Hídlap, 2003. augusztus-december (1. évfolyam, 1-82. szám)

2003-10-02 / 23. szám

Hírlap az Ister-Granum Eurorégióból ára: 78 Ft / 9,5 Sk, előfizetőknek: 62 Ft / 8,5 Sk Megbízott főszerkesztő: Gulya István • Szerkesztők: Oravetz Ferenc (szlovákiai bel- és külpolitika), Horváth Balázs (magyarországi bel- és külpolitika), Bartal T&nea (régió). Muzslai Zsitva Ágnes (önkormányzatok). Borosházi Tamás (fotó), Nagy Balázs (sport) • Művészeti vezető: Balage P. Szeder • Tördelószerkesztó: Ágfalvi Loretta • Szerkesztőségi titkár Jászberényit Kárász Krisztina • Szerkesztőség: 2500 Esztergom, Deák Ferenc utca 4.. postacím: 2501 Esztergom. Postafiók 23a, telefon: +36 (33) 500-750 telefax: +36 (33) 500-75Q e-mail: hidlapC« esztergom.hu • Kiadja a Strigonium Rt.. 2500 Esztergom, Deák Ferenc utca 4.. telefon: +36 (33) 510-040 • Felelős kiadó: Kipke Ferenc igazgató • Teijesztés: Takács István • Hirdetésfelvétel: Steindl Balázs, 2500 Esztergom, Deák Ferenc utca 4., telefon: +36 (33) 500-750 • A hirdetések tartalmáért a kiadó nem vállal felelősséget. • Terjeszti a Magyar Posta Rt.. Rábahír Rt.. Buvihír Rt., valamint az alternatív terjesztők. • Előfizethető a hírlapkézbesítőknél, a postán, a rikkancsoknál, valamint a szerkesztőségben. Előfizetési díj: egy évre 14 400 forint (1 918 korona), fél évre 7 500 forint (1 027 korona), negyedévre 3 900 forint (535 korona). • Nyomda: Komáromi Nyomda és Kiadói Kft., 2901 Komárom, Igmándi út 1. (Postafiók 21.), felelős vezető: Kovács János ügyvezető igazgató Tízmillió rosszkedvű ember országa Nem jó a közhangulat. Hogy senkié vagy csak az enyém, azt elég nehéz el­dönteni, mert régi igazság hogy a magyar ember akkor is szeret panaszkodni, ha jól megy a sora. Ha belegondo­lok, hogy az elmúlt tizenva- lahány „demokratikus” év­ben megtapasztalhattuk a szabad választás előnyeit és hátrányait, és négyévente próbáltunk jól dönteni, ak­kor az nem lehet igaz, hogy mindig rosszul döntöttünk. Márpedig számomra így tű­nik. A magyar királyi televí­zióban, nem is olyan régen egy szocialista politikus azt merte mondani, miszerint a mai átlag választópolgár a politikát egyöntetűen ha­zugnak tartja, pártállástól függetlenül. Azt is mondta ez az okos ember, hogy erről ugyanúgy tehet a mostani kormányzópárt, mint az el­lenzék. És ha közösen tolták el, akkor közös felelősségük helyrehozni is. És milyen igaza van. Hosszú idő óta először hallottam nyilvános „mea culpázást” egy hatal­mon lévő párt tagjától, igaz, ennyiben ki is merült a kér­dés boncolgatása. A beszél­getést irányító riporter kissé naivan ugyan, de megpró­bált konkrét megoldást kicsi­karni a politikusból, de ek­kor már előjött a tízéves „demokrata" rutin, és azon­nal jött a válasz, az ellenzék­nek politikai nyelvezetet kel­lene változtatnia. Én csak egy dolgot nem értek. Ha látják a problémát, és tudják az okát is, miért nem lehet megoldani. Annyira egysze­rű dolgokat akar hallani a ma választója. Hazugság helyet igazságot, reális, be­tartható ígéreteket, átlátható közpénz mozgásokat, pozi­tív jövőt. Amíg ezek hibádzanak, addig ne cso­dálkozzunk azon, hogy egy mai jó képességű fiatal dip­lomás úgy szökken ki az első hívó szóra bárhová külföld­re, hogy még a honvágyát is elfelejti. De nem sokkal jobb a helyzet azoknál sem, akik­nek nincsenek ilyen lehető­ségei. Ok csak rosszul érzik magukat minden nap, és ez rányomja lassan a bélyegét az egész országra. Tízmillió rosszkedvű ember országa leszünk. Illetve ez így nem igaz. Kilencmillió nyolcszáz­ezer a rosszkedvűek száma, a többiek köszönik, jól van­nak. Nem kellene ezen el­gondolkozni egy kicsit? váczy HU ISSN 1785-0592 9 771785 059064 03275 Januártól megszűnnek a távközlési monopóliumok Januártól a vezetékes te­lefontársaságok kötelesek bevezetni a számhordozha­tóságot, csökken az össze­kapcsolási díj mértéke és megvalósul a szabad szol­gáltató választás - többek között erről döntött keddi ülésén a kormány. Keddi ülésén a kormány elfo­gadta az elektronikus hírközlés­ről szóló törvény tervezetét. Az új szabályozás lebontja a valódi versenyt korlátozó jogi kerete­ket, valamint megteremti a be­széd- és adatkommunikációban a szolgáltató választás lehetősé­gét - közölte Kovács Kálmán in­formatikai és hírközlési minisz­ter a kormányülés után. A kabi­net az összekapcsolási díjak csökkentésével, a számhordoz­hatóság bevezetésével és min­denki számára elérhető internet hozzáféréssel szeretné céljait megvalósítani. A számhordoz­hatóság megteremtésével janu­ártól a vezetékes, májustól pe­dig a mobiltársaságok előfizetői választhatnak majd másik szol­gáltatót úgy, hogy megtarthat­ják eredeti telefonszámukat. Azok a távközlési cégek, ame­lyek a határidő leteltét követő három hónapon belül sem te­remtik meg ennek a feltételeit, teljesen elesnek a költségvetési hozzájárulástól, sőt szankciókra is számíthatnak. A törvényter­vezet szerint a vezetékes össze­kapcsolási díj - amely 2002 de­cemberében még hét forint volt - két forintra csökken, ez pedig már megfelel az EU - a csatlako­zó országok nélkül számított - átlagának. A törvénytervezet ki­emelten támogatja a szélessávú internet elérés terjedését. En­nek megfelelően a monopoltár­saságok kötelesek lesznek perc alapú és külön általány díjas internet-híváskezdeményezést kínálni a cégeknek, akik ezek után saját üzletpolitikájuk sze­rint értékesíthetik azt tovább. A törvénytervezet szerint a költ­ségvetés januártól havi ezer fo­rinttal támogatja a rászoruló ál­lampolgárok telefonnal kapcso­latos kiadásait. Amennyiben a parlament elfogadja az előter­jesztést, akkor január 1-jétől a Hírközlési Főfelügyelet szerepét a Nemzeti Hírközlési Hivatal ve­szi át, kibővített jogkörrel. A mi­niszterek elfogadták az új posta- törvény tervezetét is. E szerint az EU-csatlakozást követően megszűnik a Magyar Posta szol­gáltatásainak egyeduralma, a szolgáltató a versenytársak kö­zött az egyik lesz a piacon. váczy Diplomával is nehéz munkát találni a régióban Sohasem volt még ilyen magas a pályakezdő diplo­más munkanélküliek száma, mint az idén. Az elmúlt két hónap eredményei megdöb­bentő képet mutatnak. A megyei adatokat tekintve az elmúlt két hónapban közel 20 százalékra nőtt a diplo­mások aránya a pályakezdő munkanélküliek között. Esz­tergomban és környékén - az állásbörzék tanúsága szerint is - a legnépszerűbb munka­ajánlatok többek között az operátor, gyártósori össze­szerelő, vizuális ellenőr, de keresnek szerződéses kato­nákat és kőműveseket is. A munkaügyi központokban több mint 10 ezren regisztráltat­ták magukat augusztusban és szeptemberben, nagyjából ezer fővel többen, mint tavaly ilyen­kor. Ugyanakkor a számadatok jelentős eltérést mutatnak a való­sághoz képest, ami akár a re­gisztrált adatok négyszerese is le­het. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint Komá- rom-Esztergom megyében a ta­vaszi csökkenést követően július­ban 208 fővel emelkedett a re­gisztrált munkanélküliek száma az előző hónapi 7 443 főhöz ké­pest. A pályakezdő munkanélkü­liek számának megugrására ma­gyarázatként szolgál arra, hogy július folyamán 439 fő, köztük 289 frissen végzett, első alka­lommal jelentkező fiatal kérte nyilvántartásba vételét. A pálya­kezdő munkanélküliek között kü­lönösen a szakközépiskolát vagy technikumot végzettek, valamint a felsőfokú végzettséggel rendel­kezők száma volt magas. Ez utóbbi 90 főt jelent. A dorogi ki- rendeltségen 32,6 százalékkal, az esztergomin pedig 60,6 százalék­kal nőtt a regisztrált pályakezdő munkanélküliek száma júliusban az előző hónaphoz viszonyítva. A megyei központ minden év­ben többféle módon próbál se­gítséget adni a pályakezdő fiata­loknak abban, hogy minél ha­marabb munkát találjanak. Dol­gukat nehezíti, hogy nem min­den munkát kereső fiatal jelent­kezik a munkaügyi hivatalok­ban. Különösen kevés a diplo­más pályakezdő állástalanok száma a regisztrált munkanélkü­liek között. Órájuk jellemző, hogy ha jelentkeznek is, szeren­csére nem sokáig maradnak a regisztrációban, vagyis ez azt je­lenti, hogy könnyebben tudnak elhelyezkedni, mint az alacso­nyabb végzettségűek. Mára már annyira megnőtt a diplomások száma, hogy ezzel elhelyezkedési esélyeik csökken­tek. Azok a végzettségek sem je­lentenek garanciát az elhelyez­kedésre, amelyekben néhány évvel ezelőtt ez még nem jelen­tett gondot. A másik gond, hogy ha találnak is munkát a felsőfokú végzettségűek, nem a képzettsé­gűknek megfelelőt. A felsőfokú végzettséggel rendelkező fiatalok 15 százaléka, az érettségizettek­nek pedig közel 30 százaléka nem tud képzettségének megfe­lelő munkát találni. Ma a legne­hezebb elhelyezkedni a pedagó­gusoknak, a művelődésszerve­zőknek, az agrárdiplomásoknak, a könnyűipari végzettségűeknek. Telítetté váltak olyan pályák is, mint a jogászoké vagy a közgaz­dászoké. Ezen kívül ma már nincs üres hely az olyan, vi­szonylag újnak számító területe­ken sem, mint a reklámszakma, a marketing és a menedzsment. Viszont még mindig nagy az igény a mérnökök iránt. -ou­Bonyolódik a szlovák belpolitika Az SDKÚ és az Új Polgári Szövetség formálódása, és e két pártban lezáratlan fejlő­dési folyamatok teszik bo­nyolulttá a szlovákiai belpo­litikai helyzetet, állította Vla­dimír Meciar volt kormány­fő egy sajtótájékoztatón. A koalíción belüli feszültség nemcsak a kormány, hanem a parlament munkáját is kedve­zőtlenül befolyásolja. A koalíci­ós partnerek között patthelyzet alakult ki. Úgy véli, hogy Miku­lás Dzurinda nem tartozik azok közé az emberek közé, akik maguktól lemondanának, és magára hagynák az SDKÚ-t. Az élesebb összetűzéstől a koalíci­ós partnereket csupán az tartja vissza, hogy nem akarják veszé­lyeztetni a csatlakozási folya­matot. A pártelnökök egymást bírálják, de egyikük sem tud el­fogadható megoldást találni. Meciar cáfolja, hogy Dzurinda átvette volna az ő módszereit. Kettőjük között lehetetlen pár­huzamot vonni, mert az ő és Dzurinda kormányzásának fel­tételei, valamint jellembeli tu­lajdonságaik különbözőek. Meciar a jelenlegi Dzurinda- kabinet kusza időszakát az 1992-1994-es Meciar kormány periódusához hasonlítja, ami­kor szintén megcsappant az ak­kori kormánypárt parlamenti támogatottsága. Bonyolult és nehéz, de sokak szerint ered­ményes időszakot éltünk akkor át, nyilatkozta Meciar. Szerinte a koalíció már elveszítette par­lamenti többséget. Nem akart találgatásokba bocsátkozni, hogy ez a kisebbségi kormány­zás meddig tarthat. Annál is in-x kább, mert a HZDS-en és a Smeren kívül egyetlen pártnak sem előnyös a parlamenti vá­lasztás előrehozása. Oravetz Ferenc Lapozó HÁRMAS TALÁLKOZÓ .........................2. oldal VES ZÉLYBEN A PARLAMENTI TÖBBSÉG...........2. oldal TÖ BB ENERGIA- IMPORTRA SZORULUNK........3. oldal MEDGYESSY KÜLFÖLDI KÖRÚTJA.................3. oldal JÖ VŐRE SPORTOSABB A SUZUKI............4. oldal FINN KÓRUS ESZTERG0MBAN...4. oldal KÖZÖS SZENNYVÍZTISZTÍTÁS KIZÁRVA?...........5. oldal FOL YTATÓDTAK A KÜZDELMEK A BAJNOKOK LIGÁJÁBAN........8. oldal Ru sko szurkál Daniel Lipsic a KDH alel- nöke nemtetszésének adott hangot Pavol Rusko az ANO elnökének szurkálódá- sával kapcsolatban. Abban az esetben, ha az ANO el­nöke a koalíciós együttmű­ködés híve, a jövőben meg kell válogatnia szavait, nyi­latkozta Lipsic a SITA hír- ügynökségnek. Daniét Lipsic A kormányülésen Lipsic sze­rint senki sem nevezte az alap­vető emberi jogok Chartáját baloldali szüleménynek. Csu­pán baloldali jellegét emelték ki. Ez Pavol Rusko kitalációja. (folytatás a 2. oldalon)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents