Hídlap, 2003. augusztus-december (1. évfolyam, 1-82. szám)

2003-10-31 / 43. szám

frfölap JOBB PART 2003. október 31, péntek _____3. Ho gyan emlékezik Halottak napja az egész világon az elhunyt szeretteinkről történő megemlékezés ünnepe. Az emberek kilátogatnak az elhunytak sírjaihoz, koszorúkkal és virágokkal emlékezve rájuk. A tiszteletükre meggyújtott gyertyák és mécsesek fényénél egy kicsit mindenki magába száll, és elmerül emlékei között. Az embereket arról kérdeztük, hogy ők hogyan emlékeznek meg szeretteikről, felkeresik-e a távolabb eltemetett hozzátartozók sírjait. Kornél (tanuló) Rózsi (nyugdíjas) Edit (pénztáros) Kornél (tűzoltó) A halottak napján a megemlékezést mindig családi körben tartjuk. Együtt megyünk ki a temetőbe, viszünk virá­got, gyertyát gyújtunk és emlékezünk szeretteinkre. Több temetőbe is vannak halottak, ezt úgy szoktuk beosztani, hogy egyik nap ide, a másik nap a kör­nyékbeli temetőbe megyünk. Én már elég öreg vagyok, de a megemlékezést mind a mai napig fon­tosnak tartom. Öregkorom ellenére mindig kimegyek a temetőbe, hogy vi­rágot vigyek vagy egy gyertyát gyújt­sak. Több temetőbe is ki kell látogatni, - sajnos - de ez hozzátartozik a meg­emlékezéshez. A családdal együtt szoktunk megem­lékezni a szeretteinkről, az elhunytak­ról. Pilismaróira és Mezőtúrra szoktunk járni. Az egyik ágon református, a má­sik ágon katolikus vallású a család. A múlt hét végén is gyújtottunk már gyer­tyát, de most szombaton is kimegyünk a temetőbe emlékezni. Mindenképpen meg kell emlékezni a szeretteinkről, a halottakról. Úgy va­gyok vele, hogy nemcsak az a fontos, hogy a családi sírokra kerüljön mécses és virág, ilyenkor mindenkire emlékez­ni kell. Én a családommal szoktam ki­menni a temetőbe, sajnos egyre több helyen kell gyertyát gyújtani. A magyar mezőgazdaság az Európai Unióban (folytatás az 1. oldalról) Az új esztendőtől kezdve csak a mezőgazdasági termelő tevé­kenységet később megkezdők­nek, illetve azoknak kell beje­lentkezniük, akik valamilyen ok­ból nem kerültek be az új nyil­vántartási rendszerbe, és nemze­ti vagy közösségi támogatást kí­vánnak igénybe venni. A termelők versenyképességé­nek javítása érdekében 60 milli­árd forint áll gazdahitelek kifize­tésére, 26 milliárd gépvásárlás tá­mogatására és 60 milliárd forint az aszálykár enyhítésére. A 2004- es esztendőben a magyar agrár- termelők 293 milliárd forint tá­mogatást fognak kapni, ez áll a költségvetés tervezetében, ami december 15. után lesz végleges. Ez az összeg idén 234 milliárd fo­rint, 2002-ben pedig 196 milliárd forint volt. Világosan látszik, egy meredek emelkedés, magasan túl van ez a támogatási nívó azon a szinten, amit az agrárfejlesztési törvény megkíván. Az, hogy ho­gyan adódik össze az összes 400 milliárd forintos támogatás, az ál­lamtitkár kifejtette, hogy a 400 milliárdon belül 293 milliárd fo­rint az FVM költségvetése. A két összeg különbsége, 107 milliárd forint, az úgynevezett intézményi kiadás. A 293 milliárd forinton belül van 11 milliárd Agrár- és Vi­dékfejlesztési Operatív Program­ra szánt összeg, valamint 214 milliárd forintos, a Nemzeti Vi­dékfejlesztési Terv kasszája, és a SAPARD pályázatok útján el­nyerhető 18.8 milliárd forint. Glattfelder Béla, a Fidesz Ma­gyar Polgári Szövetség Mezőgaz­dasági Kabinet vezetője közle­ményben reagált Szanyi Tibor mai sajtótájékoztatójára. Szerin­te a szakmai szervezetek állás­pontjával is összhangban nyu­godtan állítható: a magyar me­zőgazdaság a rendszerváltás óta eltelt időszak legmélyebb válsá­gába került, amelyre az elmúlt hónapokban számos ágazat (ser­tés, gabona, tej) hívta fel a fi­gyelmet.'Azaz, a Fidesz szerint a mezőgazdaság egyáltalán nincs rendben. Glattfelder Béla felhív­ja a figyelmet, hogy tovább ne­hezíti a helyzetet, hogy a kop­penhágai megállapodás sem te­kinthető előnyösnek a magyar gazdák számára. Ráadásul e té­ren számos ígéret nem teljesült: Nem vált valóra azon országgyű­lési határozatban is megerősített miniszterelnöki ígéret, hogy a magyar kormány a jövő évi költ­ségvetési törvényben rögzíti majd a gazdáknak a 25 százalék­nyi uniós támogatás felett járó 30 százalékos kiegészítő nemzeti támogatás