Hídlap, 2003. augusztus-december (1. évfolyam, 1-82. szám)

2003-11-06 / 46. szám

2003. november 6., csütörtök

RÉGIÓ

frfdlap

MAI TÉMA

Lottólázban Közép-Európa

A múlt szombaton is elképesztő számokat húztak ki az ötöslottón. Nem született telitalálatos, és a jackpot hatalmas összege 4,36 milliárd forintra ért. Magyarország és a környező országok egyre nagyobb lottólázban égnek. A határátkelők forgalma a hét végéhez közelítve folyamatosan növekszik. Ennek apropóján néhány érdekes lottótörténelmi adatnak és játékinformációnak nézett utána lapunk.

1957 március 7-én indult útjára a magyarországi lottó. Akkor még senki sem gondolta, hogy egyszer ebben is európai elsők leszünk. 2003. november 8-án este már 35 hete halmozódik a megnyerhető összeg. Annak ellenére, hogy a múlt héten csak péntekig voltak nyitva a lottózók, idén most küldték be a legtöbb alapjátékot, szám szerint alig kevesebb, mint 13 és félmilliót.

A március elsején elért, eddigi utolsó öttalálatos óta 1855 darab négyes, 180 ezer három- találatos és 4,8 millió kéttalála- tos volt. Az ezekre az összesen kifizetett nettó nyeremény elérte a 9 és félmilliárd forintot. Ennek a pénznek majdnem a felét lehet most megnyerni egyetlen jól kitöltött szelvénnyel.

Az érdekesség kedvéért utánanéztünk, hogy ki és mikor nyert

4 milliárd 360 millió

Az ötöslottó közel 17 millió eurós várható főnyereménye a legnagyobb európai lottótársaságok által a 45. játékhétre ígért jackpotok között vezet. Olaszországban 10,1 millió euró, Németországban 10 millió euró, Franciaországban 8 millió euró, míg Angliában 2, 9 millió font reménye serkenti a szerdai-szombati sorsolásra a játékkedvet.

Tízezres bankókból a magassága négy méterrel marad el a Parlament magasságától, vagyis 92 méter, egymás mögé téve a hosszúság 71 kilométer lenne. A pénzköteg tömege 436 kilogramm. Ebből a pénzből 807 darab Audi A4-es autót lehet venni, vagy közel 44 és fél millió gyereknek lehetne egy-egy darab óriás túrórudit adni. Elmehetünk másodmagunkkal 4037 alkalommal egy két hetes dél-amerikai körutazásra is. Persze mindenki a magának megfelelő léptékben és szükségben fog számolgatni, azt viszont biztosan lehet állítani, hogy fog jutni mindenre.

először a helyesen kitöltött szelvénnyel. Az első telitalálatost 1957-ben a hatodik játékhéten, vagyis valamikor április végén jegyezhette fel a magyar lottó. A •akkori szerencsés nyertes özv. Ring Sándorné volt. O akkor 3 forint 30 fillért szánt a szelvényre. Megjátszotta a gyermekeinek és sajátmagának az élet- . * korát. Az akkori ' jf |Ér ’

nyerőszámok: 23, '•

26, 33, 37, 66. Ezzel a számsorral 855 ezer forint boldog tulajdonosa lett. Ez az pénz, az akkori fizetésekhez mérve, hatalmas összegnek számított.

A 2003-ban a 45. héten közel 17 millió eurónak megfelelő forintot lehet nyerni. A Szerencse- játék Rt. jelenlegi szabályzata szerint az ötöslottó jackpotja csak kerek egy évig, vagyis 52 hétig halmozódhat. Ha 2004. március 6-án sem lenne még telitalálatos szelvény, akkor az összeg az ezen a sorsoláson

nyertes négyesek, hármasok és kettesek között kerülne szétosztásra 80-10-10 százalék arányban. Addigra az előzetes számítások szerint közel 7 és fél milliárd gyűlne össze. Addig azonban még 16 hét hátra van.

Keddi számunkban jelent meg az a hír, miszerint szlovák állampolgárok a hatályos szlovákiai törvények miatt nem játszhatnak külföldön semmilyen szerencse- játékot, így nem tehetik meg szerencseszámaikat a magyarországi lottón sem. A Szerencsejáték Rt. Részvételi Szabályzata szerint nincsenek ilyen előírások, hogy állampolgársághoz legyen kötve a részvételi lehetőség vagy a nyereményfelvétel. Egyetlen feltétel, hogy ha külföldi, tehát nem magyar állampolgár nyeri meg a jackpotot, akkor is Magyarországon kell bankszámlákat nyitnia, hiszen az SzRt. nem fizeti ki külföldi számlaszámokra az összeget. A többes szám pedig azért lényeges, mert az SzRt. csak több bankszámlára szétbontva utalja át a megnyert pénzt. Az állam- polgárságot már csak azért sem nézik, mert a nyertes igazolása és az összeg átutalása során csak a szelvény valódisága a lényeges, a tulajdonos személyazonosságára nem kíváncsiak a társaság munkatársai.

Lottórekordok hazánkban:

A legtöbb fogadás egy héten 21 millió beérkezett szelvénnyel 1990-ben, a 20. játékhéten történt.

A legszerencsésebb év 1990-ben volt, huszonhét telitalálatos- szelvénnyel

A legpechesebb év az 1958 és 1970-es évek voltak. Mindössze egy-egy telitalálattal.

Az első öttalálatos - 1957. 6. játékhét, 855 ezer forint.

A legnagyobb megnyerhető összeg eddig 2003. 45. hetében 4,36 milliárd forint lehet.

Mit tegyen, az, aki nyertesnek érzi magát? Először fel kell hívnia egy úgynevezett nagynyertes telefonszámot, amely a lottózókban ki van függesztve. Itt megbeszéli az SzRt. munkatársával a személyes találkozót, ahol bizonyítani tudja, hogy az ő tulajdonában van a nyertes szelvény. Ha itt minden rendben, akkor már csak meg kell adnia a számlaszámokat, ahova a kifizetést kéri. A társaság esetleg megkérheti a szerencsést, hogy töltsön ki egy a lottózási szokásokra irányuló kérdőívet, természetesen név nélkül.

Ha valaki a számmisztika szerint szeret játszani, akkor neki nyújt lapunk egy kis segítséget. Összeszedtük az elmúlt tíz évben a 45. játékhéten kihúzott ötöslottó számokat:

1993.

15,

36,

52,

56,

83

1994.

3,

10,

12,

15,

89

1995.

1,

3,

21,

43,

52

1996.

22,

31,

50,

60,

67

1997.

23,

28,

40,

44,

52

1998.

29,

39,

51,

64,

82

1999.

6,

30,

68,

74,

81

2000.

42,

54,

62,

68,

75

2001.

28,

52,

69,

70,

90

2002.

15,

20,

25,

47,

66

Érdekes, hogy a tíz húzás alatt a 80-as kivételével az összes kerek tízes előkerült: 10, 20, 30, 40, 50, 60, 70, 90. Bizarrnak tűnik az 1995-ös: 1, 3, 21 kezdetű számsor, bár az 1994-es: 3, 10,

12,15 első négy szám sem szokványos, mint ahogy 2002-ben kihúzott számokat látva sokan csodálkoztak, meglátva az első három számot: 15, 20, 25.

Telitalálatos az elmúlt tíz évben, a 45. héten nem született.

Árpási

Down dadaszolgálat Szlovákiában is- Léva illusztráció

Több támogatást a fogyatékosoknak és mozgáskorlátozottaknak

Október végén tartotta kommunikációs tréningjének első részét a lévai székhelyű Down Egyesület (tel.: +421-905-479- 713). A rendezvény az Egy óra a gyermekeknek szlovákiai gyermekalapítványnak és más támogatóknak köszönhetően valósulhatott meg. A résztvevők, akik mindannyian Down- szindrómás gyermeket nevelő szülők, a Lévai, Újvári, Komáromi, Aranyosmaróti és Nyitrai járásból érkeztek. Két tapasztalt és neves pszichológus, dr. Strédl Terézia és dr. Németh Margit tartotta számukra a tréninget, amelynek elvégzése feltétele annak, hogy tanácsadói lehessenek a Down dadaszolgálatnak, amelyet magyarországi minta alapján szeretnének bevezetni Szlovákiában is.

Mint ahogy azt Éder Zsuzsannától, a Down Egyesület elnökétől megtudtuk, a dadaszolgálat lényege, hogy tanácsadást nyújtson azoknak a szülőknek, akiknek Down-szindrómás kisbabájuk született. Ismertesse e betegséget, és olyan szülőket ajánljon, akik saját tapasztalataik révén segítséget tudnak nyújtani. A lévai Down

Egyesület az év végéig tervezi kis könyvecskék, ismertetőanyagok kiadását, amelyek egy része az orvosok, más része pedig a szülők részére íródik. Ezeket az egyesület tagjai eljuttatják a szülészetekre, a védőnőkhöz, a gyermekorvosokhoz, s felkínálják segítségüket.

A tréningen a szülők megtanulták, hogyan kell átsegíteni a krízishelyzeten azokat a sorstársakat, akiknek downos kisbabájuk született. Mindehhez nem elég csupán a saját tapasztalatuk, hanem tudni kell kommunikálni az új szülőkkel, ismerni és betartani néhány szabályt, hogy a tanácsadás sikeres legyen. A tanfolyamot elvégzők szakmai tanácsokkal is tudnak szolgálni, szakembereket, szakorvosokat ajánlani.

A tréningen vendégként részt vett a lévai származású, 28 éve a magyarországi Mohácson élő Vicze Katalin is, aki szólt a magyarországi tapasztalatokról. A két országban egyformán nem kielégítő a helyzet, ami az egészségügyi ellátást és az orvosok hozzáállását illeti, ám a dadaszolgálat Magyarországon lényegesen előbbre tart.

A kommunikációs tréning, amelyen 18 szülő vett részt, második része november 7-9-én lesz ugyancsak Léván. Vaikó Ildikó

Előtérbe kerültek Nyergesújfalu októberi testületi ülésén a fogyatékosokat és mozgáskorlátozottakat segítő szervezetek. Beszámoltak tevékenységükről, gazdálkodásukról, gondozottjaik körülményeiről.

Az Életút Egyesület a Sérült Fiatalokért 14 értelmileg sérült felnőttnek ad otthont, ezen kívül 20 fő sérült fiatalnak nyújt szakszerű ellátást és munkát. így az ellátottak önálló keresethez juthatnak. A szolgáltatásokat életük végéig igénybe vehetik. A segítők gondoskodnak fejlesztő és szinten tartó foglalkozásokról. A fogyatékosok életvitelét igyekeznek az elfogadott társadalmi normákhoz közelíteni. A lakóotthon működését 60 százalékban az állam, 40 százalékban a lakók havi térítési díja biztosítja. A kiegészítéseket adományokból és pályázatokból igyekeznek pótolni. Legfontosabb támogatójuk Esztergom város Önkormányzata, többek között azért is, mert a nyergesi otthon mellett új épületük készül Esztergomban. Mint Németh György, az Egyesület elnöke el- Nyergesújfalu mondta, a város felismerte a kezdeményezés szükségességét, és átadott az egyesületnek egy felújítandó ingatlant, melynek 2002-ben megkezdődött az átépítése. Jelenleg az otthon 90 százalékos készültségi fokban van, a források azonban kimerültek, így adományokból és szülői támogatásból szeretnék tető alá hozni a beruházást.

A Segítő - Társ Alapítvány 1998-ban alakult Nyergesen, szülői kezdeményezésre. Feladata a környéken élő eltérő fejlődés menetű gyermeket nevelő családok összetartása. Az érintettek ingyenesen vehetnek részt programjaikon. Mint Csányiné Fehér Éva, a kuratórium elnöke kifejtette, az állandó, komplex fejlesztés igen fontos, mivel a sérült gyermekek csak így tudnak eredményesen fejlődni.

Az ezzel járó finanszírozási terheket sem az érintett szülők, sem a helyi óvodák, iskolák nem tudják vállalni. Az Alapítványban dolgozók ellenszolgáltatás nélkül végzik munkájukat, és az adományokból, pályázatokból befolyó összeget teljes egészében a gyermekek segítésére fordítják. A

nyergesi Tömegszervezeti Székházban játszóházat működtetnek.

A mozgáskorlátozottak érdekeit Nyergesújfalun 2000 januárja óta a Remény Klub képviseli. Gál Erzsébet, a klub vezetője elmondta, hogy igyekeznek a betegeket érdeklő előadásokat szervezni. A nyergesújfalui Szent Mihály Idősek Otthona munkatársai beszámolót tartottak a klub tagjainak a helyi házi betegápoló szolgálatról. Gál Erzsébet beszámolt a kirándulásokról és színházlátogatásokról is. A Remény Klub tulajdonképpen nevezhető kistérségi társulásnak, mivel egyre többen csatlakoznak hozzájuk Bajótról, Lábatlanról és Süttőről is. Mivel a tagdíjakból befolyó összeg igen csekély, a nyergesi önkormányzat támogatja őket.

Németh György, az Életút Egyesület elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy az Európai Unióban a szociális ellátások működtetésében megnő a szerepük a civil szervezeteknek. Magyarországon ez a folyamat még csak kialakulóban van, az állampolgárok adományozó szerepe nem elég erőteljes. magyar

FELHÍVÁS

A lévai Reviczky Társulás meghirdeti a Reviczky Gyula Vers- és Prózamondó Találkozó harmadik évfolyamát.

Jelentkezni lehet az alapiskola 4. osztályától, felső korhatár nincs, felnőttek jelentkezését is várjuk. A kategóriákat a jelentkezők száma alapján állítjuk össze. Egy szabadon választott verssel ill. prózával jelentkezhetnek az érdeklődők.

A verseny időpontja 2003. november 29. Helyszín: Reviczky Ház, Vojenská (Honvéd) utca 28, Léva. A résztvevőket értékes könyvekkel jutalmazzuk. A távolabbról érkezők szállásigényüket jelezzék a jelentkezéssel egyidőben.

Beküldési határidő: november 21-ig, írásban a következő címen: ZdruOenie Reviczky - Reviczky Társulás, Vojenská 28, 934 01 Levice. A jelentkezési lapon tüntessék fel a versenyző nevét, születési dátumát, címét. Tájékoztatást kérhetnek a 036/6313 818-as, ill. a 0908/ 419 877-es telefonszámokon.

Kicsi és békés község- Garampáld Az újvári járás legkisebb faluja Garampáld. Mindössze 260 lakossal rendelkezik. Ebből következik, hogy a községnek sem iskolája, sem óvodája nincs. Csupán két élelmiszer- bolt működik benne, a kocsma

is évekkel ezelőtt bezárt, mivel hasznot nem termelt, nem volt értelme fenntartani.

Ahogy Kiss Tibor polgár- mester jellemezte - „Nálunk nyugodt, lassú élet folyik. Ki- kapcsolódásra, pihenésre tökéletes, főként annak, aki szereti a természetet. A községhez harminc hektáros erdő tartozik, amelyben egy vízmosás is található. Ez egyébként a vadászok kedvenc helye is.”-baj-