Hídlap, 2003. augusztus-december (1. évfolyam, 1-82. szám)

2003-10-07 / 26. szám

2 ____2003. október 7, kedd BAL PART F)MlaF SZLOVÁKIA A HZDS kisebbségi kormányt nem támogat Sergej Kozlík szerint a HZDS nem fogja támogatni a kisebbségi kormányt. Vita tárgyát elsősorban a stratégiai vállalatok privatizá­ciója, a szociális törvények és az adóreform jelenti. A HZDS veze­tése nyilván át fogja értékelni korábbi nyilatkozatát, amelyben je­lezték, hogy esetleg támogatnák a kisebbségi kormányzást. A JOJ Tv Hetes című műsorában Kozlík és Ivan Simko volt védelmi mi­niszter nem helyeselték Ján Mojzis a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBÚ) volt igazgatójának leváltását. Véleményük szerint, nem az igazgatót kellett volna leváltani, hanem az NBU számára egy új, ti­toktartásról szóló törvényt kellett volna kidolgozni. A KDH népszavazást akar Pavol Hrusovsky a KDH elnöke azt szeretné, ha Szlovákia lakos­sága népszavazás keretén belül mondana véleményt az Európai Alkotmányról. A referendumot összekapcsolná az európai parla­ment képviselőinek megválasztásával. Hrusovsky nyilatkozott az Európai Alkotmánnyal kapcsolatos fenntartásairól. Nem ért egyet a nyugat által ránk erőltetett homoszexuálisok házasságával és a kegyes halál bevezetésével. Emellett az EU még a terhesség-meg­szakítást is el akarja velünk fogadtatni. Hrusovsky úgy véli, mind­nyájan azt szeretnénk, ha az új Európa a béke, szabadság és a ke­resztény értékekre épülve jönne létre. Mivel az Európai Alkotmány jelenlegi formájában teljesen nem ezt sugallja, hangot adott azon véleményének, hogy széleskörű vitára kellene bocsátani. Robert Ficonak, a Smer elnökének más az álláspontja. Szerinte az Európai Alkotmány gyakorlatilag 99 százalékra kész és csupán lényegtelen módosításokra szorul. Az Európai Alkotmánnyal kap­csolatban Mikulás Dzurinda kormányfő, de Vladimír Meciar (HZDS) sem tartja szükségesnek a népszavazást. Téligumi-használat A parlament szerdán fogja tárgyalni azt a képviselői beadványt, amely nem tenné kötelezővé a gépjárművek téligumi-használatát. Júliusban már elfogadtak egy törvényt, amely a biztonságosabb a téli közlekedés érdekében előírta a november 15. és március 15. kö­zötti kötelező téligumi-használatot. A lakosság heves tiltakozása kö­vetkeztében született a jelenlegi beadvány. Jirko Malchárek a mó­dosító jogszabály szerzője szerint a kötelező téligumi-használata és a lecserélt gumiabroncsok tárolása elsősorban a Szlovák Autóbusz­közlekedési Vállalatnak (SAD) jelentene elviselhetetlen terheket. Kormányközi Konferencia A hét végén Rómában tartott Kormányközi Konferencián Szlová­kiát Mikulás Dzurinda kormányfő és Eduard Kukán külügyminiszter képviselte. Szlovákia a konferencián öt javaslatot terjesztett elő: egy­részt kérte, hogy az Európai Alkotmányt, Alkotmányszerződésre ke­reszteljék át, másrészt az alkotmány előszavát egészítsék ki Európa keresztény hagyományaira és értékeire vonatkozó fejezettel. Szlová­kia ragaszkodik az egy ország, egy biztos elvhez és a Nizzai Szerző­désben rögzített szavazási rendhez. Emellett szeretné, ha a szociális és adóügyek továbbra is a tagországok hatáskörében maradnának. Igen a magyar egyetemre Múlt héten az Akkreditációs Bizottság szakmai áldását adta a Selye János Egyetem megalapítására. Ezzel egy újabb akadály há­rult el, amely elodázhatta volna a jövő évi tanévnyitást. A komá­romi magyar egyetem megalapításáról szóló jogszabályt még a parlamentnek második és harmadik olvasatban is jóvá kell hagy­nia. Feltehetően október végén kerül az országgyűlés program­pontjai közé. Tervek szerint az egyetemnek Rév-Komárom erődít­ményrendszere ad majd ótthont, amelyet a komáromi önkormány­zat 40 millió koronáért vásárolt meg a Védelmi Minisztériumtól. Elégedetlen a lakosság Szlovákiai lakosságának csupán tizenkét százaléka elégedett a szlovák társadalomban tavalyi választások óta bekövetkezett fej­leményekkel, derült ki a Szlovák Rádió közvélemény-kutatásá­ból, amelyet.szeptember végén készített 1029 személy megkérde­zésével. A megkérdezettek 86,9 százaléka kiábrándult és elége­detlen a szlovákiai helyzettel. 51,9 százalék inkább elégedett és csupán 12 százalék tartja elfogadhatónak a szlovák társadalom­ban érzékelhető változásokat. Brit pilóták emlékműve Pozsonyban Vasárnap Pozsonyban, a Duna-partján, a Cunovo városnegyed­ben leleplezték a 2. világháborúban elhunyt brit pilóták bazaltszik­lából készült emlékművét. A leleplezett emlékmű térségében csak­nem 60 éve lőttek le egy Wellington bombázót öt személlyel a fe­délzetén. A most 80 éves Alan Wella emlékezete szerint a Királyi Légierő nyolc Wellington típusú gépe szállt fel akkor és húzott el Pozsony térségében. A légvédelem egyet közülük eltalált, a lelőtt repülő a Duna-partnak csapódott és mind az öt brit pilóta életét vesztette. Az ünnepségen rész vettek az elhunyt pilóták hozzátarto­zói és harcostársai. Összeállította: Oravetz Ferenc Mojzis kipakolt A politikusok parlamenti csatározásait, alpári stílus­ban tett nyilatkozatait és sár­dobálásait követve egyértel­mű, hogy többségük nem zárdában nevelkedett. Az etikai kódex által előírt sza­bályokhoz sem igen ragasz­kodnak. József Attila szavait átköltve ez csupán fecsegő felszín, amely a politikai po­rond képviselőinek szürke hétköznapjait tükrözi. Kor­rupt üzelmeik ugyanis nem mindig kerülnek napfényre. Az alábbiakban Ján Mojzis, a Nemzetvédelmi Hivatal (NBÚ) volt igazgatójának vallomása nyomán egyfajta képet kaphatunk a politikai élet és erkölcs viszonyáról. Arról, hogy a politika nem az erkölcsről szól. Ján Mojzis állítása szerint már 2002-ben megromlott Mikulás Dzurinda kormányfőhöz fűződő viszonya és a probléma gyökere a Govnet tervezetre vezethető vissza. Dzurinda 2002-ben állí­tólag felkereste őt és négyszem­közt arra kérte, hogy változtassa meg a Kiss Társasággal szembe­ni álláspontját. Az NBÚ igazga­tója korábban megfúrta a Kiss és a Kormányhivatal között ter­vezett üzletet. Pontosabban a Kiss Társaság érdekelt volt egy 800 millió koronás (az egész projektum 2(1 milliárd korona volt, a 800 millió korona csu­pán egy évre tervezett beruhá­zást jelentett) megrendelés kivi­telezésében. Mojzis pozitív hoz­záállása esetén a társaság épít­hette volna ki a Kormányhivatal információs hálózatát. Mojzis kockázati tényezőkre hivatkozva utasította el a céget és az NBÚ igazgatójának véleménye alap­ján a kabinet nem hagyta jóvá a Govnet projektumot. Vélemé­nyét a kormányfő kérése sem változtatta meg, vagyis nem tett eleget Dzurinda kérésének. A kormányfővel történt talál­kozása után Mojzist az egyik ba­rátja révén próbálták megkör­nyékezni. „Egy nagy számítógé­pes programokkal foglalkozó cég igazgatója felkereste az egyik barátomat, aki együttmű­ködött Palackéval, az SDKÚ el­nökségének tagjával. A baráto­mat arra kérte, próbálja kipuha­tolni, hogy mennyit kérek az üz­let felkarolásáért. 