Hídlap, 2003. augusztus-december (1. évfolyam, 1-82. szám)

2003-11-04 / 44. szám

Ftfdlap RÉGIÓ 2003. november 4., kedd 5 Az esztergomi Kis-Duna sé­tány sokak számára a város egyik legvonzóbb része. Jó idő esetén fiatalok és idősek egyaránt sétálgatnak az év mind a négy évszakában va­rázslatos szépségű vízpar­ton. A sétány fölé boruló fák árnyékában fiatal párok búj­nak össze, a padokon.megfá­radt nyugdíjas hölgyek és urak beszélgetnek régmúltról és a mai fiatalságról. A Duna- ágon átnyúló híd, illetve hi­dak alatt pedig gondos kezek pingálják tele a pilléreket és a falakat. A festői környezet ihlette művészetük minden egyes részlete, összes ecset­vonása kincs, vagy inkább egy vagyon. Felbecsülhetet­len ugyanis az az összeg, amit az önjelölt festők „tá­mogatói”, az esztergomi adó­fizetők, valamint a hidakat időről időre karbantartó ille­tékesek a graffityk eltávolítá­sára költenek. Falfirkátok Kép és szöveg: Bukovics Részvét nélkül Árpási Károly írása Ugyan már elmúlt a Mindenszentek és a Halottak napja miatti „őrület” a temetők környékén; véget ért a virág-, ko­szorú-, és gyertyaárusok kánaánja is, mégis még minden hoz­zátartozóra vár egy utómunka a sírokon. Az elmúlt hétvégén kivitt gyertyák és a virágok nem maradhatnak ott sokáig, még a tél előtt illik összeszedni az elhervadt csokrokat, el­égett mécseseket. Ilyenkor akár kellemetlen meglepetés is érhet bennünket. Nem találjuk a sírra tett virágot és gyertyát. Hasonló jelenségnek voltam elszenvedője vasárnap délelőtt. Az előző este kivitt cserepes virágnak és a díszes mécsestartónak csak a hűlt helyét találtam. Abban biztos voltam, hogy nem a rokonság „takarította” el az emlékezés jeleit a sírról. Ideges voltam és szo­morú. Ideges, mert ennyire gonosz és aljas tettet, mint a lopás egy sírról, nem lehet ép ésszel felfogni. Szomorú pedig, hogy ennyi jó­érzés sem szorult az emberekbe. Eszembe sem jutna a valaki más által ápolt sírhoz hozzányúlni. A hírekben hallható volt ugyan, hogy civil rendőrök figyelnek majd a temetők és a sírok biztonságára. Vi­gyázzák a rendet, és megelőzik a lopásokat. De így? Abban a temetőben, ahol jártam, nincs egy miniszter és egy híresség sem eltemetve. Nincs nagy sportolónak sírja, csak a közemberek szerettei nyugszanak ott. Nem voltak ezért civil ru­hás rendőrök sem, hiába érdeklődtem. Valószínűleg nem volt mire vigyázni az ünnepen. Viszont a virág és a mécses eltűnt, és nem került vissza. Nem tudtam mást tenni, mint kimentem, és vettem egy újabb cserép virágot és néhány kis mécsest. Re­mélem, ezek hosszabb ideig lesznek ott, ahova letettem őket, mint az előzők, és bízom benne, hogy nem a sírkert melletti vi­rágárusok egyike emelte el a virágot, hogy másnap ismét elad­ja jó áron. Feltételezni ugyan elég meredek ilyet, de a magyar ember élelmes. Mindenből pénzt tud csinálni, ha akar. Tiszte­let a kivételnek, mert bízom benne, hogy ők vannak többen. A bosszúság viszont részemről megvolt. A tettesekbe pedig bizto­san nem szorult semmi részvét. Uniós támogatás a termelőknek Ez az esztendő különösen nehéz volt a mezőgazdaság­ban dolgozók számára. Az év elején a hosszú, kemény tél tette próbára őket, majd a rendkívül száraz időjárás, az aszály okozott gondot országszerte, most pedig a váratlanul korán érkezett tél nehezíti a termelők életét. Mindez különösen érzéke­nyen érinti az érsekújvári járást, hiszen itt 227 különböző szub­jektum, köztük magánszemé­lyek, cégek, mezőgazdasági szövetkezetek gazdálkodnak. Országos viszonylatban a járá­sok közül pedig éppen ebben a járásban művelik a legnagyobb területű szántóföldet, ami össze­sen 96 ezer hektárt tesz ki. Arról, hogy a Szlouák Köztár­saság Mezőgazdasági Miniszté­riumának Ersekújvári Regioná­lis Főosztálya mennyiben tud segíteni a károk kompenzálásá­ban, Puskás Lajost, a főosztály igazgatóját kérdeztük. Ebben az évben az aszály következtében országszerte 1,7 milliárd kár keletkezett. Sajnos, a pénzügyminisztérium a károk kompenzálására mindössze 400 millió koronát hagyott jó­vá. Mi a napokban értékeltük ki a járásban keletkezett aszály­kárt, ami végösszegben több, mint 227 millió koronát