Hídlap, 2003. augusztus-december (1. évfolyam, 1-82. szám)

2003-10-08 / 27. szám

JOBB PART 2003. október 8., szerda _____3. Me nnyire vagyunk korruptak? Egy nemzetközi szervezet felmérése alapján Magyarország hét helyet esett vissza az európai korrupciós listán. A felmérés az egyes országok közhivatalaiban jelen lévő korrupcióról szól, az üzleti életben előforduló megvesztegetést nem vizsgálta. Az utca emberét arról kérdeztük, hogy szerinte vajon mennyire hiteles ez a felmérés, és hogy milyen mértékben van jelen a korrupció az országban. Adolf Andi Balázs Jutka (MÁV ügyvezető) (főiskolai hallgató) (munkanélküli) (főiskolai hallgató) Sajnos jogos ez a megállapítás, jól látják a nyugatiak. Csak annyit kell em­líteni: K&H botrány. Talán a politikába még nem folyt be teljesen a korrupció, de ebben nem uagyok biztos. Ha igaz, amit nemrég olvastam, hogy a közbe­szerzési pénzek 10 százaléka zsebbe megy, akkor elég nagy a baj. Ez a lista is csak azt bizonyítja, hogy nagy Magyarországon a korrupció. Az viszont érdekes, hogy ezeket a felméréseket milyen módon végzik, mert szerintem senki nem vallja be, hogy korrupt, vagy pénzt fogad el esetenként. Szomorú a negyvenedik hely, mindenképpen javítani kellene rajta valahogy. Korrupció nagyon kemény dolog. A korrupció van, létezik Magyarországon, bármilyen területre is tévedjen az em­ber. Talán nem mindenki korrupt, le­het, hogy léteznek még becsületes em­berek. Mindenhol jelen van, de csak alapszinten. Véleményem szerint a ma­gyar rendőrség a legbefolyásolhatóbb. Szomorú dolognak tartom. Európá­ban is sok korrupt állam van, de az kí­nos, hogy Magyarország a 40. helyen áll a világ korrupciós összesítésében. Nagy a korrupció Magyarországon, so­kan uannak akik nem ismernek határo­kat és azt hiszik, mindent megenged­hetnek maguknak. Romlott Magyarország korrupciós megítélése A tavalyi 33. helyezéshez képest idén már csak a 40. helyre sorolták Magyaror­szágot a Transparency International korrupciós lis­táján - jelentette be Berki Zolna, a civil szervezet ma­gyarországi elnöke. A Transparency International korrupciós listáján hét helyet esett vissza Magyarország. A külföldiek megítélése szerint azonban még mindig jobb a helyzet, mint Görögországban, a Cseh Köztársaságban vagy Horvátországban. Az úgyneve­zett érzetindex elkészítésében mindig az elmúlt három év ada­tait veszik figyelembe -mondta el Berki Zolna, a Transparency International magyarországi el­nöke. Az idei visszaesést főként azzal lehet magyarázni, hogy 2003-ban már 133 országot vizsgáltak, míg tavaly csupán 102-t, s az új országok egy ré­sze megelőzött minket. Emel­lett túl sok korrupciós ügy ke­rült nyilvánosságra, ami jelen­tősen befolyásolta a külföldiek megítélését. A listára csak azok az országok kerülhetnek fel, ahol legalább három vizsgálatot elvégeztek, Magyarország eseté­ben ez tizenhárom volt. A lista első helyén Finnország szerepel 9,7 ponttal. Míg Magyarországot Bahrein, Botswana, Kuvait és az Egyesült Arab Emirátusok is megelőzi, addig Görögország az 50., a Cseh Köztársaság az 54., Horvátország pedig az 59. hely­re szorult. A közép- és kelet-eu­rópai országok többsége jelen­tős visszaesést tudhat magáé­nak. A felmérés az egyes orszá­gok közhivatalaiban jelen lévő korrupcióról szól, az üzleti élet­ben előforduló megvesztegetést nem vizsgálta. A magyarországi elnök szerint a Transparency International korrupciós inde­xe jelentős befolyással bír a külföldi befektetőkre. váczy Foglalkoztatás és munkahely-teremtés A kormány a következő évben a megváltozott mun­kaképességűek, az ötven évnél idősebb, tartósan munka nélkül élők, vala­mint a gyesről és gyedről visszatérők munkához jutá­sát kívánja segíteni, derült ki Burány Sándor munka­ügyi miniszter sajtótájékoz­tatójából amelyben ismer­tette a kormány 2004-es foglalkozáspolitikai céljait. A 2004-es évi költségvetés alapvető céljai-kezdte a mi- niszter-megőrizni a jóléti fordulat eredményeit és megerősíteni azokat. Ebben kiemelt szerep jut a jövőt megalapozó fejlesztések­nek, korszerűsítési programok megvalósításának. A kormány és a Munkaerő-pi­aci Alap európai uniós források bevonásával közvetlen és közve­tett eszközökkel segíti a kor­mányprogramban kitűzött célok időarányos teljesítését. A mukaügyi kormányzat tapaszta­latai szerint - különösen a hátrá­nyos helyzetű régiókban - óriási igény van a közmunkára. 2003- ban összesen csaknem 10000 embert sikerült így foglalkoztatni, jellemzően 6-7 hónapig tartó munkaviszony keretében. Jelen­leg is 6756 közmunkás dolgozik szerte az országban - tudtuk meg a minisztertől. Erre a foglalkozta­tási formára jövőre 4 milliárd fo­rint a költségvetési előirányzat, valamint az önkormányzatok ál­tal szervezett közcélú foglalkozta­tásra 15,2 milliárdot szán a kor­mány. Továbbra is fontos terület a felnőttképzés. Az állami költ­ségvetésben a felnőttképzés tá­mogatása a rendszerváltás óta az idén először jelent meg jogszabá­lyi háttérrel és jelentősebb mér­tékű költségvetési forrással. A szakképzetséggel nem rendelke­zők és fogyatékosok támogatása az idei évhez képest a többszö­rösére emelkedik. Míg 2003- ban erre a célra 475 millió fo­rint állt rendelkezésre, és 5340 fő vett részt a képzéseken, ad­dig 2004-ben 2900 millió fo­rint az előirányzott összeg, és 21000 főt kívánnak bevonni a szakképzésbe. 2004-ben számos új adóked­vezmény ösztönzi a fejlesztést, beruházást, vagyis a foglalkozta­tás növelését. Csökken a fejlesz­tési adókedvezmény értékhatá­ra, (10 milliárdról 3 milliárdra, hátrányos helyzetű térségben 3 milliárdról 1 milliárdra), és beru­házási értékhatár nélkül igénybe vehető foglalkoztatást bővítő be­ruházásoknál, ha a foglalkozta­tottak száma 300 (hátrányos tér­ségben 150) fővel nő, és 20 szá­zalékban pályakezdőket alkal­maznak. A megváltozott munka­képességűeket alkalmazók, 2004 tői a minimálbér teljes összegé­vel csökkenthetik az adóalapju­kat. A gyesen, gyeden lévők és az 50 éven felüli tartós munka- nélküliek foglalkoztatása esetén nem kell a 3450 forint fixösszegű egészségügyi hozzájárulást befi­zetni. A tárca elsődleges célja a foglalkoztatás bővítése. így 2004-ben az Európai Unió tá­mogatásával összesen 236 milli­árd forintnyi fejlesztés valósul meg különböző programok kere­tében. Ebből a jövő évben köz­vetlenül humán erőforrás fejlesz­tésre 62,6 milliárd forint jut, ami­ből Magyarország .49,6 milliárd forint támogatásra számíthat az előcsatlakozási Phare progra­mokból, illetve a csatlakozás évétől a strukturális alapokból. A támogatások felhasználásához szükséges, közel 13 milliárd fo­rintnyi hazai forrást a költségve­tés biztosítja. Epress József MAGYARORSZÁG Pál László - van elég energiája Pál László, a Magyar Villamos Művek Rt. vezérigazgatója szerint a magyar energiarendszer működőképes, az elkövetkező időszakban is el tudja látni az országot. A Horn-kormány volt minisztere a Hír Tv-ben hozzátette, hogy már ma foglalkozni kell azonban későbbi erőműépítések tervével, mivel a magyar villamoshálózatot középtá­von bővíteni kell. Pál úgy véli, szükség van a gázt szállító csővezeté­kek fejlesztésére, valamint az uniós rendszerhez való jobb alkalmaz­kodásra is. A tartalékok jelenleg megvannak az országban, de a vál­lalatvezető úgy véli, hogy szükség lenne a paksi 2-es blokk újraindí­tására, a szennyezett kazetták okozta károk helyreállítási műveletei­nek lezárulta előtt is. Ez - Pál László szerint - semmilyen veszéllyel nem járna. „Kell Paks ma, és 20 év múlva is” - fejezte ki eltökéltsé­gét a volt miniszter atomerőmű-ügyben. A NAÜ jelentésével kapcso­latban Pál közölte, hogy jelenleg is folyik annak feldolgozása, de a problémák nem akkorák, amiknek egyesek láttatni akarják. A külső egyensúly kérdései - a végén felkiáltójellel A külső egyensúlyi pozíciói folyamatosan romlanak Magyaror­szágon, mely folyamat következményei akár súlyosak is lehetnek - állítja a Világgazdaság című napilap elemzése. A külkereskedelmi és a folyó fizetési mérleg hiánya erős leértékelési nyomás alatt tartja a nemzeti valutát, aminek egy kormány csak addig tud ellenállni, ameddig megfelelő devizatartalékokkal rendelkezik, és képes az in­tervencióra. A fizetési mérleg-válság - a lap szerint - könnyen valu­taválsággá alakulhat, aminek a bekövetkezte Magyarországon nem lenne egyedi a történelemben. Szélsőséges esetben hiperinflációval (azaz a forint hirtelen drasztikus elértéktelenedésével) is számol­nunk kell. Az eurózónához való korai csatlakozás terve jelenleg még a tőkepiacokat egyensúlyban