Hídlap, 2003. augusztus-december (1. évfolyam, 1-82. szám)
2003-10-15 / 31. szám
Ftfdlap JOBB PART 2003. október 15., szerda _____3l Fé ltik-e a munkahelyüket? MAGYARORSZÁG 4-es metró - EU-pénzből nem kell? Általános tendencia országos és régiós szinten is, hogy egyre több külföldi vállal munkát Magyarországon. Az utca emberét arról kérdeztük, hogy miként vélekedik a külföldi munkavállalókról, szerintük menyire veszélyeztetik a magyar munkavállalók pozícióját a magyar munkaerőpiacon. Kata (oktatásszervező) Eszter (munkanélküli) Gyula (MÁV-alkalmazott) Teri (nyugdíjas) Michel Barnier európai bizottsági tag, a közösségi támogatásokról szóló legutóbbi egyeztetésen felajánlotta, hogy mintegy 100 millió eurós támogatásban részesítsék a 4-es metró beruházását - írja a Világgazdaság. Üröm az örömben, hogy mindez a hazánknak felajánlott EU felzárkóztatási alap 3,1 milliárd euróbán maximált keretének terhére történne, ami szükségképpen máshonnan vonna el forrásokat. Juhász Ferenc integrációs miniszter - a lap szerint - későn jött ötletnek titulálta a kezdeményezést, és a 2004-2006-os időszakra már előirányzott vidéki projektek kiszorításától óvott. Atkári János, illetékes főpolgármester-helyettes reagálásában kiemelte, hogy Budapest eddig még nem kapott hivatalos értesítést az ötletről, a döntést pedig elsősorban a kormánynak kell meghoznia. Fentiek alapján elképzelhető, hogy a bizottsági felvetésre udvarias „nem” lesz a válasz magyar részről, ráadásul a kormány által beharangozott Nemzeti Fejlesztési Terv célkitűzései is összeegyeztethetetlenek lennének az strukturális fejlesztési források Budapestre koncentrálásával. Mától gázáremelés - hideg napok Nem tartom negatívumnak, hogy külföldiek állást szerezzenek Magyarországon, de a kormánynak el kellene gondolkoznia azon, hogy hazai környezetben tudja megoldani ezt a problémát, hogy magyar embereket tudjanak alkalmazni. Kell a külföldi munkaerő, de nem minden esetben. Nem vagyok a dolog ellen, az sokkal szomorúbb, hogy kevés munkalehetőség van Magyarországon. Nagy a munkanélküliség, ezen kéne változtatni. Biztos vagyok benne, hogy a külföldiek nem veszik el a magyarok elől a munkahelyeket, de jobban oda kéne figyelni a magyarokra is. Nem hátráltatja Magyarországot, hogy a külföldiek munkát vállalnak itt. Ha az a külföldi, aki hozzánk jön és elvégzi a munkát, akkor szívesen látjuk. Viszont, ha csak egy munkahelyet keres, és nem dolgozik semmit, akkor már én is ellenzem. Mindenki dolgozzon meg a pénzéért. Én nem ellenzem, hogy a külföldiek hazánkba jönnek dolgozni. Ha ez nem befolyásolja a magyar munkavállalást, akkor jöjjenek, ellenben ha ezzel romlik a magyar helyzet, akkor jobb lenne, ha a saját hazájukban találnának munkát. A Suzukiban is rengeteg szlovákiai dolgozik, kevés pénzért. „Egyetértünk a Magyar Demokrata Fórummal” Ezzel a címmel tartott kedden sajtótájékoztatót, Tatai-Tóth András MSZP-s országgyűlési képviselő, az Oktatási és Tudományos Bizottság MSZP-s tagja, a Nemzeti Tankönyvkiadó Rt. privatizációja körül kialakult vitával kapcsolatban. A kormány célja, hogy a Tankönykiadóban felhalmozott anyagi és szellemi érték megmaradjon. A képviselő kijelentette, hogy mindenkivel egyetértenek, akik nemzeti értéknek tartják a Nemzeti Tankönyvkiadó Rt-t. Aggódnak a jövőéért, és garanciákat kérnek ennek az értéknek a megmaradásáért. „Azért emeltük ki az MDF-et, mert az elmúlt időszakban törvénymódosítást kezdeményezett Lezsák Sándor, valamint parlamenti interpellációt intézett a Nemzeti Tan- könyvkiadó ügyében a kormányhoz és négypárti megbeszélést kezdeményezett ez ügyéről. Megőrzendő nemzeti értéknek, szellemi hungaricumnak tartja a Tankönyvkiadót. Mi ezzel egyetértünk!” - jelentette ki a képviselő. A Tankönyvkiadó, jelenleg 100 százalékos állami tulajdonban van és nem tekinthető pusztán gazdasági vállalkozásnak. A jól kiépült referensi hálózatnak köszönhetően több mint 300 iskolában van jelen. Nyomdai kapcsolatrendszere, 200 fős szakalkalmazott és 1000 fős külsős munkatársi gárdája, megkerülhetetlen tényezővé