Hídlap, 2003. augusztus-december (1. évfolyam, 1-82. szám)
2003-10-10 / 29. szám
2 2003. október 10., péntek BAL PART SZLOVÁKIA Kevesebb pénz az oktatásügynek A Hyundai nem Szlovákiát választotta A Hyundai-Kia autógyár összeszerelő üzemének lehetséges telephelyei között már csupán Magyarország és Csehország szerepel. Szlovákia és Lengyelország a versenyből kiesett. A hírügynökségek viszont arról nem tudósítanak, hogy a lehetséges helyszínek közül miért esett ki Szlovákia. A kiszivárgott hírek szerint Magyarországnak jók az esélyei, hogy a dél-koreai Hyundai-Kia autógyár Tatabányán vagy Miskolcon építse fel 2007-ig a kis- és középkategóriájú autók összeszerelésére tervezett üzemét. Az dél-koreai autógyár évente 300 ezer autót fog gyártani. A helyszín kiválasztását illetően 2004. tavaszán születik döntés. A magyar féllel viszont már a jövő héten megkezdődnek a tárgyalások. Erre jó keretet biztosít a BMV-n rendezett autó kiállítás. Szlovákia várja a szlovén elnököt Jövő héten kétnapos szlovákiai látogatásra érkezik Janez Drnovsek, a szlovén köztársasági elnök. Látogatása során kormányközi megállapodást írnak Szlovénia és Szlovákia között a nemzetközi hajóforgalomról, az oktatásról, művelődésről, a tudomány és kultúra terén folytatott együttműködésről. A szlovén köztársasági elnököt elkíséri Andrej Logar, a Külügyminisztérium államtitkára. A szlovén delegáció kedden Rudolf Schuster államfővel és Mikulás Dzurinda kormányfővel találkozik, szerdán Pavol Hrusovskyval, a parlament elnökével folytat eszmecserét. (Forrás: TASR) Lubo Roman az ANO jelöltje Az ANO Lubo Roman volt színészt jelöli a köztársaság elnöki posztra. Lubo Roman politikai konszenzus eredményeként szeretné elnyerni az elnöki funkciót. Államelnökként elsősorban a regionális fejlődést támogatná. Európa nem csupán az európai államok szövetsége, hanem erős európai régiók gyümölcsöző együttműködésén alapuló közösség. Roman az első körben kiegyenlített küzdelemre számít. Meg van róla győződve, hogy a nyilvánosság hathatós támogatásával sikerrel veszi az első akadályt. Cigarettalopás Nováky egyik nagyraktárából körülbelül két millió korona értékben vittek el ismeretlen tettesek különböző márkájú cigarettát. Az épület védelmi rendszerét a szakemberek megfelelőnek tartották, a betörőknek viszont nem jelentett akadályt. A Rablók biztosra mentek, és csupán cigarettát tulajdonítottak el. Érdekes módon, csaknem ugyanebben az időben hasonló betörést követtek el két helyen is a Felső-Nyitra mentén. Két újságárus bódéban cigaretta és telefonkártya lenyúlásával 11 ezer, illetve 17 ezer korona kárt okoztak. Húszezer éves mamutagyar A pozsonyi állatkert közelében, a D2-es autópálya építése során egy húszezer éves mamutagyarra bukkantak az útépítők. Tekintettel az értékes leletre, a további ásatások miatt ezen a szakaszon valószínűleg huzamosabb ideig elodázzák az autópálya építését. Ennek ellenére az autópálya ütemtervét, és 2007. májusi átadásának időpontját az építők be fogják tartani. Az útszakasz másik végére helyezik át a munkák súlypontját. Az összmunka mintegy 60 százalékát egy alagút kivájása jelenti. A 3,5 milliárd koronás beruházás 82 százalékát a japán JBIC bank fedezi, a maradék 18 százalékát állami költségvetésből fogják finanszírozni. A nagyarányú építkezés főbeszállítója a TAISE1 Corporation Skandska DS japánsvéd szerveződés. A D2 autópálya utolsó pozsonyi szakaszának elkészültével gyorsabb és biztonságosabb lesz Csehország-Pozsony- Magyarország közötti közlekedés. Mibe kerül a NATO? A kabinet Szlovákia NATO-ba történő betagozódásához a jövő évi költségvetésből 1,275 milliárd koronát hagyott jóvá. Hasonló összeget különítettek el 2002-es és 2003-as költségvetésből is. Ahhoz, hogy Szlovákia a NATO tagállama legyen, elsősorban be kell fejeznie a haderőreformot, amelyet a kormány még 2003. március 25-én hagyott jóvá. A másik alapfeltétel, hogy 2004-ben tovább folytatódjanak a gazdasági reformok, erősödjön a demokratikus rendszer, és a biztonságpolitikáról megkezdett, lakosság és kabinet közötti párbeszéd. Emellett a NATO vezetése nagy hangsúlyt helyez arra, hogy a biztonságpolitikájával kapcsolatos titkosított információk ne szivárogjanak ki. Ehhez számos embert kell átvilágítani, az átvilágítási folyamat jelenleg még a felénél sem tart Szlovákiában. Bős idegenforgalmi célokra történő kihasználása A Gazdasági Miniszterek Tanácsa elfogadta a Bősi Vízi Erőmű mellett lévő mintegy 230 hektáros terület kihasználására tett javaslatot. A vízlépcső eredeti tervei szerint ezt a földterületet vízzel kellett volna elárasztani. Tekintettel arra, hogy a második nagymarosi vízlépcső nem került megépítésre, a 230 hektár évek óta kihasználatlanul hever. Ivan Miklós pénzügyminiszter szerint a terület hasznosítására pályázatot írnak ki. A pályázat beküldési határideje 2004. közepe. A győztessel a kabinet hosszúlejáratú szerződést szándékozik kötni. A kormány szerdán úgy döntött, hogy 300 millió koronával megrövidíti az oktatásügynek szánt jövő évi támogatást, és az összeget a Gazdasági Tárcának utalja át. Tekintettel arra, hogy Pavol Rusko gazdasági miniszter 500 millió koronát kért a beruházások és a gazdaság élénkítésére, a kabinet ezzel az intézkedésével az oktatásügy rovására elégíti ki Rusko igényeit. Az elvont 300 millió koronából tervezték megoldani a tanítók és a tanárok bérfejlesztését. A kormánydöntés nagy vihart kavart a szlovák politikai porondon. A 300 millió korona elvonással veszélybe került az oktatásügyben dolgozók jövő évi hét százalékos béremelése, amelyről a kormány és a szakszervezetek között korábban megegyezés történt. Ez a megegyezés a Kollektív Szerződés szerves részét képezi, amelyet Ludovít Kaník munkaügyi miniszter látott el kézjegyével. Kiszivárgott hírek szerint kormánykörökben már csupán öt- százalékos bérfejlesztésről suttognak. Ján Gasperan az iskolák mellett működő szakszervezet elnöke a TASR hírügynökségnek eljuttatott nyilatkozatában közölte, hogy megvárják a kabinet hivatalos álláspontját, amelyet feltehetően az Érdekegyeztető Tanács előtt közölnek velük. Egyben megerősítette, hogy, ha a kormány visszaszívja eredeti ígéretét, az oktatásügyben dolgozók sztrájkhoz folyamodnak. Martin Frone oktatásügyi miniszter kijelentette, hogy a 300 millió korona átcsoportosításával a szerdai kormányülésen nem értett egyet, de a jövő évi költségvetés elfogadását támogatta. Egyúttal utalt rá: a szakszervezetet előzőleg figyelmeztették, hogy sztrájk esetén az oktatásügy eleshet a 300 millió koronás támogatástól. Minárik, a KDH alelnöke szintén a sztrájkkal hozta összefüggésbe az oktatásügynek juttatott pénzek megnyirbálását. Az első tiltakozó megmozdulás után az iskolák mellett működő szakszervezet követeléseit a kabinet teljesítette, amelyet a szakszervezet megelégedéssel vett tudomásul. Ennek ellenére az iskolák eleget tettek egy politikai felhangokkal fűtött sztrájkfelhívásnak. Bizonyos értelemben ösz- szefüggés van a sztrájk és a 300 millió koronás elvonás között. A szerdai kormányülésen az oktatásügy mellett a kultúrát is mostohagyermekként kezelték. Ivan Miklós pénzügyminiszter javaslatára Rudolf Chmel kultuszminiszter feladatul kapta, hogy november végéig készítse el a Szlovák Nemzeti Színház (SND) eladásának tervezetét. Az épület eladásából befolyt összeget kulturális célokra használhatja fel a tárca. A SND épületének befejezésére - amelybe 1986 óta mintegy 3,3 milliárd koronát öltek - egyszerűen nincs pénz, ráadásul a létező színházak épületeit is fel kellene újítani. Rudolf Schuster államfő kultúrálatlan döntésnek nevezte a SND eladási tervét. Úgy véli, hogy Szlovákiának szüksége lenne a kultúra ilyen jellegű szentélyére. Az államfőnek meggyőződése, hogy az SND eladásával nem az épület befejezésének problémáját akarják megoldani. Az SND eladása mögött valamilyen „üzlet” húzódik, amelyről a nyilvánosság hamarosan tudomást fog szerezni. A szerdai kormánydöntésre legélesebben az ellenzéki Smer vezetősége reagált a SITA hír- ügynökségnek eljuttatott nyilatkozatában. Felszólította Rudolf Chmel kultuszminisztert és Martin Frone oktatásügyi minisztert, hogy álljanak sarkukra és utasítsák vissza a kultúra és művelődés ellen indított hadjáratot. „Az oktatásügy megnyirbálása is bizonyítja, hogy a Dzurinda kabinet csupán az embereket hátrányosan érintő intézkedéseket tud foganatosítani, a közhasznú döntések távol állnak tőle. Ezek a Koalíciós Tanáccsal szentesített határozatok meggyőznek bennünket arról, hogy a kormány nem képes javítani az olyan emberek helyzetén, akik az oktatás és művelődés terén felbecsülhetetlen értéket jelentenek a társadalom számára. Ez a kormány egyszerűen tehetetlen, nem képes valamit felépíteni, vagy a meglévő javakat gyarapítani. Csupán arra képes, hogy fejetlenül kiárusítsa a közvagyont”, hangsúlyozza a Smer vezetőségének nyilatkozata. Oravetz Ferenc Diszkriminációs-ellenes törvény Nem támogatják a nagyprivatizációt (folytatás az 1. oldalról) A törvény megszavazásának egyik legnagyobb akadálya a KDH magatartása. A kereszténydemokraták úgy tekintenek rá, mint valami fekélyre és mereven elzárkóznak tőle. Legnagyobb gondot az azonos nemek házassága jelenti. A KDH állítása szerint innen már csupán egy lépés, hogy a homoszexuálisok örökbe fogadhassanak gyermekeket. Ez egyszerűen össze- egyezhetetlen a családról vallott értékrendjükkel. David O'Sullivan, az Európai Bizottság vezérigazgatója a kereszténydemokraták félelmeire a következőképpen reagált: A diszkrimináció-ellenes törvény Szlovákiában a homoszexuálisoknak nem ad lehetőséget a gyermekek örökbefogadására. Ez így működik az európai államokban is. A homoszexuálisoknak egyik európai államban sincs joguk gyermeket örökbe fogadni, nyilatkozta a Sme napilapnak. Szlovákiára nézve a kérdés' azért időszerű, mert az Európai Bizottság bírálata mellett ismét utalt rá, hogy a csatlakozni kívánó országoknak polgáraik számára meg kell teremteniük az esélyegyenlőséget. Az esély- egyenlőség azt jelenti, hogy nem lehet az embereket megkülönböztetni nemük, fajuk, bőrük színe, nyelvük, koruk, szexuális irányultságuk, egész- ség-károsultságuk, hitük vagy vallásuk szerint. Ugyancsak tilos megkülönböztetni valakit politikai nézete, nemzeti hovatartozása, szegénysége vagy gazdagsága