tesz ki. Ezekben a napokban születik meg a döntés arról, hogy a já­rásunk pontosan milyen össze­get kap az aszálykárok eny­hítésére. Egyelőre még kérdésés az is, hogy milyen for­mában történik majd a kár kompenzálása. Két lehetőség van, az egyik, hogy az erre szánt összeget bankban helyez­nék el, ahonnan a termelők zöldhitel formájában juthatá- nak hozzá. A másik alternatí­va, hogy a pénzt a földterület nagysága szerint százalékos arányban osztják el. Ön az említett lehetőségek közül melyiket támogatja? Mi erről megkérdeztük a gaz­dálkodókat, és a többségük az utóbbi variánst, nevezetesen azt, hogy a pénzt a földterület nagysága szerint százalékos arányban osztják el, tartja meg­felelőnek. Szerintem is ez lenne az elfogadható megoldás. Egyre gyakrabban hallunk az mezőgazdászoknak szánt Euró­pai Uniós támogatásokról. Ezzel kapcsolatban az érdeklődők hol kaphatnak tájékoztatást? Azzal kezdeném, hogy min­den járásban megszűnik a Me­zőgazdasági Minisztérium Regi­onális Főosztálya. Még ebben az évben helyükbe lépnek az ún. mezőgazdasági fizetési ügy­nökségek. Ezeknek merőben más feladatuk lesz. Elsősorban a gazdák regisztrálását, kiérté­kelését és ellenőrzését végzik majd. Mi főleg az ellenőrzések miatt nem adhatunk majd tájé­koztatást a gazdáknak. Minden kérvényt lehet ellenőrizni, az uniós normák szerint azonban a kérvények, illetve a terület leg­alább öt százalékát ellenőrizni kell. Az érdeklődők az uniós tá­mogatásokkal kapcsolatban há­rom helyen kaphatnak informá­ciókat: a mezőgazdasági és élel­miszeripari kamaráknál, itt egyébként a téli hónapokban képzéseket szerveznek majd a gazdáknak. A másik lehetőség a Mezőgazdasági Minisztérium honlapján, végül - én ezt a le­hetőséget ajánlom mindenki­nek - egy pozsonyi székhelyű részvénytársaság a napokban könyv formájában jelenteti meg mindazokat a tudnivalókat, amelyek szükségesek a pályáza­tok kitöltéséhez. Ehhez a kiad­ványhoz a Mezőgazdasági Mi­nisztériumban, vagy a mezőgaz­dasági és élelmiszeripari kama­ráknál lehet majd hozzájutni. Meddig kell leadni az uniós támogatást igénylő lapokat? Nagy valószínűséggel a kér­vényeket legkésőbb a jövő év május hetedikéig kell leadni. Ez­zel kapcsolatban a jövő hónap­ban éppen a mi járásunkban kezdődik egy kísérleti tervezet, amely keretében más járások­ból is itt készítik fel azokat a szakembereket, akik az említett mezőgazdasági pénzügyi ügy­nökségeken fognak dolgozni. Az uniós támogatások igény­lésével kapcsolatban két na­gyon lényeges dologra hívnám fel a figyelmet: a parcella nagy­sága nem lehet kisebb, mint 30 ár, és az összmezőgazdasági te­rület, melyre a juttatásokat ké­rik, nem lehet kisebb, mint fél hektár Tehát, mindenki, aki az említett feltételeket teljesíti, kér­heti az uniós dotációt. Végeztül felhívnám az érdeklődők figyel­mét arra, hogy a kérvények le­adását ne hagyják az utolsó pil­lanatra! Vegyék figyelembe azt, hogy a beérkezett űrlapokat az említett ügynökségen fel kell dolgozni, ki kell értékelni és minden elkésett napért egy szá­zalékot vonnak le a kért támo­gatásból, s ha valaki 25 napot késik akkor elesik a dotációtól. Kamoncza Márta Tripla vagy semmi Tát: Árvízvédelem - Kis Duna mentés - Elkerülő út Hétfőn délelőtt ünnepé­lyesen elhelyezték a Gazda­sági és Közlekedési Miniszté­rium (GKM), valamint a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KVM) közös finanszírozásában megvaló­suló „10. számú főutat te­hermentesítő Tokod-Tát el­kerülő 117. számú főút és árvízvédelmi fővédvonal” alapkövét. Az új útszakasz forgalomba helyezése a vál­lalkozási szerződés szerint 2005. májusában várható. A létesítménynek hármas funkciója van: először is árvíz- védelmi fővédvonal lesz (ma­gassága 80-100 centiméter), másodszor két sávos tehermen­tesítő közút létesül (hossza kö­zel 5 km), végül egy Duna menti kerékpárút is megépül. A tervek lényegében már 1995- ben készen voltak, megvalósí­tását segítette a 2002. augusz­tusi hatalmas árvíz. Akkor a vé­dekezés 270 millió forintot vitt el az állami büdzséből. A közös projekt előkészítés részeként a GKM és a KVM megállapodott a létesítmény építési költségei­nek közös viselésében, így a beruházás, központi költségve­tési forrásokból, a két miniszté­rium közös finanszírozása mel­lett valósulhat meg. A megálla­podás alapján a lebonyolítást és a műszaki ellenőrzést a Kö- márom-Esztergom Megyei Álla­mi Közútkezelő Kht. irányítja, az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság közreműködése mellett. A Vízügyi Igazgatóság egyúttal szakfelügyeletet lát el a töltés építése során, az árvízi biztonság megteremtése érde­kében. Ä beruházás pénzben kifejezhető értékénél jóval na­gyobb értéket képvisel - mond­ta beszédében Kovács Ferenc, a GKM közlekedési helyettes ál­lamtitkára. Javulhat a környék közlekedése és biztonsága az elterelő út által. A tárca tervezi, egy Óbudától Nyergesig tartó kulturált, biztonságos közleke­dést lehetővé tévő út megépíté­sét is 2008-ig. Váradi József, a KVM vízügyi helyettes államtit­kára szerint az árvízvédelem és a közlekedés nagyobb^ figyel­met igénylő területek. Árvízvé­delmi fejlesztés szempontjából Tát kiemelt település. A bizton­ság növelése érdekében szük­séges ez a beruházás. A kivite­lezésre kiírt nyílt közbeszerzési pályázat nyertes konzorciuma (4 milliárd forintos árral) az elő­készítő munkálatokat már no­vemberben megkezdi. Kép és szöveg: Gál Katalin Nap-Fény-Nap- Esztergom ­Drogprevenciós előadásokat hallgathatnak meg az érdeklődők november 7-én, pénteken kilenc órától az esztergomi Zöld Házban Nap-Fény-Nap címmel. A kábítószermegelőző előadást a Fényköz­pont és az Esztergomi Szent Jakab Alapítvány Prevenciós Iroda szer­vezi. Szó lesz a drogtörvény módosításáról, az iskolai drogpreven­cióról, valamint az ártalomcsökkentő programok hazai és külföldi le­hetőségeiről. A jelenlévők Topolánszky Ákostól, a leköszönt kábító­szerügyi helyettes államtitkártól hallhatnak előadást az alacsonykü­szöbű szolgáltatások szerepéről a drogproblémák kezelésében. Földtani kiállítás és konferencia- Szob ­Földtani kutatások eredményei a Börzsönyben címmel rendez­tek természettudományi konferenciát múlt pénteken Szobon, a Művelődési Központban. Az október 31-i esemény rendezője a Börzsöny Múzeum Baráti Köre volt. A konferenciát megnyitotta Matskási István, a Magyar Természettudományi Múzeum főigazga­tója, valamint köszöntőt mondott Remitzky Zoltán Szob polgár- mestere. Az előadások után a jelenlévők megtekintették a börzsö­nyi ásvány-, kőzet-, ősmaradvány leletek kiállítását, amelynek lét­rejöttéhez az MTM Föld és őslénytár, valamint az Országos Földta­ni Múzeum nyújtott segítséget. A kiállítást Brezsnyánszky Károly, a Magyarhoni Földtani Társulat elnöke nyitotta meg. Roma rendezvények- Lábatlan ­Lábatlan település roma kisebbségi önkormányzata szervezésé­ben idén is meg kívánja rendezni a nyugdíjas találkozót és a Tél­apó ünnepséget. Az idei költségvetésből ezekre a programokra 60 ezer forintot különítettek el. A programok sikeres megrendezéséhez ez az összeg nem elegendő, így az önkormányzati képviselő-testü­lettől még 60 ezer forint kiegészítő támogatást kapnak a szervezők. Drágult a helyközi utazás November 1-jétől hét százalékkal drágult a helyközi járatokon a vi­teldíj. A jegyárak emelésére a gazdasági tárca ide vonatkozó rende­leté miatt volt szükség. Az áremelés érinti a normál bérletek, a diák­bérletek és a buszjegyek árát is. Az áremelés hatással van az iskolák és más oktatási intézmények által igénybe vett különjáratok díjára is.’ Az autóbuszok fenntartását és karbantartását finanszírozza a tömeg- közlekedési társaság a mostani emelésből befolyó pluszbevételből. November 1-jétől új kedvezmény is segíti a rászorulókat az utazás­ban. A rendőrkutyák és a vakvezető kutyák után mostantól a moz­gáskorlátozottakat és a fogyatékkal élőket kísérő, vizsgával rendelke­ző ebek után sem kell jegyet váltani a helyi járatokon. Kínai delegáció Dorogon Kínai delegáció érkezik november 5-én Komárom-Esztergom megyébe. A tíztagú küldöttség a megye kínai testvértartományá­ból, Henanból érkezik. A vendégek tiszteletüket teszik Tatán, Dorogon és Tatabányán. A meghívottakat Agócs István, a megyei közgyűlés elnöke fogadja november 6-án. árpási

Next

/
Thumbnails
Contents