Hídlap, 2003. augusztus-december (1. évfolyam, 1-82. szám)

2003-10-08 / 27. szám

2003. október 8., szerda _____jjjí RÉ GIÓ Elmúlt rendszer maradványa az ezeréves városban Néha, amikor messziről érke­zik olyan ismerősöm, aki még nem járt Esztergomban, büsz­kén mutogatom városunkat. Vannak persze kritikus pon­tok, amelyek mellett elhalad­va megpróbálom álcázó trük­kökkel elterelni a látogatók fi­gyelmét. Ez mondjuk egy per­gő vakolatú háznál még mű­ködhet, mert ráfogom hogy pa­tinás, aztán vagy elhiszik, vagy nem. A gond akkor kezdődik, amikor meglátják a Bástyát. Ettől a látványtól még gyakor­lott turisták is elgyengülnek Egy barátom egyszer - három korsó sör után - abbéli meg­győződésének adott hangot, miszerint ha létezne valami­lyen visszafojtott erejű kísérle­ti atombomba, azt érdemes lenne egy néptelen hajnalon kipróbálni az épületen. Igaz, ami igaz, elrontani azzal sem lehetne ezt a látványt, de azért egyszer valaki megígérhetné, hogy nem lesz itt örökké. Kép és szöveg: váczy A fejlődés irányába- Ipolypásztó ­Ipolypátszón a közelmúltban egymást érték a felújítások és kor­szerűsítések. Helyrehozták a temetőben lévő járdát és az azt körül­vevő kerítést. Felújították még a helyi közmegvilágítást és a hang­szóró hálózatot. A vezetékes ivóvíz-rendszer kiépítését most fejez­ték be. Ez utóbbi 12 millió koronába került, amelyre a környezet- védelmi alapból szereztek támogatást. -baj­Vízgép konferencia- Esztergom ­Egy reneszánsz vízgép nyomában címmel rendez három múzeum konferenciát Esztergomban. A Balassa Bálint Múzeum, az esztergomi Vármúzeum, és a Duna Múzeum képviselői október 31-én a Vármúzeum Lovagtermében ülnek össze. A konferencia a vízgép-rekonstrukciók bemutatójával kezdődik fél 11-kor a Vármúzeum udvarán. A programot Horváth Béla. a Vármúzeum igazgatója nyitja meg. A konferencián a reneszánsz vízemelő és török fürdők régészeti kutatásairól, a reneszánszkori vízgépről és a vízgép megvalósításának az idegenforgalomra gyakorolt hatásáról hangzanak el majd előadások. akaree A Drogkoordinációs Bizottság szerdán ülésezik A Vitéz János Római Katolikus Tanítóképző Főiskola tanácster­mében október 8-án, szerdán 14 órakor tartja soron következő ülését az esztergomi Drogkoordinációs Bizottság. Az ülés után Topolánszky Ákos, a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium helyettes államtitkára tart előadást Nemzeti Drogstratégia alakulása címmel a főiskola Dísztermében. akaree Ma ünnepeljük és újra az oltalmát kérjük A Magyarok Nagyasszonyának tisztelete Esztergomból indult Szűz Máriának a magyarság főpatrónájaként való tisztelete Szent István esztergomi ország­felajánlásával kezdődött. 1038- ban a magyar Siónként emlege­tett kiválasztott városban István halála közeledtét érezvén és fiú örökös nélkül maradván, koro­náját és vele együtt az egész or­szágot Mária oltalmába helyez­te. Erről tanúskodott Esztergom­ban a mai Bazilika helyén a XI. században épült Szűz Máriának és Szent Adalbertnek fölszentelt székesegyház nyugati díszkapu­ja is, amely csodával határos módon maradt meg. Az un. Por­ta Speciosa márványtimpanon­ján Szent István látható, aki az országot az Istenszülő Szűz Má­riának, ajánlja fel. Csodálatos egybeesés, hogy augusztus 15- én, Nagyboldogasszonykor, Szűz Mária mennybevételének („elszenderülésének”), napján történik mindez, ami egyben Szent István halálának napja is. Mária tiszteletünk nemzeti jellegét a Szentszék is elismerte. 