Hídlap, 2003. augusztus-december (1. évfolyam, 1-82. szám)

2003-10-28 / 39. szám

2 2003. október 28., kedd BAL PART SZLOVÁKIA Holnap döntenek a szociális törvények ügyében Kalinák: a parlamentnek kellene javaslatot tennie az NBU igazgatói posztjára „A Nemzetbiztonsági Hivatal igazgatói posztjára az országgyű­lésnek kellene javaslatot tennie és e javaslatra az államfőnek rábó­lintania” - véli Robert Kalinák, a Védelmi Bizottság elnöke. „Ez a 150 képviselő konszenzusaként született javaslat egyrészt nagyobb mértékben garantálná az igazgató pártatlanságát, másrészt nem kellene félnie attól, hogy a kormány bármikor leválthatja őt” - kö­zölte Kalinák a JOJ-televízió Hetes című műsorában. Vladimír Palkó belügyminiszter a jövőben nem zár ki egy ilyen lehetőséget. Jelenleg, amikor a hivatalnak számos átvilágítási üggyel kell foglal­koznia, Palkó szerint ésszerű, ha a kormány bábáskodik felette. A Szlovák Információs Szolgálattal (SIS) kapcsolatban Kalinák kijelentette, hogy a közelmúlt botrányai miatt a SIS vezetése telje­sen elveszítette a szavahihetőségét. A védelmi bizottság elnöke él a gyanúperrel, hogy a hírszerzés olykor törvénytelen úton szerzi be információit. Célszerűnek tartaná, ha a SIS ellenőrzését végző par­lamenti bizottság alaposan utánanézne az intézmény ténykedésé­nek. „A hírszerzés feladata elsősorban az állam intézményének ve­szélyeztetésével kapcsolatos adatok gyűjtése, nem lobbizó csopor­tok megfigyelése vagy különböző pályázatok feltérképezése.” Kalinák úgy érzi, mintha az országot hírszerzési információk alap­ján irányítanák - „ez viszont a vég kezdete”. Miklós László EU-s kollégáival találkozott Miklós László környezetvédelmi miniszter tegnap Luxemburg­ban részt vett az EU környezetvédelmi minisztertanácsának össze­jövetelén, ahol találkozott EU-s kollégáival. Az összejövetel résztve­vői a bizottság (EB) vegyszerek kérdéskörére vonatkozó javaslatá­ról tárgyaltak. Az új REACH néven ismert javaslatot (Registration Evaluation and Authorization of Chemicals - a vegyszerek regiszt­rálása. kiértékelése és jóváhagyása) korábban már elküldték a tag­államoknak és az EB internetes weboldalán a nyilvánosság számá­ra is hozzáférhetővé tették. A kidolgozott REACH stratégiája az emberek egészségének és környezetének védelme, a vegyipar és versenyképességének fenntartása és belső piacának hatékony mű­ködtetése. Ezen kívül a luxemburgi összejövetelen még két téma került napirendre: az integrált termelés politikája és a környezetvé­delem európai stratégiája. Ezen belül fontos szempont a termelés környezetre gyakorolt negatív hatásainak minimalizálása és a tár­sadalom igényeinek kielégítése. Az EU-csatlakozástól a lakosság többsége javulást vár A szlovákiai lakosság 61 százaléka úgy véli, hogy a májusi EU- csatlakozásból Szlovákia profitálhat - derül ki egy pozsonyi felmérés­ből. A csatlakozás elé bizalommal tekint a fiatalok, középiskolát és felsőoktatási intézményt végzettek, a magán-, valamint a közszférá­ban alkalmazottak zöme. A politikai hovatartozást figyelembe véve a koalíciós pártok hívei közül kerül ki a csatlakozástól sokat várók túl­nyomó többsége. Borúlátók a 60 évnél idősebb emberek, az általá­nos iskolát végzettek, a munkanélküliek és a HZDS szimpatizánsai. Állami ünnep lesz-e Csehszlovákia megalakulásának évfordulója? A Demokrata Párt (DS) javasolni foga, hogy október 28-a az első Csehszlovák Köztársaság megalakulásának évfordulója államünnep le­gyen. A vezetés megbízta Ludovít Kaník munka-, szociális