150 millió ko­rona kenőpénzről lett volna szó”, nyilatkozta Mojzis a Sme napilap munkatársának. „Az ügyet bejelentettem Vladimír Mitronak, a Szlovák Információs Szolgálat (SZISZ) akkori igazga­tójának és Ivan Simko volt bel­ügyminiszternek.” A Sme mun­katársának viszont nem árulta el az ismert számítógépes társaság nevét. A kérdésre, hogy a rend­őrségen miért nem tett feljelen­tést a következőket válaszolta: nem kaptam konkrét ajánlatot, csupán elméleti síkon történt a megkörnyékezésem. Mojzis úgy véli, hogy a kor­mányfő és Pavol Rusko, az ANO elnöke megegyeztek levál­tását illetően. Az NBÚ élén ugyanis sértette politikai és gaz­dasági érdekeiket. Ladislav Pittnert, a SZISZ igazgatóját - akinek szerepe volt Mojzis levál­tásában - szerinte Dzurinda uta­sította, hogy fejezze be a Vladi­mír Mitro által megkezdett pisz­kos munkát. Mitro állítólag azért haragudott meg Mojzisra, mert az SZISZ által végzett illegális lehallgatásokat Mojzis jelentette az illetékeseknek. Sőt beszámolt arról is, hogy Mitroék üzleti cé­lokra használták fel a törvényte­len lehallgatásokkal szerzett ér­tesüléseiket. Mojzis szerint Mitro ezután ajánlotta fel szolgálatait a kormányfőnek, hogy segít az NBÚ igazgatójának ellehetetle­nítésében. Dzurinda és Mitro ér­dekei Mojzis személyét illetően ugyanis találkoztak. Mojzis ezen kívül megerősítet­te, hogy az SDKÚ holdudvarához tartozó, az átvilágítás során fen­nakadt cégek és személyek, to­vábbi üzleti tevékenységük szem­pontjából csorbát szenvedtek. Ez is közrejátszhatott leváltásában. Milan Jezovicát, a kormányfő je­löltjét nem tartja alkalmasnak az NBÚ igazgatójának posztjára. A régi rendszerben ugyanis Jezo- vica Moszkvában tanult és szinte biztosra vehető, hogy kapcsolat­ba került a KGB embereivel. (Forrás: TASR) Oravetz Ferenc Gondok a Szlovák Televíziónál Mojzis állítása nevetséges Frantisek Petro, a Kiss Társaság igazgatója a S1TA hírügynökségnek tett nyilat­kozatában nevetségesnek tartja Ján Mojzis, a Nemzet- védelmi Hivatal (NBÚ) volt igazgatójának velük kap­csolatos kijelentéseit. Petro nem tudja, hogy Mojzis honnan szerezte értesülése­it. Feltételezi, hogy valami módon meg kell magyaráz­nia saját leváltását. Petro nem neheztel Mojzisra, amiért a sajtó révén hírbe hozta a Kiss Társaságot. A negatív hangvételű reklám is reklám és Ján Mojzis nyugodtan folytat­hatja ebbéli tevékenységét. Az ügyvezető igazgató közölte, hogy minden egyes reklámot je­lentő Mojzis cikkért hajlandóak 15 ezer koronát fizetni neki. A kormányhivatallal aláírt szer­ződéssel kapcsolatban Petro patt­helyzetet emlegetett. Elismerte, hogy a Kiss cégnek visszamond­ták a szerződést, de a kontraktus értelmében kiállított büntetést, mintegy 480 millió koronát (a 2(1 milliárd értékű projektum 20 szá­zalékáról van szó) a Kormányhi­vatal ez idáig nem térítette meg. Petro szerint Ján Mojzis torpe- dózta meg a Govnet szerződést. Posztja elfoglalása után mint az NBÚ igazgatója rögtön más be­szállítót kezdett szorgalmazni. Azon mesterkedett, hogy ne a Kiss Társaság kapja meg az in­formációs hálózat kiépítését. Főleg ezért és ilyen értelemben folytatták le cégük ellen a vizsgá­latot. Ezzel kapcsolatban a Kiss Társaság fel is jelentette Mojzist, hivatali hatalmával történt visz- szaéléssel vádolta meg. Az ügy­vezető igazgató elismerte, hogy az egyik variáns szerint a titkosí­tott tételekre vonatkozó berende­zéseket egy átvilágított, biztonsá­gi szempontból megfelelő alvál­lalkozó szerelte volna be. o.f. Romakérdés Csáky Pál miniszterelnök­helyettes és Peter Mares cseh kollégája a múlt héten az emberi jogok védelmé­ről, a romák kivándorlásá­ról és a diszkrimináció-elle­nes törvényről tárgyalt Prá­gában. Az egyeztetés ered­ményéről Martin Urmanic, Csáky szóvivője tájékoztatta a SITA hírügynökséget. Csáky és Mares idejük zö­mét a romakérdés megoldásá­nak szentelte. Létrehoztak egy vegyesbizottságot, amely a ro­mák kivándorlásának kérdés­körét hivatott megoldani. A munkacsoportban mindkét részről helyet kap a Belügymi­nisztérium, az Egészségügyi Minisztérium, a Munkaügyi- és Szociális Minisztérium, vala­mint a Külügyminisztérium egy-egy szakembere. A csoport első ülését még eb­ben az évben Szlovákiában fog­ják megszervezni. A bizottság fel­adata lesz egy tanulmány kidol­gozása, amely áttekintést nyújt a szlovákiai romák művelődési szintjéről (arról, hogy milyen mértékben látogatják az oktatási intézményeket), egészségügyi el­látásukról, azon kívül adatokat fog gyűjteni a cseh Belügymi­nisztérium számára. Emellett a romák kivándorlását is feltérké­pezik, tájékoztatást készítenek a kivándorlás helyzetéről. A szlo­vák és a cseh fél szorosan együtt­Marek Madaric a Szlovák Televízió (STV) Tanácsának alelnöke kijelentette, hogy a közszolgálati tévén belüli válság egyre tovább mélyül. Erre utal többek között Richard Rybnícek az STV igazgatójának ténykedése. Rybnícek ismét nem tartotta be ígéretét, a tévé működését szabályozó rendeletet határidő után juttatta el a tanács tagjai­nak. Madaric riasztónak nevezte Rybnícek központi törekvéseit. Főleg azt, hogy személyesen irá­nyítja az STV hírműsorának ösz- szeállítását, amely egy demokra­tikusan működő intézményben megengedhetetlen. Madaric sze­rint ilyen eljárást még a szocializ­musban sem engedtek meg. A közszolgálati televízió hírműso­rait pártatlanul nem irányíthatja egy olyan személy, aki kötődik valamelyik politikai párthoz. Az STV vezetése nem ért egyet Madaric állításával, mert szerintük a tv-nél napról napra javul a helyzet. A gazdasági eredmények és a többi rendha­működik majd az olyan terveze­tek elkészítésében, amelyek a ro­mák társadalomba történő beil­leszkedését segítenék elő. Csáky Pál cseh kollégájának hangsúlyozta, hogy kardoskod­ni fog az egyetlen diszkriminá­ció-ellenes törvény elfogadása mellett. A másik megoldás, mintegy 30 létező törvény mó­dosítása lelassítaná az esély- egyenlőség megteremtését, elodázná a probléma megoldá­sát. A két miniszterelnök-he­lyettes eszmét cserélt a kisebb­ségek jogainak betartásáról is. Megegyeztek, hogy Szlovákia és Csehország az uniós csatla­kozás terén kölcsönösen támo­gatni fogja egymást. Oravetz Ferenc Richard Rybnícek gyó folyamat arról tanúskodik, hogy az STV kilábol a válság­ból, nyilatkozta a SITA hírügy­nökségnek Branislav Záhrad- ník, a válságstáb egyik tagja. Záhradník feltételezi, hogy Madaric saját véleményét, nem pedig a Szlovák Televízió Taná­csáét adta közre. A tv működé­sét szabályozó rendelet beter­jesztésének egynapos csúszását munkatársainak leterheltségé­vel magyarázta. o.f A leváltás és egy pályá­zat közötti összefüggés Ivan Simko volt védelmi mi­niszter összefüggést lát leváltása és egy, a Védelmi Tárcánál kiírt pályázat között. Az említett pá­lyázattal kapcsolatban felmerült a gyanú, hogy a Védelmi Mi­nisztérium sokkal többet fizetett ki a kelleténél. A „forradalom felfalja saját gyermekeit” alapon Simkot pártja, az SDKÚ fosztotta meg miniszteri bársonyszékétől és a pártban betöltött alelnöki posztjától. Jelenleg azon mun­kálkodik, hogy megváltozzék a párton belüli légkör, és újra de­mokratikus irányítási módsze­rek kerüljenek előtérbe. Simko állítja, hogy az SDKÚ vezetése nem tartja be ígéreteit, ezért előbb-utóbb elveszíti választói­nak egy részét.

Next

/
Thumbnails
Contents