Hídlap, 2003. augusztus-december (1. évfolyam, 1-82. szám)
2003-10-04 / 25. szám
4- 2003. október 4., szombat Tinnye a középkor közepén Fizetés kontra lakáshitel RÉGIÓ ________ _ ______________Wdlapt—» Tin nye, a sajátos elhelyezkedése miatt a nyugodt települések közé tartozik. A falu története szerint azonban a középkorban jelentős területnek számított, mivel az ország középpontjában feküdt. Gyakran cserélt gazdát, és volt olyan időszak is, hogy elnéptelenedett a falu. Ennek ellenére, aki ma ellátogat Tinnyére, egy virágzó falut láthat a hegyek ölelésében. Tinnye község a Budai-hegység, a Pilis és a Gerecse nyúlványain, és a Körtvélyes (Békás) patak völgyében fekvő kisközség. A falut dombok, völgyek, a környék legnagyobb tava, a Garancs-tó, mezők, patakok, övezik. Tinnye magasabb pontjairól jó kilátás nyílik a környező dombok, hegységek csúcsaira is. A község területén több helyen kerültek elő a talajból a földtörténeti korokból származó kövületek. Legjellemzőbbek a szarmata-kor tengerében lerakodott csigákból, kagylókból álló mészkő, a cerithium. E mellett fák megkövült maradványait is rejti a föld mélye. A település neve valószínűleg a honfoglalás előtt a területen élő szlávoktól eredhet. A Tinnye szó mocsaras helyet jelent. A település területe már nagyon régen lakott volt. A régészeti feltárások során ősemberi kőszerszámok, bronzkori eszközök, római-, és népvándorlás-kori leletek kerültek elő. Az előkerült emlékek is bizonyítják, hogy a környék szinte megszakítás nélkül folyamatosan lakott volt. A település a honfoglalás után az ország központi régiójához tartozott. Hivatalos iratokban először 1274-ben említették. A levél szerint a terület Tinnyei Miklós birtoka volt. Ebben az oklevélben olvashatunk még említést a környék fejlett föld- és szőlőműveléséről is. A tatárjárás után a település délkeleti részén az Aynard lovagok várat építettek, de ez a vár nem maradt meg az utókornak. 1319. előtt Moys nádor a települést zálogba adta. Tinnye két budai várnagy, Verne! és fiának a tulajdona volt. Az Árpád-ház kihalása után a község elnéptelenedett. 1346-ban Iwandrof János és Zudor Péter birtokaként volt számon tartva, majd 1361-től Magyar Pál nejének, Margitnak tulajdonában volt. 1369-ben már az óbudai apácák birtokaként jegyezték be. Lassan újra kezdett a település lakottá válni, de 1381. előtt a tinnyei lakosok megtagadták a tized fizetését, emiatt 3 évig kiközösítés alatt éltek, majd 1384- ben 43 lakos esküt tesz a tized fizetésére a Szt. Jakab kápolnában. A középkorban a falu központja a XIII. században épült Szent Jakab kápolna volt. Tinnye 1541-től volt török kéz alatt, és a település lakói az állandó sanyargatás miatt elmenekültek a faluból. A Szent Jakab kápolna szerencsésen átvészelte a török hódítás időszakát. A hódoltság megszűnése a lakosok fokozatosan tértek vissza ré- 'gi házaikba. A település tulajdonosai még mindig az apácák voltak, de már a Hagymássy és az Eölbey családok is rendelkeztek jelentős birtokokkal. A kápolna a reformátusok használatába került, és 1663-tól a református lelkészek is folyamatosan jelen voltak a településen. Tinnye ekkortól már jelentős fejlődésnek indult, lakosainak száma, folyamatosan emelkedett. A XIX. század folyamán a közbirtokos családok közel harminc, főként klasszicista stílusú kúriát építettek. Közülük ma is jó néhány áll, de tulajdonosaik nem képesek helyreállítani, állagukat megóvni. Az utóbbi évek egyik legjelentősebb épületmegóvása a Szent Jakab templom restaurálása volt. így újra láthatja az érdeklődő eredeti építmény megmaradt ajtó, ablak boltíveit. akaree Hulladékégető Lekéren (folytatás az 1. oldalról) A jövedelem felől nézve a lakáshitel törlesztő részletei a háztartás havi nettó jövedelmének 30-50 százalékát érheti el. A 30 százalékos határ a havi 200.000 Ft alatti jövedelmű háztartásokra vonatkozik. Azok a háztartások, ahol a jövedelem ezt meghaladja, már a családi kassza 50 százalékát is fordíthatják törlesztésre. Ha egy háztartás jövedelme havi 150 ezer forint, akkor közel 50 ezer forintos havi törlesztést vállalhatnak. Például használt lakás vásárlása esetén, 20 éves futamidőre számolva a felvehető hitelösszeg körülbelül 6 millió Ft. Ha a háztartás jövedelme mondjuk havi 240 ezer forint, akkor 120.000 Ft- ot is