Hídlap, 2003. augusztus-december (1. évfolyam, 1-82. szám)
2003-10-30 / 42. szám
2003. október 30., csütörtök RÉGIÓ ; MAI TÉMA ; — Hamarosan itt a síszezon Múlt pénteken ízelítőt kaphattunk a télből. Esett a hó, és ez már jelzi, hogy visszavonhatatlanul közeledik a síszezon. Ennek apropóján néztünk utána, hogy a régióban hol és milyen pályákon lehet síelni, ahol a körülmények is megfelelőek. Az Ister-Granum régióban csak Magyarországon lehet sípályát találni. A pályák nem nagyok, de az üzemeltetők igyekeznek mindenütt a legjobb körülményeket biztosítani. A szlovák oldalon élők a Ma- gas-Tátra hegyeit választják inkább síelésre. Dobogókő A Pilisben Dobogókőn a nagy parkolótól kb. 700 méterre, a Zsindelyes büfénél található a tányéros sífelvonó illetve kissé távolabb a sípálya. A 900 méteres széles lejtő első 150 métere nagyon meredek, feketének minősíthető. A középső szakasz piros, az alsó rész kifejezetten lankás, kék minősítésű. A pálya szintkülönbsége 170 méter. Megfelelő hóviszonyok esetén reggel 9-től délután 5 óráig működik a felvonó. Hóágyú nincs, ezért a hó vastagságáról, és a pálya állapotáról érdemes előzetesen érdeklődni. Dobogókő több sífu- tóút kiindulópontja, sítúra utak vezetnek a Bükkös-patak völgye, a Tölgyikrek, a Lajos-for- rás, a Kő-hegy és Szentendre Kékibánya felé. A sípálya közeléből indul egy hosszabb lesiklásra alkalmas turistaút egé- , szén a pilisszentkereszti buszmegállóig. A szánkósok számára egy külön lejtő van kijelölve. A szánkópálya Dobogókő első parkolója melletti erdőben található. Snowbordosok számára nincs külön pálya. Érdemes indulás előtt a 06-26- 347-158-as számon tájékozódni a dobogókői lehetőségekről. Műanyag sípálya Dorogon Dorogon, az Iskola u. 1 sz. alatti Petőfi Sándor Általános Iskola udvarán működik egy műanyag sípálya, ahol gyerekek és felnőttek egyaránt tanulhatják meg a sízés fortélyait. A pálya egy mesterséges dombon létesült, amire 500 négyzetméternyi csúszófelületet biztosító műanyag burkolatot fektettek le. A műanyag pályán október végétől március végéig lehet síelni. A pálya hossza 55 méter, a domb tetejére való feljutást egy tolókaros felvonó biztosítja. A pályához kölcsönző is tartozik, síléceket és bakancsot egyaránt lehet bérelni a helyi síházban. Síoktatók gondoskodnak a kezdők tanításáról. Igény esetén videokamerás mozgáselemzésre is van lehetőség. Minden korosztályt szívesen látnak a dorogi sípályán. Délelőtt az óvodások oktatása folyik, délután az iskolások, este pedig lámpafénynél a felnőttek tanulhatnak itt síelni. 2003. december 6-án lesz a szezonnyitó síbuli Dorogon, sok meglepetéssel, ingyen sízési lehetőséggel. A sípályáról, illetve annak igénybevételi lehetőségeiről, üzemeltetési kérdésekről érdeklődni a Sítechnika Kft. 2510 Dorog, Schmidt S. Ltp 29. szám alatt, illetve a 33-442-056 számon, valamint Fódi Jánosnál a 06-30-206- 2065 telefonszámon lehet. A Börzsöny A Börzsönyben három sípálya is található. Zebegényben két 350 méteres pálya felvonóval, Kemencén pedig egy 900 méteres pálya található tányéros felvonóval. A zebegényi pályával kapcsolatban Pálmai Béla a 06- 30-522-8522-es telefonszámon ad információt, míg a Kemencével kapcsolatosan a 06-27-365- 115-ös számon lehet érdeklődni. A Nagy Hideg-hegyen talál-' ható a harmadik síközpont. A Magas-Tax és környéke nagyon kedvelt magyarországi sípálya, ahova a fővárosból sokan látogatnak el megfelelő körülmények esetén. A lehetőségekről érdeklődni a 06-27-375-097-es telefonszámon lehet. A Nagy Hideg-hegyen működő síközpont rendelkezik a sízés, sífutás és telemarkozás minden lehetőségével. A hegyen két kezelt sípálya működik, a nagyobb pályát tányéros felvonó, a kisebbet pedig egy kampós lift szolgálja ki. A felvonók megfelelő hóviszonyok esetén, hétvégeken folyamatosan működnek. A síelőket havas hétvégeken félóránként közlekedő két kis síbusz viszi fel a királyréti parkolóból a Nagy Hideg-hegyre. Hétköznap csak igény esetén indítják el a felvonókat, illetve gondoskodnak a jelentkező csoportok hegyre szállításáról. A sípályákat az üzemeltető folyamatosan kezeli, ennek köszönhetően jó minőségű pályák várják a lesiklás kedvelőit. A hegyen van lehetőség síkölcsönzésre is. Képzett sí- és hegyimentők gondoskodnak a sportolni vágyók biztonságáról, igény esetén az oktatásról. A turistaház közelében van a szánkópálya, illetve közvetlenül a ház mellől indul Királyrétre a műút, amelyet megfelelő hóvastagság esetén sítalpakon, vagy szánkón több mint 5,5 km hosszan lehet használni. A lesiklás előtt érdemes megtudni a síbusz menetrendjét, és csak az utolsó felérkezése után használni ezt a lejtőt. Nagy Hideg-hegy alatt található a Magas-Taxi Turistaház. A házban büfé és melegkonyhás étterem van. A rét a sífutók egyik kedvelt központja, a környéken jó lehetőségek vannak a sífutás gyakorlására, a házban lehet sífutó felszerelést kölcsönözni. A turistaház mellett síelni tanulóknak kis sífelvonó üzemel. A turistaházak a 06-60-412-854 és a 06-60- 349-6744 telefonszámokon érhetők el. Itt mindig naprakész információt adnak a hóviszonyokról, időjárásról, szabad szálláshelyekről és a szolgáltatásokról. Visegád, Nagyvillám A visegrádi 1600 méteres sípálya a Nagy-Villám Hegy északi oldalán található A pálya üzemeltetője Gutbrod Rezső, aki elérhető Dunabogdányban, a Kossuth L. út 190. címen, illetve a 26/390-339, 20/9590-213 telefonszámokon. A sípályákat elsősorban a családosoknak, a besíelőknek és a snowboar- dosoknak ajánlják. Fontos, hogy a pályához vezető utat nem sózzák, így a hólánc használata szükséges. A pályákat 10 cm-es hóvastagságnál már lehet használni hétvégén reggel 9-től este 21 óráig. Hétköznap déltől este 9-ig áll a síelők rendelkezésére. A pályák sötétedés után meg vannak világítva. A széleken a snowboardosok részére külön ugratok vannak kiépítve. Visegrádon piros, kék és kék kezdő pálya is található. Felvonók bérletének ára tavaly 1200 Ft/10 menet, félútig 600 Ft/10 menet volt. A tolókaros ennél valamivel olcsóbb volt. Sífutó pálya az Erdei Művelődési Ház előtt és a Kisvillámi turistaúton található. A szánkópálya a kezdőpálya mellett, illetve a déli oldalon a bobpálya mellett van. Tavasztól őszig gyepsíelés van. Ehhez felszerelés és oktatói segítség igényelhető. Zöld Pont hószolgálat (06-1- 352-3333) Helyi hóinfo 06-26-390-339 árpási Nána Párkánytól délre fekszik egy határ menti település, Nána. Elhelyezkedése szempontjából főként az utazók számára előnyös, hiszen a település főútvonalán keresztül Szlovákia minden részére el lehet jutni. 1960-ban közigazgatásilag Párkányhoz csatolták, majd 1991- ben a lakosság kezdeményezése kapcsán ismét önállósult. Az 1157 főből álló lakosság 75 százaléka magyar, 22,6 százaléka szlovák, 2(1 százaléka egyéb nemzetiségű. 84,3 százaléka római katolikus, a többi református, illetve egyéb vallásé. A munkanélküliség ezt a falut is sújtja, a munkanélküliek száma 120 fő. Lehetőséget a párkányi papírgyár, a helyi önkormányzat, a laktanya nyújt, de többen kényszerülnek arra, hogy külföldön, Csehországban, Magyarországon keressenek munkát. Az oktatás a magyar tannyelvű óvodában és az 1-4-es alapiskolában biztosított, viszont a diákok számának csökkenése miatt a tanintézetek léte veszélybe került. A kulturális és sportélet aktív. Köszönhető ez a helyi Csema- dok alapszervezetnek, amely mellett a Dörmögő hagyományőrző csoport működik, a Sportszervezetnek, amely a futball mellett az asztaliteniszt is felkarolta, de akár jógázhatnak is az érdeklődők. A település színjátszó csoportjának jó hírét, a különböző országos és magyarországi elismerések is öregbítik. Ezen kívül találkozhatunk a nyugdíjasok klubjának vegyes éneklőcsoportjával, a rádiós klubbal és a vadászegyesülettel. A község határában fekszik a falusiak által elnevezett szőlőhegy, a Hegyfarok. Látványosság akad bőven: Az 1791-ben épült templom és az előtte található a 1848/49-es szabadságharc áldozatainak emlékére állított kereszt. Az I. és a 11. világháború elesettéinek emlékére állított emlékmű a pihenőparkban van, ahol a Cse- madok 50.évfordulójára állított emlékoszlop, a község nevezetes személyiségeinek emlékköve és az 1. Dörmögő tábor kopjafája is található. A Millenniumi emlékoszlop a községi hivatal udvarán helyezkedik el, vele szemben a temető bejáratát egy barokk kőkereszt díszíti. A község könyvtára, amely 3500 darab kötettel rendelkezik, továbbá a számítógép és internetes hozzáférés a lakosság számára bármikor elérhető. A község nagyobb beruházásai már megtörténtek, a vízhálózatot és a gázvezetéket már kiépítették, csupán a csatornahálózat kiépítése várat még magára. A helyi önkormányzat ennek a tervezetén dolgozik jelenleg. 2002 óta Matuska Zsuzsanna a település polgármestere. Nána történelme A községet 1157-ben említik elsőként egy adományozási oklevélben, amely szerint 11. Géza király az esztergomi egyháznak adja a község vámját. A Nána-Beszter nemzetség 1228-ban elkülöníti birtokait az esztergomi egyház földjeitől, majd 1347-ben Nagy Lajos az esztergomi káptalannak adja. 1532-es összeírások szerint is a káptalané. A török világban elpusztul, de 1755-ben ismét 108 lakója volt. Temploma 1791-ben épült barokk stílusban Szent Vendel tiszteletére, továbbá a- hívők 1906-ban barokk Szent Vendel szobrot állítottak. A nánai búcsút is az ő tiszteletére rendezik meg minden évben , október harmadik vasárnapján, Vendel napján. D. Bajkai Katalin Nincs pénz a fűtésre- Zselíz Fűtési gondokkal küzdenek az iskolák. Az alapiskolák és óvodák finanszírozása a helyi önkormányzatok hatáskörébe tartozik, azoknak viszont sok esetben nincs pénzük biztosítani az alapvető szükségleteket. Ha a fűtési gondokat meg is tudják oldani, más költségek fedezésére nem marad pénze az önkormányzatoknak. Zselíznek két alapiskolát, négy óvodát és egy szabadidőközpontot kell eltartania a költségvetésből. Kádasi Erzsébet, a pénzügyi osztály képviselője lapunknak elmondta, hogy jelentős megszorításokkal ugyan, de sikerült az év végéig biztosítani az alapiskolák és óvodák számára a fűtést. Természetesen ez azzal járt, hogy a többi kiadást nem tudják fedezni. Most azonban a legfontosabb a fűtés biztosítása, hogy a tanítás zavartalanul működhessen. A számítások szerint ez a probléma itt megoldódott az idei téli időszakra. A gimnáziumok azonban magasabb területi egységhez tartoznak, így a zselízi Magyar Tannyelvű Gimnázium is. Itt még korántsem rendeződtek az anyagi gondok. Nincs pénz ugyanis a fűtésre. Legutóbb pénzhiány miatt leállították itt is a fűtést, csakúgy, mint sok más iskolában. A fűtést azóta bekapcsolták, de a jövőre vonatkozó fűtési problémák még nem oldódtak meg. „Nem tudhatjuk, mi lesz tovább. A legrosz- szabb a bizonytalanság. A probléma az, hogy a költségvetés elkészítésénél nem veszik figyelembe, hogy a villanyárak emelkednek.”- mondta az iskola igazgatónője, Mencik Viera. czm Magyar színjátszás határok nélkül Szerdán délelőtt kezdődött a Magyar Játékszíni Társaság által szervezett kétnapos konferencia Esztergomban, a Technika Házában. Az előadások témái a színház-finanszírozás és együttműködés az Európai Uniós csatlakozás után kérdések köré szerveződnek. A Magyar Játékszíni Társaság a határon túli teátrumok szakmai és érdekképviseleti szervezete. A rendkívül rossz helyzetben lévő magyar társulatok gondjain szeretnének segíteni, és a társaság megoldást keres a hétköznapi életben felmerülő problémákra is. Szerepük és tevékenységük várFotó: Árpási hatóan felértékelődik az uniós csatlakozás után. Knapp János Esztergom város önkormányzata nevében mondott köszöntőjében kiemelte a magyar kultúra nyelvi identitástudatot megőrző és hordozó funkcióját határon innen és túl. Hangsúlyozta a város szerepét a magyar kultúra kialakulásában. „Nem változik a felfogásunk arról, hogy mit jelent a magyar nyelvű színjátszás” - mondta beszédében Schneider Márta, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának helyettes államtitkára. Hangsúlyozta, hogy továbbra is támogatni fogják a határon túli színjátszást. Lesz Bárka Stúdió Színházi napok, határon túli magyar színházak szereplésével, támogatni fogják a társulatok budapesti szereplését is. Biztosította a konferencia résztvevőit, hogy a csatlakozás után meg fogják keresni azokat a csatornákat és közös európai forrásokat, ahonnan az anyaországon át a határon túliak is részesülhetnek pályázati pénzekben, gk