teszi. A rendszerváltást követően kialakult a tankönyvpiacon is egyfajta verseny, amelyből a Tankönyvkiadó mintegy 50 százalékos piaci részesedéssel került ki, így stabilizálódott a helyzete, de ez a nyereség évről-év- re 1-2 százalékkal csökken. Jelenleg 35-36 százalékban van jelen a hazai tankönyvpiacon. Gazdálkodása eredményesnek mondható-tette hozzá a képviselő-, az előző években 330- 350 millió forint volt az adózás előtti eredménye. Viszont az állami tulajdonlásból adódóan a döntésekre jellemző a rugalmatlanság, és a nehézkes reagálás a piac változásaira. A problémák orvoslására több elképzelés is született a közelmúltban. Az egyik elképzelés szerint, nem kell tenni semmit, hiszen a piaci versenyben már kialakult a Tankönyvkiadó pozíciója és ez működőképesnek látszik. A második megoldás a teljes körű privatizáció, és természetesen a részleges privatizáció is felmerült a lehetséges megoldások között, mikor is az állam bizonyos tulajdonrészt megtart. A kormány ezt az elképzelést támogatná, de feltételül szabná, hogy a privatizáció miatti átalakulások állami kontroll mellett történjenek. Továbbá 25 százalék + 1 részvény állami tulajdonban tartásával kialakuló tulajdonosi struktúra, garantálja a piaci körülményekhez való jobb alkalmazkodást is és az értékek megőrzését. Tatai-Tóth András szerint, ha ilyen kondíciókkal történik meg a privatizáció, akkor ez azt jelenti, hogy minősített (legalább 75 százalékos) tulajdonosi döntés szükséges a vezérigazgató kinevezéséhez, illetve az osztalékpolitika elfogadáséhoz. Az igazgatósági tagok 25 százalékát és a felügyelő bizottság elnökét az állami tulajdonos delegálja, (az OM kapjon delegálási, de legalább jelölési jogot). Feltétel továbbá, hogy a Nemzeti Tankönyvkiadó többségi tulajdonosa nem szerezhet (a Tankönyvkiadón kívül) 10 százaléknál nagyobb részesedést a tankönyvpiacon. A képviselő hozzátette, a kormány álláspontja szerint részesüljön előnyben, a privatizációban a tőkeemeléssel pályázó. így megőrződik a tankönyvek „nemzeti jellege”. Epress József Regisztráció nélkül nincs agrártámogatás Október végén indul a gazdák ügyfélregisztrációja, amelyre az európai uniós és nemzeti agrártámogatások igényléséhez van szükség - jelentette be Németh Imre földművelésügyi és vidék- fejlesztési miniszter. Október végén és november elején csaknem 320 ezer gazdálkodó kapja meg postán a regisztrációs lapot és a kitöltési útmutatót. A korábban megyei szinten működő nyilvántartást most országos, az uniós előírásoknak is megfelelő rendszer váltja fel. A gazdák postán kapják meg a regisztrációhoz szükséges adatlapot, a borítékban ezenkívül kitöltési segédletet és a támogatási rendszerről szóló rövid ismertetőt is találnak, de szükség esetén a falugazdásztól és az agrárkamarától is kérhetnek segítséget - mondta Németh Imre szakminiszter. Fontos, hogy a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) új nyilvántartási rendszerébe csak azok kerülhetnek be, akik hozzájárulnak, hogy adataikat az MVH kezelje. A regisztrációt az MVH területi kirendeltségei végzik, az ügyfeleknek lakóhely vagy székhely szerint illetékes területi kirendeltségeknél kell regisztrálnia magát. Azok a gazdák, akik már korábban folyamodtak támogatásért vagy állattartóként szerepelnek a nyilvántartásban, már meglevő adataik alapján is bekerülhetnek az új rendszerbe. Ilyenkor a korábbi nyilvántartást kezelő szervezet keresi meg a gazdálkodót, akinek ez esetben is hozzá kell járulnia ahhoz, hogy adatait az új rendszerbe átemeljék. A gazdák regisztrációs igazolást kapnak, amely egy tízjegyű regisztrációs számot és az ügyfél alapazonosítóit tartalmazza. Az igazolást és a számot meg kell őrizni, az uniós vagy nemzeti agrártámogatások igénylésekor az ügyfelek ezzel igazolhatják magukat. Akik bekerültek a nyilvántartásba, megkapják az úgynevezett ügy- félblokk-adatlapot is, amelyen a mezőgazdasági parcellaazonosí- tó-rendszerben (MePAR) meghatározott fizikai blokkokat jelentheti be. Akik idén december 20-ig visszaküldik saját blokkazonosító adataikat, személyre