Hídlap, 2003. augusztus-december (1. évfolyam, 1-82. szám)
2003-10-17 / 33. szám
2003. október 17, péntek RÉGIÓ Ftfdlap Ajándék játékcsomagok a UNICEF-től Az UNICEF Magyar Bizottsága közel 32 millió Ft értékben adományozott játékokat a kistelepülési óvodáknak. A bizottság még ez év májusában írt ki pályázatot a hátrányos helyzetű településen működő, és csak önkormányzati pénzből fenntartott óvodák számára. Az önkormányzatok egyre kevesebbet tudnak költeni ezekre az óvodákra, nehezen tudnak új és megfelelő fejlesztő játékokat vásárolni az egyre kisebb költségvetésből. A pályázati kiírásra 1354 óvoda adta be jelentkezését. A pályaművek közül a bizottság zsűrije azokat az intézményeket részesítette előnyben, amelyek az elmúlt években a legkevesebbet, azaz átlagosan gyermekenként évi 5500 forintnál kevesebbet tudtak fordítani játék- és eszközbeszerzésre. A UNICEF Magyar Bizottsága az országban közel 500 óvodának ítélte oda a támogatást. Az első ajándékcsomagot, mely 100 ezer Ft értékben tartalmaz játékokat, Halász Judit adta Jásztelek óvodájának. Komárom-Esztergom megyében a játéktámogatást 15 óvodának ítélte oda a bizottság. ‘Ez Bajót, Dömös, Dunaalmás, Gyermely, Keréktelei, Réde, Súr, Szomor, Vérteskethely, Bajna, Császár, Mocsa, Naszály, Pilismarót és Tardos óvodája. ÁK Visegrádi küldöttség Obergrünzburgban A Münchentől délre fekvő Obergrünzburgban Magyar Hetet rendeztek október 4. és 12. között, amelyre meghívták a testvérvárosi Visegrád polgár- mesterét és önkormányzati képviselőit. Visegrád és Ober- grünzburg általános iskolái között már az 1990 előtti időkben jó kapcsolat alakult ki. A két város diákjai családias légkörben látogattak el egymáshoz, és a civil kapcsolatok eredményeként 1995-ben a két város önkormányzata testvérvárosi szerződést kötött. A hivatalos látogatások mellett a visegrádi Német Nemzetiségi Önkormányzat tagjai és a német nemzetiségi családok ápolták a kapcsolatokat. Az obergrünzburgi Magyar Héten Visegrádot és a testvérvárosi kapcsolat fejlődését bemutató kiállítás nyílt. Herbert Schmidt polgármester elmondta, hogy a program célja a két város közötti kapcsolatok megújítása és ki- szélesítése. Hadházy Sándor, Visegrád polgármestere hangsúlyozta, hogy a város szeretettel várja a pihenni, nyaralni vágyó obergrünzburgiakat, és gazdag programot kínálnak a látogatóknak. Az iskolák közötti diákcsere-programot elősegíti az is, hogy Öbergrünzburgban 32 fős ifjúsági szálláson tudják fogadni a visegrádi iskolásokat. A diákcsere-programba a szülőket is szeretnék bekapcsolni. A visegrádi delegáció ellátogatott Wid- mann úr utazási irodájába is, hogy Visegrád nyaralási programként szerepeljen az iroda turisztikai kínálatában. muzsiai Történelmi séta Hősi emlékek Esztergomban címmel nyílt meg tegnap délután a Szabadidőközpont aulájában Bélay Iván kiállítása. A tárlaton kronologikus sorrendben tekinthetők meg a városban található emlékművek, Sobieski János szobrától az 56-os forradalom hőseire emlékező táblákig. Fotó: Bukovics A megnyitóra meghívták az iskolák történelemtanárait is, azzal a céllal, hogy elhozzák tanítványaikat egy-egy óra keretében a kiállításra. Bárdos István művelődéstörténész a megnyitón elmondta, hogy a márciusi és októberi ünnepségeken kívül sajnos nem figyelnek az emberek az emlékekre. Reményét fejezte ki, hogy e képek láttán talán lesz erejük az embereknek emlékezni. Iván bácsi segítségével történelmi sétát tehettünk a megnyitón. A képek a török kortól a világháborúkon át egészen 1956. október 26-ig idézik a történelem sorsfordító pillanatait és szereplőit. Az emlékművek, szobrok történetének rövid bemutatásából, Bélay Ivánt idézve, három tanulságot lehet levonni: először is, hogy a magyar nem tűri az elnyomást, másodszor, hogy a nagyhatalmak mindig csak addig támogatták hazánk szabadságharcait, amíg az érdekükben állt. És végül, a magyarok mindig hősiesen harcoltak, és vitézül megállt a kard a kezükben, de a halott katonát már nem tekintették ellenségnek, utalva ezzel a magyar nemzet mentalitására. A tárlat