Hídlap, 2003. augusztus-december (1. évfolyam, 1-82. szám)

2003-10-17 / 33. szám

2003. október 17, péntek RÉGIÓ Ftfdlap Ajándék játékcsomagok a UNICEF-től Az UNICEF Magyar Bizott­sága közel 32 millió Ft érték­ben adományozott játékokat a kistelepülési óvodáknak. A bi­zottság még ez év májusában írt ki pályázatot a hátrányos helyzetű településen működő, és csak önkormányzati pénz­ből fenntartott óvodák számá­ra. Az önkormányzatok egyre kevesebbet tudnak költeni ezekre az óvodákra, nehezen tudnak új és megfelelő fejlesz­tő játékokat vásárolni az egyre kisebb költségvetésből. A pályázati kiírásra 1354 óvoda adta be jelentkezését. A pályaművek közül a bizottság zsűrije azokat az intézményeket részesítette előnyben, amelyek az elmúlt években a legkeve­sebbet, azaz átlagosan gyerme­kenként évi 5500 forintnál ke­vesebbet tudtak fordítani játék- és eszközbeszerzésre. A UNICEF Magyar Bizottsága az országban közel 500 óvodának ítélte oda a támogatást. Az első ajándékcsomagot, mely 100 ezer Ft értékben tartalmaz játé­kokat, Halász Judit adta Jászte­lek óvodájának. Komárom-Esztergom megyé­ben a játéktámogatást 15 óvo­dának ítélte oda a bizottság. ‘Ez Bajót, Dömös, Dunaalmás, Gyermely, Keréktelei, Réde, Súr, Szomor, Vérteskethely, Bajna, Császár, Mocsa, Naszály, Pilismarót és Tardos óvodája. ÁK Visegrádi küldöttség Obergrünzburgban A Münchentől délre fekvő Obergrünzburgban Magyar He­tet rendeztek október 4. és 12. között, amelyre meghívták a testvérvárosi Visegrád polgár- mesterét és önkormányzati kép­viselőit. Visegrád és Ober- grünzburg általános iskolái kö­zött már az 1990 előtti időkben jó kapcsolat alakult ki. A két vá­ros diákjai családias légkörben látogattak el egymáshoz, és a ci­vil kapcsolatok eredményeként 1995-ben a két város önkor­mányzata testvérvárosi szerző­dést kötött. A hivatalos látogatá­sok mellett a visegrádi Német Nemzetiségi Önkormányzat tag­jai és a német nemzetiségi csalá­dok ápolták a kapcsolatokat. Az obergrünzburgi Magyar Héten Visegrádot és a testvérvárosi kapcsolat fejlődését bemutató kiállítás nyílt. Herbert Schmidt polgármester elmondta, hogy a program célja a két város közöt­ti kapcsolatok megújítása és ki- szélesítése. Hadházy Sándor, Vi­segrád polgármestere hangsú­lyozta, hogy a város szeretettel várja a pihenni, nyaralni vágyó obergrünzburgiakat, és gazdag programot kínálnak a látogatók­nak. Az iskolák közötti diákcse­re-programot elősegíti az is, hogy Öbergrünzburgban 32 fős ifjúsági szálláson tudják fogadni a visegrádi iskolásokat. A diák­csere-programba a szülőket is szeretnék bekapcsolni. A viseg­rádi delegáció ellátogatott Wid- mann úr utazási irodájába is, hogy Visegrád nyaralási prog­ramként szerepeljen az iroda tu­risztikai kínálatában. muzsiai Történelmi séta Hősi emlékek Esztergomban címmel nyílt meg tegnap délután a Szabadidőközpont aulájában Bélay Iván kiállítá­sa. A tárlaton kronologikus sorrendben tekinthetők meg a városban található emlékművek, Sobieski János szobrától az 56-os forradalom hőseire emlékező táblákig. Fotó: Bukovics A megnyitóra meghívták az iskolák történelemtanárait is, azzal a céllal, hogy elhozzák ta­nítványaikat egy-egy óra kere­tében a kiállításra. Bárdos Ist­ván művelődéstörténész a meg­nyitón elmondta, hogy a márci­usi és októberi ünnepségeken kívül sajnos nem figyelnek az emberek az emlékekre. Remé­nyét fejezte ki, hogy e képek lát­tán talán lesz erejük az embe­reknek emlékezni. Iván bácsi se­gítségével történelmi sétát te­hettünk a megnyitón. A képek a török kortól a világháborúkon át egészen 1956. október 26-ig idézik a történelem sorsfordító pillanatait és szereplőit. Az em­lékművek, szobrok történetének rövid bemutatásából, Bélay Ivánt idézve, három tanulságot lehet levonni: először is, hogy a magyar nem tűri az elnyomást, másodszor, hogy a nagyhatal­mak mindig csak addig támo­gatták hazánk szabadságharca­it, amíg az érdekükben állt. És végül, a magyarok mindig hősi­esen harcoltak, és vitézül meg­állt a kard a kezükben, de a ha­lott katonát már nem tekintették ellenségnek, utalva ezzel a ma­gyar nemzet mentalitására. A tárlat még novemberben is megtekinthető. gk Fényjátékok Az esztergomi Vármúzeum­ban október 15-én kiállítás nyílt Nagy László festőművész alkotá­saiból. A hatvanas éveiben járó csendes, halkszavú művész olaj és pasztellképein a természeti tá­jak változatos világa jelenik meg. A szinte meditativ jellegű alkotá­sokon a fény nem a napból, ha­nem a leikéből érkezik. Kántor János grafikusművész megnyitó beszédében rámutatott, hogy cif­ra, magamutogató korunkban festőnk a klasszikus mesterek szerény alázatát követve magá­nyos szemlélődésből meríti szí­neit és fényeit. A jó tájkép ön­magunkhoz vezet el. László ár­nyékos vízpartok füzei és tüné­keny párák közé rejti sérülékeny lelkét. Egy-egy drámai színvilla­násban előtör a rejtett indulat és fájdalom, másutt nyugalom és simogató fények. A közelmúlt­ban készült alkotásain, mint pél­dául a Vízparti golgota, az Antro- pomorf alakok megjelennek az emberi dráma természetben va­ló visszatükröződései. A művész 1991-től a Mártélyi Szabadiskola résztvevője, 2000-től tagja a MAOE-nek, a szlovákiai Nemzetközi Grafikai Társulásnak, és az Esztergomi Művészek Céhé­nek. Több hazai önálló kiállítását külföldi bemutatkozás követte Olaszországban és Szentpéter- várott. A pályatársak és hazai ér­deklődők mellett szőgyéni barátai és ismerősei is megtisztelték részvé­telükkel a tárlatot, akik a községben évenként megrendezésre kerülő al­kotótábor révén ismerik Nagy László munkásságát. -bök­Dunabogdány A szentendrei Duna-ág jobb partján, Visegrádtól néhány ki­lométerre keletre terül el a köz­ség, amelyet átszel a 11-es út. A falu déli határában emelkedik az andezit kőbányászatáról is­mert 279 m magas Csódi-hegy. A rómaik a limes mentén kisebb erődöt, castrumot építettek a mai község határában. A króni­kák Dunabogdány nevét elő­ször 1285-ben említik. A falu a középkorban felváltva volt a Rosd nemzetség és a közelben székelő magyar királyok tulaj­donában. A törökök 1559-ben foglalták el. A török hódoltság idején megfogyatkozott lakos­ság pótlására németeket telepí­tettek be az 1700-as évek elején. Dunabogdányban hagyomá­nya van a szőlő- és gyümölcs- termesztésnek. A múlt századi források dicsérik a nagy szemű, kövér, hatalmas fürtű és igen bő termésű bogdányi dinkát, mely­nek neve nem az erős, hanem a könnyű asztali borokhoz tarto­zott. A Duna-menti községek közül Dunabogdány őrizte meg legjobban hagyomásnyos arcu­latát. Az országút mentén és a hegyek lejtőire települt község házai között több, népi építésze­ti emlék és sok szép formájú kő­kapu is található. A kőbányá­szat régi hagyományokra tekint vissza Dunabogdányban. A bá­nya munkásai, a kővágók (né- metesen riccerek) nagy család­juk miatt vállalták ezt a munkát. A Csódi-hegy trachitját évszá­zadok óta robbantással nyerik. A kőbányában évszázadok óta folyó kővágás mellett egy na­gyobb szakértelmet kívánó szakma, a kőfaragás is megho­nosodott. Erről a községben tett sétánk során is meggyőződhe­tünk, mert számos egyházi em­lék és a népi építészethez kacso­lódó kőkapu, kőoszlop és kő­pad tanúskodik a kőfaragók mesterségbeli tudásáról. Ezek­kel a népi faragványokkal ma leginkább a Fő utcán, a falu ré­gi módos gazdáinak portái előtt találkozhatunk. A modern katolikus templom a lebontott régi helyén épült 1939-ben. A református temp­lom a későbarokk, korai klasszi­cizmus idejéből való, aranyozott copf díszítésekkel. Festői lát­vány a falu felett emelkedő Kál­vária kápolna a XIX. századból. Ebben az időben építették a 14 stációt is timpanonos tetőkkel. A hajóállomástól indulnak a hegyek felé vezető túristautak. Közeli, félnapos kirándulási cél­pontok: a Mester-rét és a Vízve­rési-rét, de hosszabb túra is te­hető a Pap-hegy és a Len-hegy oldalában 400-500m magas­ságban, a Visegrád fölötti Nagy- Villámi kilátóig és a visegrádi Fellegvárig. Dunabogdány észak felé ter­jeszkedő házsora teljesen össze­olvadt a község üdülőne­gyedével, amely a Szentgyörgy- patak hídjától már visegrádi te­rület. A Szentgyörgy-patak völ­gyében alakult ki az elmúlt évti­zedekben az Aprily Lajos-mű- vésztelep. Aprily Lajos költő volt a kies völgy és a „sűrű múltú hegyek” felfedezője.' A család tulajdonában levő háza itt áll a patak partján. A község jelenlegi polgármes­tere Schuszter József. Dunabog­dányban található bölcsőde, óvoda, általános iskola, zeneis­kola és művelődési ház is. gk Fogy a tenyészhely, fogy az apróvad- Szőgyén ­/ ügy tíz évvel ezelőtt még elegendő fácán élt a község határában lévő bozótosok­ban, az utóbbi években azonban számuk drasztiku­san megfogyatkozott - tud­tam meg Hercz Albin vad­gazdától. A szélfogó faso­rok, bozótosok eltűnése, a túlzott vegyszerezés, vala­mint a füves területek fel- perzselése által fogy a vad tenyészhelye, s vele együtt természetesen a létszáma is. Ezért a vadászszövetség úgy döntött, 250 fácánt vásárol a hiány pótlására, valamint vér- frissítés céljából. „Másfél hétig kifutóban neveltük őket, hogy aklimatizálódjanak. Sajnos már ott észrevettük, hogy éjjelente húszasával tűnnek el a madarak a lezárt kifutóból. A napokban a fácánokat szabadon engedtük, azóta önkéntesek járőröznek a bozótosban, hogy elejét vegyék a további károknak.” - tette hozzá a vadgazda. Az első pár napban a fácánok még nem találtak megfelelő bú­vóhelyet maguknak. A helyszí­nen járva én is több tucatot lát­tam az ösvényen futva vagy csapatostul megbújva a patak partján egy-egy fűcsomó mö­gött. A vadállományt őrző két vadász elmondta, főleg kakaso­kat vettek, mert az előttük álló vadászidényben a kakasok többségét kilövik, a tyúkok pe­dig tavasszal már szaporodhat­nak ezen az élőhelyen. Az előző években a nyúlállo- mány is fogyatkozóban volt, ezért tavaly nem is vadásztak rá. Az idén azonban már növekedés mutatkozott, ami Hercz úr szerint annak köszönhető, hogy a terü­leten már nem nagyüzemi gaz­dálkodás folyik. A kisebb gazdák visszakapták földjeiket, s a nyúl jól érzi magát az ilyen kisebb táblá­kon, ahol elmenekülhet a mező- gazdasági gépek elől. A vadászte­rületen vaddisznóból van a leg­több, egyes erdőrészekben szinte túlszaporodtak, az őzek és szarva­sok létszáma pedig optimális. Kép és szöveg -bokor­Dunakanyarért konferencia lesz Esztergomban Harmadik alkalommal rendezik meg a Dunakanyar Kiemelt Üdü­lőkörzet 72 települését átfogó Du­nakanyar konferenciát, amelynek házigazdája Esztergom Város Ön­kormányzata. A volt vármegyehá­za dísztermében október 18-án 10 órakor kezdődő konferencián a 2000-ben megfogalmazott Duna­kanyar Chartában foglaltak teljesí­téséről Imre Zsolt országgyűlési képviselő és Vonczem István a vá­ci MTESZ ügyvezető igazgatója tart beszámolót. A három éve megszületett Dunakanyar Chartá­ban a térség régi hírnevének visz- szaszerzése érdekében a fejleszté­sek összehangolását, közös pályá­zatok és projektek készítését, a tu­rizmus, a mezőgazdaság, a kultúra és a közlekedés területén az együtt­működésről határoztak. A második Dunakanyar konferencián a kistér­ségi összefogások eredményeként bemutatták, hogy elkészült a Du­nakanyar turisztikai és marketing stratégiája, a wvAv.dunakanyar.hu internetes portál és a Dunakanyar­ról szóló cd lemez. A 111. Dunaka­nyar Konferencián szó lesz az együttműködéséről a programok szintjén, ezen bélül Esztergom- Vác-Visegrád- Szentendre közös munkájáról. Miakich Gábor Szent­endre polgármestere és dr. Jankai Norbert, a Dunakanyar-Pilis Kht. ügyvezető igazgatója tart előadást. A királyi székhelyek: Esztergom- Visegrád-Budavár együttműködé­séről Nagy Gábor Budavár polgár- mestere szól. Az Ister-Granum Eurorégiót Meggyes Tamás Eszter­gom polgármestere mutatja be. A határon átnyúló kapcsolatokról pe­dig Jan Oravecz, Párkány polgár- mestere beszél. A résztvevők meg­ismerhetik a Dunakanyar kártyát, mint a térségi összefogás legújabb eszközét. A konferencián bemu­tatkozik a Balaton és a Tisza-tó Térségfejlesztési Tanácsa. Elő­adást tart,a Térségfejlesztési Ta­náccsal kapcsolatos gondolatai­ról Pest, Komárom-Esztergom és Nógrád megyei térségfejlesz­tési tanácsának elnöke és alel- nöke. A Dunakanyar helye a nemzeti fejlesztésben címmel Hal­mi Tamás, a Nemzeti Fejlesztési Hivatal elnökhelyettese tart elő­adást. A III. Dunakanyar Konfe­renciára minden érdeklődőt sze­retettel várnak. Muzsiai

Next

/
Thumbnails
Contents