Hídlap, 2003. augusztus-december (1. évfolyam, 1-82. szám)
2003-10-28 / 39. szám
4 2003. október 28., kedd RÉGIÓ M A I T É M A = Készítsük fel az autót a télre! A téli időszak beálltával, pontosabban még a kemény fagyok előtt, az autótulajdonosoknak fel kell készíteniük gépjárművüket a hideg, jeges hónapokra. Ennek során sok olyan „apróságra” is oda kell figyelni, aminek nyáron nincs jelentősége, télen azonban baleseteket előzhetünk meg velük. Az alábbiakban megpróbáljuk összefoglalni azokat a dolgokat, amelyek elengedhetetlenül fontosak a következő hónapok biztonságos közlekedéséhez. Az első teendőnk minden ősszel a hűtőrendszer fagyállóval történő feltöltése kell, hogy legyen. Ennek elmulasztása rengeteg kellemetlen problémát és persze nem kevés anyagi plusz kiadást okozhat. Általános szabály, hogy az ablakmosó- és hűtőfolyadékot úgy kell fagyállóval feltölteni, hogy a -25 Celsius fokos hidegnek is ellen tudjon állni. A fagyálló folyadékot nem szabad közvetlenül az ablakmosó tartályba vagy a hűtőrendszerbe tölteni, előbb desztillált vízzel - rendszerint 50-50 százalékos arányban - össze kell keverni, mert nagy töménységben károsíthatja a rendszer egyes elemeit. A keverés arányát egyébként érdemes megnézni a fagyálló folyadék flakonjának címkéjén, ahol a gyártónak kötelessége feltüntetni az általa javasolt keverési arányt. A fagyállónak azon kívül, hogy megakadályozza a víz dermedését, van még néhány, az autó működése és élettartama szempontjából előnyös tulajdonsága: védi a korróziótól a fémalkatrészeket, gátolja a vízkőképződést, és emeli a víz forráspontját. A jelentős hőmérsékletcsökkenés erősen próbára teszi a gépjármű akkumulátorát. Egy jól működő akkumulátor +25 Celsius fokon nyújt 100 százalékos teljesítményt, -10 fokon azonban már csak 60 százalékosat. Ezért érdemes ellenőrizni a telep celláinak savsűrűségét, valamint az akksi töltöttségét. Szükség esetén érdemes a telepet a hideg beállta előtt teljesen feltölteni, így biztosan nem okoz majd bosszúságot az autó beindítása a hideg téli reggeleken. Külön figyelmet kell fordítanunk a gépkocsi lámpáira is. A rosszabb látási viszonyok miatt érdemes betartani a KRESZ szabályait, miszerint minden elindulás előtt ellenőrizni kell a lámpák és az irányjelzők működését. Ezt természetesen csak nagyon kevesen teszik meg, de legalább a téli hónapokban szenteljünk nagyobb figyelmet az autó lámpáinak karbantartására. A téli utak a gépjármű karosszériájának legnagyobb ellenségei. A sáros, latyakos idő, valamint az utak szórására használt anyagok hamar kikezdik a karosszériát. Elsősorban azok a részek korrodálódnak, amelyek már korábban is sérültek voltak. Amennyiben a tél beállta előtt kijavítjuk ezeket a sérüléseket, jócskán meghosszabbíthatjuk az autó karosszériájának élettartamát. Szakboltokban kaphatóak különböző ápoló- és védőszerek, amelyek alkalmazása még inkább védi a jármű lemezeit a tél viszontagságaitól. A téli gumikkal kapcsolatosan örök téma marad, hogy valóban feltétlenül szükséges-e a drága abroncsok beszerzése. Sokak anyagi helyzete nem engedi meg, hogy téli gumikat szereljenek autójukra, néhányan pedig egyszerűen nem is foglakoznak ezzel a kérdéssel, bíznak az autójukon lévő nyári abroncsokban és a saját reflexeikben. Az ilyen hozzáállás okozza a téli balesetek jelentős részét. A laikus számára az különbözteti meg a téli abroncsokat a nyáritól, ami első látásra szembetűnő, a mélyebb ba- rázdáltság. A külsőn kívül azonban a belső is más a két gumifajta között, ugyanis a nyáriak alapanyagát úgy állították össze, hogy minimálisan 7 Celsius fok körüli értékig nyújtsanak megfelelő tapadást. Ez alatt az abroncsok felülete megkeményedik, az addig stabil útfogás nagymértékben csökken. Ezt a problémát kiküszöbölik a téli gumik, amelyeknek futófelületét korom- és kovasav adalékokkal látják el, aminek következtében a dermesztő hidegben is megőrzik rugalmasságukat, így velük a fékút a felére csökken. A téli abroncsokon található mélyebb barázdák arra szolgálnak, hogy elvezessék a gumi alól a