Hídlap, 2003. augusztus-december (1. évfolyam, 1-82. szám)

2003-10-17 / 33. szám

Hírlap az Ister-Granum Eurorégióból ára: 78 Ft / 9,5 Sk, előfizetőknek: 62 Ft / 8,5 Sk I. évfolyam, 33. szám 2003. október 17., péntek Hedvig Főszerkesztő-helyettes: Horváth Balázs • Szerkesztők: Bartal Tímea (szlovákiai bel- és külpolitika). Koller Péter (régió), Muzslai Zsitva Ágnes (önkormányzatok), Oravetz Ferenc (szlovák hírek). Nagy Balázs (sport) • Művészeti vezető: Balage P. Szeder Tervezőszerkesztő Ágfalvi Loretta • Szerkesztőségi titkár Jászberényiig Kárász Krisztina • Szerkesztőség: 2500 Esztergom. Deák Ferenc utca 4., postacím: 2501 Esztergom, Fbstafiók 233., telefon: +36 (33) 500-750, telefax: +36 (33) 500-750, e mail: hidlapC«esztergom.hu • Kiadja a Strigonium Rt., 2500 Esztergom, Deák Ferenc utca 4., telefon: +36 (33) 510-040 • Felelős kiadó: Kipke Ferenc igazgató • Hirdetésfelvétel: Steindl Balázs, 2500 Esztergom, Deák Ferenc utca 4., telefon: +36 (33) 500-750 • A hirdetések tartalmáért a kiadó nem vállal felelősséget. * Terjeszti a Magyar Posta Rt.. Rábahír Rt., Buvihír Rt., valamint az alternatív terjesztők. • ’ Előfizethető a hírlapkézbesítöknél, a postán, a rikkancsoknál, valamint a szerkesztőségben. Előfizetési díj: egy évre 14 400 forint (1 918 korona), fél évre 7 500 forint (1 027 korona), negyedévre 3 900 forint (535 korona). • Nyomda: Komáromi Nyomda és Kiadói Kft., 2901 Komárom, Igmándi út 1. (Postafiók 21.), felelős vezető: Kovács János ügyvezető igazgató Jean Marais köpenye Mi volt kungfu-nindzsák és a transzformer-robotok előtt? A játszóterek népe kardot rán­tott, és adott a piszok rosforok meg riseliők pofájába, hogy aztán a negatív hősöket ját­szó, deviáns viselkedés csíráit hordozó későbbi topmene­dzserek, médianyavalyások, rábeszélőgépek és futball- klub-vezetők anyukái odaha­za mustáros kenyérrel, kodzsek-nyalókával vigasztal­ják a zokogó veszteseket. Az iksz alakú homlokvágáson - á la Nevers lovag - felcsepere­dett generációk Jean Marais halálos köpönyegéből bújtak elő: akire rádobta, menten holtan rogyott össze. A púpos című klasszikus után farunkat paskolva, kivont botokkal vágtattunk a téren, amelynek csak - a nyilvánvalóan nem király - és igazságpárti - fel­bőszült szomszédok, „hello, itt éjszakások laknak!” lekiáltása vetett véget. Lagardére kapi­tány hőstettei után A három testőr 1973-as angol (talán máig legjobb) feldolgozása kötelezte el ifjonti lelkünket a muskétás etika - „Egy min­denkiért, mindenki egyért...” - szent eszméje mellett, s erő­sen vágytuk a gascogne-i kardforgató, D'Artagnan sor­sát, hogy gárdistának állt, el­nyerte a széplány szerelmét, megmentette a királyné be­csületét és bosszút állt ellensé­gein. Tökéletes hétvégi prog­ram, mi tagadás. A csodafegyver mégis Marais mágikus köpönyege volt. A lobogó ruhadarab többnyire a lépcsős jelenetekben jutott főszerephez, amikor a sarok­ba szorított viselője a mini­mum tízszeres túlerőt egyet­len, ám jelentős mozdulattal tette harcképtelenné: mint hálóját a markos halász, rájuk vetette köpenyét. Hallatszott a fogaknak csikorgatása, a ha­láloknak hörgése, s lett nagy ijedelem a gaz támadók köré­ben, s hulltak, akár a legyek, halomba, bénán és harckép­telenül. A köpönyeg párját rit­kította, és nem pont abban a formában, ahogy a (több ér­telemben) messzire ment Pándi honfitársunk tette volt a távoli belga országban. Felnőttebb fővel csak szomo­rúan konstatáltuk, hogy a kö­pönyegeknek más forgatása is lehetséges (ezt korábban el­képzelni sem tudtuk). S bár ez a fajta forgatás korántsem oly' dicső, mint Marais úr bajvívá­sa - sőt kifejezetten nemtelen sokkal veszélyesebb és ár­talmasabb. Főleg, ha nagy­ban Űzik. Voist HU ISSN 1785-0592 03 290 Elhunyt Papp Laci, az ökölvívó-legenda Hosszan tartó, súlyos be­tegség után életének 78. évében elhunyt Papp László. A háromszoros olimpiai, két­szeres Európa-, hétszeres magyar bajnok ökölvívó Magyarország egyik sportlegendája volt. Laci bácsi Budapesten született 1926. március 25-én. 20 éves