Hídlap, 2003. augusztus-december (1. évfolyam, 1-82. szám)

2003-10-02 / 23. szám

JOBB PART 2003. október 2., csütörtök _____3l Me nnyire nehéz munkát találni diplomával? Egyre több diplomás marad munka nélkül az oklevél megszerzése után. A munkaügyi hivatalokban jelentkezők között a friss diplomások aránya augusztusban és szeptemberben elérte a 15 százalékot. Az utca emberét arról kérdeztük, hogy a pályakezdő, diplomás fiatalok mennyire vannak nehéz helyzetben, ha el szeretnének helyezked­ni, illetve könnyeb-e állást találni, ha valakinek van diplomája. Violetta Nóri (tanuló) Attila (tanuló) József (nyugdíjas) Nem vagyok nagyon otthon a té­mában, én még messze állok a diploma megszerzésétől, így nem tudom milyen helyzetben vannak a fiatal pályakezdők. Talán az le­het az oka ennek a dolognak, hogy egyre több fiatal szerez diplomát, de a munkahelyek száma nem nő arányosan ezzel. Ha majd egyszer eljutok oda, hogy főiskolás leszek, akkor lesz időm elgondolkodni azon, vajon találok e munkát. A mai világban biztos, hogy nem könnyű elhelyez­kedni diplomával. Van hogy nem is lehet, mert több éves szakmai gyakorlatot kérnek, de egy diplo­ma ma már elengedhetetlen. Ha valaki elvégzi a főiskolát vagy az egyetemet, és diplomával próbál állást keresni, akkor nem csak az a fontos, hogy mi szerepel az önéletrajzban, hanem a szimpá­tia is. Emellett lényeges, hogy mi­lyen egyetemet, vagy fősulit vég­zett az ember, de összességében szerencse is szükségeltetik az el­helyezkedéshez. Ez a probléma nemcsak a friss diplomásokat sújtja, akik minden­képpen dolgozni szeretnének, ha­nem az idősebbeket is. Az egyik ember túl idős, a másik túl fiatal, semmi nem jó a cégeknek. Emellé társul még, hogy alig van olyan ál­lás, amit be lehetne tölteni, hiába jelentkezik az ember bárhová. Több energia-importra szorulunk Októbertől csökken, januártól nő a gáz ára A kormány döntése értelmé­ben októbertől a lakossági fo­gyasztóknak kevesebbet kell fi­zetniük a felhasznált gáz köb­métere után. A tömbösített ár­tarifák szerint 1500 köbméter éves fogyasztásig 2,7 forinttal csökken a most 45,6 forintos díj. Az 1500 és 3000 köbméter közötti sávban 1,5 forint a vál­tozás, így szerdától 43,8 forint­ba kerül egy köbméter. Az en­nél nagyobb fogyasztás köb­méterdíja azonban nem válto­zik. A háztartások mindössze tíz százaléka kerül a harmadik tömbbe, az átlagos éves fo­gyasztás ugyanis 2000 köbmé­ter. Januártól az inflációnál ki­sebb mértékben, átlagosan 5,3 százalékkal keli majd többet fi­zetni a lakosságnak a gázért. Az ország energiaellátás­nak biztonsága, valamint a 2003 eleje óta létező sza­badpiac működésének fel­tétele a határokon keresztü­li energiahálózat fejlesztése - derült ki a Magyar Villa­mos Művek Rt. közgyűlése utáni tájékoztatón. Az országhatárokat kereszte­ző, jelenleg működő távvezeté­kek nem alkalmasak nagyobb mennyiségű, kereskedelmi for­galomban is értékesíthető áram behozatalára, pedig az energia- ellátás folyamatossága, vala­mint a bővülő energiapiac miatt szükség lenne az importra. Az MVM Rt. az elkövetkező három évben 80 milliárd forintot költ fejlesztésekre. Pál László, a MVM Rt. vezérigazgatójának tá­jékoztatása szerint import ener­giára elsősorban az északi veze­tékeken számíthatunk, mivel déli szomszédaink - különös­képpen Horvátország - maguk is energiaszegény országok. Az északi részen Magyarországnak jelenleg négy határkeresztező vezetéke van: kettő Szlovákiá­ból, egy-egy vezeték pedig Ausztriából és Ukrajnából szállít energiát. A fejlesztések megva­lósításához jelentősen hozzájá­rul az augusztus elsejei fogyasz­tói áremelés, melynek következ­tében a társaság közel 18-19 milliárdos vesztesége 3 milliár­dosra csökken - mondta el Pál László vezérigazgató. váczy Medgyessy külföldi körútja Tegnap Prága, ma Strasbourg, pénteken Róma Medgyessy Péter szerdán részt vett a Visegrádi 4-ek találkozóján, majd Stras- bourgba utazik az Európa Tanács Parlamenti Közgyű­lésére. Onnan Rómába láto­gat, ahol október 4-én kez­dődik az Európai Unió Kor­mányközi Konferenciája. Medgyessy Péter miniszterel­nök a Prága melletti Dobrisban részt vett a Visegrádi 4-ek csúcs- találkozóján, ahol a regionális együttműködés és a soros cseh elnökség programját vitattták meg. A megbeszélésen szó esett arról, hogy az EU- és NATO­csatlakozási folyamat közelgő le­zárulása miként fog hatni a vi­segrádi együttműködésre. A ta­lálkozón a négyek vezetői ismer­tetik a szombaton megnyíló EU Kormányközi Konferenciájával kapcsolatos álláspontjukat. A miniszterelnök még aznap továbbutazott Strasbourgba, ahol az Európa Tanács Parla­menti Közgyűlése meghívására ma felszólal a közgyűlés plená­ris ülésén és találkozik az ET, valamint az ET PKGY vezető tisztségviselőivel. Medgyessy Péter ismerteti a hamarosan EU-taggá váló Magyarország Európa Tanács-beli politikájá­nak legfontosabb elemeit. A mi­niszterelnök azzal az üzenettel érkezik, hogy a magyar külpoli­tika számára az Európa Tanács jelentősége a teljes jogú az eu­rópai uniós tagság elnyerése után sem fog csökkenni. A mi­niszterelnök ismerteti a magyar- országi roma kisebbség társa­dalmi integrációjával kapcsola­tos kormányzati törekvéseket is. A strasbourgi látogatást kö­vetően a kormányfő Rómába, az Európai Unió Kormányközi Konferenciájának helyszínére utazik, ahol október 4-én részt vesz a konferencia megnyitó­ján. A Konferencia célja az EU Alkotmányos Szerződésének el­fogadása, amelynek tervezetét a 15 tagország és a 10 csatlako­zó ország képviselői együtt dol­gozták ki. A tervezetet a leg­utóbbi thesszalonikii EU-csúc- son résztvevők jó alapként fo­gadták el. Magyar részről ki­emelt törekvés, hogy a tagál­lamok egyenjogúságának elve a nemzeti és etnikai kisebbsé­gek jogai az Alkotmányos Szer­ződésben megjelenjen. Epress József Kivonult az ellenzék az egészségügyi bizottság üléséről Meg sem érkeztek a módosító javaslatok Kivonult az ellenzék szer­dán a parlament egészség- ügyi bizottságának üléséről, mert az orvosok és más egészségügyi dolgozók jog­állásáról szóló törvényja­vaslat kapcsán tett ügyrendi indítványukat elutasították a kormánypárti képviselők. Csáky András, a bizottság MDF-es alelnöke emlékeztetett: az előző bizottsági ülésen a képviselők megállapodtak ab­ban, hogy a Magyar Orvosi Ka­mara javaslatait a testület elnö­ke beszerzi és azokat bizottsági módosító javaslatként nyújtják be a parlament elé. Az MDF-es honatya elmondta, kérték a bizottságot, hogy egy héttel halasszák el a módosító ja­vaslatok tárgyalását, ám ezt a kor­mánypárti képviselők leszavazták annak ellenére, hogy a minisztéri­um módosító javaslatai meg sem érkeztek a bizottsághoz. Schvarcz Tibor, a bizottság szocialista elnö­ke arra kérte az ellenzéket, hogy módosítsák a napirendet, és utol­só pontként tárgyalják az egész­ségügyi dolgozók jogállását érintő módosító javaslatokat, illetve fel­ajánlotta egy hétfői rendkívüli bi­zottsági ülés összehívását. Miután az ellenzék ügyrendi javaslatát korábban leszavazták a kormány- párti képviselők, Csáky András úgy fogalmazott: a bizottság elnö­kének javaslata „újat nem tartal­mazott”, ezért az ellenzéki képvi­selők kivonultak az ülésteremből. Schvarcz Tibor bejelentette, ha a jövő hétfői rendkívüli bizottsági ülés előtt írásos javaslat érkezik a testülethez, akkor arról még a tör­vény szavazása előtt dönthetnek a honatyák. váczy MAGYARORSZÁG Szalai a médiatörvényről - támogathatatlan lobbiérdekek Szalai Annamária, a Fidesz országgyűlési képviselője, az új média­törvény-tervezetről értekezett a Hír TV kedd esti műsorában. Az ellen­zéki politikus szerint a Gálik Mihály, Horváth János és Szente Péter szakértők által elkészített dolgozat még tárgyalási alapnak sem elfo­gadható. Szalai elismerte ugyan, hogy szükség van a szakma vélemé­nyének meghallgatására a törvény módosításához, de a neves szemé­lyiségek által írt beadványon látszik, hogy az lobbiérdekeket szolgál. Nem szükséges túlzott jelentőséget tulajdonítani a tervezetnek - vélte a Fidesz szakpolitikusa - mivel a vonatkozó jogszabályok módosításához 2/3-os többségre van szükség a parlamentben. „Ha komolyan gondol­ná a jelenlegi kormány, hogy változtatni akar, akkor először az alapel­vekben egyeztetett volna a legnagyobb ellenzéki párttal - tette hozzá Szalai - de ilyen egyeztetések nem voltak.” A médiatörvény tekinteté­ben jelenleg nincs párbeszéd a két politikai tábor között. Paks, II -es blokk - jövőre beindulnak? Aszódi Attila miniszteri biztos szerint, az atomerőmű Il-es blokkja újraindításának műszaki és biztonsági feltételei vannak, amelyek meglétét még nem lehet látni. Az üzemzavar-elhárítás összidőigénye mostantól számítva 17 hónap, s ezen időszak hosszúsága miatt fon­tolgatja az erőmű vezetése a villamosenergia termelés újraindítását a nevezett blokkban. A miniszteri biztos szerint ez a lépés csak vala­mennyi, korábban említett feltétel megléte esetén képzelhető el, me­lyek felett személyes őrködést vállalt. Egy esetleges visszaindításhoz az Országos Atomenergia Hivatal engedélyére is szüksége lesz a paksi vezetésnek, ami további biztosítékot jelent. Köztudott, hogy az ellenzék, valamint a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség egyöntetű véleménye szerint az atomerőműnél a termelési szempontok koráb­ban rendre megelőzték a biztonságiakat. Aszódi a közelmúltban többször is kijelentette, hogy a felbillent egyensúly mielőbbi visszaál­lításán dolgozik, valamint azon, hogy a jövőben ne fordulhasson elő a tavaszi üzemzavarhoz hasonló eset. Kevesebb olasz vadász - örülhetnek a védett madarak A vadásztársaságok kevesebb bevételre számíthatnak az idén. mivel a kemény tél, és a szokatlanul meleg, száraz nyár miatt a vadállomány száma és minősége elmarad a korábbi évekétől - írja a Napi Gazdaság. A vendégek száma országosan várhatóan nem csökken az idei szezonban, kivételt ez alól csupán az olasz vadá­szok képeznek, amiből a védett madarak tavalyi pusztítása miatti botrány negatív olasz visszhangjára lehet következtetni. A gazdasá­gi napilap tájékoztatása szerint a bevételkiesés miatt több vadgaz­dálkodó veszteségessé válhat az idén. Ezt tetézi még a vadhús irre­álisan alacsony ára a piacon. A kilőtt vadak húsa egyébként legin­kább német nyelvterületen kerül exportra, ami érthető, mivel a külföldi vadászvendégek nagy többsége is németajkú. Költségvetési tervezet - elemzőknek kínai A kedden megjelent költségvetési tervezet irányszámai irreális alapokra épülnek - állítják a Napi Gazdaságnak nyilatkozó szakér­tők. A tervezetet értékelők úgy látják, hogy a központi költségvetés és a tb-alapok által együttesen felhalmozható hiány több mint 900 milliárd forintra rúghat, ami összeegyeztethetetlen a kormány vál­lalásaival. A Pénzügyminisztérium ugyanis csupán 780-800 milli­árd forintos államháztartási hiányt engedélyez 2004-re, ami a GDP 3,8 százalékának felel meg. Amennyiben a friss sarokszámoknak megfelelő nagyobb hiány valósul meg, akkor az előirányzott muta­tók tartásához 30%-os nominális GDP-növekedést kellene jövőre produkálni, amit valamennyi elemző elképzelhetetlennek tart. Megadóztatja a kormány az építési telkeket Januártól megszűnik az építési telkek áfa-mentessége. A jövő évi adókoncepció szerint a tulajdonosok 25 százalékos kulccsal adóznak majd a telkek után. Egy uniós irányelv miatt van szükség a módosításra, a normál kulcsba sorolást pedig az indokolja, hogy hasonló adóterhet visel első értékesítésnél a lakóingatlan is. Az építési vállalkozók szerint újabb csapást jelenthet a lakásépítési pi­acra a telekre kirótt 25 százalékos adó. Idén már csökkent a keres­let az új építésű lakások iránt, s jövőre ez a tendencia folytatódhat Személyi változások a Magyar Televíziónál Alaposan átalakult a Magyar Televízió vezetése. Ezentúl a Hír- és a Szórakoztató műsorokat egyaránt Szabó Stein Imre felügyeli, aki korábban a RTL Klub kommunikációs igazgatója volt. Az eddi­gi Hírigazgató, Rudi Zoltán ezentúl a Híradó főszerkesztője lesz. A most leváltott főszerkesztő, Merényi Miklós várhatóan távozik az intézménytől. A szórakoztató műsorok eddigi főnöke Vadas Mihály ezentúl. Rangos Katalin programigazgató helyettese lesz. Az aktuális műso­rok főnöke Hortobágyi Éva. Bejelentették azt is, hogy november elsejétől újabb megszorítások lesznek a közszolgálati televíziónál, várhatóan újabb műsorok tűnnek majd el a képernyőről. váczy

Next

/
Thumbnails
Contents