Hídlap, 2003. augusztus-december (1. évfolyam, 1-82. szám)
2003-10-30 / 42. szám
Fjfdiap RÉGIÓ 2003. október 30., csütörtök Fotózni lehet Régen, ha jó az emlékezetem, kínai bolt volt itt. Most persze üres. Építik, legalábbis úgy néz ki, mint ami felújítás alatt áll. A kezdeményezés jól látható, egy új szintet már ráépítettek. Viszont már egy jó ideje nem nyúlt hozzá szakértő kéz, nem tettek hozzá egyetlen téglát sem. Mostani funkcióját keresve maximum buszmegálló lehet. Viszont annak kicsit nagy. Mindenesetre szomorú, hogy egy újabb épületet tudunk bemutatni, amely a királyi város szívében éktelenkedik. Nincs messze a Fürdő Szálló omladozó falaitól, így nem is any- nyira feltűnő, gondolhatnánk. Vajon miért nem fejezik be a felújítást, ha már egyszer elkezdték? Ha nincs rá elég pénz, akkor miért kezdték el? Még a régi állapotában is jobban szolgálta a várost, mint így. A esztergomiaknak csak maximum egy fotó tárgya lehet, mint a kínai turistáknak a Bazilika... Kép és szöveg: árpási A szokásos Bukovics Krisztián írása A hétvégén budapesti ismerősömnél voltam látogatóban. Be kell vallanom, hogy bármennyire is történelmünk élő tárlata ez a város, nem érzem jól magam benne. Nyomaszt az utcán és a közlekedési eszközökön nyomorgó embertömeg személytelensége, a tolakodás és az állandó rohanás. Az egyik szórakozó centrumban elégedett emberek ücsörögnek egy művízesés és egy szökőkút mellett, ábrándozva figyelik a természet budapesti csodáját. Művíz, műterek és műemberek. A vendéglátóm, ismerve a város iránti érzéseimet, csak legyint. A szokásos -mondja. Mivel nem sok időm marad a hazafelé induló buszig, és már jócskán elmúlt az ebédidő, barátom unszolására, ellenérzéseimet legyőzve „bevállalok" egy hamburgert az egyik „műtéri" multicégnél. Úgy tudtam, hogy ezeknek a cégeknek az alapelve a minél gyorsabb kiszolgálás, ennek ellenére legalább húsz percet várunk, mire megkapjuk az aprócska, íztelen, de legalább méregdrága szendvicsünket. A vendéglátóm nyugtat: csak a szokásos. Ezt követően már igazán boldog vagyok, hogy indulhatok hazafelé. A Nyugati pályaudvar aluljárójában szakadt ruhájú emberek sakkoznak több asztalon egymás mellett. A játék pénzben megy, változó tétekkel. Velük összedolgozva zsebes barátaik ügyes kézzel szabadítják meg értékeiktől a nézelődőket. Néhány méterrel odébb rongyokba csavart testű hajléktalanok fekszenek - alszanak?- kartondobozokon, szemlátomást senkitől nem zavartatva magukat. Az emberek ugyanúgy közönyösen mennek el mellettük, mint az éppen arra poroszkáló rendőrjárőr, akik a sakkozók és a hajléktalanok helyett a virágot áruló néni felé igyekeznek. A néni szemlesütve hallgatja a rend éber őreinek litániáját. Azzal védekezik, hogy mindössze a nyugdíja mellé, kiegészítésként szeretne néhány forintot keresni. Mutogat a pénzben játszók és a földön heverők felé, azt bizonygatva, hogy egy virágárus azért kevésbé veszélyes a társadalomra, mint azok. Nincs apelláta, a biztos urak elzavarják az aluljáróból. Vendéglátómra nézek, de nem kell szólnia, tudom a választ. A szokásos. Csak így egyszerűen, két vállvonás között. Először muzsikált a Varjos Múlt pénteken tartotta névadó koncertjét a párkányi Vaijos zenekar, amely eddig Tücsök néven népszerűsítette a magyar népzenét a Kárpát-medencében és azon kívül is. A koncertre, amelyet éjszakába nyúló táncház követett Esztergomban, a Szentgyörgy- mezői Olvasókör nagytermében került sor. A zenekar a néwáltozás utáni első nagyobb lélegzetvételű produkciójára invitálta a népzene kedvelőit. A zsúfolásig megtelt teremben a koncert és a táncház mellett helyet kapott Baracska Árpád grafikusművész kiállítása is. Az est díszvendége Ján Oravec Párkány város polgár- mestere volt, aki ünnepi beszéddel nyitotta meg a rendezvényt. Madocsai Szilárd és Imre, Mocsi Péter, Alt István és Salamon Attila állandó és tiszteletbeli tagok mellett ezúttal több más vendég- zenész is közreműködött a műsorban. Nekik köszönhetően a hangszerek között, a zenekar alapformációjától eltérően, helyet kapott a harmonika, az ütőgordon és az elsősorban a román népzenében elterjedt, szaxofon is. Kárpát-medencei népzenei ízelítőt hallhattak az érdeklődők, hiszen a zenészek a magyarországi és felvidéki népzenék mellett erdélyi és román muzsikával is szórakoztatták a közönséget. A nagy sikerű előadás után került sor az évek óta hagyományosnak tekinthető táncházra. Madocsai Szilárd, a zenekar vezetője elmondta, hogy ezek a táncházak, a régi szokásoknak megfelelően, ősztől tavaszig kerülnek megrendezésre. Az egykori falusi életritmusban ez volt az az időszak, amikor az emberek a betakarítások végeztével egészen a tavaszi munkálatok megkezdéséig időt tudtak szakítani a pihenésre és a mulatságokra. A nagy sikerű névadó koncertnek tehát idén is lesz folytatása a rendszeresen megtartandó táncházakkal, amelyek időpontjáról lapunk kulturális rovatában tájékozódhatnak majd. Kép és szöveg: Bukovics Krisztián Közös hit és anyanyelv Harangozó Nelíi, Molnár Melinda, Cseri Zita, Takács Katalin és Taszter Mária Erdélyi barátaikat fogadták a famadiak október 25- én. A találkozó a Háló szervezésében jött létre, amely a Kárpát-medence katolikus közösségeit fogja össze. A vendégek először megtekintették a falumúzeum gazdag gyűjteményét, majd a program lelkiségi beszélgetéssel folytatódott a helyi kultúr- házban, amelyet Nemcsok István nagyölvedi plébános vezetett. Ezt elmélkedés, csoportos beszélgetések és szentségimádás követte. A résztvevők elmélyülését a nagymegyeri Bárka együttes dalai segítették. Molnár Melinda, a Háló erdélyi programszervezője szinte hazajár a községbe. Évente kétszer elhozza a máréfalvi csoportokat, de a famadiak is szívesen látott vendégek Székelyföldön. Két család személyes találkozásából fakad ez az ismeretség, de mára már megszámlálhatatlan család ápol baráti kapcsolatokat. A közös hit és anyanyelv rögtön egységet teremt. Nemcsak az egyházközségi, hanem a kultúr- csoportok is találkoznak, így az evangelizáció mellett behatóbban megismerik egymás kultúráját, hagyományait. A helyi polgármester, Vrábel Károly szíwel- lélekkel támogatja a baráti szálak erősödését, tán erdélyi gyökereinek is köszönhetően. Melinda szerint a közös lelkűiét, segíteni akarás nagyon szerencsésen találkozott Fámádon, és sok ember szeretete áll mögötte. Önkormányzati szinten a testvértelepülési státuszt Farnad és Máréfalva között ugyan még nem rögzítették, de mire ez megtörténik, már annyira megerősödnek a baráti szálak, hogy ez csak formalitás lesz. Fámádon többségben élnek a katolikusok, de van szép számú református és evangélikus közösség is, jegyezte meg Takács Katalin, a Nádas Polgári Társulás elnöke. Molnár Melinda szerint, szó sincs arról, hogy összemosnának hitet vagy vallásos meggyőződést. Bár a Háló a katolikus közösségeket fogja össze, szellemiségében ökumenikus. Itt mindenki megőrzi a maga identitását, de nyitott a másik felé, és mindannyian gazdagodnak egymás ismerete által. Elmondta továbbá: „egyre nehezebb előteremteni a hosszú út költségeit, mivel a pályázati források az elmúlt másfél év során beszűkültek. Volt alkalom, mikor a famadiak teljes mértékben felvállalták az útiköltségeinket. A