alapján. Egy szóval a tagországok kötelesek jogrendjüket az unió jogrendjéhez igazítani mielőtt belépnének az Európai Unióba. Ebből egyenesen következik, hogy, ha Szlovákia csatlakozni kíván az unióhoz, akár tetszik, akár nem rá kell bólintania a diszkrimináció-ellenes törvényre. Az európai normáknak megfelelő diszkriminációellenes törvény szentesítése egy újabb lépést jelentene a nemzeti kisebbségek kollektív jogainak elfogadása felé. A Meciar vezette HZDS ellenzi a stratégiai vállalatok nagyprivatizációját. Minden jel arra utal, hogy az ilyen elképzelések megvalósítása veszélyeztetik Szlovákia energia-szolgáltatását, állítják Meciarék. A HZDS határozottan követeli, hogy az alkotmány módosítása esetén jogilag szabályozzák a parlament mellett működő vizsgáló bizottságok létrehozását. Az Országgyűlés ezzel lehetőséget kapna, hogy kivizsgálja az első Dzurinda kormány privatizációjával kapcsolatos sötét foltjait. Egyrészt a kormány azt állítja, hogy az említett privatizáció átlátható volt, és a hatályos törvények szerint ment végbe, másrészt a parlament elutasította a HZDS-nek az ellenőrző bizottságok létrehozására tett javaslatát. A HZDS elgondolás elutasítása valójában a kabinetnek privatizációjával kapcsolatos állítását kérdőjelezi meg. A HZDS szerint teljesen átlátható volt a Gázművek és a Szlovák Telekommunikációs Vállalat első lépcsős magánosítása, amelynek keretén belül részvényeik 49 százalékát értékesítették. Ez a magánosítás az országnak több milliárd koronás veszteséget eredményezett. Éppen ezért további hasonló rossz üzletekre nincs szükség. A kabinet kimondottan politikai indíttatásból a Jaslovske Bohunicei Atomerőmű leállítása mellett döntött. E döntésnek az ország villamos energiával történő ellátása szempontjából még szomorú következményei lesznek. A hírhez kapcsolódik, hogy a Szlovák Kommunista Párt (KSS) vezetése is felszólította a kormányt, hogy hagyjon fel a stratégiai fontosságú vállalatok privatizációjával. A Szlovák Rádió felmérésére hivatkozik, amelynek alapján a lakosság többsége ellenzi -a magánosítást. A párt vezetése ezért követeli, hogy a kabinet fagyasszon be minden privatizációra irányuló előkészületet. A privatizáció helyett a kormánynak inkább az életszínvonal és az emberek életét megkeserítő problémák megoldására kellene összpontosítania. Egyébként a stratégiai vállalatok nagyprivatizációját a lakosság zöme valóban nem támogatja. Az emberek elenyésző része, hozzávetőleg 12 százaléka ért vele egyet, a megkérdezettek 82 százaléka ellenzi. Hat százalék a kérdésben nem tudott állást foglalni. Ez derül ki a Szlovák Rádió felméréséből, amelyet 1029 személy megkérdezése alapján készített. A felmérésből az is kiderül, hogy a magánosítást elsősorban az egyetemet, vagy más felsőoktatási intézményt végzett emberek támogatják. A politikai pártok szimpatizánsai szempontjából a következő eredmény született: az ANO drukkerek 35,3 százaléka, az SDKÚ hívek 30.1 százaléka, az MKP tagok 23d százaléka fogadja el a privatizációt. A negyedik koalíciós partner (KDH) köreiben viszont a magánosítás támogatottsága mindössze 11,6 százalék, a Smernél 11 százalék, a HZDS-en belül 6,8 százalék és a kommunisták esetében csupán 2,7 százalék. Egyébként a privatizációs törvényt a parlament már jóváhagyta. Ennek köszönhetően a Gázművek, a Transpetrol és az Elektromos Művek részvényei áruba bocsáthatók. Oravetz Ferenc Oravetz Ferenc illusztráció
