Hídlap, 2003. augusztus-december (1. évfolyam, 1-82. szám)
2003-10-31 / 43. szám
fjfdlap RÉGIÓ 2003. október 31., péntek Parkolunk... Az Esztergomban bevezetett parkolórendszer sokakat felháborított. Többek szerint a város csupán haszonszerzés céljából nyilvánította fizetős parkolóhellyé a belvárost. Azóta is rendszeres vitatéma a fizetős parkolás, többen állítják, hogy a parkolójegyeket ellenőrzők nem várják meg a megállástól számított tíz perces türelmi időt, ami alatt a gépkocsi-tulajdonos megváltja a parkolójegyét. A város szerint a fizetős rendszer bevezetésének több oka is volt, az ebből származó bevétel csak egy volt közülük. Az ország minden nagyobb településén, hasonlóan működő rendszer segítségével, motiválni szeretnék a lakosságot, hogy kevesebbet használja gépjárműveit a központban. A belvárosi forgalom egyelőre nem csökkent szemmel láthatólag, de a központhoz közel található, ingyenes megállóhelyek kihasználtsága jelentősen megnövekedett. Kép és szöveg: Bukovics — A megbocsátás ünnepe Bartal Tímea írása Csendes ünnepünk közeledik. Mert a Halottak napja csendes ünnep. Nem akarunk harsányak lenni, csak emlékezni akarunk. Mindenkinek van valakije, akinek emlékével jó elvonulni kicsit a világ szeme elől. Mindenszentekkor megtesszük kötelességünket, kimegyünk a temetőbe, megállunk a síroknál, letesszük gyertyánkat. Ha régi barátokkal, családtagokkal találkozunk - bár elmélázunk a múlton - mégsem maradunk egyedül. Pedig kell egyedül is lennünk azokkal, akik már csak a szívünkben étnek, akik minden egyes napján az évnek eszünkbe jutnak, de talán csak futólag, kósza gondolatként. Persze, legtöbben nem is engedhetjük meg magunknak, hogy túl sok időt és energiát fordítsunk az emlékezésre. Az embernek tudnia kell magában lezárni a dolgokat. Halottak napján viszont el kell engednünk magunkat, hogy néhány órát azok emlékével töltsünk, akik már egy másik dimenzióból vigyáznak ránk. Nem azért, mert bárki ezt várná el tőlünk, hanem, mert nekünk magunknak van szükségünk rá (Valljuk be nyugodtan!). Mert, ha egyszer valakinek kimondjuk: szeretlek, azt jelenti, ő sosem hal meg számunkra. Mégis, minden vesztés az életünkben meg kell, hogy tanítson bennünket az élők tiszteletére. Meg kell, hogy tanítson bennünket törődni, és türelemmel fordulni azokhoz, akik mellettünk (velünk) élnek. Hogy ne legyen igaz a mondás: a krizantém a rossz lelkiismeret virága. Nem a felhajtásért, az emlékezésért kell ilyenkor kimennünk a temetőbe. Hogy meggyújtsuk azt a gyertyát, és a fényénél gondoljunk szeretteinkre; élőkre és holtakra egyaránt. Hogy megbocsássunk. „Mert az ember spirituális szükséglete voltaképpen abban áll, hogy tudja: a legvégső pillanatig megadatik neki, hogy szeressen és szeressék.” Színház-finanszírozás az Európai Uniós csatlakozás után A Magyar Játékszíni Társaság a határon túli magyar színházakat képviseli és koordinálja itt Magyarországon. Ezért Színház-finanszírozás, együttműködés és kapcsolattartás az Európai Uniós bővítés után témakörrel foglalkozó konferenciára hívta Esztergomba ezen színházak vezetőit a Magyar Játékszíni Társaság. Az uniós csatlakozással felmerülő sajátos problémákat előre jelzi az is, hogy a beregszászi színház vezetője és az újvidéki színház igazgatója nem tudott eljönni a konferenciára. Romániából és Szlovákiából azonban megérkeztek a magyar színházak vezetői, akik a Nemzeti és Kulturális Örökség Minisztériumát képviselő Schneider Márta helyettes államtitkár jelenlétében vitatták meg a jelenlegi finanszírozási problémákat, és vetették fel a jövő kérdéseit. A magyar nemzeti színházi kultúra sajátos helyzete híven tükrözi a Kárpát-medencében élő magyarság sajátos helyzetét is. A Nemzeti és Kulturális Örökség Minisztériuma, a Nemzeti Kulturális Alap és az Illyés Közalapítvány pályázatain nyerhetnek támogatásokat a határon túl működő magyar színházak. Általánosnak mondható azonban a tapasztalat, hogy a határon túl működő magyar színházak fenntartói a Magyarországról érkező támogatásokat vagy ellenőrizhetetlen bevételnek tartják, vagy csökkentik a fenntartói finanszírozást. Az Európai Unió országaiban másféle