Hídlap, 2003. augusztus-december (1. évfolyam, 1-82. szám)

2003-11-11 / 49. szám

Hírlap az Ister-Granum Eurorégióból ára: 78 Ft / 9,5 Sk, előfizetőknek: 62 Ft / 8,5 Sk Főszerkesztő-helyettes: Horváth Balázs ■ Szerkesztők: Koller Péter (szlovákiai bel- és külpolitika). Bartal Tímea (régió). • Főmunkatársak: Oravelz Ferenc (szlovák hírek). Nagy Balázs (sport). Váczy H. István (kultúra) • Munkatársak: Árpás! Károly, Bukovlcs Krisztián, Eprest József, Gál Kata, Maass Eszter, Muzslay Ágnes • Művészeti vezető: Balage P. Szeder • Tervezőszerkesztő Ágfalvi Loretta • Szerkesztőségi titkár: Jászberényiné Kárász Krisztina • Szerkesztőség: 2500 Esztergom, Deák Ferenc utca 4.. postacím: 2501 Esztergom, FVrstaliók 235, telelőn: +36 (33) 500-750 telefax: +36 (33) 500-750 e mail: hidlapíiesztergom.hu • Kiadja a Strigonium Rt., 2500 Esztergom, Deák Ferenc utca 4., telefon: +36 (33) 510-040 • Felelős kiadó: Kipke Ferenc igazgató • Hirdetésfelvétel: Steindl Balázs, 2500 Esztergom, Deák Ferenc utca 4., telefon: +36 (33) 500-750 • A hirdetések tartalmáért a kiadó nem vállal felelősséget. • Terjesti a Magyar ftrsta Rt., Rábahír Rt, Buvihír Rt, valamint az alternativ teijesztők. • Előfizethető a hírlapkézbesítőknél, a postán, a rikkancsoknál valamint a szerkesztőségben. Bőfizetési dl) egy évre 14 400 lohnt (1 918 korona), fél évre 7 500 forint (1 027 korona), negyedévre 3 900 forint (535 korona). • Nyomda: Komáromi Nyomda és Kiadói Kft.. 2901 Komárom, Igmándi út L (ftrstafiók 21.), felelős vezető: Kovács János üarvezető igazgató Survivor- Már csak tizenegyen van­nak, a régiek közül, rajtam kívül - sóhajtotta Péter a kabinetirodában, majd Stohl Andrásos lendülettel nekiindult a tükörnek. De visszacsapódott. A földön ültében homlokát simogat­ta, és azon tanakodott, hogy-hogy nem az ellenzék jött vele szembe.- Csak semmi pánik! - lé­pett elő nesztelenül a füg­göny mögül László, emlé­kezvén egy korabeli magyar film címére. Péter nem lepődött meg, régről ismerte László szoká­sait, megesett például, hogy amikor bement a hivatalba, megnézte a fiókokat és a zsebeit, nincs-e ott a Laci.- Minden szakértő kor­mányban történnek cserék- segítette fel László a pad­lóról Pétert -, ez a hatéko­nyabb működés imponáló megnyilvánulása. (Ezt az­tán gyorsan felírta a note­szébe, jól jön még Péternek meg Kicsigáinak, gondolta.) Oké, oké, morfondírozott magában Péter (ritkán be­szélt, akkor is keveset), de Judit és Elemér hiányát fá­jónak érezte. Igaz, Gáborét és Györgyét kevéssé. Mi­lyen szerencse, hogy itt van ez a Feri, tette hozzá. László átlátott a szitán. Úgy olvasott Péter gondolatai­ban, mint egy nyitott taka­rékbetét-könyvben.- Rendben, felőlem erősít­hetjük a csatársort. Magam azt javasolnám, hogy Feri legyen a pénzügyes, Csaba igazgassa a PSZAF-ot, Imre meg legyen a bűnbak. Mó­nika esetleg vezethetne egy válság-show-t. Akarom mondani, valóság-show-t. Endrén még gondolkodom.- Ki az az Endre? - vonta kérdőre szemöldökét Péter.- A következő kormányülé­sen majd bemutatlak neki.- Mi lesz velem, mi lesz ve­lem? - törölte meg Péter gyöngyöző homlokát, és összeszedett kérdőtekintetét Lászlóra függesztette.