és családügyi minisztert, hogy erre vonatkozólag dolgozzon ki egy törvénytervezetet. Kaník minisztériumának tegnapi hivatalos állásfoglalása szerint azon­ban a tárca nem kezeli prioritásként az ügyet, hiszen pillanatnyilag el­sőbbséget élveznek a szociális jellegű törvények. A minisztérium szóvi­vője kizárta annak lehetőségét, hogy növekedne az állami ünnepek szá­ma. Martin Danko szerint valamelyik meglévő piros betűs ünnep, pél­dául május elseje rovására kellene megemlékezni a Csehszlovák Köztár­saság 1918-as kikiáltásáról. A történelmi tények szerint forradalmi tüntetések hatására Prágában a Cseh Nemzeti Bizottság október 28-án mondta ki a Monarchiától tör­ténő elszakadást, s az új államhoz a Szlovák Nemzeti Tanács október 30- án csatlakozott. Mindez még az első világháborút lezáró fegyverszüneti szerződés aláírása előtt történt, amelyet a szembenálló felek Padova mellett, Villa Giustiban november 3-án írtak alá. A DS szilárd meggyő­ződése, hogy Csehszlovákia megalakulása 1918. október 28-án megala­pozta Szlovákia gazdasági, kulturális és társadalmi felemelkedését. Összeállította: Oravetz Ferenc Új kormányt akarnak a szakszervezetek A Szakszervezetek Országos Konföderációja (KOZ) ragaszkodik az elő­rehozott választások kiírásához. Eugen Skultéty, a szakszervezeteket tö­mörítő szövetség alelnöke a TA3 hírtelevízió vasárnapi vitaműsorában megerősítette, aláírásgyűjtést szerveznek a kormány menesztése céljából. Skultéty elismerte, hogy a szakszervezetek részéről nem szokványos lépés az előrehozott választások szorgalmazása, azonban hozzátette, erre a nem szokványos szociális helyzet kényszeríti a KOZ-t. Egy esetleges nép­szavazás eredményét Szlovákiában a törvényhozásnak is jóvá kell hagy­nia. Ha erre a képviselők körében nem lenne meg az akarat, Skultéty sze­rint általános sztrájk meghirdetését is fontolóra venné a KOZ Ludovít Kaník, a munkaügyi, szociális és családügyi tárca vezetője meg van győ­ződve arról, hogy a sztrájkpróbálkozás is sikertelen lenne. Ü) (folytatás az 1. oldalról) Az alapítványnak Schusterhez hasonlóan fenntartásai vannak a jelenlegi nyugdíjrendszert meg­változtató szociális biztosításról szóló törvénytervezettel szem­ben. Hiányosságként többek kö­zött azt róják fel, hogy a javaslat­ban továbbra is az állami jelleg dominál és az egyén majdani nyugdíjspórolása az állam hoz­zájárulása mellett szinte eltörpül. Az átlagbér 42 százalékának megfelelő jelenlegi nyugdíj ösz- szegét, az átlagbér 50 százaléká­ra módosították. Ez a gyakorlat­ban annyit jelent, hogy amíg az egyén egy korona hozzájárulásá­hoz az állam egy koronával járul hozzá, a reform után egy koro­nához az állam három koronát tesz. A nyugdíjakra fordítandó állami pénzek, a rendszer mű­ködtetésének pénzelése a követ­kező nemzedékeket fogja terhel­ni. A legnagyobb gondot viszont a spórolt pénz tulajdonjoga je­lenti. A Szociális Biztosító által tőkefedezési elven beszedett pénzekkel ugyanis az állam ren­delkezik, az egyén a befizetett pénzéhez nem nyúlhat hozzá. Bírálják a magánpénztárak működéséhez kidolgozott feltéte­leket is. A nyugdíjárulék révén beszedett pénzek kezeléséért számlázható alacsony illetékek miatt a magánpénztáraknak csorbul az érdeke, hogy a szlo­vák piacon vállalkozzanak és ez a konkurrencia rovására mehet. Az államfői vétóban nyilván a felsorolt hiányosságok is közre­játszottak, ezért, ha a reform ne­tán elbukna, nemcsak Rudolf Schustert terhelné a felelősség. Nem beszélve a további bakik­ról, amelyeket a