Hídlap, 2003. augusztus-december (1. évfolyam, 1-82. szám)

2003-11-04 / 44. szám

JOBB PART 2003. november 4., kedd _____3l Er dő Péter bíboros első szentmiséje II. János Fái pápa által bíborosi rangra emelt Erdő Péter, Esztergom-budapesti érsek szombaton tartotta vatikáni beik­tatása utáni első szentmiséjét a bazilikában. Az esztergomi járókelőket arról kérdeztük, hogy mennyire ismerik, és men­nyire értenek egyet a főpap egyházpolitikájával, illetve hogyan vélekednek Erdő Péter prímás bíborossá avatásáról, valamint arról, hogy az érseket harminc társával együtt a konzisztórium tagjává választották. Gyula (nyugdíjas) Hívő uagyo)c, de a papokat nem na­gyon szeretem. Annak örülök, hogy Er­dő Péter a hétvégén Esztergomban tar­tott a szentmisét, de minden ember előtt köztudott, hogy a papoknál nincs minden rendben. Hazug dolgaik van­nak, emberszeretet mögé bújtatott gyű­lölet - ezzel lehetne jellemezni. Magdolna (nyugdíjas) Én is hívő vagyok, büszke arra, hogy római katolikus lehetek. Erdő Péter a bíborosi címet megérdemelte, nagy büszkeség ez Esztergomnak. Sok pap azonban visszaél helyzetével. így volt ez régen és így van ez manapság is. Én is járok misére, de ami a színfalak mö­gött folyik, az egy picit máshogy fest. Judit (felszolgáló) Jó dolognak tartom, hogy Eszter­gomban volt a szentmise, a város büsz­ke lehet erre. Hallottam róla, ott lenni sajnos nem tudtam - nem szoktam mi­sére járni - csak a TV-ből értesültem a dologról. Erdő Péterről hiányosak az informádóim, de biztos megérdemelte a bíborosi címet, nagy dolog ez. Anna (felszolgáló) Bánkódtam azon, hogy nem lehettem ott, hogy nem tudtam elmenni. Büszke vagyok Erdő Péterre, becsülöm és nagy­ra tartom őt. Esztergom városának és az itt élő hívőknek rengeteget jelent. A la­kosok egy dolgot sajnálnak nagyon, hogy a bíboros lakóhelye nem Eszter­gomban van, ezen kéne változtatni. Középpontban a kettős állampolgárság Ki lője főbe magát? (folytatás az 1. oldalról) Paturbány a vajdasági ma­gyar politikai szakértők válaszát tolmácsolva hozzátette, hogy ők nem kívánják azt, hogy a sza­badkai, zentai magyarok ma­gyar állampolgárságot nyerje­nek, azért a koszovói albánok és a monte-negrói montenegrácok is megkapják a magyar állam- polgárságot. Ezek után fel kell tenni a kérdést Kasza József­nek, hogy ki is lője főbe magát? Az aki a magyar népre bízná a magyar állampolgárság kérdé­sében a döntést, vagy az, aki olyan megoldást talál, amitől magyar állampolgárságot kap­nának a koszovói albánok, de az erdélyi magyarok nem. „A kérdés retorikai volt, nem kell erre válaszolni.” - zárta le a té­mát Paturbány Miklós. Mádl Ferenc köztársasági el­nök nemrégiben Erdélyben tett látogatást. Elutazása előtt inter­jút készített vele a Krónika című erdélyi napilap, és többek kö­zött feltették azt a kérdést, hogy is áll a kettős állampolgárság ügye, és miért nem támogatja a magyar vezetés az erdélyi ma­gyarok kettős állampolgársági kérelmét. A köztársaság elnök úr azt válaszolta, hogy azért nem támogatják, mert az erdé­lyi magyarok vezetői nem kér­ték a kettős államplgárságot. Er­re, három nap múlva válaszol Markó Béla, az RMDSZ elnöke - folytatja az elnök - , a Sza­badság hasábjain, mégpedig ki­fejti, hogy nem felel meg a való­ságnak az, hogy ők nem fordul­tak ilyen kéréssel a