törleszthetnek havonta, és a felvehető hitelösszeg, ugyanolyan feltételek mellett már körülbelül 14 millió forint. Sajnos a havi jövedelmet nem lehet növelni, így ha a jövedelem által nyújtott lehetőségeknél nagyobb hitelösszeget szeretne valaki felvenni, akkor a bank valamilyen pótlólagos biztosítékot kér az ügyféltől. Természetesen erre is vannak esetenként alternatív megoldások. A nagyobb hitelösszeg felvétele történhet készfizető kezes bevonásával, vagy egy másik ingatlan fedezetként való bevonásával. Az elsődleges ingatlanfedezet maga a megvásárolni kívánt ingatlan, viszont ha ezt kevésnek tartja a bank, akkor helyette, vagy mellette egy nagyobb értékű ingatlan jelzálogosítására van szükség. Hitel igénylése esetén fontos tudnivaló, hogy a bank jogosult a bírálás során vizsgálni azt is, hogy van-e az igénylőnek fennálló tartozása, rendszeres, nem háztartással kapcsolatos kiadása. Ilyen a gyerektartás és a kártérítés is. Egy nagyon jellemző magyar- országi probléma, hogy az egyes igénylők rendelkeznek ugyan a megfelelően magas jövedelemmel, ezt viszont nem tudják hivatalosan igazolni. Mivel a bankok is rájöttek arra, hogy az emberek nem feltétlenül annyi pénzt keresnek, amennyit papírral igazolni tudnak, egy új gyakorlatot kezdtek bevezetni. Az igazolt jövedelmen felül egyéb tényezőket is figyelembe vesznek. Ilyen könnyítő megoldás, ha megfelelő ingatlanfedezetet biztosít az ügyfél, így akár elég a minimálbért igazolni. Egy másik megoldás is él a gyakorlatban, miszerint elegendő a jövedelem 1/3-át igazolni, a maradék 2/3 részt az ügyfél bevallása alapján fogadja el a bank. Ilyen esetekben néhány hónapra visszamenőleg bemutatott folyószámla-kivonat győzheti meg a bankot az ügyfél hitelképességéről. Ezt a megoldást azok választják, akik nagy értékű ingatlanukra szeretnének kisebb összeget felvenni, így az ingatlan értékének negyedét- ötödét hitelezi meg a bank. Szlovákiában az OTP Bank is képviselteti már magát. Két féle hitel létezik lakás célra. Fogyasztási hitel és jelzálog-hitel. A fogyasztási hitel kerete 20 ezer koronától 300 ezer koronáig tart. Törlesztési ideje 1 hónaptól 3 évig terjedhet. A jelzálog-hitel legalacsonyabb összege a magánszemélyek esetén 100 ezer korona. Hitelt lehet felvenni lakásvásárlás, felújítás, korszerűsítés címen. A hitel legmagasabb összege függ az ügyfél fizetőképességétől, illetve a jelzálogként bemutatott ingatlan menekülési (zálogba adott) értékétől. Ez jelenleg az ingatlan értékének 70 százaléka. A jelzálog-hitel igénybevételének feltétele, hogy a hiteligénylő a hitelmerítést megelőzően befekteti a beruházási-érték 10%-ának megfelelő összeget saját forrásból. Szlovákiában a jelzálog-hitel futamideje nem lehet rövidebb 4 évnél, magánszemélyek részére a leghosszabb futamidő 20 év, de csak addig az évig lehet, amíg az öregségi nyugdíj korhatárát (65 év) az ügyfél el nem éri. A jelzálog-hitel ingatlan általi biztosításakor a bank minden esetben megköveteli a vagyonbiztosítási szerződés megkötését. Ez lehet épület- és háztartási biztosítás, vagy egyéb kárbiztosítás, illetve a biztosítási díj bank javára történő lekötése, legalább a felvett jelzálog-hitel 1,5-szerese, a hiteljogviszony egész idejének tartama alatt. A jelzálog-hitel hitelfedezeteként a vásárolt ingatlan ill. harmadik személy tulajdonában lévő ingatlan is szerepelhet. Szlovákiában a hitel igénylés minimális korhatára 20 év. Az igénylőnek állandó munkahellyel is rendelkeznie kell. akaree A kórházak hulladékanyagának elégetésére hulladékégetőt szeretnének létesíteni a lekéri pszichiátriai kórház területén. Evek óta folyamtosan zajlanak a tárgyalások ezzel kapcsolatban. Csütörtökön a község lakosai nyilvános falugyűlésen fejezhették ki ellenvetéseiket a hulladékégető létesítésével kapcsolatban, ám az ülésen csak egyetlen személy jelent meg, de neki sem voltak ellenvetései. A gyűlés célja az lett volna, hogy a lakosság esetleges hozzászólásit, igényeit a Környezetvédelmi Ügyosztály meghallgassa, és ezeket figyelembe véve szülessenek határozatok az ügyben. Amint azt a falu polgármestere, Béres Lajos elmondta, korábban nem voltak ellenvetések a lakosok részéről, de véleményét bárki kifejezhette volna, hiszen hirdetőtáblákon és a hangszóróban is meghirdették a gyűlést. Az ülésen egyeztetett a kórház és a Környezetvédelmi Szakosztály. A hulladékégető létesítéséhez szükség van ugyanis a Környezetvédelmi Minisztérium beleegyezésére, amely viszont talált némi kivetnivalót az üzem működtetésével kapcsolatban. Éva Servátková, a lévai székhelyű Környezetvédelmi Ügyosztály dolgozója elmondta, hogy minden feltétel adott az égető beindításához, csupán az a probléma van, hogy a Környezetvédelmi Minisztérium automatikus, vagy más néven kontinuális monitorok beszerelését indítványozza, amely állandóan mérné a légkörbe kerülő szennyező anyagok értékét. Ennek beszerelése azonban nagyon költséges, 1,5-2 miiló koronába is belekerülhet. A minisztérium tehet kivételt, különösen az ilyen kis kapacitású hulladékégetők esetében, de az Európai Uniós normákhoz igazodva mégis az automatikus monitor beszerelését szorgalmazza. A kórház közvetlenül a Környezetvédelmi Minisztériumhoz fog fordulni, hogy a törvényből adódódóan tegyen kivételt esetükben. Amennyiben ezt megkapják, 2007 januárjáig elegendő lesz az egyszeri monitoros vizsgálat, ami abból áll, hogy csak bizonyos időközönként fogják megvizsgálni a levegőbe jutott szennyező anyagok mértékét. 2007 után azonban így is kötelező lesz az automatikus monitor beszerelése. A hulladékégető a kórház területén működne egy használaton kívüli kazánházban. Ezzel kapcsolatban viszont az a probléma merült fel, hogy túl magas a hulladékégető kéménye. A környezetvédők követeléseinek ugyan eleget tettek, amely szerint legalább 15 méter magasnak kell lennie a kéménynek, de a régi kémény működtetése, amely mintegy 30 méter magas, nagyon költséges lenne. Valószínűleg egy új, alacsonyabb kéményt kell építeniük. Az égető kapacitása 15-35 tonnát tesz ki évente, de 15 tonnánál többet nem szeretnének égetni. Ez a mennyiség 20-30 kg lenne óránként. A kórház nem csak a saját hulladékanyagát égetné, hanem a környék kórházaiból is ide szállítanák a hulladékot, mivel a lévai égető már nem felel meg a környezetvédelmi előírásoknak. Ezért is vált szükségessé egy új égető létesítése. 1997-től tervezik beindítani, de a megvalósítás körül még mindig folyik a huzavona. czm Jubileumot ünnepel Esztergom és Maintal Tíz évvel ezelőtt, 1993. július 18-án kötött testvérvárosi szerződést Maintal és Esztergom. A két város között azóta is élő és szoros baráti kapcsolat működik, amelynek keretében az elmúlt évek során a kultúra, a zene, az oktatás és a szociális munka területén jellemző volt az összefogás. Rendszeresen látogat Maintalba például az esztergomi Liszt Ferenc Ifjúsági Kórus és a Monteverdi Kórus, de szívesen látott vendég városunkban a testvérvárosi Volkschor Dörmigheim kórus. Két általános iskola (az Erich Kästner Schule és a József Attila Ált. Isk.) is értékes kapcsolatot ápol, és tanulóik rendszeresen részt vesznek a közösen megrendezett művészeti projekteken. Mindkét részről baráti társaságok segítik a két város kapcsolatának aktívvá tételét, amelyek szervezésében gyakran jönnek városunkba main- tali küldöttségek karitatív céllal. Ilyen indíttatásból vesznek részt minden évben a Szent István Napi rendezvényeken, ahol étel- és italspecialitásaikat kínálják, és a bevétellel valamelyik esztergomi oktatásivagy szociális intézményt támogatják. Városunk tűzoltóparancsnoksága is hasznos tapasztalatokkal gazdagodik a maintali tűzoltókkal megrendezett gyakori találkozók alkalmával. A két város kulturális és történelmi értékeit, hagyományait hivatottak bemutatni a kiállítások, amelyeket Maintal- ban és Esztergomban is rendszeresen szerveznek. Hivatalos delegációk érkeznek Esztergomba minden rendkívüli esemény kapcsán, mint amilyen például 2000 augusztusában a millenniumi ünnepségsorozat, illetve 2001 októberében a Mária Valéria híd ünnepélyes átadása volt. Ugyanakkor egy esztergomi delegáció 2001-ben kerékpáron látogatott Maintalba, valamint a két másik német testvérvárosba Ehingenbe és Bambergbe. A tízéves jubileum megün-' neplésére idén október 3. és 7 között Esztergomban kerül sor. A Maintalból érkezett vendégek a mai napon délelőtt fél tízkor adják át a gyerekeknek az Erzsébet parkban a játékszereket, amelyekhez anyagi támogatást nyújtottak, majd ezt követően 11 órakor a megyeháza dísztermében lesz a hivatalos ünnepség, amelyre minden érdeklődőt szeretettel várnak. k. h.