1896-ban, a honfoglalás ezer­éves évfordulója alkalmából Vaszary Kolos esztergomi érsek kérésére, XIII: Leó pápa a Ma­gyarok Nagyasszonya tiszteleté­re ünnepet engedélyezett, ame­lyet Szent X. Piusz pápa októ­ber 8-ára helyezett. 1980-ban ezen a napon szentelte fel II. Já­nos Pál pápa a Római Szent Pé­ter - bazilika altemplomában lé­vő „Magyarok Nagyasszonya” tiszteletére kialakított kápolnát. A Mária - tisztelet szinte min­den népnél fellelhető, a magya­roknál viszont kiemelkedő jelen­tőségű. Szent István máriás lelki­sége abban a többletben fejező­dik ki, hogy ő egy népet, egy nemzetet bízott a Boldogasszony­ra. A nemzeti egység jelképe, a Szent Korona attól vált szentté, hogy István Szűz Máriának aján­lotta. A rábízott nép pedig Mária országa „Regnum Mariánum” lett. Ezzel Jézus Krisztus anyja, a választott nép hasonlatosságára, a magyar nép Királynője. A Patrona Hungáriáé gyakori ábrázolása, hogy a „Napba- öltözött” Asszony fejére, a 12 csillagból álló korona helyett a Magyar Szent Korona kerül. A karján ülő kis Jézus kezébe az országalma, Mária másik kezé­ben pedig az ország jogara. A Szent Koronán, egészen a XVIII. századig a Boldogasszony képe is rajta volt, hátul Jézus képével ellentétes oldalon. Később cse­rélték fel Dukász Mihály bizánci császár képmásával. A Magyarok Nagyasszonya ünnepén illő megemlékeznünk a Városliget szélén állott Regnum Marianum templomról is, ami a második világháborút csekély sérülésekkel átvészelte. Később azonban a kupola csúcsán álló Szent Korona kőből faragott má­sát eltávolíttatták, majd 1951- ben a Mária országa nevét hir­dető templom egészét elpusztí­tották. Ma kereszt áll a helyén. Mária tiszteletét nemcsak tör­ténelmi ereklyéink a Szent Ko­rona, a koronázó palást, az or­szágzászló őrzi, melyen a Mária -kép sokkal régebbi, mint a nemzeti szín, hanem 1848-ig az ország pénzén is Mária képe volt. Protestáns erdélyi fejedel­meink, Bocskay, Bethlen, a két Rákóczi György csakúgy Máriá­sokat veretnek, mint a katolikus II. Rákóczi Ferenc, aki Máriás zászlók alatt harcol, pedig kuru- cai többsége nem is katolikus. Történelmünk legkiválóbbjai Mária oltalmában bízva éltek hozzá imádkoztak, az ő égi se­gítségében reménykedtek. A ta­tár, a török és az újabb kori pusztítások ellenére ezeréves fennmaradásunk is arra bizony­ság, hogy Boldogasszony Anyánk, a magyarok védelme­zője gondoskodik népéről. Ma se tehetünk másként! Ma­gunkat, családunkat és nemze­tünket bízzuk a Magyarok Nagyasszonya védelmére, kér­jük áldását életünkre, és fohász­kodjunk közbenjárásért, hazánk lelki megújulásáért. csonka Visszaáll a rend a Komárom-Esztergom vasútvonalon- Esztergom ­A csehszlovák gyártmányú BZ motorkocsikat az országban mindenhol átvizsgálták a keréktengeiyeiken keletkezett hajszálrepedések miatt. A hiba adódhatott anyaghiba, pályahiba és a szakszerűtlen karbantartás miatt is. Az összes járművet ultrahangos repedésvizsgálatnak vetették alá. A vizsgálatok és a hibaelhárítás immáron tizedik hónapja folyik Várhatóan november 3-ától áll helyre a rend a Komárom-Eszter­gom vasútvonalon. Végre ismét vonattal juthatnak el az utasok Komáromba, és vissza. 2003. január 24-től vonatpótló autóbuszok közlekednek - mint or­szágszerte több helyen - ezen a vasútvonalon is. Ennek oka az, hogy a személyszállítást ellátó mo­torkocsik műszaki okok miatt már közel egy éve üzemen kívül van­nak. A felülvizsgálat következtében országosan 34 pályavonalon szün­tették meg egy időre a személyvo­natok közlekedését, és vezettek be vonatpótló autóbuszokat. Ezek kö­zül jelenleg már csak hét szakaszon tart a leállás, a Komárom-Eszter­gom vonal mellett főleg a Dél- Alföldön és a Dunántúlon. Bár ez a változás sem a menet­időben, sem a viteldíjban nem je­lent eltérést a korábbiakhoz ké­pest, mégis üdvös lenne az erede­ti vonatforgalom visszaállítása. A MÁV a következő hónapokra ígé­ri a rend helyreállítását az összes érintett útszakaszon. Van olyan vonal, ahol a szerelvények átcso­portosítása kapcsán indul be a közlekedés, és van olyan is, ahol a hibás motorkocsik felújítására kell várni. Egy-egy ilyen átvizsgálás és javítás költsége közel 2 millió fo­rint. A szünet csak a személyvona­tokat érinti, a tehervonat forgalom ez idő alatt is zajlik. -ov­Nincs kész terv az árvízvédelemre- Helemba ­Szeptember végéig ígérték, de még mindig nem érkezett hi­vatalos jelentés az árvízvéde­lemmel kapcsolatban a Duna vízügyi hatóságától. Helembát tavaly tavasszal, és augusztus­ban kétszer is elöntötte az árvíz. Akkor teljesen el volt zárva a falu a környéktől. Kosznovszki Henrietta polgármester asszony szerint a problémát az okozta, hogy a Duna felől nincs töltő­gát, de hogy pontosan mire van szükség a védekezéshez, azt csak a vízügyi hatóság tudja megmondani. Ing. Pavol Virág, a vízügyi ha­tóság képviselője lapunknak el­mondta, hogy sajnos a tanulmá­nyok elkészítése eltolódott októ­ber végéig. Ez idő alatt kellene megállapodásnak születni a pol­gármester és a vízügyi hivatal között. A vízügyi hatóság csak a terveket készíti el, azok megvaló­sítása azonban már a község, il­letve az állam feladata lesz. Felmerült annak lehetősége is, hogy végszükség esetén He­lemba és Bajta között lévő erdei úton lehetne megoldani a közle­kedést. Az út megépítése azon­ban csak a távlati tervekben sze­repel, és megvalósítása nagyon körülményes. Az erdészet szerint az út forgalma zavarná az erdő állatvilágát és a védett növénye­ket is veszélyeztetnék. czm Templomfelújítás Ipolybélen Felújítás alatt áll az Ipolybéli ró­mai katolikus templom. A mun­kálatokat szeptember közepén kezdték el, és a tervek szerint no­vemberre készülnek el. A munka azonban lassabban folyik, mint ahogy azt tervezték. A templom külső festésével már elkészültek, lecserélték a régi elektromos há­lózatot is, már csak a templom belseje vár a megújulásra. Szalay András plébániaigazgató tájékoz­tatása szerint a templomban a kü­lönleges műalkotások nem bo­nyolították a munkálatokat. Az 1750-es években épült, közepes nagyságú, egyhajós templom megközelítőleg száz hívő befoga­dására alkalmas. Római katólikusnak több mint százan vallják magukat, de ebből csak 50-55 személy van jelen vasárnaponként a temp­lomban. Ezért is volt nehéz ösz- szegyűjteni a felújításhoz szük­séges pénzt. Az államtól keve­sebb támogatást kaptak, mint amennyire szükség lett volna. A fennmaradó részt a hívek ado­mányaiból fedezték. czm Tisztelt Olvasó! A jövőben szeretnénk feldolgozni olyan témákat is, amelyek Ont, az olvasót közvetlenül érintik. Amennyiben bármilyen problémája van, amelynek szeretné, ha utána járnánk, s azt a Hídlap hasábjain is megjelentessük, kérjük, írjon nekünk! Egyúttal várjuk a Hídlappal kapcsolatos egyéb, építő jellegű észrevételeit is! velemeny @esztergom. hu , _________________________________________I

Next

/
Thumbnails
Contents