magyar ve­zetéshez. Még 2000 őszén 80000 aláírást gyűjtöttek össze a külhoni magyar állampolgár­ság támogatására, és ezt hivata­los tárgyaláson, október 16-án jelezték az akkori miniszterel­nöknek, Orbán Viktornak, aki október 19-én egy személyes ta­lálkozó keretében azt válaszolta, nem időszerű a kettős állampol­gárság kérdéséről tárgyalni. Paturbány szerint súlyosan megkérdőjeleződik Orbán Vik­tor azon kijelentése, melyet idén júniusban tett a XIV Bálványosi Nyári Szabadegyetemen. „A kettős állampolgárság az EU- ban teljesen jogszerű, a szerb kormány is jelezte, hogy kész tárgyalni. A magyar kormány viszont ellenzi a kérdést. Nincs a világon olyan nemzet, olyan or­szág, amely hasonló helyzetben így cselekedne. Ennél mélyebb­re nehéz lenne süllyedni.” - idézte Paturbány. Az elnök hoz­zátette, hogy nemcsak 8000 aláírás gyűlt össze, mert az RMDSZ nem gyűjtötte össze or­szágos szinten az aláírásokat, mert miután az október 19-i ta­lálkozó lezajlott, félretették a kérdést. Nagyon sok helyi RMDSZ-szervezettől a mai na­pig nem kérte be a központ azo­kat az aláírásokat, amiket 2000 őszén gyűjtöttek össze a külhoni állampolgárság érdekében - fe­jezte be Paturbány Miklós. Mint tudjuk az MVSZ kezde­ményezésére, október 23-ára meghirdetett aláírásgyűjtési ak­ció nem kezdőhetet el, így a ket­tős állampolgárság kérdése to­vábbra is a levegőben lóg. A hétvégén eldőlt, hogy Ukrajna és Szerbia állampolgárai- bele­értve a magyarokat is - kizáró­lag vízummal léphetnek be az ország területére. Epress József MDF: Rossz a haderőreform Az MDF elfogadhatatlan­nak tartja azokat a lépése­ket, amit a Honvédelmi Mi­nisztérium haderőreform cí­mén kíván végrehajtani. Máris olyan mozzanatai vannak a reformnak, ame­lyek már inkább a „rombo­lás” jelzővel illethetek, mintsem az építéssel. Karsai Sándor és Csanka Zsolt MDF-es képviselők sajtó- tájékoztató keretében adtak hangot aggályaiknak. A honvédelmet érintő bár­mely lépés fölötte áll a pártér­dekeknek, és nem szabad a mindenapi politikai csatározá­sok szintjére süllyeszteni, hiszen hosszú távú nemzetpolitikai kér­désekről van szó, jelentette ki Karsai József. Az, amit a honvé­delmi tárca tenni kíván a közel­jövőben, nem más, mint „anti- reform”. Az elmúlt héten nyilvá­nosságra került két fontos intéz­ményben, a Katonai Felderítő Hivatal és a Katonai Biztonsági Hivatalban tervezett létszámle­építés. „Nemrégiben, zárt ülés keretében a Honvédelmi Bizott­ságban meghallgattuk mindkét szolgálatot, és az ott elhangzot­tak alapján kijelenthetem, hogy ezek a szolgálatok nem lábukat lógatják, hanem nagyon fontos feladatokat látnak el. Ha ezt a létszámot, a tervek szerint 30 százalékkal lecsökkentik, akkor az ország védelmi képességét, biztonságát beláthatalan követ­kezmények fenyegetik.” A má­sik kritikus területe a reformnak, hogy a három kiképzőközpont­ból (Tapolca, Szombathely, Sza­badszállás) kettőt kíván bezárni a Honvédelmi Minisztérium. A tervek szerint csak a tapolcai ki­képzőbázis maradna meg. Csanka Zsolt kiemelte, hogy az év elején átadott szombathe­lyei laktanya, ami a XXI-ik szá­zad színvonalának megfelelő ki­képzőbázis, szintén bezárásra kerül. Miután mindkét MDF-es képviselő megtekintette a sza­badszállási laktanyát, úgy ítélik meg, hogy kis ráfordítással a szabadszállási objektum