kormány elkö­vetett. Tény viszont, hogy köz­vetlenül a második Dzurinda- kabinet hivatalba lépése után számos megoldást váró kérdésre kellett megtalálni a választ. Nyil­ván ezért is nehézkesen indult és sokáig tartott a tervezet előkészí­tése. Ludovít Kaník munkaügyi miniszter elődje, Magvasi által kidolgozott javaslat eleve ku­darcra volt ítélve. A reformter­vezetet elkészítők közötti nézet­eltérések, a Szociális Biztosító vezetésének elkésett cseréje mind hátráltatta a tervezet ko­rábbi elkészítését. Schuster jó­váhagyása esetén a Szociális Biztosítónak rendkívül kevés időt hagytak, hogy a tervezetet átültesse a gyakorlatba. A fő ok, amely miatt a reform bevezetése végül is elhúzódhat, nem Kaník tárcájával függ ösz- sze, hanem a kormánykoalíció gyengeségével. Dzurindáék ak­kor a leggyengébbek, amikor e kellene fogadni a reformtörvé­nyeket és az erre épülő jövő évi költségvetést. A nyugdíjreform jövője most azoktól a parlamen­ti képviselőktől is függ, akik a függetlenek padsorába kénysze­rültek. A reform sorsa és a hala­dás szempontjából mégiscsak az lenne a legjobb megoldás, ha 76 képviselő voksa „semmissé" nyilvánítaná az elnöki vétót. Oravetz Ferenc A Selye János Egyetem margójára Csupán az államfő kézjegye szükséges ahhoz, hogy 2004 szeptemberében 300 hallgató megkezdhesse tanulmányait a Selye János magyar egye­temen. A hosszú vajúdás és politikai csatározások után született parlamenti döntés egyértelműen az MKP ötéves kormánytagságának legna­gyobb sikere. A voksolás kiváltotta vélemé­nyeket számba véve képet kap­hatunk a szlovák és a szlovákiai magyar nemzetrész, az MKP és a szlovákiai politikai pártok viszo­nyáról, az emberek véleményé­ről. A koalíciós pártok parlamen­ti képviselői a kormányprogram­mal összhangban teljes mellszé­lességgel kiálltak az egyetem ala­pítása mellett. Igennel voksoltak a függetlenek közé sorolt Róbert Nemcsics, Branislav Opaterny és Ivan Simko, valamint a Tkác ve­zette ellenzékhez tartozó Függet­len. Képviselők Klubjának két tagja. Ezzel szemben az egyetem létrehozása ellen szavazott a HZDS 19, a Smer 16 és a Kom­munista Párt (KSS) 11 honatyája. A tartózkodók között mindössze hat képviselőt találunk - négyet a Smerből és kettőt a Független Képviselők Klubjából. Mindent összevetve a jelenlévő 132 képvi­selő közül 77 igennel, 49 nemmel szavazott, hat tartózkodott. A fentiek ismeretében nyilván­való, hogy magyar kérdésben a szlovák társadalom erősen meg­osztott. Egyfajta visszásságra utal egyes politikai pártok magatartá­sa. Amikor ők is a közös Európá­ba igyekeznek, elfogadhatatlan számukra, hogy egy több mint fél­milliós nemzetrésznek saját egye­teme legyen Szlovákiában. Míg Rudolf Schuster államfő és más szlovák demokraták a magyar­szlovák kapcsolatok magasabb szintre emelése és a két fél közötti viszonyt terhelő nyitott kérdések megoldása mellett törnek lán­dzsát, az ellenzéknek nem áll ér­dekében e kapcsolatok javítása. A révkomáromi magyar felső- oktatási intézmény léte a vele kapcsolatban tanúsított reakciók tanulságából a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) mellett leginkább HZDS vezetését bántja. A szlo­vák ajkú diákok hátrányos meg­különböztetéséről beszélnek, ho­lott példákat lehet felsorolni arra. hogy Közép-Európában számos olyan egyetem van. ahol az okta­tás nyelve elsősorban angol. En­nek ellenére ezt mégsem tartják megkülönböztetésnek azok, akik nem ismerik az angol nyelvet. A Sme napilap e témával fog­lalkozó internetes fórumán olyan alpári stílusban íródott, magyar- ellenes vélemények is helyet kaptak, amelyek meggyőzően bi­zonyítják, a magyarellenesség sajnos még mindig jelen van a szlovák társadalomban. Oravetz Ferenc Dzurinda-Spidla találkozó Hatvan törvényről szavaznak Sem Mikulás Dzurinda, sem Vladimír Spidla nem tartja drámai problémának a szlovákiai romák Csehor­szágba menekülését. Ez tegnap délután hangzott el a szlovák és a cseh kormányfő közös pozsonyi sajtótájékozta­tóján. Vladimír Spidla tegnap kezdte meg kétnapos hivatalos látogatását Szlovákiában. Míg tavaly 850 szlovákiai roma fo­lyamodott menekültstátuszért Csehországban, idén október végéig ez a szám 900-ra nőtt. Dzurinda szerint megnyugtató, hogy közülük senki sem kapott menedékjogot Prágától. A cseh kormányfő tegnap el­mondta, azokat a kerítéseket, amelyeket az utóbbi időben a cseh-szlovák zöldhatár-szaka­szon kezdtek építeni, nem a szabad a szlovák állampolgárok elleni intézkedésnek tekinteni. Hasonló akadályok, építése az illegális migráció nemzetközileg bevett gyakorlata, amelyet a lengyel, német és osztrák határ- szakaszon is alkalmaz Csehor­szág. A szlovák és a cseh állam­polgárok változatlanul útlevél nélkül, mindössze személyazo­nossági igazolványuk felmuta­tásával léphetnek át a másik ország területére - hangzott el. A két kormányfő tegnapi ta­lálkozóján szóba került az a de­mokrata párti indítvány, hogy október 28-át nyilvánítsák Szlo­vákiában piros betűs ünneppé. Mikulás Dzurinda szerint belát­ható időn belül az állami ünne­pek sorát gyarapítja majd az el­ső Csehszlovák Köztársaság lét­rejöttének évfordulója. Vladimír Spidlát ma délelőtt fogadja Rudolf Schuster állam­fő és Pavol Hrusovsky, a parla­ment elnöke is. o> Ma folytatódik a szlovák tör­vényhozás 18. ülésszaka. A kép­viselőknek közel hatvan tör­vényt kellene végleg elfogadni­uk. A múlt héten a honatyák jó­váhagyására váró 111 jogsza­bálynak majdnem a felét sike­rült megtárgyalniuk, 19-et a plé- num jóvá is hagyott. A terve­zettnél három törvénnyel több­nek a sorsáról kell döntenie a parlamentnek, ezeket Rudolf Schuster államfő újratárgyalás­ra utalta vissza a törvényhozás­nak. Holnap parázs vita várha- / Utátadáson Ma délután egy órakor Mikulás Dzurinda kormányfő átadja a zsarnócai járásban lévő 13 kilomé­ter hosszú Garamszentbenedek- Ujbánya-Rudno nad Hronom gyorsforgalmi útszakaszt. Az ünne­pélyes átadás után Újbányán talál­kozik a városi képviselő-testület tagjaival, akikkel megbeszélik a vá­ros és az egész régió továbbfejlesz­tésének lehetőségeit. A miniszterel­nök személyes jelenlétével bizonyí­tani szeretné elkötelezettségét a tó a szociális törvények csoport­jába tartozó jogszabályokról, köztük a szociális biztosítókról szóló törvényről, amelyik a nyugdíjrendszer reformjának alapjait fekteti le. Ma vagy hol­nap döntés várható az egye- nadó szlovákiai bevezetéséről is. A törvényjavaslat szerint a fi­zikai és a magánszemélyek ese­tében is egységes, 19 százalékos adókulcsot vezetnének be, je­lenleg ugyanis 21 különböző adósáv van érvényben Szlová­kiában. (j) az államfő gyorsforgalmi utak építése mellett. Holnap Gerhard Schröder né­met kancellárt fogadja a Kormány- hivatalban, aki egynapos hivatalos látogatásra érkezik Szlovákiába. A találkozó fő témája a szlovák-né­met kapcsolatok jelenlegi helyzete és elmélyítésének lehetőségei. Né­metország már régóta Szlovákia egyik legfontösabb kereskedelmi partnere. A tervek szerint megláto­gatják a pozsonyi Volkswagen Slovakia autógyárat is. o.f.

Next

/
Thumbnails
Contents