- Mi lenne, semmi. Maradsz a helyeden, úgy vagy jó, ahogy vagy - mondta, mi­közben Péter falra akasztott megbízólevelét méregette, majd alig észrevehetően megnyalta a szája szélét. Yaist HU ISSN 1785-0592 9 771785 059026 033 1 5 Ünnepelt az Esztergom Barátainak Egyesülete- Ister-Granum régió ­Fotó: bea Ünnepi közgyűlésen em­lékezett meg Esztergom Ba­rátainak Egyesülete meg­alakulása huszadik évfordu­lójáról a régi Vármegyeháza dísztermében, ahol Bajor Ágost festőművész Eszter­gomot megörökítő alkotá­saiból nyílt kiállítás méltó keretet adott a gyűlésnek. Balassa László műemlékvédel­mi szakmérnök Esztergomban 1953-58 között a Tervező Iroda fi­atal építészeként szívta magába az elődök építészeti értékei megőrzé­sének szellemiségét, amelyet ké­sőbb Veszprémben, a királynők városában teljesített ki. Előadásá­ban bemutatta a veszprémi mű­emlék és városvédelem főbb cél­jait, és megoldásra váró problé­máit. Koditek Pál, az EBE elnöke a húszéves fennállásról szólt. Az Esztergom Barátainak Egyesülete elődje az 19. századvégi esztergo­mi polgárok városszépítő törekvé­seit megvalósító Sétahely Szépítő Egylet volt, amely 1876-ban ala­kult meg. A várost szépítő polgá­roknak köszönhetjük a Duna par­ton álló hírneves platánfa sort, a Prímás szigeti gesztenyefák elülte­tését, a Széchenyi téren ma is pi­henést nyújtó kőből faragott pa­dokat. 1947-ben a politika meg­szüntette a civil szervezeteket. Hosszú évtizedek után 1983-ban a királyi város első - és mai napig a legtöbb tagot számláló - civil szervezete az Esztergom Barátai­nak Egyesülete volt, amely 1983. október 15-én alakult. Az egyesü­let nem csatlakozott egyetlen poli­tikai irányzathoz sem, azonban a polgárok véleményének hangot adva tiltakozott a tervezett bős­nagymarosi vízlépcső ellen. Felka­rolta a Mária Valéria híd újraépí­tését. Nemcsak a felnőtteket, a gyerekeket is bevonta a városszé­pítő munkába. Az országban első­ként, 1984-ben Esztergomban városvédő ifjúsági tábort szerve­zett, Bádi István, Horváth István és Meggyes Miklósné kezdemé­nyezésére. A városvédő ifjúsági táborokban azóta minden nyáron több mint száz tizenéves iskolás veszt részt. A fiatalok rendszeresen megtisztítják a Szent Tamás-hegy­re vezető lépcsősort, letisztítják a műemlékeket, újrafestik az emlék­táblák betűit, neves emberek sírja­it hozzák rendbe. Meggyes Miklósné vezetésével évek óta rendszeresen részt vesznek a Vá­ros és Faluvédők Országos Szö­vetsége ifjúsági pályázatain. Az egyesület a két évtized alatt több emléktáblát állított neves esztergo­miaknak: mint Bajor Ágost festő­művész, Prokopp Gyula építész, Einzinger Ferenc festőművész. Az ünnepi közgyűlésen szóba került, hogy jövő évben Einzinger Ferenc festőművész születésének 125. év­fordulóján kiemelten foglalkoz­zon az egyesület a művész élet­művével és a társadalmi életben betöltött szerepével. muzsiai Zárva volt a patikák zöme- Szlovákia ­Több száz körzeti orvos is be­kapcsolódott a tegnapi egyórás figyelmeztető sztrájkba, amelyet a Szlovák Gyógyszerészkamara hirdetett, amiért az egészségbiz­tosítók több milliárd koronás tar­tozást halmoztak fel, főként a ki­sebb gyógyszertárakkal szemben. A magánorvosok nem sztrájkol­tak. Tóth Ernesztina, a gyógysze­részkamara szóvivője szerint a patikáknak arra sincs pénzük, hogy feltöltsék gyógyszerkészle­tüket. Kassán, Eperjesen, Po­zsonyban, Besztercebányán