színházi mecenatúra alakult ki, és az Európai Unió - mint szervezet- a nemzeti kultúrák támogatásával nem foglalkozik. Az Európai Uniós csatlakozás után sajátos helyzetbe kerülnek a határon túli magyar színházak, hiszen Magyarország és Szlovákia az unió tagja lesz, azonban Románia és Ukrajna nem, tehát a határon túli magyar színházak egy része az -Európai Unión kívül kerül. Horányi László, a Magyar Játékszíni Társaság elnökének véleménye szerint: „Azt kellene szorgalmazni, hogy az utaztatásra, turné- zásra legyenek elkülöníthető források, és ezeket pályázaton lehessen megnyerni.” Akkor talán ezeknek a „légiesített” határoknak az átjárhatósága is sikerülne. Meleg Vilmos, a nagyváradi színház igazgatója elmondta, hogy a debreceni színházak közösen eurorégiós tükörpályázatot adtak be, és a színház a pályázaton nyert pénzből állította színpadra Shakespeare: Vízkereszt, vagy amit akartok című vígjátékát. Ez a jó példa azonban nem mindenütt alkalmazható. Az uniós csatlakozás egy sor olyan helyzetet fog felvetni, amiről jnég nem tudjuk hogyan fog működni, hiszen ilyen még nem volt. - mondta Horányi. A Várszínház produkcióira vonatkozó kérdésre pedig így reagált: „Az Esztergomi Várszínház műsorfilozófiája, hogy a színházi kultúrát, mint egységes magyar kultúrát tárja a közönség elé, és ebbe markánsan beletartozik a határon túli magyar színházi kultúra is. Évről évre több nézőt vonzanak a határon túli színházak bemutatói. A színházkedvelők már előre számítanak ezekre az előadásokra.” Muzslai Ágnes Folyamatosak a fejlesztések Új takarítógéppel gazdagodik a lábatlani Petőfi iskola • • V ülésezett a Megyei Közgyűlés Kérhető az influenza elleni védőoltás Elindította influenzafigyelő szolgálatát az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat megyei intézete. A szolgálat működése során minden körzetből a háziorvosoktól hetente kémek információt a megbetegedésekről. Az adatok gyűjtésével időben kiszűrhetővé válnak a téli hónapok során kialakuló influenza-járványok. A könynyen terjedő betegség időbeni észlelése sokat segíthet a gyógyításban és az egyes területi megbetegedések vizsgálatában. Az ANTSZ Komárom-Esztergom megyébe 37 ezer darab oltóanyagot juttatott el a háziorvosokhoz, akik a krónikus betegeknek és a 60 éven felülieknek ingyenesen biztosítják a védőoltást. ák Báloztak a főiskolások Esztergom Szerdán este az esztergomi Prímás Pince Étteremben rendezte meg a Vitéz János Római Katolikus Tanítóképző Főiskola hagyományos őszi gólyabálját. A rendezvény az elsős hallgatók nyitótáncával kezdődött. A táncot Fehér Béla, a főiskola egyik hallgatója tanította be a gólyáknak. A nyitótánc után a gólyaeskü hangzott el, majd kezdetét vette a mulatság. Az estén a talpalávalót a Partycsókák zenekar szolgáltatta. A bál fénypontja az éjfélkor húzott tombola volt, amelyen fődíjként egy kétszemélyes prágai kirándulás talált gazdára. árpási Október 28-án a képviselő-testület előtt számolt be Török István polgármester a közelmúlt lábatlani eseményeiről. A témák között szerepelt a helyi Arany János Általános Iskola közvetlen környezetének fejlesztésére vonatkozó tanulmány- terv bemutatása; a Gerenday Közösségi Házban szervezett körzeti óvodai továbbképzés a környezeti nevelésről; az Esztergom-Nyer- gesújfaiu Környéke Kistérségi Területfejlesztési Társulási ülés. Október 13-17 között német, osztrák és ír iskolák képviselői látogattak Lábatlanra a Petőfi Sándor Általános Iskola Comenius Projektje keretében. Az iskola felkészültségét és munkáját vizsgálták, valamint tapasztalatcserére is lehetőséget adott ez a pár nap. A beszámoló után megszavazták a testület 2003. évi munkatervének, ez évi költségvetési rendeletének, valamint Szervezeti és Működési Szabályzatának módosítását. A Roma Kisebbségi Önkormányzat beszámolóját levették a napirendről, mivel az előadó, Kállai Gyula elnök nem tudott részt venni az ülésen. Ezért ezt a témát elnapolták. Az önkormányzatok a naptári év első napjával megváltoztathatják számlavezető pénzintézetüket. A község négy pénzintézettől kapott ajánlatot. Mivel a testület elégedett az OTP Rt.- vel, amelynek több éve ügyfele, a polgármester valószínűsítette, hogy nem váltanak bankot. A Roma Kisebbségi Önkormányzat kérelmét, melyben a testülettől 60 ezer forint támogatást igényeltek programjaik (nyugdíjas találkozó, télapó ünnepség) megvalósításához, támogatták a képviselők. A Petőfi Sándor Általános Iskola új takarítógéphez kért anyagi fedezetet az önkormányzattól. A gép cseréje azért vált időszerűvé, mert a jelenleg használatban lévő már 12 éves, és ebből kifolyólag nem jó minőségben végzi a feladatát. Az iskola igazgatója felhívta rá a figyelmet, hogy a takarítógép olyan rossz állapotban van, hogy javítása nem lenne gazdaságos. így a testület, Radócz István jegyző javaslatára támogatta a 700 ezer forint értékű gép megvásárlását. magyar Tegnap tartotta soron következő ülését a Komárom- Esztergom Megyei Közgyűlés. Az ülés után sajtótájékoztatón ismertették a meghozott határozatokat. A testület döntött a kéményseprő-ipari közszolgáltatások kötelező igénybevételének díjairól, a megye tulajdonában lévő lakások és helységek jövő évi béreiről. A megyei fiatal alkotóművészek támogatására a közgyűlés létrehozta a PRO ARTE Művészeti Ösztöndíjat, amelynek támogatását pályázati úton lehet majd igényelni. A közgyűlés tagjái meghallgatták és elfogadták a megyei Területfejlesztési Tanács munkájáról szóló beszámolót. Szó volt a 2004. évi Bursa Hungarica Felsőoktatási Ösztöndíjhoz való csatlakozásról, a megyei ifjúságpolitika koncepciójáról, valamint az informatikai oktatás helyzetéről a megye által fenntartott középfokú intézményekben. Az ülés egyik legfontosabb napirendi pontja a Közép-Dunántúli Régió területfejlesztési programja volt, amely 2006-ig határozza meg a regionális fejlesztési célokat. Ebben kiemelt szerepet kell kapnia az EU-s források kihasználásának. A hatékonyabb nyelvtanítást segítendő céllal kezdeményezni fogják az esztergomi Dobó Katalin Gimnáziumban egy nyelvi előkészítő osztály indítását a következő tanévtől. Jogszabályi változások miatt módosították a megyei Gyermekvédelmi Szakszolgálat és Gyermekotthon alapító okiratát. A Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés együttműködési megállapodást írt alá Nyitra Kerületi Önkormányzatával. A jövőben kölcsönösen kívánják egymást segíteni az integrált területfejlesztési programokban. A tegnapi ülésen zárt ajtók mögött nevezték ki a megyei főjegyzőt. A pályázók közül dr. Csermák Vilmos pályázata győzött a titkos szavazáson. Az új jegyző munkáját 2004. január 1-jén kezdi meg. árpási A KSH vizsgálja a lakosság és a város kapcsolatát - Esztergom Az esztergomi városvezetés folytatni szeretné azt a már évek óta megkezdett fejlesztési programot, amely új lehetőségeket kínál a város jövője szempontjából. Az Európai Uniós csatlakozás is kihívást jelent, amelyre a lakosság részéről megfogalmazódó elképzelések, vélemények hosszabb időre is meghatározzák Esztergom város jövőjének alakulását. A városnak a régióban betöltött szerepe átalakulás előtt áll, és erre a városnak fel kell készülnie. Fontos, hogy a lakosság ismerje a fejlesztési terveket, az elképzeléseket, ezek előnyeit és hátrányait. Ezzel párhuzamosan fontos, hogy a város vezetése is megismerje a lakosság elképzeléseit a városi fejlesztésekkel kapcsolatban. Ezen célok miatt Esztergomban a Központi Statisztikai Hivatal közreműködésével 2003. november 3. és 14. között egy 500 főn végrehajtott szociológiai felmérés készül. A felmérés elősegíti, hogy a város lakosaitól származó információk, vélemények ismeretében a fejlesztések jobban összehangolódjanak majd az esztergomi emberek érdekeivel. A kutatás egyik fontos célja, hogy megvizsgálja a fejlesztésekkel és az emberek érdekeivel kapcsolatos összefüggéseket. A felmérés a turizmus, a kommunikáció, a helyi infrastruktúra és az önkormányzat lakossági megítélését vizsgálja, valamint kiemelten foglalkozik a határon túli kapcsolatokkal. A kutatás egyik fő kérdésköre a lakosság tájékozottságának vizsgálata, illetve annak kiderítése, hogy az emberek milyen igényeket támasztanak a városvezetéssel szemben. A KSH munkatársai a feldolgozás után az eredményeket a város vezetőinek fogják eljuttatni. akaree