fedezetét. Mindemel­lett nem lesz elég pénz gépbe­ruházásokra, az agrárpiacok sza­bályozására, az osztatlan közös tulajdonú földek kimérésére és az iskolatej program folytatására sem. A jövő évi költségvetés a jövőt éli fel, mert csökkenti az oktatásra, kutatásra, szaktanács- adásra fordított kiadásokat, be­fagyasztja az itt dolgozók bérét, és csökkenti a szakigazgatási in­tézmények beruházási-felújítási támogatását is, közli a Fidesz. Ami pedig az uniós pénzek fogadására szolgáló intézmény- rendszer kiépítését illeti, az el­múlt napokban a sajtóban szá­mos olyan hír jelent meg, amely szerint Magyarország jelentősen lecsúszott és a sereghajtók közé került. A Fidesz javasolja, hogy az agrárközigazgatás privatizálá­sára fordított összegeket csopor­tosítsák át az uniós intézmény- rendszer fejlesztésére. Epress József I — Javuló foglalkoztatási mutatók A kormányváltás óta eltelt 16 hónapban 125100 fővel bővült a foglalkoztatottak szá­ma, amely 2003 szeptembe­rében elérte a 3988500 főt. Ez tíz éves rekord, jelentette be Burány Sándor, foglakoz­tatáspolitikai és munkaügyi miniszter, csütörtök délutáni sajtótájékoztatóján. A foglalkoztatás folyamatos bővülésével párhuzamosan a munkanélküliek száma 228600 főre csökkent. Ez 4400 fős zsu­gorodást jelent a kormányvál­tás óta. A miniszter hozzátette, hogy a pozitív tendenciák mö­gött jelentős területi és szezoná­lis ingadozások vannak. Az új munkahelyek keletkezése mel­lett a cégek 47 ezer fős csopor­tos létszámleépítést jelentettek be a kormányváltás óta. Ezen felül 56 ezer egyéb munkahely szűnhetett meg a szakemberek becslése szerint, így az összes álláshely-megszűnés mértéke 103 ezerre tehető. Ezzel párhu­zamosan a létrejött és most is működő, új álláshelyek száma 228 ezer, tette hozzá Burány. Idén július 1-től új ellátásban részesülnek azok az álláskereső munkanélküliek, akik járadékot már nem kapnak, de együttmű­ködési megállapodást kötnek a munkaügyi kirendeltséggel. Az álláskeresést ösztönző juttatás összege havi 18530 Ft, mely 180 napra folyósítható. Továb­bi 90 napig jár a támogatás azoknak, akik betöltötték 45. életévüket. Eddig hatezren vet­ték igénybe a juttatást, és to­vábbi 15 ezer álláskereső kö­tött megállapodást a munka­ügyi kirendeltségekkel. Egy- egy kistérség esetében foglal­koztatási feszültségek merültek fel. Vas megyében például a tömeges létszámleépítéseket követően a tárca 500 millió fo­rintos külön keretéből munka­erő-piaci program indult. Lapunk kérdésére, miszerint ja­vuló vagy romló tendenciák jelent­keznek Komárom-Esztergom me­gyében, Burány Sándor elmondta, hogy általában a megyék többsé­gében, mindenhol a foglalkoztatás javulásról szólnak az adatok. Eze­ket a számokat veszélyeztetik egy- egy kistérségben gyárbezárások. „Fejből sajnos nem tudom meg­mondani, hogy éppen Komárom- Esztergom megyében ez hogy ala­kul. A jellemző az, hogy egy me­gyén belül is okozhat ez problémát, hiszen az emberek zöme nem szí­vesen jár el dolgozni, egy 60 kilo­méterrel távolabb lévő munkahely­re, még akkor sem ha munkanél­küliség veszélye fenyegeti. Epress MAGYARORSZÁG Romániában a helyzet változatlan? Az alig egy hete, száztizenhét székely település által életre keltett Székely Nemzeti Tanács (SZNT) éles indulatokat váltott ki a román politikai elit pártjai (beleértve az RMDSZ-t is) körében. Sepsiszent- györgyön a Székelyföld autonómiájára, a Románia uniós csatlakozá­sa előtti történelmi pillanatban felesküdött szervezetet verbálisán szin­te valamennyi parlamenti párt törvényen kívül helyezte, ismételten aláhúzva a román állam egységes és oszthatatlan voltáról szóló alkot­mányi passzust. Gabriel Oprea, közigazgatásért felelős tárca nélküli miniszter egyenesen megfenyegette az SZNT létrehozóit, hogy amennyiben bármilyen alkotmányellenes tevékenységet felytenek ki a jövőben, a törvény teljes szigorával fognak lesúlytani. Ezzel egyidőben a román hatóságok látványosan jegelik az aradi Szabad­ság-szobor visszaállításának ügyét. A munkálatokat felfüggesztő mi­nisztériumi határozat jogosságához megannyi kétség fűződhetne, ám az ezt vizsgáló tárgyalást a Közigazgatási Bíróság sorozatosan elna­polja. A legújabb, és valószínűleg immár végső (egyben harmadik) tárgyalási időpont november 4-e lesz. Addigra valószínűleg sikerül a hatalomnak összeeszkábálnia valamit a felperes építészeti hivatal vádjaira. így vagy úgy, Bukarest álláspontja világos és egyértelmű. Befejeződött Mádl Ferenc erdélyi körútja Erdélyi magánlátogatásának utolsó napján Mádl Ferenc keresztet adományozott a nemrég felépült, Makovecz Imre által tervezett Milleniumi templomnak Csíkszeredában, majd Mérefalván fát ülte­tett a község híres székely kapuinak lábánál, Székelyudvarhelyen pe­dig felavatta Szent István király mellszobrát - adta hírül a Krónika cí­mű erdélyi napilap. A köztársasági elnök hangsúlyozta, hogy látoga­tása „Magyarország együttérzését, az erdélyi magyarság, a Székely­föld iránti szeretetét fejezi ki”. Mádl Ferenc fontosnak tartotta kiemel­ni a székely közösség belső szolidaritásának erelyét, amely „erősebb mint az anyaországban” - írja az erdélyi napilap, mely megjegyzi, hogy 1940 óta nem járt magyar államfő Udvarhelyen. Idén is jegelik a Kossuth teret a téli szünetre Jó lesz vigyázniuk az országgyűlési képviselőknek és a tüntetni ké­szülőknek idén decemberben, mivel a Miniszterelnöki Hivatal (MÉH) közbeszerzési pályázatának értelmében az idén is korcsolyapályává alakítják a téli szünetre a Kossuth teret. Az 1500 négyzetméteres jég­pálya, valamint a „kapcsolódó programok” megszervezésére novem­ber 14-ig pályázhatnak az érdeklődők. A Napi Gazdaság értesülései szerint a MÉH nettó hetvenmillió forintot szán az eseményre. A pálya december 19-től január 4-ig lesz nyitva a látogatók előtt. Bokros Lajos - radikális kiadáscsökkentés kell A Horn-kormány csomagjáról elhíresült pénzügyminisztere, je­lenleg világbanki igazgató szerint a magyar gazdaság külső kör­nyezete, az eurozóna gyengélkedése miatt jövőre is kedvezőtlenül alakul majd, azaz nincs remény látványos, húzó hatású konjunktú­rára - írja a Népszabadság. Bokros Lajos egy közelmúltbeli konfe­rencián kifejtette, hogy a jelenlegi válság csak a költségvetési ki­adások radikális csökkentésével szüntethető meg, amit többek kö­zött a minimálbér visszatartásával, az egészségügy és az oktatás át­fogó (takarékossági elveket követő) reformjával tart elérhetőnek. A volt pénzügyminiszter csökkentené a felsőoktatásban résztvevők létszámát, és újra bevezettetné a tandíjat, mely utóbbi szerinte „nem más mint beruházás önmagunkba”. Bokros kifejtette, hogy az utóbbi években a bérek emelkedése „átlépte a termelékenység javulásának ütemét”, aminek következtében Magyarország világpi­aci helyzete megingott. Az államháztartás és a folyó fizetési mérleg hiánya túl magas - tette hozzá a volt miniszter - melyet mindin­kább az ország külföldi eladósítása fedez. Medgyessy fiatal szocialisták­kal találkozott „Európából nézvést csak egy Magyarország van, az a Magyarország, amely 56- ban fogant, 1989-ben szüle­tett meg, és 2004. május el­sején válik nagykorúvá, amikor az Európai Unió tel­jes jogú tagja lesz. Egy or­szág, egyetlen hatalmas, kö­zös eséllyel” - fogalmazott Medgyessy Péter miniszter- elnök, aki fiatal szocialista politikusokat hívott beszél­getésre szerda délután. A kormányfő a megbeszélésen azt hangsúlyozta, hogy a modern baloldal kérdései megegyeznek Európa és a modern Magyaror­szág kérdéseivel. Medgyessy Pé­ter kitért arra az ellenzéki bírálat­ra, mely szerint egyszerre beszél jóléti rendszerváltásról és a jóléti rendszerek végéről. Medgyessy Péter megerősítette: ő a hagyo­mányos, a klasszikus európai jó­léti rendszerek alkonyáról beszélt, úgy fogalmazott: az túlhaladott, mert fenntarthatatlan jóléti rend­szerek helyett az európaiaknak közösen új, korszerű és fenntart­ható jóléti struktúrákat kell meg­teremteniük, amelyekben a kö­vetkező generációk is jól élhet­nek. Ez a jóléti rendszerváltozás. Medgyessy Péter szerint a sze­génység megszüntetéséhez a köz­javak új elosztására van szükség: a jelenlegi, sok szempontból igaz­ságtalan, torz rendszer megváltoz­tatásával, annak kell többet adni, akinek szüksége van rá. „így lehet szép eszményből hatékony gya­korlattá a köztársaság egyik alap­értéke, az esélyegyenlőség” e. j.

Next

/
Thumbnails
Contents