és Zsolnán a szakorvosi rendelők is zárva tartottak egy órán át, hogy támogatásukról biztosítsák a sztrájkoló gyógyszerészeket. A Tőketerebesi járásban, ahol a helyzet a legkritikusabb, az anyagi nehézségek ellenére tegnap nem zártak be a gyógy­szertárak. Tibor Czulba, a tőketerebesi városi tanács elnö­ke elmondta, mivel a múlt hé­ten érkezett némi pénz a pati­kák számláira, egy-két napig még biztosan nyitva tartanak. A nagymihályi gyógyszertárak 80 százaléka tegnap délelőtt tizen­egy órakor lehúzta a redőnyt, és a munkaidő végéig zárva is maradt. Az egyik királyhelmeci patika vezetője elmondta, a pénzhiány miatt jelenleg a szo­kásos raktárkészletnek alig tíz százalékával rendelkeznek. Az egészségbiztosítók hóna­pok óta halmozódó össztar- tozása meghaladja a 7 milliárd koronát, a legtöbb pénzzel az Általános Egészségbiztosító adósa a gyógyszertáraknak. Június végéig az állam tarto­zása 6,2 milliárd korona volt. A magas tartozás mellett nehez­ményezik, hogy a kormány a Veritel Rt közbeiktatásával akarja törleszteni az állam adósságát. A gyógyszerhiány legkevésbé az olyan nagyvárosokat sújtja, mint Eperjes, Kassa és Beszter­cebánya. A nyitrai és más kerü­letekben a gyógyszertárak csak azért tartottak nyitva, mert kész­leteik lehetővé tették. A kisebb falusi gyógyszertárak tartalékai két-három napra, a nagyobba­ké egy hétre elegendőek. Po­zsonyban tegnap csupán két patikában tartottak ügyeletet.-oj­MDF: Katasztrófa vár az önkormányzatokra 2004-ben- Magyarország ­A kormányzati ígéret úgy hangzott, hogy a 2004. évi költségvetés egyik prioritá­sa az önkormányzati szféra kiemelt támogatása lesz. A tények azt mutatják, hogy ez ismét egy teljesítetlen ígéret a bal-liberális kor­mány részéről -derült ki Sisák Imre, MDF-es képvi­selő sajtótájékoztatóján. Az MDF véleménye szerint a 2004. évi állami költségvetést jelenlegi állapotában az átgon­dolatlanság hiánya és az adó és járulékterhelés növelése jellem­zi. Az önkormányzatok műkö­déséhez, feladataik ellátásához az állami hozzájárulások és tá­mogatások mértéke csak 4,1 százalék, tehát a kormányzat ál­tal beharangozott 6 százalékos inflációt el nem érő mértékben növekszik. Sisák Imre rámuta­tott arra, hogy ez az önkor­mányzati vagyon teljes felélésé­hez, az önkormányzati autonó­mia pénzügyi eszközökkel tör­ténő csonkításához vezet. Állításai alátámasztásához ki­indulópontként a 2002-es évet vette, amikor az önkormányza­tok bevételei és kiadásai között 116,6 milliárd forintos hiány mu­tatkozott. A szocialista-szabadde­mokrata kormány 2003-ban to­vábbi 117 milliárd forinttal toldot­ta meg az önkormányzati hiányt, hiszen a jóléti intézkedéseihez, különös tekintettel az átlagos 50 százalékos közalkalmazotti bér- fejlesztéshez, ilyen nagyságrend­del kevesebb pénzt adott a 3178 magyar önkormányzatnak. Az MDF számára elfogadha­tatlan, hogy a normatív hozzájá­rulások 2003-ról 2004-re 97 szá­zalékra csökkennek. Ezen belül az általános iskolai oktatásra szánt normatíva 275,5 milliárd forintról 274 milliárdra csökken és az óvodai nevelésre biztosított normatív 56,58 milliárd forintról 5649 milliárd forintra csökken. A normatív kötött felhasználási tá­mogatások 2004-ben mindössze a 2003. évi támogatás 95%-át teszik ki. Mindez forintosítva, az önkormányzatok normatív hoz­zájárulása 2004-ben 5,741 milli­árd forinttal csökken. Különösen hátrányos itt az ok­tatási ágazaton belüli csökkenés, ami 34,6 százalékot mutat 2004- re. Az MDF számára tűrhetetlen, hogy az önkormányzatok az energia-áremelést a most beve­zetésre kerülő energiaadó és környezetterhelési díj következ­tében, 2004-ben további 20 mil­liárd forint kiadási többletet fi­nanszíroznak egyetlen forint ál­lami kompenzáció, kiegészítő forrás nélkül. Elviselhetetlen ter­het jelent az önkormányzatok számára az áfa kulcsok jelentős növekedése, a víz- és csatorna­díj, valamint a gázszolgáltatás 12%-os kulcsból 15%-os kulcsba sorolása és a villamos energia 12%-os kulcsból 25%-os kulcs­ba történő átsorolása. További óriási probléma az önkormány­zatok számára, hogy a kormány tovább folytatja a 2003-as gya­korlatot a közszféra illetményfi­nanszírozása terén. A közalkalmazotti és köztiszt­viselői béremeléshez szükséges forrásoknak csak minimális ré­sze épült be a támogatásokba, és az inflációs határok kompen­zálása elmaradt. Nyilvánvaló, tette hozzá Sisák, hogy a kor­mány 2004-re javasolt 6%-os illetményemelést csakis a köz­szférában végrehajtandó 6 szá­zalékos létszámleépítéssel tarja megvalósíthatónak. (folytatás a 3. oldalon) Lapozó MIBE KERÜL A MÁSODIK ZAJAC CSOMAG ..................2. oldal VE SZÉLYBEN A KISISKOLÁK.............2. oldal JÁN OSI BÍRÁLJA A KORMÁNYT.............3. oldal VÁ LTOZÁSOK AZ ÖSZTÖNDÍJREND­SZERBEN..................4. oldal FELSZENTELTÉK A KÁLVÁRIÁT...............5. oldal SÁRISÁP DÍSZPOLGÁRA LATORCAI...............5. oldal VE RESÉG A FEHÉR­OROSZOKTÓL........8. oldal Já tszani jó- Régió ­Hétvégén Regionális Bábjá­tékos Találkozót és szakmai ta­nácskozást rendezett a nyer­gesújfalui Pinocchio Bábcso­port és a helyi Ady Endre Mű­velődési Ház és Könyvtár. A találkozón nem volt értéke­lés, csupán a játék öröméért jöt­tek el a csoportok. A pénzbeli tá­mogatást, többek között, a Nem­zeti Kulturális Örökség Minisztéri­umától kapták a szervezők, a fel­tétel csupán az volt, hogy leg­alább három megye csoportjai vegyenek részt a rendezvényen. E követelménynek nem volt nehéz eleget tenni, mivel a két nyergesi bábcsoporton kívül érkeztek meghívottak Tatáról, Budapest­ről, Biatorbágyról, Környéről, Kis­kunhalasról, valamint a szlovákiai Muzsláról és Párkányból. A nyergesi Gyermekbarát Kör tagjai így közel 150 gyerek és 50 felnőtt résztvevőnek készítettek ebédet a délelőtti előadások után. Majd szakmai tanácskozás követ­kezett, amelynek központi témája a „Bábjátszás a színvonalas szó­rakoztatás jegyében” volt. Válto­zatosság jellemezte a délutánt, hisz magyar, kínai, indián és francia mese egyaránt színpadra került, valamint a különböző bábtechnikák változatosságát is felvonultatták az előadók. Sára Lászlóné, a nyergesi bábosok vezetője kiemelte, hogy az utób­bi években a határon túli Bors (Muzsla) és Kuckó (Párkány) Bábcsoporttal igen jó kapcsola­tot sikerült kialakítaniuk. Az este egy ajándék előadással zárult, a nyergesi Pinocchio Bábcsoport nagy sikert aratott Bábcirkusz cí­mű darabjával. Az érdeklődök legközelebb december 6-án lát­hatják őket a nyergesi Tömeg­szervezeti Székházban. magyar

Next

/
Thumbnails
Contents