még novemberben is megtekinthető. gk Fényjátékok Az esztergomi Vármúzeumban október 15-én kiállítás nyílt Nagy László festőművész alkotásaiból. A hatvanas éveiben járó csendes, halkszavú művész olaj és pasztellképein a természeti tájak változatos világa jelenik meg. A szinte meditativ jellegű alkotásokon a fény nem a napból, hanem a leikéből érkezik. Kántor János grafikusművész megnyitó beszédében rámutatott, hogy cifra, magamutogató korunkban festőnk a klasszikus mesterek szerény alázatát követve magányos szemlélődésből meríti színeit és fényeit. A jó tájkép önmagunkhoz vezet el. László árnyékos vízpartok füzei és tünékeny párák közé rejti sérülékeny lelkét. Egy-egy drámai színvillanásban előtör a rejtett indulat és fájdalom, másutt nyugalom és simogató fények. A közelmúltban készült alkotásain, mint például a Vízparti golgota, az Antro- pomorf alakok megjelennek az emberi dráma természetben való visszatükröződései. A művész 1991-től a Mártélyi Szabadiskola résztvevője, 2000-től tagja a MAOE-nek, a szlovákiai Nemzetközi Grafikai Társulásnak, és az Esztergomi Művészek Céhének. Több hazai önálló kiállítását külföldi bemutatkozás követte Olaszországban és Szentpéter- várott. A pályatársak és hazai érdeklődők mellett szőgyéni barátai és ismerősei is megtisztelték részvételükkel a tárlatot, akik a községben évenként megrendezésre kerülő alkotótábor révén ismerik Nagy László munkásságát. -bökDunabogdány A szentendrei Duna-ág jobb partján, Visegrádtól néhány kilométerre keletre terül el a község, amelyet átszel a 11-es út. A falu déli határában emelkedik az andezit kőbányászatáról ismert 279 m magas Csódi-hegy. A rómaik a limes mentén kisebb erődöt, castrumot építettek a mai község határában. A krónikák Dunabogdány nevét először 1285-ben említik. A falu a középkorban felváltva volt a Rosd nemzetség és a közelben székelő magyar királyok tulajdonában. A törökök 1559-ben foglalták el. A török hódoltság idején megfogyatkozott lakosság pótlására németeket telepítettek be az 1700-as évek elején. Dunabogdányban hagyománya van a szőlő- és gyümölcs- termesztésnek. A múlt századi források dicsérik a nagy szemű, kövér, hatalmas fürtű és igen bő termésű bogdányi dinkát, melynek neve nem az erős, hanem a könnyű asztali borokhoz tartozott. A Duna-menti községek közül Dunabogdány őrizte meg legjobban hagyomásnyos arculatát. Az országút mentén és a hegyek lejtőire települt község házai között több, népi építészeti emlék és sok szép formájú kőkapu is található. A kőbányászat régi hagyományokra tekint vissza Dunabogdányban. A bánya munkásai, a kővágók (né- metesen riccerek) nagy családjuk miatt vállalták ezt a munkát. A Csódi-hegy trachitját évszázadok óta robbantással nyerik. A kőbányában évszázadok óta folyó kővágás mellett egy nagyobb szakértelmet kívánó szakma, a kőfaragás is meghonosodott. Erről a községben tett sétánk során is meggyőződhetünk, mert számos egyházi emlék és a népi építészethez kacsolódó kőkapu, kőoszlop és kőpad tanúskodik a kőfaragók mesterségbeli tudásáról. Ezekkel a népi faragványokkal ma leginkább a Fő utcán, a falu régi módos gazdáinak portái előtt találkozhatunk. A modern katolikus templom a lebontott régi helyén épült 1939-ben. A református templom a későbarokk, korai klasszicizmus idejéből való, aranyozott copf díszítésekkel. Festői látvány a falu felett emelkedő Kálvária kápolna a XIX. századból. Ebben az időben építették a 14 stációt is timpanonos tetőkkel. A hajóállomástól indulnak a hegyek felé vezető túristautak. Közeli, félnapos kirándulási célpontok: a Mester-rét és a Vízverési-rét, de hosszabb túra is tehető a Pap-hegy és a Len-hegy oldalában 400-500m magasságban, a Visegrád fölötti Nagy- Villámi kilátóig és a visegrádi Fellegvárig. Dunabogdány észak felé terjeszkedő házsora teljesen összeolvadt a község üdülőnegyedével, amely a Szentgyörgy- patak hídjától már visegrádi terület. A Szentgyörgy-patak völgyében alakult ki az elmúlt évtizedekben az Aprily Lajos-mű- vésztelep. Aprily Lajos költő volt a kies völgy és a „sűrű múltú hegyek” felfedezője.' A család tulajdonában levő háza itt áll a patak partján. A község jelenlegi polgármestere Schuszter József. Dunabogdányban található bölcsőde, óvoda, általános iskola, zeneiskola és művelődési ház is. gk Fogy a tenyészhely, fogy az apróvad- Szőgyén / ügy tíz évvel ezelőtt még elegendő fácán élt a község határában lévő bozótosokban, az utóbbi években azonban számuk drasztikusan megfogyatkozott - tudtam meg Hercz Albin vadgazdától. A szélfogó fasorok, bozótosok eltűnése, a túlzott vegyszerezés, valamint a füves területek fel- perzselése által fogy a vad tenyészhelye, s vele együtt természetesen a létszáma is. Ezért a vadászszövetség úgy döntött, 250 fácánt vásárol a hiány pótlására, valamint vér- frissítés céljából. „Másfél hétig kifutóban neveltük őket, hogy aklimatizálódjanak. Sajnos már ott észrevettük, hogy éjjelente húszasával tűnnek el a madarak a lezárt kifutóból. A napokban a fácánokat szabadon engedtük, azóta önkéntesek járőröznek a bozótosban, hogy elejét vegyék a további károknak.” - tette hozzá a vadgazda. Az első pár napban a fácánok még nem találtak megfelelő búvóhelyet maguknak. A helyszínen járva én is több tucatot láttam az ösvényen futva vagy csapatostul megbújva a patak partján egy-egy fűcsomó mögött. A vadállományt őrző két vadász elmondta, főleg kakasokat vettek, mert az előttük álló vadászidényben a kakasok többségét kilövik, a tyúkok pedig tavasszal már szaporodhatnak ezen az élőhelyen. Az előző években a nyúlállo- mány is fogyatkozóban volt, ezért tavaly nem is vadásztak rá. Az idén azonban már növekedés mutatkozott, ami Hercz úr szerint annak köszönhető, hogy a területen már nem nagyüzemi gazdálkodás folyik. A kisebb gazdák visszakapták földjeiket, s a nyúl jól érzi magát az ilyen kisebb táblákon, ahol elmenekülhet a mező- gazdasági gépek elől. A vadászterületen vaddisznóból van a legtöbb, egyes erdőrészekben szinte túlszaporodtak, az őzek és szarvasok létszáma pedig optimális. Kép és szöveg -bokorDunakanyarért konferencia lesz Esztergomban Harmadik alkalommal rendezik meg a Dunakanyar Kiemelt Üdülőkörzet 72 települését átfogó Dunakanyar konferenciát, amelynek házigazdája Esztergom Város Önkormányzata. A volt vármegyeháza dísztermében október 18-án 10 órakor kezdődő konferencián a 2000-ben megfogalmazott Dunakanyar Chartában foglaltak teljesítéséről Imre Zsolt országgyűlési képviselő és Vonczem István a váci MTESZ ügyvezető igazgatója tart beszámolót. A három éve megszületett Dunakanyar Chartában a térség régi hírnevének visz- szaszerzése érdekében a fejlesztések összehangolását, közös pályázatok és projektek készítését, a turizmus, a mezőgazdaság, a kultúra és a közlekedés területén az együttműködésről határoztak. A második Dunakanyar konferencián a kistérségi összefogások eredményeként bemutatták, hogy elkészült a Dunakanyar turisztikai és marketing stratégiája, a wvAv.dunakanyar.hu internetes portál és a Dunakanyarról szóló cd lemez. A 111. Dunakanyar Konferencián szó lesz az együttműködéséről a programok szintjén, ezen bélül Esztergom- Vác-Visegrád- Szentendre közös munkájáról. Miakich Gábor Szentendre polgármestere és dr. Jankai Norbert, a Dunakanyar-Pilis Kht. ügyvezető igazgatója tart előadást. A királyi székhelyek: Esztergom- Visegrád-Budavár együttműködéséről Nagy Gábor Budavár polgár- mestere szól. Az Ister-Granum Eurorégiót Meggyes Tamás Esztergom polgármestere mutatja be. A határon átnyúló kapcsolatokról pedig Jan Oravecz, Párkány polgár- mestere beszél. A résztvevők megismerhetik a Dunakanyar kártyát, mint a térségi összefogás legújabb eszközét. A konferencián bemutatkozik a Balaton és a Tisza-tó Térségfejlesztési Tanácsa. Előadást tart,a Térségfejlesztési Tanáccsal kapcsolatos gondolatairól Pest, Komárom-Esztergom és Nógrád megyei térségfejlesztési tanácsának elnöke és alel- nöke. A Dunakanyar helye a nemzeti fejlesztésben címmel Halmi Tamás, a Nemzeti Fejlesztési Hivatal elnökhelyettese tart előadást. A III. Dunakanyar Konferenciára minden érdeklődőt szeretettel várnak. Muzsiai