tartja, de amennyiben kiderül a 2008-as dátum kivitelezhetetlensége - amire az elemzés egyre na­gyobb esélyt lát - a befektetői hangulat könnyen „pálforduláson” mehet át, mely „egyenesen ijesztő következményekkel járhat”. Uniós pénzek: jövőre pozitív lesz az egyenleg? Juhász Endre integrációért felelős tárca nélküli miniszter szerint az EU-támogatások megfelelő felhasználása 2004-ben költségveté­si oldalról biztosítva van. A siker kulcsa innentől fogva a magyar gazdaság és társadalom kezében van. A tárcavezető a hét végén erről, Baráth Etelével (a Nemzeti Fejlesztési Terv felelősével) közö­sen tartott sajtótájékoztatóján tájékoztatta a közvéleményt. Juhász Endre hozzátette, hogy 2004-ben fejlesztésekre összesen 280 milli­árd forintot költhet a kabinet, ami őlszázalékkal több az ideinél. A volt EU-s főtárgyaló - a pesszimista várakozásokkal szemben - úgy véli, hogy jövőre 350 millió eurós pluszt mutat majd Magyar- ország uniós egyenlege. Pótmagánvád Millenáris ügyben - újra megpróbálják A Miniszterelnöki Hivatal úgy döntött, hogy él a pótmagánvád adta lehetőséggel, és alapítóként keresetet nyújtott be a Millenáris Közhasznú Társaság korábbi gazdálkodása során vélt visszaélések ügyében - adta hírül a Népszabadság. Ismeretes, hogy a Berkecz Mária volt ügyvezetővel szemben benyújtott feljelentést követően, a nyomozati szervek munkája után, az ügyészség bűncselekmény hiányában megszüntette a nyomozást. Az országos napilap úgy tudja, hogy az érintettek a Magyar Televízió gazdálkodásával kap­csolatban is pótmagánváddal kívánnak élni a közeljövőben. Európa csúcsnyereménye a magyar lottóötös Európa legnagyobb nyereményének ígérkezik az ötös lottó e heti főnyereménye, miután a telitalálat nyereményalapja elérte a 3,5 milliárd forintot - közölte a Szerencsejáték Rt. Olaszországban az elmúlt héten gazdára lelt a 20,8 millió eurós (mintegy 5 és fél mil­liárd forint) főnyeremény, s mivel Angliában „csak” 9 millió font (nagyjából 3,3 milliárd forint) az aktuális főnyeremény, e héten a magyar ötös lottó a kontinens vezető szerencsejátéka. Somorai László a Szerencsejáték Rt. kommunikációs igazgatója elmondta, hogy a Szerencsejáték Rt. árbevétele 2003 első félévében 51,2 milliárd forint volt, amiből játékadóként és nyeremények utáni személyi jövedelemadóként 13 milliárd forin­tot fizettek be a költségvetésbe. váczy Medgyessy nyugodtan néz a nyugdíjasok szemébe Az ENSZ 1991-ben nyilvá­nította október elsejét az Idő­sek Világnapjának. Az Egész­ségügyi, Szociális és Család­ügyi Minisztérium, valamint az Idősügyi Tanács október 7-én tartotta meg ez alka­lomból központi ünnepségét a Kongresszusi Központban. A rendezvényen beszédet mondott Medgyessy Péter kormányfő. Az ünnepségre több mint 2000 idős vendég érkezett az ország minden részéből. Meghí­vást kaptak a kormányzat kép­viselőin kívül az Idősügyi Ta­nács korábbi és jelenlegi tagjai, a roma, német, szlovák kisebb­ségi önkormányzatok idős kép­viselői, az Osztrák Idősügyi Ta­nács elnöke és az Osztrák Nagykövetség diplomatái. Medgyessy Péter ünnepi kö­szöntőjében rámutatott arra, hogy egy ország polgárainak nem pusztán kötelességtudat­ból kell támogatniuk a nyugdí­jasokat, hanem saját jól felfo­gott érdekük is ezt diktálja. Mert ahol az időseket nem be­csülik, ott a fiatalok se számít­sanak semmire. Véleménye szerint, az ország adósa a nyugdíjasok társadal­mának, és a kormány meg­kezdte ennek a tartozásnak a törlesztését. Ez év novemberé­ben kerül kifizetésre először az 13. havi nyugdíj, ami átlagosan 25000 forintot jelent, Jövőre az 53. és az 54. heti nyugdíjat is állja a költségvetés. Még no­vemberben az özvegyi nyugdíj összegét 20-ról 25 százalékra emelik, és jövőre további 20 százalékos növekedés várható. Hozzátette, hogy a kormány azon dolgozik, hogy megóvja az időseket azoktól a káros ha­tásoktól, amelyek a magyar gazdaságot elkerülhetetlenül érik. ígéretet tett arra, hogy a gázár, a jövő évi időszakban a nyugdíjasok számára nem fog nagyobb mértékben emelked­ni, mint az inflációs átlag. Végezetül Medgyessy Péter kijelente, hogy másfél évvel ez­előtt nyugodtan nézett a nyug­díjasok szemébe, és két és fél év múlva ugyanilyen nyugodt­sággal szeretne az emberek sze­mébe nézni. E. j.

Next

/
Thumbnails
Contents