is meg­felelne a XXI-ik század követel­ményeinek. Csanka megdöbbenését fe­jezte ki, hogy a város polgár- mestere és a laktanyaparancs­nok 25 levelet írtak Medgyessy Péternek és Juhász Ferencnek, kérvén a laktanyabezárás elke­rülését, és egyre sem érkezett válasz. Egyszer a tárca leküldte tárgyalni a kabinetvezetőt, és ennél több nem történt. Elfo­gadhatatlan, hogy a miniszterel­nök, vagy az egyik minisztere nem reagál egy város vezetőjé­nek a kéréseire, felvetéseire. Június 30-ig még úgy tudta a szabadszállási laktanya pa­rancsnoka, hogy nem zárják be a bázist, ehhez képest július 1- én Táborfalván értesültek róla, hogy mégis megszűnik a kikép­zőközpont. „Mi történhetett egy nap alatt” - tette fel a kér­dést Karsai. - „Mint tudjuk Bács-Kiskun megye, a kistérsé­gi besorolásban a halmozottan hátrányos helyzetű jelzéssel szerepel, a 6800 fős lakosság, jórészt abból él, hogy van ez a laktanya. Annak a hírnek, hogy bezárják a laktanyát, a hatása nagyon jól lemérhető az ingatlanok árának az alakulá­sából. A bejelentés előtt, 30- án, egy lakást még 3,5 millióért tudott volna a tulajdonos elad­ni, másnap a vevő már csak 2,5 milliót akart érte fizetni.” Az MDF nem zárkózik el a szakmai alapú reformtól, de amikor különböző lobby érde­kek kerülnek előtérbe, akkor „megálljt” kell parancsolni a folyamatoknak. Epress József MAGYARORSZÁG Giró Szász András - az elmúlt hét politológus szemmel Giró Szász András politológus az elmúlt hét politikailag legjelen­tősebb eseményének nem a nagy port kavart Lex Szász kezdemé­nyezést, vagy a demecseri választási csalások miatti megismételt szavazást tartja, hanem a leggazdagabbak magasabb szja-kulcsáról szóló parlamenti javaslatot. Az MSZP által kezdeményezett 40%-os szja-kulcs a kiemelten magas jövedelműek esetére ugyan nem él­vezi a kisebbik kormánypárt támogatását, de elképzelhető, hogy az MDF szavazataival a szocialisták keresztülviszik a törvénymódosí­tást. A kérdésben az MSZP-SZDSZ front mellé felzárkózott egy SZDSZ-MDF-front is, ami korábban példátlan eredményhez vezet­het. Kérdés - tette hozzá Giró Szász - hogy keletkezhet-e koalíciós válság egy esetleges MSZP-MDF együttszavazással? Az eset bekö­vetkeztét a politológus nem venné biztosra, de mindenképpen jót tenne az évek óta 1-2 %-on álló MDF népszerűségének, ha a szo­cialisták népszerű javaslata mellé állnának. Jánosi az MSZP hallgatási fogadalmáról - máris kikotyogták? A szocialisták választmányi elnöke szerint rossz hír, hogy egy tit­kos pártvezetői ülésen pozícióosztozkodás folyt a közelmúltban, mi­vel fontosabb dolgokról kellene most tárgyalni. Jánosi György az MTV Napkelte című műsorában kijelentette, hogy a nyári kibeszé- lések, és rossz kormányzati ötletek után hiába sürgetett az MSZP el­nöksége változtatásokat, továbbra is folytatódnak a társadalom felé nehezen kommunikálható tévedések. A baloldali politikus ezek kö­zé sorolja a TB összegének csökkentésére, a türelmi idő rövidítésé­re vonatkozó, később elvetélt kormányjavaslatokat. „Sajnos, á párt­vezetés még mindig nem tudja kontroll alatt tartani a kormány dön­téselőkészítő mechanizmusát" - tette hozzá a volt sportminiszter. Já­nosi szerint hiba, hogy az MSZP háza tájáról a belső ügyek rendsze­resen kiszivárognak. A vezetés minapi hallgatási fogadalmáról is „az