korától tíz év alatt hétszer volt országos baj­nok. Az 1948-as londoni olimpiai játékokon középsúlyban, 1952- ben Helsinkiben és 1956-ban nagyváltósúlyban volt a legjobb. O volt a világon az első ökölvívó, aki az újkori olimpiák alatt három aranyérmet is szerzett. Profi pályafutása alatt 29 mér­kőzést vívott. Mindvégig veretlen maradt, hiszen 27 győzelem és két döntetlen állt a neve mellett. Min­dig sajnálta, hogy a kommunista rendszerben a sportvezetés nem engedte, hogy a profi világbajnoki címért is megküzdjön. Hivatásos öklözőként Európa legjobbja is volt. Miután visszavonult, edzőként segítette a tehetséges ökölvívókat. 1982-ben NOB Érdemrend­del tüntették ki, 1989-ben meg­kapta a Boksz Világtanács (WBC) kitüntetését, miszerint Ő a világ legjobb amatőr és hiva­tásos középsúlyú ökölvívója. 1991-től a magyar Hallhatatla- nok Klubjának a tagja volt, 1993-ban Nemzetközi Fair Play- díjat kapott. A 75. születésnap­ján Mádl Ferenc köztársasági el­nöktől a Millenniumi Ezüst Em­lékérmet vehette át. 2001-ben beválasztották a Nemzetközi Ökölvívó Hírességek Csarnoká­ba. Ebben az évben a Nemzeti Sport által kiírt szavazáson a XX. század harmadik legjobb magyar férfi sportolójává vá­lasztották. 2001 novemberében Budapest díszpolgára lett. Életéről film készült. Pofonok völgye, avagy Papp Lacit nem le­het legyőzni címmel, szerepelt a Nehéz kesztyűk című filmben is. A magyar sportélet ismét egy jeles személyiséget vesztett el. Nyugodjon békében. akaree Az EU nem készült fel a bővítésre Tíz ország csatlakozása után az Európai Unióra ne­héz idők várnak. A bővítési folyamatot ugyanis nem ké­szítették elő megfelelően, a bővítés elsősorban politikai döntés eredménye. Ezt állít­ja a Burson-Marsteller tár­saság által elkészített tanul­mány, amelynek szerzői az Európai Bizottság 30 magas beosztású hivatalnokának véleményére hivatkoznak. „A tíz csatlakozni kívánó ország között kevésbé felkészülteket is ta­lálunk, ezért van szükség az átme­neti időszakra és óvintézkedések­re" - idézik az egyik hivatalnok vé­leményét. „Egy-két éves halasztás nem segítene, legalább tíz évre lenne szükség” - állítja az Európai Bizottság másik hivatalnoka. A tíz ország csatlakozása le fog­ja lassítani az EU tagországainak fejlődését, csorbát szenvednek az EU régi és frissen csatlakozó or­szágok közötti kapcsolatok is. Az egyik legösszetettebb kér­déskört a 2007-2017-es idősza­kot felölelő EU-s pénzügyekről szóló, jövőre esedékes tárgyalás jelenti. Az újonnan csatlakozó, zömében szegény országok szemben találják magukat az EU-t támogató gazdagabb álla­mokkal, amelyek többet fizetnek be az EU kincstárába, mint amennyit belőle visszakapnak. Az újak vélhetően a legnagyobb támogatásért szállnak síkra, a ré­giek viszont majd minimalizálni szeretnék kiadásaikat. A tanul­mány szerint feltételezhető, hogy az új országok szövetségre lép­nek a dél-európai államokkal. Egyszerűen azért, hogy a lehető legkedvezőbb szerkezeti alapok­ra tegyenek szert. A tanulmány szerint az EU berkeiben bizonyos fenntartással tekintenek a legnagyobb és egy­ben gazdasági súlyánál legbefo­lyásosabb ország, Lengyelország csatlakozása elé. Második Spa­nyolországnak nevezik és első­sorban Lengyelország politikai stabilitásával, és politikai kultú­rájának érettségével szemben vannak fenntartásaik. A 25 tagú EU politikai intéz­ményeinek zavartalan működé­séről sincsenek meggyőződve. A megkérdezett EU-s hivatalnokok zöme úgy véli, hogy az Európai Alkotmány a javasolt formában nem megfelelő. (folytatás a 2. oldalon) Szeméttárolás Befejeződött a Lekér és Kisölved határában lévő sze­méttelep eltakarítása. A sze­métdombot azért kellett megszüntetni, mert nem fe­lelt meg a kömyezetvédelmii előírásoknak. A szemétlerakodó a Garam túloldalán van a Lekéri katasz­terben, de Oroszka működtette, ezért az ő kötelessége volt elvé­gezni a takarítást. 1984-ben in­dították be Lekér, Csata, Oroszka és a Garam túloldalán fekvő községek (Garamsalló, Kisölved, Zalaba), a cukorgyár és a lekéri székhelyű mezőgaz­dasági szövetkezet számára. Nagy meggondolatlanság volt odatenni a szemétlerakót, mert ez a hely veszélyes. Ha árvíz van, akkor a Garam elviszi a szemetet, és bemossa a földekbe a szeny- nyező anyagokat. 1994-ben a já­rási hivatal kiadott egy végzést, miszerint tovább nem szabad ide szemetet hordani, és teljesen meg kell szüntetni a szemétlerakót. - mondta el Oroszka polgármeste­re, Nagy Lajos. Azóta a szemetet Zselízre kell hordani. A fő feladat a 9,5 ha-os terület rekultivációja volt. Mivel Oroszka volt a szeméttelep kezelője, ezért nekünk kellett elvégezni a mun­kálatokat, hiába van a lekéri ka­taszterben. Itt nem egy klasszikus rekultivációról volt szó, tehát, hogy egy gödröt egyszerűen lefe­dünk, hanem a szemetet előbb össze kellett hordani, ami 90 ezer köbmétert tesz ki. A környezete most már szépen rendben van, de óriási munkála­tokat igényelt, mert el kellett taka­rítani az ott lévő régi major rom­jait is. Biztosítani kellett a gépek őrzését, azután pedig a közhasz­nú munkásokkal kellet kitakarít­tatni a terepet. Kialakítottunk egy mesterséges dombot, amelyet 60 cm-es agyagrétteggel befedtünk, hogy ne engedje át a vizet. Mind­ezt azzal a céllal, hogy az esővíz­zel ne jussanak a talajba a szeny- nyező anyagok. Az agyagrétegen 15 cm-es kavicsréteg van és 30 cm-es termőföld. Ezt szeretnénk bevetni fűmaggal. A mestersége­sen kialakított dombnak csatorna­szerepe is van, mert ha jönnek az esőzések, a termőföld átengedi a vizet, a kavics pedig levezeti a föl­dekre. A munkálatok 13 millióba kerültek volna eredetileg, amit azonban sikerült a feléből, kb. 6,5 millióból megoldani. 2000-ben volt az első, egy évre rá a máso­dik szakasz. 2002-ben nem kap­tunk pénzt, csak idén, ezért mos­tanra készült el a munka. Jelenleg már csak a papírmunka van hát­ra. - nyilatkozta a polgármester. A szemétdomb problémáját ezzel azonban korántsem lehet elfelejteni, hiszen továbbra is tö­rődni kell vele. czm L A P 0 z ó A NÉPI UNIÓ CSAL ÉS HAZUDIK? ........ ....2. oldal S CHUSTER GRATULÁLT A KÍNAIAKNAK... ....2 . oldal JÖVEDELEMPÓTLÉKA KISMAMÁKNAK... ...3. oldal ÉLELMEZÉSI VILÁGNAP ........ ...3. oldal DU NAB0GDÁNY ....4. oldal TÖRTÉNELMI SÉTA ............... .. ..4. oldal KÖNYVADOMÁNY AZ INTÉZMÉNYEKNEK ...5. oldal A DEBRECEN TOVÁBBJUTOTT. ...8. oldal Télen ne sózzuk a járdákat Környezetbarát köztisz­tasági rendelet született Esztergomban A királyváros képviselőtestülete soronkövetkező rendes ülésén 28 napirendipontot tárgyalt. Rendele­tet alkottak a köztisztaság fenntar­tásáról, a parkok és fák védelméről valamint az avar és kerti hulladék nyílttéri égetéséről. Szabályozták azt is, hogy a járdák téli csúszás- mentesítése lehetőleg sózás nélkül, homok vagy fahamu szórásával történjen. A kertekben termelődő avar és egyéb kerti hulladék kom­posztálására az Eszköz Kft. mobil­daráló működtetésével adjon lehe­tőséget. Szóba került az is, hogy, a jobb tájékoztatás érdekében, szer­vezeti és működési szabályzaton belül a városi rendeletek internetes oldalon is olvashatók legyenek. Sok vitával járt a települési szi­lárd hulladék kezelési közszolgálta­tásról szóló rendelet újabb módosí­tásának tárgyalása, amelybe beke­rült, hogy kibővítik a szemétdíj-fize- tés mentességet. Mentességet ad­nak azoknak a családoknak is, ahol az egy főre jutó jövedelem a legki­sebb öregségi nyugdíj mértékét sem éri el. Pilisszentléleken hetente egy alkalommal viszik el a hulladé­kot, és pontosabban szabályozzák az üdülőterület hulladékgyűjtését és díjfizetési kötelezettségét. Nem kötelezhetők a társasházi lakók konténerek vásárlására és közös szerződéskötésre. Ebből a szem­pontból a vállalat félre értelmezte a helyi rendeletben foglaltakat. A képviselőtestületi ülés lapzártakor is tartott. A napirendek között sze­repelt az ingatlanértékesítés, befek­tető bevonása a Prímás-szigeti ter­málfürdő beruházásához, a Szé­chenyi tér átalakítás és a Szent Ist­ván Gimnáziumban nyelvi előké­szítő osztály indítása is. m.á.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents