-ben Esztergomban városvédő ifjúsági tábort szervezett, Bádi István, Horváth István és Meggyes Miklósné kezdeményezésére. A városvédő ifjúsági táborokban azóta minden nyáron több mint száz tizenéves iskolás veszt részt. A fiatalok rendszeresen megtisztítják a Szent Tamás-hegyre vezető lépcsősort, letisztítják a műemlékeket, újrafestik az emléktáblák betűit, neves emberek sírjait hozzák rendbe. Meggyes Miklósné vezetésével évek óta rendszeresen részt vesznek a Város és Faluvédők Országos Szövetsége ifjúsági pályázatain. Az egyesület a két évtized alatt több emléktáblát állított neves esztergomiaknak: mint Bajor Ágost festőművész, Prokopp Gyula építész, Einzinger Ferenc festőművész. Az ünnepi közgyűlésen szóba került, hogy jövő évben Einzinger Ferenc festőművész születésének 125. évfordulóján kiemelten foglalkozzon az egyesület a művész életművével és a társadalmi életben betöltött szerepével. muzsiai Zárva volt a patikák zöme- Szlovákia Több száz körzeti orvos is bekapcsolódott a tegnapi egyórás figyelmeztető sztrájkba, amelyet a Szlovák Gyógyszerészkamara hirdetett, amiért az egészségbiztosítók több milliárd koronás tartozást halmoztak fel, főként a kisebb gyógyszertárakkal szemben. A magánorvosok nem sztrájkoltak. Tóth Ernesztina, a gyógyszerészkamara szóvivője szerint a patikáknak arra sincs pénzük, hogy feltöltsék gyógyszerkészletüket. Kassán, Eperjesen, Pozsonyban, Besztercebányán és Zsolnán a szakorvosi rendelők is zárva tartottak egy órán át, hogy támogatásukról biztosítsák a sztrájkoló gyógyszerészeket. A Tőketerebesi járásban, ahol a helyzet a legkritikusabb, az anyagi nehézségek ellenére tegnap nem zártak be a gyógyszertárak. Tibor Czulba, a tőketerebesi városi tanács elnöke elmondta, mivel a múlt héten érkezett némi pénz a patikák számláira, egy-két napig még biztosan nyitva tartanak. A nagymihályi gyógyszertárak 80 százaléka tegnap délelőtt tizenegy órakor lehúzta a redőnyt, és a munkaidő végéig zárva is maradt. Az egyik királyhelmeci patika vezetője elmondta, a pénzhiány miatt jelenleg a szokásos raktárkészletnek alig tíz százalékával rendelkeznek. Az egészségbiztosítók hónapok óta halmozódó össztar- tozása meghaladja a 7 milliárd koronát, a legtöbb pénzzel az Általános Egészségbiztosító adósa a gyógyszertáraknak. Június végéig az állam tartozása 6,2 milliárd korona volt. A magas tartozás mellett nehezményezik, hogy a kormány a Veritel Rt közbeiktatásával akarja törleszteni az állam adósságát. A gyógyszerhiány legkevésbé az olyan nagyvárosokat sújtja, mint Eperjes, Kassa és Besztercebánya. A nyitrai és más kerületekben a gyógyszertárak csak azért tartottak nyitva, mert készleteik lehetővé tették. A kisebb falusi gyógyszertárak tartalékai két-három napra, a nagyobbaké egy hétre elegendőek. Pozsonyban tegnap csupán két patikában tartottak ügyeletet.-ojMDF: Katasztrófa vár az önkormányzatokra 2004-ben- Magyarország A kormányzati ígéret úgy hangzott, hogy a 2004. évi költségvetés egyik prioritása az önkormányzati szféra kiemelt támogatása lesz. A tények azt mutatják, hogy ez ismét egy teljesítetlen ígéret a bal-liberális kormány részéről -derült ki Sisák Imre, MDF-es képviselő sajtótájékoztatóján. Az MDF véleménye szerint a 2004. évi állami költségvetést jelenlegi állapotában az átgondolatlanság hiánya és az adó és járulékterhelés növelése jellemzi. Az önkormányzatok működéséhez, feladataik ellátásához az állami hozzájárulások és támogatások mértéke csak 4,1 százalék, tehát a kormányzat által beharangozott 6 százalékos inflációt el nem érő mértékben növekszik. Sisák Imre rámutatott arra, hogy ez az önkormányzati vagyon teljes feléléséhez, az önkormányzati autonómia pénzügyi eszközökkel történő csonkításához vezet. Állításai alátámasztásához kiindulópontként a 2002-es évet vette, amikor az önkormányzatok bevételei és kiadásai között 116,6 milliárd forintos hiány mutatkozott. A szocialista-szabaddemokrata kormány 2003-ban további 117 milliárd forinttal toldotta meg az önkormányzati hiányt, hiszen a jóléti intézkedéseihez, különös tekintettel az átlagos 50 százalékos közalkalmazotti bér- fejlesztéshez, ilyen nagyságrenddel kevesebb pénzt adott a 3178 magyar önkormányzatnak. Az MDF számára elfogadhatatlan, hogy a normatív hozzájárulások 2003-ról 2004-re 97 százalékra csökkennek. Ezen belül az általános iskolai oktatásra szánt normatíva 275,5 milliárd forintról 274 milliárdra csökken és az óvodai nevelésre biztosított normatív 56,58 milliárd forintról 5649 milliárd forintra csökken. A normatív kötött felhasználási támogatások 2004-ben mindössze a 2003. évi támogatás 95%-át teszik ki. Mindez forintosítva, az önkormányzatok normatív hozzájárulása 2004-ben 5,741 milliárd forinttal csökken. Különösen hátrányos itt az oktatási ágazaton belüli csökkenés, ami 34,6 százalékot mutat 2004- re. Az MDF számára tűrhetetlen, hogy az önkormányzatok az energia-áremelést a most bevezetésre kerülő energiaadó és környezetterhelési díj következtében, 2004-ben további 20 milliárd forint kiadási többletet finanszíroznak egyetlen forint állami kompenzáció, kiegészítő forrás nélkül. Elviselhetetlen terhet jelent az önkormányzatok számára az áfa kulcsok jelentős növekedése, a víz- és csatornadíj, valamint a gázszolgáltatás 12%-os kulcsból 15%-os kulcsba sorolása és a villamos energia 12%-os kulcsból 25%-os kulcsba történő átsorolása. További óriási probléma az önkormányzatok számára, hogy a kormány tovább folytatja a 2003-as gyakorlatot a közszféra illetményfinanszírozása terén. A közalkalmazotti és köztisztviselői béremeléshez szükséges forrásoknak csak minimális része épült be a támogatásokba, és az inflációs határok kompenzálása elmaradt. Nyilvánvaló, tette hozzá Sisák, hogy a kormány 2004-re javasolt 6%-os illetményemelést csakis a közszférában végrehajtandó 6 százalékos létszámleépítéssel tarja megvalósíthatónak. (folytatás a 3. oldalon) Lapozó MIBE KERÜL A MÁSODIK ZAJAC CSOMAG ..................2. oldal VE SZÉLYBEN A KISISKOLÁK.............2. oldal JÁN OSI BÍRÁLJA A KORMÁNYT.............3. oldal VÁ LTOZÁSOK AZ ÖSZTÖNDÍJRENDSZERBEN..................4. oldal FELSZENTELTÉK A KÁLVÁRIÁT...............5. oldal SÁRISÁP DÍSZPOLGÁRA LATORCAI...............5. oldal VE RESÉG A FEHÉROROSZOKTÓL........8. oldal Já tszani jó- Régió Hétvégén Regionális Bábjátékos Találkozót és szakmai tanácskozást rendezett a nyergesújfalui Pinocchio Bábcsoport és a helyi Ady Endre Művelődési Ház és Könyvtár. A találkozón nem volt értékelés, csupán a játék öröméért jöttek el a csoportok. A pénzbeli támogatást, többek között, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumától kapták a szervezők, a feltétel csupán az volt, hogy legalább három megye csoportjai vegyenek részt a rendezvényen. E követelménynek nem volt nehéz eleget tenni, mivel a két nyergesi bábcsoporton kívül érkeztek meghívottak Tatáról, Budapestről, Biatorbágyról, Környéről, Kiskunhalasról, valamint a szlovákiai Muzsláról és Párkányból. A nyergesi Gyermekbarát Kör tagjai így közel 150 gyerek és 50 felnőtt résztvevőnek készítettek ebédet a délelőtti előadások után. Majd szakmai tanácskozás következett, amelynek központi témája a „Bábjátszás a színvonalas szórakoztatás jegyében” volt. Változatosság jellemezte a délutánt, hisz magyar, kínai, indián és francia mese egyaránt színpadra került, valamint a különböző bábtechnikák változatosságát is felvonultatták az előadók. Sára Lászlóné, a nyergesi bábosok vezetője kiemelte, hogy az utóbbi években a határon túli Bors (Muzsla) és Kuckó (Párkány) Bábcsoporttal igen jó kapcsolatot sikerült kialakítaniuk. Az este egy ajándék előadással zárult, a nyergesi Pinocchio Bábcsoport nagy sikert aratott Bábcirkusz című darabjával. Az érdeklődök legközelebb december 6-án láthatják őket a nyergesi Tömegszervezeti Székházban. magyar