önmagukat megnevezni nem kívánó kibeszélők kibeszélték, amiről megállapodtak, hogy nem beszélik ki” - szemléltette a kép­viselő előbbi kijelentését. Köztudott, hogy a párt „kiváltságos” veze­tői a közelmúltban megállapodtak, hogy 2005-ben tartják a követ­kező tisztújító kongresszust, és addig nem nyilatkoznak személyi ügyekről. Jánosi szerint a párt elnöksége nélkül hozott döntés elhibázott, tartani kéne a korábban megállapított 2004. évi őszi tisztújítást. Jövőre lesz a párt megalakulásának 15. évfordulója, a je­lenleg fennálló problémákat pedig a mostani vezetés képtelen orvo­solni - fejezte ki eltökéltségét Jánosi a reformok mellett. Teller Ede kaliforniai búcsúztatása Orbán Viktor nélkül A korábban bejelentettel ellentétben nem vett részt a volt min­iszterelnök Teller Ede temetésén. A Fidesz szóvivői tájékosztatása szerint „kiderült, hogy a magyar kormány a legmagasabb szinten képviseli Magyarországot, így Orbán Viktor úgy döntött, nem szük­séges, hogy személyesen megjelenjen”. A Fidesz elnöke levelet kül­dött a családtagoknak, míg a kormány részéről Gyurcsány Ferenc, gyermek-, ifjúsági és sportminiszter vett részt és mondott beszédet a hétfői szertartáson. Egyes baloldali lapok Orbán Viktor távolmara­dásának hátterében sértődöttséget véltek felfedezni. Ugyan a Va­sárnapi Hírek véleménye szerint a volt miniszterelnök azért hiány­zott a temetésről, mert nem engedték, hogy ott beszédet tartson. A lap nem mellékelt bizonyítékokat állításai védelmében. MSZF-SZDSZ megállapodás Nem lesz 40 százalékos adókulcs Nem lesz jövőre 40 száza­lékos adókulcs a legmaga­sabb jövedelműeknél, az MSZP és az SZDSZ frakció- vezetőjének hétfői megálla­podása szerint ugyanis a szocialista képviselőcsoport tiszteletben tartja a szabad demokraták ez irányú kéré­sét -jelentette ki Juhász Gá­bor, az MSZP frakcióveze­tő-helyettese. A szocialista frakció - mintegy 70 százalékos többséggel - elfo­gadta azt a megállapodást, ame­lyet Lendvai Ildikó ajánlott Kuncze Gábor frakcióvezetőnek, annak, érdekében, hogy pont ke­rüljön a jövő évi adó- és járulék- módosítások indítványai megvita­tásának végére. Mint az MSZP frakcióvezető-helyettese közlemé­nyében írja: „a jövő évben a szo­cialista frakció tiszteletben tartja az SZDSZ-nek azt a kérését, hogy ne legyen 40 százalékos adókulcs a legmagasabb jövedelműek eseté­ben sem; a magasabb jövedelem- tulajdonosok arányos köztehervi­selése a nyugdíjjárulék-fizetés fel­ső határának emelésével valósul meg”. Juhász Gábor a megálla­podás részleteit ismertetve kitér arra, hogy jövőre „az átlagkereset háromszorosa után kell járulékot fizetni”; a magasabb járulékot fizej tők úgy viselik a magasabb terhe­ket, hogy abból egyéni hasznuk is származik, mert nyugdíjalapjukba beleszámít majd, így magasabb nyugdíjellátásban részesülnek. A megállapodásban az SZDSZ vál­lalta, hogy eláll a 2005. évi adóel­képzeléseinek törvénybe foglalá­sától. Hétfőn az MDF-frakció is úgy döntött, hogy nem támogat­ja az MSZP által a legmagasabb jövedelemkategóriában kezde­ményezett negyedik szja-kulcs bevezetését. „Az MDF szerint a jövedelem megadóztatása mesz- sze nem éri el azt a társadalmi hatást, ami indokolt lenne” - hangsúlyozta Herényi Károly, az MDF frakcióvezetője. váczy

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents