Hídlap, 2003. augusztus-december (1. évfolyam, 1-82. szám)
2003-10-03 / 24. szám
Megbízott főszerkesztő: Gulya István • Szerkesztők: Oravetz Ferenc (szlovákiai bel- és külpolitika), Horváth Balázs (magyarországi bel- és külpolitika), Bartal Tímea (régió), Muzsiai Zsitva Ágnes (önkormányzatok). Borosházi Tamás (fotó), Nagy Balázs (sport) • Művészeti vezető: Balage P. Szeder • Tervezőszerkesztő. Ágfalvi Loretta • Szerkesztőségi titkár: Jászberényiné Kárász Krisztina • Szerkesztőség: 2500 Esztergom. Deák Ferenc utca 4., postacím: 2501 Esztergom, Rostafiók 233., télefon: +36 (33) 500-750, telefax: +36 (33) 500-750 e-mail hidlap(«esztergom.hu • Kiadja a Strigonium Rt., 2500 Esztergom, Deák Ferenc utca 4., telefon: +36 (33) 510-040 • Felelős kiadó: Kipke Ferenc igazgató • Terjesztés: Takács István • Hirdetésfelvétel: Steindl Balázs, 2500 Esztergom, Deák Ferenc utca 4., telefon: +36 (33) 500-750 • A hirdetések tartalmáért a kiadó nem vállal felelősséget. • Terjeszti a Magyar Posta Rt., Rábahír Rt., Buvihír Rt., valamint az alternatív terjesztők. • Előfizethető a hírlapkézbesítóknél, a postán, a rikkancsoknál, valamint a szerkesztőségben. Előfizetési díj: egy évre 14 400 forint (1 918 korona), fél évre 7 500 forint (1 027 korona), negyedévre 3 900 forint (535 korona). • Nyomda: Komáromi Nyomda és Kiadói Kft., 2901 Komárom, Igmándi út L (Postafiók 21.), felelős vezető: Kovács János ügyvezető igazgató Diplomás esélyek Egyre több a diplomás munkanélküli Magyarországon. A munkaügyi hivatalokban jelentkezők között a frissdiplomások aránya augusztusban és szeptemberben 15 százalék fölé kúszott. Nagyon sajnálatos tendencia és kimutatás, amely az egyre tanultabb országról állít ki bizonyítványt. Azok, akik a diploma megszerzése után friss pályakezdőként kénytelenek a munkaügyi hivatalhoz fordulni, minden bizonnyal már végigjárták az újsághirdetések szemezgetésének rögös útját. Nagyon sokan találkoznak azzal a ténnyel, hogy a jól csengő pozíciókhoz nincs megfelelő is a képzettségük, nincs két- három nyelvvizsgájuk, vagy elegendő tapasztalatuk. Persze, honnan is lenne tapasztalatuk, hiszen eddig hosszú órákon keresztül nyomták a padot egész évben. Az iskola mellett pedig ugye nem olyan könnyű olyan komoly állást szerezni, ahol a megfelelő gyakorlatot meg lehet szerezni. Vannak olyan országok, ahol központi támogatással helyezik el a pályakezdőket a cégeknél. Fizetik a betanulást, így a cég is jól jár, és a pályakezdő is. Hiszen az egyik a posztra tökéletesen kiképzett munkaerőt, a másik fél pedig a megélhetéshez szükséges munkahelyet kapja. Az államnak pedig nem kell, hogy az adófizetők pénzén etesse a fiatal munkanélkülieket. Ez akár tökéletesen is működhetne nálunk is, de a cégek Magyarországon a szakmai végzettség mellett több éves tapasztalatot helyezik előtérbe. Tisztelet itt is kivételeknek, akik már az egyetemet, vagy főiskolát végzők számára biztosítanak gyakorlati helyet, és később akár munkahelyeket is. Sajnos ijyen multicég kevés van. így a pályakezdő számára marad a munkaügyi hivatal, ahol persze nem mindenki próbálkozása jár sikerrel. Sokszor olyan munkát kell elvállalniuk, amely a végezettségüknek nem megfelelő. Ezzel a lépéssel nem fognak kikerülni az ördögi körből, mert továbbra sem lesz szakmai végzettségük. Mehetnek portásnak, akarom mondani humán erőforrás input-output menedzsereknek. A diploma megszerzésével nem fejeződik be a pályaválasztás, csupán elkezdődik. akaree HU ISSN 1785-0592 9 771785 059064 032 76 LJjabb üdülő botrány Hogyan lesz 70 millió forintból 700 millió forint Hogyan tegyünk közvagyont a saját magánvagyo- nunk úgy, hogy ehhez még nem is a saját pénzünket, hanem a Köztársaság polgárainak pénzét használjuk fel? - tette fel a kérdést Szíjártó Péter, fideszes képviselő csütörtök délelőtti sajtó- tájékoztatóján. 1994 és 1998 között a Magyar Nemzeti Üdültetési Alapítvány döntött az állami tulajdonban lévő üdülőingatlanok eladásáról. A kuratóriumba hat főt delegálhatott a kormány és hatot a szakszervezetek. Elnöke Kökény Mihály volt, kinek helyettesi pozícióját, ebben az időben Keller László töltötte be. 1997 júliusában Kökény aláírásával döntenek 13 állami ingatlan értékesítéséről, köztük a hajdúszo- boszlói Hotel Micro és a Hőforrás „A” Hotel eladásától, jelentette ki Szíjártó Péter. A versenytárgyalást, győztese a Pántya György (Medgyessy Péter barátja, egykori hajdú- szoboszlói MSZMP elnök) nevével fémjelzett Termál Piramis Kft. lett. A két ingatlanról értékbecslés nem készült, ezt bizonyítja a hoteleket megvenni kívánó gazdasági társaságok és az Állami Üdülői portfoliót kezelő cég közti levélváltás. A Termál Piramis Kft. 78 millió FT + ÁFA -ért veszi meg a két ingatlant. Mielőtt továbbmennénk, nézzük meg a Termál Piramis Kft. hátterét javasolta a képviselő. A céget, 1996-ban alapította Pántya György, mindössze 1 millió Ft- os törzstőkével. Meglehetősen szerény a cég működése, a mérleg adatok szerint, nagyobb összegű készpénzmozgás nem történt. Miután eldőlt, hogy megvehetik a két n agyértékű állami ingatlant, a cégbe váratlanul belép a Délalföldi Regionális Rt. Az Rt. törzstőkéje ebben az időben: 730 millió Ft, és többségi tulajdonosa a Magyar Fejlesztési Bank. Elén azzal a Huszty foto: illusztráció Andrással aki korábban az MSZP pénzügyi bizottságának elnöke volt. Tehát, egy 730 milliós törzstőkéjű cég, belép egy 1 milliós törzstőkéjű cégbe, miután kiderül, hogy ez a kis cég állami vagyont vehet meg.-összegezte Szíjártó. A törzstőkét a Termál Piramis KFT-nál, azonnal 21 millióra emelik, és lehetővé válik a hotelek kifizetése. Szíjártó Péter leszögezte, hogy Medgyessy Péter barátja úgy jut állami vagyont képező ingatlanhoz, hogy a vételhez az állam pénzét használják fel. A továbbiakban Pántya cége összesen mintegy 700 millió forint hitelt kap az ingatlanokra, három állami banktól, az MFB-től, a Konzumbanktól és a Magyar Külkereskedelmi Banktól. Megtörténik a klasszikus visz- szabérlés is, hiszen MÉH tulajdonában álló Közlönykiadó Kft. bérbe veszi a Hotel Micrót és 5 éves üzemeltetési szerződést köt Pántya cégével, ráadásul átutal még 125 millió Ft-ot felújítási költség gyanánt, így lesz a 70 millióból, 700 millió. A képviselő Medgyessy Pétert idézve zárta tájékoztatóját, miszerint „A jog és az erkölcs közül, mindig a szigorúbbat kell választani.” Epress József Szlovák csoda A közép-európai államok közül a bérszint Szlovákiában a legalacsonyabb. Az ország hátrányosabb helyzetben csatlakozik az unióhoz, a szomszédok mégis gazdasági csoda kezdeteként emlegetik a közelmúlt szlovákiai történéseit. Úgy tekintenek Szlovákiára, mint egy gazdaságilag dinamikusan fejlődő országra. Feltehetnénk a kérdést, hogyan lehetséges ez? A tervezett adó-, egészségügyi- és nyugdíjreform kapcsán a szakemberek, politikusok a kormány teljesítményéről elismerően nyilatkoznak, számos intézkedését utánozni szeretnék. A Dzurinda kormány azon igyekezetében, hogy gatyába rázza a gazdaságot aránylag gyors ütemben számos reformtervezetet fogadott el. A munkanélküliséget 15% alá sikerült leszorítania, jövőre bevezeti a 19%-os egyenadót. A vállalkozások számára ez mindenképpen kedvezőbb feltételeket teremt, és remélhetőleg az alkalmazottak és a fizetések növekedése szempontjából is éreztetni fogja kedvező hatását. A reformok ellenére a környező országokhoz képest az életszínvonal és a fizetések Szlovákiában a legalacsonyabbak. A Szlovák Tudományos Akadémia által közrebocsátott tanulmány alapján gazdasági és szociális szempontból Szlovákia a térség sereghajtója. Amíg az órabér alig haladja meg három eurót, Lengyelországban az emberek óránként másfél euróval többet keresnek. A bérek szempontjából jelentős különbségek vannak Csehország és Szlovákia között is. Szlovákiában a havi átlagkereset 13 500 korona körül mozog, Csehországban az átlagember havi keresete 17 000 cseh korona, amely hozzávetőleg 22 000 szlovák koronának felel meg. Szlovákia a foglalkoztatás terén is Csehország és Magyar- ország mögött kullog. A vállalatokban végbement szerkezetváltás következtében a munkanélküliség aránya csaknem eléri a 15%-ot. Magasabb, 18%-os munkanélküliséget csak Lengyelországban jegyeznek. (folytatás a 2. oldalon) Lapozó KORRUPCIÓELLENES CHARTA .............2. oldal TÖBB MILLIÓ KORONÁS SIKKASZTÁS.........2. oldal TÖ BB ENERGIAIMPORTRA SZORULUNK........3. oldal CSALÁDON BELÜLI ERŐSZAK...:.....................3. oldal MIN DEN ÖTÖDIK FORINT A GYEREKEKÉ............3. oldal BŐVÜLHET A Z ISTER- GRANUM RÉGIÓ................................4. oldal ÁLLÁSHIRDETÉS....5. oldal STUTTGARTI PARÁDÉ SZABI CCS AL...........8. oldal Ny elvvizsgakülönbségek Magyar Bálint oktatásügyi miniszter múlt pénteken meghirdette a Nyelvtanulás Evét. A miniszter úgy véli, hogy Magyarország lakosai nyelvtudás szempontjából le vannak maradva a velünk egy időben az Európai Unióhoz csatlakozó országokhoz képest. Térségünkben több magán intézmény is foglalkozik nyelvoktatással, azonban a nyelvet tanulni vágyóknak érdemes alaposan megnéznie, hogy hol, mennyiért és mit kap a pénzéért. Erős Attila Levente nyelvtanár és nyelviskola igazgató szerint az egyes nyelviskolák tanfolyamai közti lényeges eltérés többek között az oktatás végén letett vizsgákban van. Napjainkban kezd népszerűsödni az az elképzelés, amely szerint az Unió országaiban a nyelvvizsga bizonyítvány helyett a gyakorlati nyelvtudás az, ami igazán számít. Ez azonban csak részben igaz, mivel ilyen alapon a főiskolai, illetve egyetemi diplomák sem volnának szükségesek. Ma már néhány tucat különböző rendszerben tevékenykedő, akkreditált nyelvvizsgatípus között választhat az érdeklődő. Ezek közül néhány csak egy adott településen működik, de a legtöbbjük az egész országot lefedő hálózattal rendelkezik. A lényeges különbség közöttük, hogy nem mindegyiket fogadják el külföldön és itthon egyaránt. (folytatás az 5. oldalon)
