Hídlap, 2003. augusztus-december (1. évfolyam, 1-82. szám)
2003-09-30 / 21. szám
Ftfdlap JOBB PART 2003. szeptember 30., kedd Multik vagy kisvállalkozók? Arról kérdeztük az utca emberét, hogy inkább a multinacionális cégeket vagy inkább a kisvállalkozók szolgáltatásait választják. (munkanélküli) Én kisboltokban szoktam vásárolni. Párkányi lakos vagyok, ott még annyira nem terjedtek el a multik, de hamarosan ennek is eljön az ideje. A kisvállalkozók árai jobbak, de egy szupermarketben sokkal nagyobb a választék. Én egy nagybolt mellett lakom, de csak ritkán szoktam látogatni. Szilvia (minőségellenőr) Attól függ, hogy mit szeretnék vásárolni. Ha már megvan a dolog, amit vásárolni fogok, megnézem hol, mennyibe kerül, és attól függően veszem meg, hogy hol olcsóbb. Természetesen nagyobb a választék egy hipermarketben, ritkán, általában csak hétvégeken járok ilyen helyekre. Piri néni (újságárus) Véleményem szerint a multicégek nagyon elnyomják a kisvállalkozókat, de nem lehet mit tenni. Nem nagyon szeretek ilyen áruházakban vásárolni, de tény, hogy előbb utóbb mindenhol ott lesznek. Én maradok a már megszokott helyeknél, ezzel is egy picit elutasítva az egyre nagyobb terjedését a multiknak. Tibor (építész) A régi időkben nem voltak ilyen nagy cégek, de a jövő már ez. Egyre jobban terjeszkednek a nagyvállalatok, nem nagyon lehet őket megállítani, de ez egyáltalán nem baj. Párkányban is két nagy szupermarket van, és rengetegen látogatják. Az árak elfogadhatóak és a választékkal sincs semmi baj. Senki nem zárható ki betegség miatt a közoktatásból Nyelvekkel az Unióba A jövő évi csatlakozást követően valószínűleg többen tervezik, hogy nyugat európai államokban vállalnak majd munkát. Ehhez azonban elengedhetetlen a használható nyelvtudás. Egy 2002-ben végzett felmérés szerint nyelvtudás szempontjából sereghajtók vagyunk az Európai Unióhoz jövőre csatlakozó országok között. Magyar Bálint oktatási miniszter a Nyelvek Európai Napja alkalmából rendezett konferencián kijelentette, hogy tíz magyarból nyolc némán megy Európába, azaz egyetlen idegen nyelven sem beszél. A szaktárca vezetője beszámolt arról a kutatásról is, amit idén márciusban készített a Marketing Centrum. Nyolcadikos diákokat kértek meg arra. fordítsanak le magyar mondatokat az általuk tanult idegen nyelvre. Kiderült, több mint egynegyedük nem tudna „szó szerint" kérni egy pohár vizet, négy százalékuknak pedig megoldhatatlan volt ez a feladat. A probléma megoldása érdekében hirdette meg a miniszter pénteken a Nyelvtanulás Evét, amelynek fő célja, hogy öt év múlva minden középiskolás használható nyelvtudással hagyja el a padüt. A program keretében 2004 szeptemberétől nyelvi előkészítő osztályok indulhatnak a középiskolákban: a kilencedik évfolyamos tanulók egy évig legalább heti 11 órában idegen nyelvet tanulhatnak. A program részeként minden végzős középiskolás visszakapja a sikeres nyelvvizsga díját, amit egyébként 2005-től az érettségi ki fog váltani. A csomag egyik fontos eleme a felnőttek nyelvtanulása, amire legfeljebb hatvanezer forintos adó- kedvezmény jár. Bukovics Krisztián Nem lehet gyermekeket kizárni az oktatásból HIV-, illetve hepatitis C fertőzés esetén, az így eljáró iskola jogsértést követ el - jelentette ki Aáry Tamás Lajos az oktatási jogok biztosa. „A szülőket egyetlen jogszabály sem kötelezi arra, hogy tájékoztatást adjanak gyermekük betegségéről. Sőt a tapasztalatok egyre inkább azt mutatják, az kerül bajba, aki nyíltan vállalja betegségét” - közölte a biztos. Ezekkel a fertőzésekkel is lehet közösségbe menni, a betegségek terjedésének ugyanis megvannak a sajátos kizárólagos formái - mondta Aáry- Tamás Lajos annak kapcsán, hogy az utóbbi napokban komoly tiltakozást váltott ki a szülőkből, illetve az iskolákból az ilyen fertőzést szerző gyerekek iskolai közösségbe kerülése. Mindennapi érintkezés révén nem terjed sem a hepatitis C, sem a hepatitis B, sem pedig az AIDS vírusa - nyilatkozta Vass Adám, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ANTSZ) járványügyi főosztályvezető főorvosa. A nemzetközi vizsgálatok tisztázták ezeknek a betegségeknek a terjedési módjait. Azzal, hogy egy légtérben vannak a gyermekek a fertőzött személlyel, vagy hogy azonos WC-ülőkét, kilincset vagy egyéb használati tárgyat használnak, nincsenek veszélyben. A főorvos hangsúlyozta, hogy az említett szakmai ténymegállapítások következtében sehol a világon, így hazánkban sem korlátozzák a hepatitis C, a hepatitis B, vagy' a HlV-fer- tőzöttek közösségbe való járását. Ezek a vírusok csak ellenőrizetlen vérrel, vagy szövetnedvekkel, vagy ezekkel szeny- nyezett orvosi eszközökkel terjednek, a hepatitis B és a HÍV vírus pedig elsősorban szexuális úton - mondta a főorvos. Készéi Sándor, a Magyarországi Szülők Országos Egyesületének elnöke szerint a megfelelő védekezés fontossága miatt ezeket az eseteket mindenképpen nyilvánosságra kell hozni. váczy MDF: Keresztény hagyományokra épülő Európa Az MDF felkéri Medgyessy Péter miniszterelnököt, hogy a kormányközi konferencián tegyen meg mindent annak érdekében, hogy az EU alkotmányában szerepeljen a „keresztény hagyományokra épülő Európa kifejezés", áll az MDF szombati Országos Választmányi határozatában. Az MDF elnöke, Dávid Ibolya elmondta, hogy a választmány azt is szorgalmazza, hogy az Európai Unió új alkotmányában legyen benne a nemzeti kisebbségek joga. Hangsúlyozta: több európai ország - köztük Franciaország is - biztosította Magyarországot arról, hogy ezt a kérést támogatni fogja. Dávid Ibolya szólt arról is, hogy a választmány teljes támogatásáról biztosította azt az MDF- es javaslatot, amelyet hétfőn nyújtanak be a parlamentbe, és mely szerint a demokrata fórum módosítaná a magyar állampolgárságról szóló törvényt a kettős állampolgárság intézményének bevezetése érdekében. Az elnök asszony hangsúlyozta a módosítás lényegét, miszerint a magyar jogrendet legyen befogadó a magát magyar nemzetiségűnek tartó határon túl élők számára, ne legyen feltétel az egyéves magyarországi tartózkodás, a lakhely biztosítása. Ez a törvénymódosítás lehetővé tenné, hogy a határon túli magyarok kérelemre kettős állampolgárságot kapjanak. A törvény módosításának célja. hogy „mérsékeljük, ha lehet, kiküszöböljük mindazon hátrányokat, amelyek hazánk Európai Unióhoz történő csatlakozásával és ezen keresztül a schen- geni követelmények teljesítésével hátrányt okozhatnak az anyaországi vagy a szétszakított családok közötti személyes kapcsolattartásban”. Herényi Károly, a parlamenti frakció vezetője a sajtótájékoztatón elmondta, hogy a párt országos választmánya felszólította a képviselőcsoportot, hogy a 2004. évi költségvetésről és az adókról, valamint a járulékokról szóló törvényjavaslatok parlamenti vitájában a magyar családok helyzetének javításáért mindent tegyen meg. A frakció- vezető fogalmazása szerint „2004 a sarc éve lesz”, a magyar családok, a vállalkozók, a nyugdíjasok és a mezőgazdaságból élők helyzete rendkívüli módon meg fog nehezedni. A frakcióvezető szavai szerint a kormányváltást követően a jelenlegi kabinet 320 milliárd forintot elköltött és most 550 milliárd forintot kíván új adónemek, a kedvezmények megvonásával és az áfa-kulcsok emelésével visszavenni. A választmány állásfoglalását ismertetve elmondta: jelentősen emelkednek az áfa-kulcsok, ebben Magyarország képviseli az EU-ban a legmagasabb szintet. A nulla kulcs 5 százalékos, a kedvezményes kulcs 12 százalék helyett 15 százalékos lesz és a 25 százalékos áfa-kulcs változatlan marad. Herényi Károly hangsúlyozta: a kormány tehetetlenségének és elhibázott gazdaságpolitikájának következményei ezek az intézkedések és „nagyon veszélyes úton jár”, ha az uniós csatlakozással összefüggő kötelezettségekre hivatkozik. Csáky András, a választmány elnöke elmondta, hogy a testület sajnálattal állapította meg, hogy az egészségügyi kormányzatnak semmilyen távlatos elképzelése nincs a fejlesztésről, ezzel szemben összehangolt és példátlan lejárató kampányt indított az egészségügyben dolgozók ellen. Epress József MAGYARORSZÁG BKV: a szakadék felé hajtanak? Aba Botond, a BKV vezérigazgatója szerint a BKV súlyos válságban van, miután a korábban megígért normatív állami támogatást kiveték a költségvetési tervezetből. Az MTV Napkelte című műsorának nyilatkozva a vezérigazgató kifejtette, hogy a fővárosi költségvetés már nem tudja tovább kifoltozni a közlekedési vállalat gazdálkodásában keletkező hiányt, aminek állami segítség nélkül, drasztikus következményei lehetnek. 40%-os tarifaemelés, tömeges elbocsájtások, járatritkítás és teljes összeomlás rémképe lebeg a BKV feje felett. Az előző években - Aba szerint - nem fordítottak elég figyelmet a vállalat finanszírozási problémáira, ami nagy hiba volt. A korábbi „szolid” hiányt hitelfelvétellel és vagyonfeléléssel sikerült elviselhetővé mérsékelni, a jövőben azonban ez már nem folytatható tovább. Ha nem kapják meg - a kormányprogramban beígért - normatív állami támogatást, akkor a fővárosi tömegközlekedésre még a mainál is nehezebb napok várnak. Fidesz-EPP kampány - kéz a kézben? Orbán Viktor hétvégi megnyilatkozásaiban, több helyen hangoztatta a jövő évi európai parlamenti választások fontosságát. Az általa „nagy megmérettetés”-nek nevezett eseményt az egyetlen alkotmányos lehetőségnek tartja Magyarország dolgainak megváltoztatására. A volt miniszterelnök vasárnap bejelentette, hogy a Fidesz a 2004. június 30-i választásokra az Európai Néppárt aktív támogatásával készülhet fel, amelyről jövő év elején megállapodást írnak majd alá. A kormány által folyamatos tűz alatt tartott Fidesz elnök reméli, hogy a 24 magyar képviselői helyből 12-t pártja szerezhet meg. Orbán szerint hazánkat nem igazodni veszik fel az unióba, hanem hogy „társalkotók legyünk Európa megújításában." Ehhez ajánlotta fel támogatását Hans-Gert Pottering, néppárti frakcióvezető is, hétvégi budapesti látogatásán. Kancellária - drága fogyókúra? A Miniszterelnöki Hivatal (MÉH) januártól több mint 250 alkalmazottjától válik meg, azonban ezt elbocsájtások helyett kiszervezéssel kívánják megoldani - adta hírül a Népszabadság. A lap értesülései szerint önálló intézménnyé válik a Nemzeti Területfejlesztési Hivatal, A Nemzeti Fejlesztési Terv és EU Támogatások Hivatala, valamint az Esélyegyenlőségi Kormánybiztosság is. Nevezett szervek a jövőben önálló költségvetéssel rendelkeznek majd. A tervezett lépéssel a MÉH látványos karcsúsításon megy át, de mindez nem jár együtt a költség- vetés kiadásainak csökkenésével, sőt: Az országos napilap úgy tudja, hogy a különváltak további alkalmazottakat lesznek kénytelenek felvenni, működési költségeik pedig az előre kalkulált 5%-os növekedést is túlléphetik. A Pénzügyminisztérium a jövő évi költségvetésben, mindezek ellenére, semmiféle többletkiadással nem számol. Szabadság-szobor: két nézőpontból Az aradi Szabadság-szobor körül kialakult román ellenkampány esetén a szimbólum egy bizonyos politikai manipulációjáról lehet szó - vélte Constantin lordachi, román történész, az MTV egyik vasárnap esti műsorában. A Szólás szabadsága vendégeként megszólaló történész szerint egyébként a román közvélemény érzékeny a szoborcsoport szimbolikájára, mivel az a monarchia idején lett felállítva. Ezzel szemben, Király András, az Aradi Szabadság-szobor Egyesület elnöke nem lát semmilyen román érzékenységet. Szerinte ami van, az csak a média által mesterségesen felfűtött hangulat, Aradon, az embereknél semmi jele sincs szoborellenességnek. Köztudott, hogy a román kormány, korábbi ígéretének megszegésével, leállíttatta a helyreállítási munkálatokat, így október 6-án nem lesz régi-új szoboravató Aradon. Nem lesz létszámleépítés a felsőoktatásban A felsőoktatási reform előkészítése hónapok óta a nyilvánosság előtt zajlik, jelenleg a vitaagyag szakmai egyeztetése folyik a felső- oktatási intézmények vezetőtestületeinek bevonásával. Amint a szakmai anyag elkészül, a tárca mind a munkaadói, mind a munkavállalói oldal véleményét kikéri majd a végleges tervezet elkészítéséhez. Az Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének aggodalmainak nincs alapja: a kormánynak semmiféle létszámleépítési terve nincs a felsőoktatás területén. Ezzel szemben a Kormány tervei szerint a felsőoktatás területén 3,5 százalék személyi juttatás-növekedéssel lehet számolni. Ez az összeg szerepel a jövő évi költségvetés Parlament elé kerülő tervezetében, írja az OM sajtóközleménye. Keller bizottságot javasol akar felállítani Parlamenti vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezi az MSZP az előző kormány közpénzfelhasználásával kapcsolatban - közölte Keller László szocialista képviselő hétfőn, napirend előtti felszólalásában. „Az MSZP-frakció kezdeményezi, hogy az ügyészség által lezárt négy nagy közfelháborodást kiváltó közpénz felhasználási ügyben jöjjön létre vizsgálóbizottság” - mondta a közpénzügyi államtitkár. Kifejtette továbbá, hogy a bizottságnak lehetősége lesz választ adni arra, hogy a Magyar Fejlesztési Bank Rt., a stadionbeléptetőrendszer, a Millenáris Kht. és a Magyar Televízió esetében „milyen ellentmondások feszülnek” a megszüntető határozatok mögött.
