Hídlap, 2003. augusztus-december (1. évfolyam, 1-82. szám)
2003-11-05 / 45. szám
2 2003. november 5., szerda BAL PART frídlap SZLOVÁKIA Fogyatkozik a határon túli magyarság A Zajac-csomag nem nyerte el a koalíció tetszését Rudolf Zajac egészségügyi miniszter eredeti második csomagja - amely szerint jövő áprilisától drágulna az egészségügyi ellátás - könnyen zátonyra futhat. A három koalíciós párt (MKR KDH, SDKU) Zajac tudomására hozta, hogy nekik az egészségügyi reformról kissé más elképzeléseik vannak. „A 20 koronás illeték bevezetése a most javasolt második Zajac csomaghoz képest sétagaloppnak számít” - nyilatkozta Anna Záborská (KDH). Mindhárom említett koalíciós partner a Zajac javaslatában rögzített intézkedések mérséklésére számít. Jelenleg úgy fest, hogy támogatás nélkül a második Zajac-csomagot jelenlegi formájában a parlament nem hagyja jóvá. „Abban az esetben, ha a partnerek nem támogatnak, nincs lehetőségem megreformálni az egészségügyet” - közölte Zajac, aki egyelőre nem fontolgatja lemondását. Emellett nem zárta ki annak lehetőségét, hogy a listán fizetett gyógykezelésként feltüntetett néhány tételért a betegnek ne kelljen fizetnie. Kiskorúaknak árusított alkoholért akár egy év börtön járhat Az ifjúság védelmének érdekében a rendőrség razziát hajtott végre a zsolnai kerületben. Öt óra leforgása alatt 445 személyt ellenőriztek és 41 szabálytalanságra derítettek fényt. Hasonló razziára egy hónapja került sor Zsolnán. Juraj Bada, a zsolnai igazgatóság rendészeti osztályának igazgatója szerint „a vendéglátóiparban dolgozó alkalmazottak javíthatatlanok. 41 esetben fiatalkorúakat szolgáltak ki, amiért kemény büntetést kaptak.” A kiskorúaknak árusított alkoholért Bada szerint pénzbüntetés vagy akár egy évig terjedő börtönbüntetés is kiszabható. Egyúttal megjegyezte, hogy a jövőben a léha életmódot folytató fiatalok szüleit is felelősségre fogják vonni, mert megengedik csemetéiknek az önpusztító életvitelt. Drágább lesz a kollégium A legtöbb kollégiumban még nem tudják, hogy az energiaáremelések milyen kihatással lesznek a szállásdíjakra. A nyitrai székhelyű mezőgazdasági egyetemen már jelezték, hogy januártól a diákok mintegy 25 százalékkal többet fognak fizetni. A többi szlovákiai egyetem mellett működő kollégium vezetése is elképzelhetőnek tartja, hogy tekintettel a költségnövekedésre, 2004-től drágább lesz a szállásdíj. Kivételt csupán azok a diákszállók képeznek, amelyekben már idén módosították az árakat. Ilyen például a zólyomi főiskolához tartozó kollégium, ahol szeptembertől 15 százalékos áremelést hajtottak végre. Az ANO az ellenzékkel is tárgyalni fog Az ANO vezetése szerint a koalíciós partnerek a Lintner-ügy kapcsán megsértették a koalíciós szerződést és elveszítették szavahihetőségüket. Az Új Polgári Szövetség továbbra is ragaszkodik a parlament alelnöki bársonyszékéhez, ezért az elnökség megbízta a szövetség vezetését, hogy ez ügyben kezdeményezzen tárgyalást az ellenzékkel. Az újságírók előtt Pavol Rusko, az ANO elnöke bejelentette, hogy, ha meg tudják szerezni az ellenzék támogatását, két héten belül új jelölttel rukkolnak elő. Abban az esetben, ha a pártnak nem sikerül megszerezni a kellő támogatást, eláll szándékától, és üres marad az alelnöki poszt. Januártól drágul a közlekedés A tömegközlekedés mintegy tíz százalékos drágulásával számol a Közlekedésügyi Minisztérium. A tárca által kidolgozott javaslat végső formájáról, a drágulás mértékéről a kabinet dönt. „Az árakat a hozzáadottérték-adó növelése és a pénzromlás miatt kell emelnünk” - nyilatkozta Pavol Prokopovic közlekedésügyi miniszter. Az autóbusz és vasút viteldíjait a Pénzügyminisztérium utasításai szerint fogják megállapítani. A viteldíjak emelése mellett valószínűleg az eddig érvényben lévő kedvezményeket is módosítják. Szlovákia 2,3 milliárd koronás EU-s támogatást kap Az EU-tól kapott mintegy 2,3 milliárd koronás támogatást a Phare 2003-as program keretén belül 2006 végéig lehet felhasználni. Eric van den Linden, az Európai Bizottság pozsonyi nagykövete szerint a pénzösszeg zömét különböző intézmények kiépítésére fogják fordítani. Linden figyelmeztetett a tervezetek benyújtására megszabott időpontok betartására, mert csúszás esetén a pénzmerítés meghiúsulhat. Bírálta a szerződések intézésével megbízott, nehézkesen működő intézményeket. Hasonló gondokkal küszködnek a többi csatlakozásra váró országok is - fogalmazott Linden. Csáky Pál kormányelnök-helyettes állítja, hogy a Phare 2003 programot jobban ki fogják használni, mint az eddigi pénzek merítésére kapott lehetőséget. A 2001-es évre megszabott pénzek merítése jelentős mértékben csúszást szenvedett. Csáky bízik benne, hogy Szlovákia november végéig a 2001-es Phare-program 94 százalékát hasznosítani tudja. A Phare 2003 a csatlakozás előtti utolsó EU-s program. 2004-től új típusú, úgynevezett kohéziós és a strukturális alapok nyújtanak segítséget a frissen csatlakozó országoknak. Összeállította: Oravetz Ferenc Illusztráció A rendszerváltás óta mintegy félmillió határon túli magyar hagyta el szülőföldjét, és Magyarországon vagy valamelyik nyugat-európai országban telepedett le. Az Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány (EÖKK) adataiból kitűnik, hogy a legtöbb, mintegy 56 ezer személy Erdélyből, 12 500 Újvidékről, hétezer Kárpátaljáról, és ezer Szlovákiából, illetve Horvátországból települt át Magyar- országra. Az összes kitelepültek létszáma ennél jóval nagyobb: Erdélyből 230 ezer, Szerbiából 150 ezer, Szlovákiából 50 ezer, Kárpátaljáról 20 ezer és Horvátországból 7600 hagyta el szülőföldjét. A kedvezőtlen kivándorlásnak nem sikerült gátat szabni, pedig a magyar kormány elsődleges céljául tűzte ki a kisebbségben élő magyarok szülőföldön maradásának és boldogulásának hathatós támogatását. A magyarság kivándorlásának kérdésköre jelenleg a kettős állampolgárság odaítélésének mérlegelésével kapcsolatban került a figyelem középpontjába. A fogyatkozás szempontjából egyelőre nem segített a szomszédos országokban alkalmazott státustörvény, a milliárdos támogatások, a művelődés- és kulturális központok létesítése sem. A Határon Túli Magyarok Hivatala szerint 2002-ben 10,21 milliárd forintot kaptak a szomszédos országokban élő nemzetrészek, 1992 és 2003 között az összes támogatás összege elérte a 49,13 milliárd forintot. A fenti adatok alapján a migráció okozta veszteségek Szlovákiában eddig nem voltak számottevőek, de a következő tíz évben a szakemberek szerint növekedni fognak. A szlovákiai magyarság fogyása szempontjából azonban sokkal nagyobb gondot jelenthet a kisiskolák bezárása. Fennáll az a veszély, hogy 2010-ig átszervezésre és gazdasági okokra hivatkozva legalább 30-40 magyar- nyelvű iskolát bezárnak. Egy ilyen intézkedés még inkább felgyorsítaná az amúgy sem lassú a asszimilációs folyamatot. A fennmaradást nem segíti elő a kultúra terén tapasztalható áldatlan állapot sem. Az államilag finanszírozott szlovák kultúra mélyponton van és ez alól a nemzetiségi kultúra sem kivétel. Egyáltalán nem rózsás a falusi könyvtárak, művelődési otthonok és a néhány még működő egyesület helyzete sem. A zömében magyarok által lakott Dél-Szlovákia elhanyagolt infrastruktúrájával, szűkmarkú mezőgazdasági támogatásával hátrányos helyzetű térségnek számít és kormányzati beavatkozás nélkül a migrációs feszültségek törvényszerűen felerősödhetnek. A lakosság túlnyomó többsége mezőgazdaságból él, de ha a jövőben más régiókban kell munkát keresniük, az a nemzetrész szempontjából végzetes következményekkel járhat. Oravetz Ferenc Jogtalan forgalomelterelés Ipolyságon Az Ipolyságon áthaladó E 77-es utat a teherforgalmi járművek elől jogellenesen lezárták. Értesüléseink szerint a városi kórháznál elterelt kamionokat egy mellék- útón, illetve fizető parkolón keresztül vezették el. Az Ipolyság - Parassapuszta határátkelőt a forgalomelterelés miatt a kamionok csak az érintett parkolón keresztül tudják megközelíteni. Az említett parkoló „igénybevételéért” - ha a kamionok nem is parkolnak, csupán áthaladtak rajta - 310 koronás óránkénti parkolási dijat kell fizetni. Kiderült, hogy a közlekedési tiltótáblák nemzetközi főúton történő elhelyezésére sem a járási hivatal közlekedésügyi osztálya, sem a járási rendőrparancsnokság nem adott engedélyt. Érdekes módon azonban a rendőrök megbüntették azokat a kamionsofőröket, akik a régen megszokott útvonalon akartak eljutni a határátkelőre. Valószínűsíthető, hogy az útlezárás, illetve elterelés mögött a városi hivatal intézkedése áll. A decentralizáció által rájuk ruházott hatalomnál fogva tévesen úgy vélhették, hogy nem csupán városi utak felett rendelkezhet, hanem az állami tulajdonban lévő nemzetközi utak felett is. Az említett járási szervek azonnali hatállyal elrendelték a korlátozás megszüntetését, a jelzőtáblák eltávolítását. A törvénysértést elkövetők ellen valószínűleg eljárást fognak indítani. A közelmúltban hasonló eset játszódott le a lengyel határszakaszon is, ahol a furcsa célból létesített parkolót felszámolták. o.f. A visszaigényelhető áruforgalmi adó buktatói Egy bizonyos összeg felett a külföldön vásárolt áruért visszaigényelhetjük az áruforgalmi adót. Éz az összeg azonban a környező országoktól függően változó. Csehországban 1000 helyett 2500 cseh korona (3225 Sk), Ausztriában 75 euró (3102 Sk), Lengyelországban 200 zloty (1775 Sk), Magyarországon 50 ezer forint (8073 Sk), Németországban 25 euró (1034 Sk) és Horvátországban 500 kuna (2728 Sk). Csehország vonatkozásában, októberben fogadták el a 2500 koronás összeget, addig a küszöb csupán ezer cseh korona volt. A cseh Pénzügyminisztérium állítólag azért vezette be új rendeletét, mert a környező államokban jóval nagyobb összeg esetén kérhetjük vissza a forgalmi adót. A Magyarországon vásárolt áruk 175 euróig (ez kb. 7700 koronának, felel meg) vámmentesek. A 175 euró viszont az 50 ezer forintnyi összeg alatt van, ezért ennél nagyobb értékű áru már vámköteles. Ha egy értékesebb, Magyarországon vásárolt áru esetén visszaigényeljük a 23 százalékos áruforgalmi adót, az a visszás helyzet állhat elő, hogy nem nyerünk vele semmit. Ennek oka, hogy a vám- és pénzügyőrök a vásárolt árutól függően 20-30 százalékos vám megfizetésére köteleznek bennünket, ami a visszaigényelt adó összegének felel meg. O.F. Lapszemle FRANKFURTER ALLGEMEINE ZEITUNG- Frankfurt am Main DIE PRESSE- Bécs Az amerikai kongresszus megadta az engedélyt a Bush által benyújtott milliárdos költségvetésre Irak felépítéséhez. A képviselőház után a szenátus is megszavazta az államháztartás kiegészítését 87,5 milliárd dollárra, amelyből 18,6 milliárd Irakot illeti meg. Pénzügyi szempontból tehát ez az egyik legnagyobb újjáépítési terv a II. világháborút követő Marshall-segély óta. A csomag engedélyezését Bush sikerként könyveli el, aki gyors anyagi támogatást sürgetett Irak számára. A most elkészített javaslat a szenátus és a képviselőház megegyezésének eredménye, ugyanis a szenátus a támogatás felét hitel formájában akarta nyújtani, de a Fehér Ház nyomására végül is a teljes összeget hozzájárulásként Iraknak juttatják. A teljes támogatásból több mint 3 milliárd dollárt az iraki hadsereg és rendőrségi apparátus felállítására, 1 milliárd dollárt az igazságszolgáltatás és a biztonsági infrastruktúra kiépítésére, 5,6 milliárdot a elektromos ellátásra, majd további 6 miliiárdot pedig az olajvezeték és a vízellátás kiépítésére akarnak fordítani. A finanszírozás körül kialakult vitában több demokratikus szenátor is kifejtette kritikáját a Bush- kormány iraki politikájával kapcsolatban. Az amerikai katonákra mért támadások tekintetében Carl Levin demokratikus szenátor egy iraki hadsereg gyors bevetését hangsúlyozta. Robert Byrd szenátor, a Bush-kormány legnagyobb kritikusa szerint pedig ez a törvény sem az Irakban tartózkodó katonáknak, sem az amerikai adófizetőknek nem lesz jó. Az Európai Unió vezető politikusai felháborodtak annak az uniós közvélemény-kutatásnak az eredményén, amely szerint az emberek Izraelt jelölték meg a világbéke legnagyobb veszélyforrásaként. Az Egyesült Államokra nézve is negatív a körkérdés eredménye, ugyanis az EU-polgárok szerint az USA a békére nézve a második legveszélyesebb állam Irán és Eszak-Korea mellett. Több mint 7500, az EU-ban élő embernek tették fel a kérdést, mit gondolnak arról, egy ország, mint például Izrael veszélyezteti-e a békét a világban? Az állítással átlagosan a megkérdezettek 59 százaléka értett egyet, Németországban pedig 65 százalék vallotta ugyanezt. Az emberek további 53 százaléka gondolja, hogy a második helyen Irán, Eszak-Korea és az USA fenyegetik a békét. Az izraeli kormány dühösen reagált az eredményre. Véleményük szerint a körkérdés Európa újabb Izrael-elienes beállítottságát mutatja. Az EU izraeli képviseletének nyilatkozatában az áll: „Nem vagyunk szomorúak. Mi fel vagyunk háborodva, de nem az európai polgárokon, hanem azokon, akik e nyilvános vélemény kialakításáért felelősek”. Az izraeli éles kritika után, Brüsszel elhatárolta magát az eredménytől. Az Unió soros elnöke, Silvio Berlusconi felhívta telefonon Ariel Sharon miniszterelnököt, és kifejezte meglepődését és felháborodását az eredmény láttán, valamint hozzátette, hogy az feltehetőleg egy téves: kérdésfeltevésre vezethető vissza. KH