szólóan megkapják a 2004-es területalap támogatásokhoz szükséges kérelemcsomagokat. váczy Október 15-től átlagosan 16(1 százalékkal drágul a nem lakossági nagyfogyasztók által felhasznált földgáz ára. A gazdasági tárca döntésének értelmében jelentősen megdrágul az állami, önkormányzati, egyházi és alapítványi közintézmények (óvodák, iskolák, kórházak, stb.) fenntartása, a lakossági fogyasztókat azonban az áremelés közvetlenül nem érinti. Utóbbiakra az év hátralevő részében némi tehercsökkenés vár, mivel az 1500 köbméternél kevesebbet fogyasztók 2,7 forinttal, az 1500-3000 tartományba esők pedig 1,8 forinttal fizetnek kevesebbet köbméterenként 2004. január elsejéig, az újabb általános gázáremelés napjáig. Bár a rendszer bonyolult, az áremelés kompenzációjaként 6 százalékos kedvezményben részesülhetnek a közös gázkazánról fűtött társasházi lakások is, amennyiben október 31-ig közös képviselőjük benyújtja kérelmét az illetékes hivatalhoz. Katonai kórház épülhet Taszáron? Logisztikai központot, valamint katonai kórházat építene a taszári légibázison egy svájci befektetőcsoport - nyilatkozta a Napi Gazdaságnak Gyenesei István, a Somogy megyei közgyűlés elnöke. A beruházás (melyről a napokban kormánymegbízott tárgyal az illetékesekkel) előfeltétele, hogy az amerikai hadsereg még legalább tíz évig a jelenlegi formában működtesse a bázist. A tervezett fejlesztések értéke állítólag kétmilliárd dollárra rúgna, s ha beindulna a projekt, azt további beruházások is követnék a térségben. Köztudott, hogy (régiós finanszírozásban) már megépült a taszári repülőtér polgári terminálja, fel- és leszállópályája, valamint kapcsolódó parkolója, mely az ország legjobban felszerelt repülőterét ígéri. Az amerikai hadsereg esetleges távozásával azonban, a jelenleg üresen árválkodó terminál fölöslegessé válna és a svájci tervek is dugába dőlnének. Washingtonban várhatóan hamarosan döntenek az ügyről. Só kerülhet a Tiszába? - újabb segélyhívás Kárpátaljáról Dupka György minapi beszámolója szerint, ha nem történik fordulat, és be kell zárni a zömmel magyarok lakta Aknaszlatina sóbányáját, akkor sós víz ömölhet a Tiszába, beláthatatlan ökológiai katasztrófát okozva - adta hírül a Népszabadság. A kijelentés egy miskolci környezetvédelmi konferencián hangzott el, megdöbbentve a jelenlévőket. Köztudott, hogy a Máramarosszigettel szemben lévő bánya Európa legnagyobb sókitermelő létesítménye, azonban az állami tulajdonú üzem veszteséges, és a bezárás fenyegeti. Az országos napilap tudósítása szerint ötmillió dollárra lenne szükség a veszély elhárításához, az ukrán államnak azonban nincs pénze a bánya megmentésére. A mélyben maradó jelentős mennyiségű sókészletet egy esetleges bezárás után eláraszthatja a Tisza vize, ami az ősi folyó tönkretételén túl (a tárnák beomlásával) a környező települések létét is veszélyeztetné. A Népszabadság megtudta, hogy eddig is évente körülbelül 1-2 millió köbméter só ömlött a Tiszába, ám ez eddig nem okozott kimutatható' ökológiai kárt. Egyelőre az ukrán hatóságok semmit nem jeleztek a magyar illetékesek felé, így hivatalosan „nincs vész”. A BL-siker után országos tévét akar a Viasat3 ■*** Általános csatornává kíván válni a jövőben a Viasat, melynek céljai között tematikus programok beindítása is szerepel. Egy közelmúltbeli lapinterjújában a magyarországi részvénytársaság vezérigazgatója kijelentette, hogy a BL-közvetítések sikerén felbuzdulva a Viasat középtávon a harmadik legnézettebb adóvá kíván előlépni, az RTL Klub és a TV2 után. Kocsis Attila, a hamarosan beinduló Viasat Explorer csatornáról elmondta, hogy azt a vállalat- csoport központjában állítják elő, és dokumentumfilmjeivel a már meglévő hasonló csatornákkal kíván konkurálni. A cégvezető kijelentette, hogy a magyar leányvállalat jelenleg még veszteséges, de 2005-re szeretnének pozitív eredményt elérni a fejlesztéseknek köszönhetően. 2005-től a Viasat napi hírműsorokkal, és saját készítésű produkciókkal jelentkezve kívánja elérni, hogy országos általános csatornaként jegyezzék a piacon.