nedves latyakot és a havat, valamint hogy a kerék jobban meg tudjon kapaszkodni a csúszós felületen. Amennyiben úgy döntünk, hogy beruházunk a téli abroncsokra, akkor érdemes a gépjármű valamennyi gumiját lecserélni, nem csak a meghajtott kerekeken, ahogyan sokan gondolják. Elsőkerék- meghajtású kocsikon, ha csak az első gumikat cseréljük le, akkor a fékezésnél alakulhat ki kritikus helyzet, mert a hátsók megcsúszása miatt az autó fara eltérhet az egyenes iránytól, míg a hátsókerék-meghajtású járműveknél a kanyarodás okozhat problémát, ugyanis a jobban tapadó hátsó kerekek félretolhatják az elsőket. A fentieken kívül érdemes olyan téli kiegészítőket beszereznünk, mint például a jégkaparó, a jégoldó, a meleg takaró és a hólánc. Ez utóbbi használata csak egyes utakon (illetve, ha az időjárási viszonyok megkövetelik, akkor az egyes országokba történő belépéskor) kötelező ugyan, de nem árt, ha ott lapul a csomagtartóban, mert sok kellemetlenségtől kímélhetjük meg magunkat. Ne felejtsék el a kedves olvasók, hogy bármennyire is felkészítik gépjárművüket a hideg időszakra, a legfontosabb biztonsági tényező, a fokozott óvatosság sem hiányozhat a téli autózás kellékei közül. Bukovics Krisztián Mennyibe kerülhet a téli felkészülés? Magyarországon sok autós a tél közeledtével a téligumi-vásárláson, és az autó téli felkészítésén töri a fejét. Téli abroncsokat felni nélkül akár 8000 forint körüli áron lehet vásárolni, de aki jobb minőségű gumikat szeretne, az akár több tízezer forintot is kiadhat a gumik darabjáért. A négy abroncs ára elérheti az igényeseknél a 120 ezer forintot is. Szlovákiában a téli abroncsok ára 1250 Sk/darabtól kezdődik, a felső határ itt is a csillagos ég. Az ár márka- és minőségfüggő. A szélesebb és jobb, nagyobb mintázatúak a drágábbak. Ezeknek a drágábbaknak az élettartama is hosszabb. A fagyálló folyadékot már 400 forint/liter áron is meg lehet venni, de ennél léteznek drágábbak is. A Duna bal partján a fagyálló ára 75 Sk-tól kezdődik, a jobb minőségűekért literenként 135 koronát vagy ennél többet kell fizetnünk. A folyadék ára függ az összetételétől és minőségétől. Egy garnitúra normál hólánc ára Szlovákiában 8-900 korona, Magyarországon 6500 forintnál kezdődik. Az önfeszítős változat már borsosabb: 14500 forintot kóstál. Az önfeszítő automatikus leoldásúért 24 ezer forintot is elkérnek a szakboltokban. Egyéb kiegészítő tartozéka a télnek a szélvédő jégspray és a záijégtelenítő. Az előbbit 400 forintért (60- 90 Sk), míg az utóbbit mindössze 250 forintért (55-60 Sk) vásárolhatjuk meg. Egy új akkumulátor ára - teljesítménytől függően - Szlovákiában 1400-2000 korona között mozog, Magyarországon 8-17000 forint között változik. Érdemesebb mindenből a középkategóriát választani, hiszen ezek már minden bizonnyal garantálják, hogy a téli hónapokban se érjenek kellemetlen meglepetések. akaree, -bkOroszka, az ipari nagyközség Oroszka arculatát mindig az itt működő cukor- és konzervgyár határozta meg. Az elmúlt években jelentős mértékben veszített ipari jellegéből, de jelenleg a falu vezetősége mindent megtesz annak érdekében, hogy visszakapja régi aculatát. Oroszka a Garam jobb partján terül el. Termékeny szántóföldek veszik körül, délkeleten pedig erdősáv határolja. A község területén már az őskorban is éltek emberek. A vadállományban gazdag erdőségek, vízimadarak, a halban bővelkedő folyó, gazdag termőföld szinte vonzotta a letelepülni vágyókat. A régészeti kutatások eredményeire hagyatkozva azt lehet mondani, hogy a terület az őskortól kezdve napjainkig folyamatosan lakott terület volt. Találtak itt spirális díszítésű agyagedényeket a csiszolt kőkorszakból, festett kerámiát, a lengyeli kultúra leleteit, rovátkás díszítésű kerámiát, de megtalálták a „magyaradi kultúra” és a „velaticei kultúra” emlékeit is. Vannak itt halotthamvasztásos temetkezési helyek, valamint a kelta civilizációt képviselő agyagedények, amelyeket már fakorongon készítettek. Származnak leletek a római korból, de például a Nagy-Morva Birodalom utáni időkből is. Az 1269-ből származó első írásos emlék Wruz néven említi a falut. IVBéla uralkodásának idején a község a királyi családból származó fejedelmekhez tartozott. 1534-ben a falu a lekéri bencés rendi apátság birtokában volt, azután pedig a lévai uradalom részét képezte. A történelem viharai megviselték az itt letelepült lakosokat is. így Oroszkát sem kerülte el a török veszedelem, a falunak a feljegyzések szerint évi 12 aranyat, 30 szekér fát és ugyanennyi szénát kellett beszolgáltatni. A falu ebben az időben nagyon kicsi volt, az adólista szerint 468 lakost számlált. A település az elkövetkezendő években gyakran cserélt gazdát, és a falu népének élete viszontagságos volt. Meghatározó történelmi esemény a falu történetében, amikor 1893-ban a lévai Schöeller Pál lovag, a hatvani Deutsch- és a bécsi Benies-család egy részvénytársaság keretein belül modern cukorgyárat épített Oroszkán. Már az első évben naponta 120 vagon répát dolgoztak fel a gyárban. Körülbelül 150 alkalmazottja volt, de a répakampány idején elérte az ezret is. Az évek folyamán többször is bővítették és korszerűsítették a gyárat. A cukorgyár közelében felépült egy hatemeletes malom. Ebben naponta egy vagon gabonát őröltek. Az első világháború nyomorúságos éveit Oroszka lakosai is megsínylették. 15 oroszkai lakos veszítette életét a harctéren. A harangokat a templom tornyából elvitték, és'beolvasztották hadi célokra. 1923-ban korszerűsítették az oroszkai malmot, ennek köszönhetően már napi két vagon gabonát őrölt. 1933-tól már kockacukor készítésére is alkalmassá vált az üzem, két év elteltével pedig felépült a konzervgyár. A második világháború itt is áldozatokat követelt magának a lakosok köréből. De nemcsak emberéleteket követelt a háború, hanem a visszavonuló német csapatok lebombázták a római katolikus templomot is. 1953-1962 között a templom újraépült, de torony nélkül. Az új torony csak nemrégiben került vissza a templom tetejére. A második világháború után ismét korszerűsítésekre és bővítésekre került sor a cukorgyár területén. 1953-ban mezőgazdasági kísérleti állomást létesítettek itt, 1966-ban pedig felépült az ezer vagon gabona tárolására alkalmas magtár. 1974. január 1-én Csatát és Oroszkát közigazgatásilag egyesítették, de a későbbiek folyamán a két egymásba épült község ismét különvált. A rendszerváltás éveiben csődeljárás indult az oroszkai cukor- és konzervgyár ügyében. A falu lakosai közül sokan maradtak munka nélkül a gyár megszűnése után. Jelenleg 40 százalékos a munkanélküliség a községben. 1999 decemberében vezették be a gázfűtést, egy év múlva pedig az ivóvízhálózatot. Ugyanebben az évben felújították a körzeti Fotó: Nagy Péter orvos rendelőjét, 2001-ben pedig elkészült a korszerű, minden igényt kielégítő fogorvosi rendelő. A faluban működik a Csema- dok kulturális és közművelődési szervezet, amelynek klubhelyiségét szintén 2001-ben újították fel. Oroszkának van egy hatalmas futballpályája, amely vetekszik a zselízi pálya minőségével. A faluban 1-9 osztályos szlovák nyelvű alapiskola működik, az óvoda viszont magyar és szlovák osztállyal dolgozik. Jelentős figyelmet szentelnek a falu tisztán tartásának. Oroszka életéhez mindig is hozzátartoztak a gólyák. Ezért nem lehet figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy természetvédő szakemberek bevonásával gondoskodott a falu a gólyafészek-tar- tók elhelyezéséről is. A településnek jelenleg 1326 lakosa van, 61,6 százaléka magyarnak vallja magát, 36 százaléka szlovák, a többi roma, illetve cseh nemzetiségű. 73 százaléka római katolikus, 6,6 százaléka evangélikus, 6 százalék református, 04 százaléka pedig görög-katolikus vallású. A tervek szerint a közeljövőben Oroszka nagy beruházásoknak néz elébe. Tekintettel az Európai Uniós csatlakozásra, és arra, hogy a Mária Valéria híd megépült, szeretné visz- szaszerezni ipari jellegét, hogy minél több lakosnak biztosíthasson munkát. A jövőben várhatóan megnövekszik majd a turistaforgalom. A falu jelenlegi polgármestere Nagy Lajos mérnök, alpolgármestere Milan Jakabsic. czm