mostani út költségeit mi álljuk, de a helybeliek vállalták az elszállásolást és az étkeztetést." Harangozó Nelli kultúrfelelős mosolyogva mesélte, hogy szinte kapkodtak a helyiek a vendégek után, volt, aki négy embert is befogadott. Érzel valami különbséget a lelkiség terén - kérdeztem az erdélyi programszervezőt. „Egyáltalán nem. Talán a kisebbségi sors olyan lelkiséget alakít ki az emberben, hogy vágyik a megerősítésre azoktól, akik anyanyelvűket és hitüket szintén idegen közegben őrzik. Nagy erő, ha a hasonló gondokkal küzdő szórványban vagy tömbben élő magyarok egymásra találnak, hiszen így tudjuk megmutatni a világnak hányán is vagyunk. -bokorVáltozások a menetrendben az ünnepek alatt Mindenszentek Magyarországon és Szlovákiában is államünnep. Szlovákiában ezért a tömegközlekedési eszközök is úgy járnak majd, mint az ünnepnapokon. November 1-jén, Mindenszentek napján csak az „a”, „g”, „+” jelekkel ellátott autóbuszok közlekednek. Halottak napján, november 2-án ugyanúgy közlekednek a buszok, mint más vasárnapokon. Október 30-án és 31-én az iskolai szünet miatt nem járnak a „c” jelzésű buszok, vagyis az iskolabuszok - tudtuk meg Bori Milántól, a Szlovák Autóbuszvállalat párkányi dolgozójától. A vonatok az említett napokon változatlanul, a szombati és vasárnapi menetrend alapján közlekednek. czm Bizonytalan jövő- Für Mint számos kisiskolának, a fűri 1-4-es magyar tannyelvű alapiskolának is bizonytalan a jövője. Jelenleg két összevont osztályban tanul a 25 kisdiák. Jávorka Flórián igazgató elmondta, hogy tartanak az új fejpénzes rendszertől, amelynek törvénye még egyelőre nincs megszavazva, ellenben semmi jóval nem kecsegtet. Az iskolára így is kevés pénzt kapnak, és félnek, hogy a jövőben még kevesebb jut. Továbbá azt is elmondta, hogy az épület jó állapotban van, mert 1989-től folyamatosan támogatják az intézményt, kisebb nagyobb javításokat is elvégeztek már rajta.-bajTájékoztató a közbiztonságról- Süttő Október 28-án, kedden a süt- tői Községházán képviselő-testületi ülést tartottak. Nagy Endre polgármester beszámolt a lejárt határidejű határozatokról, az előző ülés óta elvégzett munkáról és intézkedésekről. A bizottsági munkáról a bizottsági elnökök beszéltek, míg a Süttői Sport Klub beszámolóját Katona Sándor elnök adta elő. A rendőrség képviselője tájékoztatta a testületet a település közbiztonságáról. magyar Ujraszentelik a kálváriát- Sárisáp November 8-án, szombaton tartják a település helyreállított barokk kálváriájának újraszente- lését. A jeles alkalom miatt színes, képeslapszerű meghívó és ugyanilyen színvonalas felvételek is készültek Sárisápról. A két kiadvány a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma támogatásával készült el. A kálvária felújítása még 2001 januárjában kezdődött, és majdnem három teljes évig tartott. Széles körű összefogás előzte meg ezt a jeles ünnepet. A felújítási munkálatok beindításához szükséges támogatást és pályázati javaslatot Latorcai János, ország- gyűlési képviselő, a főegyházmegye, Beer Miklós és Spányi Antal püspökök, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, a község Szlovák Nemzetiségi Kisebbségi Önkormányzata, a sárisápi Szent Imre Egyházközség, a sárisápi Keresztény Kulturális Egyesület, valamint az adakozó magánszemélyek adták. A kálvária még magán hordozta a háborúk szörnyű nyomait is. Az épületben található fülkék tartóoszlopai és a keresztek homokkőből vannak, ezért a helyreállítást tisztítás és stabilizáló konzerválás előzte meg, hogy még jó néhány évtizeden keresztül szolgálhassa a település hívő közösségét. ák
