Hídlap, 2003. augusztus-december (1. évfolyam, 1-82. szám)

2003-09-26 / 19. szám

JOBB PART 2003. szeptember 26., péntek Vajon ki fog futni? A hétvégi Párkányi Napok keretein belül szeptember 27-én, szombaton nemzetközi futóversenyre kerül sor. A ver­seny célja, hogy ezt a sportágat népszerűsítsék, a két város közötti barátságot elmélyítsék. Arról kérdeztük meg az ut­ca emberét, hogy vajon részt vesz-e a nemzetközi futóversenyen. akaree Orsi (büfés) Én biztosan nem megyek idén a hídfutásra, mert a Mátrá­ba megyek dolgozni a hétvé­gén. Szívesen elmentem volna, de nem szeretek futni, mióta nem bírja a térdem a megeről­tetést. Lassan esetleg végigko­cognám a rövidebb távot, de versenyre nem kelnék senkivel. Roland (gitárművész) Sajnos nemrég volt egy bal­esetem, és emiatt nem tudom megerőltetni a lábam. Amúgy szívesen mentem volna, mert szeretek futni és mozogni. Soká­ig jártam mezeifutásra is. Egyébként szomorú, hogy nem lehet valamilyen mozgássérült kategóriában indulni, a par­alimpia mintájára. Attila (labdarúgó) Nem megyek futni. Szerintem a cél nélküli futásnak nincs semmi értelme. A focipályán szívesen futok a csapatért, a győzelemért, de ilyen rendezvé­nyen nem fogok részt venni. Nincs motivációm arra, hogy átfussak a hídon, mert nyerni nem fogok, akkor meg minek. Karesz (egyéni vállalkozó) Biztosan elmegyek futni, mert már be is neveztem. Minden év­ben végig futom Budapesten a félmaratoni távot, tavasszal a csúcsfutást. Szerintem a két vá­rost összekötő futás egy nagyon szép kezdeményezés. Én a 10 kilométeres távot választottam. Remélem, valamilyen jó helyen érek majd célba. Konferencia az ENSZ női jogi egyezményének végrehajtásáról Dr. Lévai Katalin esély- egyenlőségért felelős tárca nélküli miniszter nyitotta meg azt a konferenciát, amelynek az „ENSZ női jogi egyezményének (CEDAW) végrehajtása Magyarorszá­gon” volt a témája. A tanács­kozás után, sajtótájékoztatón számolt be a miniszter-asz- szony a részletekről. Az ENSZ közgyűlése 1979-ben fogadta el az „Egyezmény a nők elleni hátrányos megkülönbözte­tés minden formájának meg­szűntetéséről” című megállapo­dást, amelyet Magyarország 1982-ben ratifikált. Az egyez­mény végrehajtását a CEDAW Bizottság ellenőrzi. A Bizottság­nak a tagállamok négyévente kötelesek jelentést készíteni ar­ról, hogy hogyan tartják be az adott országban az egyezmény rendelkezéseit. A rangos nem­zetközi dokumentum részletesen szabályozza az állam kötelezett­ségeit a hátrányos megkülön­böztetés megszűntetésére a köz­életben, a munka világában és a családi életben egyaránt. Lévai Anikó hangsúlyozta, hogy két éve ratifikálták az Egyezmény­hez kapcsolódó Fakultatív Jegy­zőkönyvet, amelynek értelmé­ben egyénileg is fordulhatnak panasszal az Egyezmény végre­hajtását ellenőrző ENSZ Bizott­sághoz (CEDAW Bizottság) azok a nők, akiknek az Egyezmény­ben foglalt valamely jogát meg­sértették. Ilyen jogsértésnek tekinthető a családon vagy párkapcsolaton belül elszenvedett erőszak is, amennyiben az állami szervek (rendőrség, bíróság) nem nyújta­nak megfelelő védelmet az áldo­zatnak. A magyar nőket - tudtuk meg a miniszter-asszonytól - a közhi­edelemmel ellentétben még mindig sújtják a társadalmi-ha­talmi viszonyok egyenlőtlensé­géből származó hátrányok. Ma is alacsony a nők politikai részvé­tele, ma is kevesebb a nők fizeté­se, még mindig fennáll a nők egyfajta megkülönböztetése a munkaerőpiacon, a házimunka és a gyermeknevelés terhei még mindig egyoldalúan a nőkre há­rulnak. Epress József A kormány döntött a haderőreformról A kormány a szerdai ülé­sén döntött a Magyar Hon­védség reformjáról és a szaktárca hosszú távú finan­szírozásáról. Számos egysé­get megszüntetnek vagy összevonnak, ugyanakkor a taszári bázis sorsa továbbra is kérdéses marad. Juhász Ferenc honvédelmi mi­niszter a kabinet ülése utáni tájé­koztatón elmondta: a tervek sze­rint 2006-ban a Magyar Hon­védség és a szaktárca együttes létszáma 35 ezer fő lesz. 2013-ra az MH létszámát 26 500-ra csök­kentik, a szaktárcánál, valamint háttérintézményeinél 3 500-an fognak dolgozni. Döntött a kabi­net a szaktárca hosszú távú fi­nanszírozásáról is. Eszerint a honvédelmi költségvetés jövőre a GDP 1,71 százaléka, 2005-ben 1,76 százaléka, 2006-tól pedig tíz éven át 1,81 százaléka lesz. A mi­niszter szerint az a cél, hogy a honvédség jól felszerelt, modern és finanszírozható legyen. Ennek érdekében megszabadulnak azoktól a többnyire működés- képtelen technikai eszközöktől, amelyekre már nincsen szüksé­gük. Juhász Ferenc a haditechni­kai fejlesztések között említette a Gripen-vadászrepúlőgépek bér­letét, a harcászati rádiók és a kü­lönböző járművek beszerzését is. Az önkormányzatok ingyenesen jutnak hozzá azokhoz az ingatla­nokhoz, amelyekre nem lesz szüksége a honvédségnek. A honvédelmi miniszter újságírói kérdésre közölte, hogy a taszári bázis sorsa továbbra is attól függ, hogy „sikerül-e közös hasznosí­tást találni az Egyesült Államok­kal vagy a NATO-val”. A szerve­zeti döntések értelmében meg­szűnik a pécsi tüzérdandár, Nagyorosziból Győrbe költözik a légvédelmi rakétaezred, és Szentkirályszabadjáról Szolnok­ra települ a harci helikopter ez­red megmaradó része. 2005-ben felszámolják a szabadszállási ki­képzőközpontot, valamint Nyír­egyháza helyőrségét. 2006-ban megszűnik a szombathelyi ki­képzőközpont is. váczy Az Erste Banké lett a Postabank (folytatás az 1. oldalról) A legnagyobb magyar bank értesülések szerint 25 milliárd forintot ajánlott a Postabank részvényeiért, amit az akkori kabinet kevesellt, ezért úgy dön­tött, a Postabank állami tulaj­donban marad. Az Orbán-kor- mány koncepciója szerint a Postabank a Magyar Posta tula­jdonába került volna, ehhez pedig egy tervet dolgoztak ki a pénzintézet lakossági óriás­bankká fejlesztéséről. Újabb, állami tulajdonú óriásbank azonban a kormányváltás miatt már nem születhetett: a Medgyessy-kabinet az ismételt privatizáció mellett döntött. Szakértők szerint a Postabank eladása jelentős lépés a hazai bankpiac konszolidációja során. A győztes hitelintézet a Postabank infrastruktúrájával és lakossági piaci részesedésével komoly versenyre késztetheti a legnagyobb hazai bankokat is, míg a tenderből vesztesen kik­erülő kisebb bankok várhatóan már nem lesznek jelentős szere­plői a hazai piacnak. A nyertes Erste Bank Rt. vezérigazgatója, Kisbenedek Péter a bejelentést követően elmondta: a megvétel mérföldkő, az Erste szerepe a vásárlással megerősödik a régióban, a csehországi, horvá­tországi, szlovéniai tapasztala­tokat is felhasználják, és a vétel révén növelik magyarországi pénzpiaci szerepüket. Az Erste kiemelt fontosságú területnek tartja a közép-kelet-európai térséget, már most 11 millió ügyfele van a régióban, váczy MAGYARORSZÁG Detrekői: „kell a tandíj” Detrekői Ákos, a Műegyetem rektora, a Magyar Rektori Konfe­rencia elnöke szerint a legfontosabb az egyetemek versenyképes­ségének javítása. Az akadémikus egy minapi lapinterjújában felvá­zolta, hogy a felsőoktatási reform tervezetétől nem kell tartani, az nem az egyetemek magánosítását célozza, csak az intézmények irányításában lesznek változások. A jelenlegi vezetés szerepét egy szenátus, és egy - fele részt az egyetemek által választott - igazga­tótanács veszi át, osztrák mintára. Detrekői fontosnak tartja, hogy mindenkinek kelljen valamilyen konstrukcióban tandíjat fizetnie. A magyar hallgatók fele már ma is költségtérítéses oktatásban vesz részt, a ponthatárok pedig egyetemenként eltérőek lehetnek, ami nem igazságos. Detrekői bízik abban, hogy a magyar felsőoktatás nyer az EU csatlakozással, ugyanakkor úgy véli, a törvényi átalakí­tásoknak lesznek vesztesei. Schmitt Pál - „egy jó csapatban” A MOB elnöke, volt svájci nagykövet, szerda esti tévéinterjúja Szerint építkezni jött a Fideszbe, hogy a struktúrát fejlesztve segítse a párt átalakítását, felkészülését a közeljövő választásaira. Schmitt- elmondása szerint - régi játékoshoz méltóan hamar beépült a csa­patba, ahol mindenki szívesen fogadta. A Demszky Gábor által először megígért, aztán a közgyűléssel leszavaztatott Budapestért díjat az alelnök csak mint a MOB vezetője vette volna át. mivel sze­mély szerint eddig még nem volt alkalma a főváros sportjáért so­kat tenni. Annál inkább tehette volna ez utóbbit a főpolgármester- folytatta a Hír TV-n a volt olimpiai bajnok - hozzátéve, hogy sport tekintetében az összes önkormányzat közül az egyik legjobban alulfinanszírozott a budapesti. Az EP-választásokkal kapcsolatban Schmitt az Európai Néppárt erősítésének tervét ecsetelte, megem­lítve azonban, hogy az unió parlamentjében minden magyar kép­viselőnek hazánk érdekeit kell elsődlegesen szem előtt tartania. Az alelnök bízik a sikeres megmérettetésben, a Fidesz további erősö­désében. Az MSZP népszerűsége - a politikus jóslata szerint 15- 16%-ra csökkenhet a közeljövőben, ebből azonban nem profitál automatikusan a legnagyobb ellenzéki párt. MDF belviszályok - hol volt hol nem volt? Nem igaz Tamás Ervin híresztelése a Népszabadságban, misze­rint az MDF-ben Dávid Ibolya leváltására készülnének - jelentette ki Herényi Károly a Napkeltében. Az MDF frakcióvezetője szerint az MDF-en belül nincsenek éles ellentétek. A közelmúlt vitáit az Antall József-alapítvány technikailag rossz előkészítése okozta, de most már szent a béke. Az alapítvány ellenőrző testületét megvá­lasztó frakció javaslatát a párt elnöksége elfogadta, amivel lezárult az ügy. Herényi ugyanakkor nem tartja szerencsésnek, hogy egyes elnökségi tagok rendszeresen szivárogtatnak ki a sajtónak belső pártügyeket. Ez nem professzionális magatartás - nyilatkozta a jobboldali politikus - és abból eredeztethető, hogy annak idején az MDF mozgalomként indult. A frakcióvezető olyan pártot látna szí­vesen, amelyik képes az egyéniségeit megőrizve, egységesen, nem­zeti jellegéből adódóan politizálni a jövőben. Kovács Árpád Orbán Viktor a Medgyessy-Nastase megállapodásról „Nem szívderítő”, amit a Medgyessy-Nastase megállapodásról tudni lehet - reagált Orbán Viktor a keddi aláírási ceremóniára. A Fidesz elnöke sajnálatát fejezte ki, hogy módosították az általa és a román kormányfő által 2001 decemberében aláírt dokumentumot a kedvezménytörvény végrehajtásáról úgy, hogy a módosítás „nem szolgálja a határon túli magyarok érdekét”. Orbán Viktor hangsúlyozta ugyanakkor, hogy még nem kaptak hivatalos tájé­koztatást, s az anyag alaposabb értékelést tesz szükségessé. Az el­lenzéki politikus felhívta a figyelmet: a korábbi egyezményben jó pozíciókat sikerült kiharcolni az aradi szoborcsoport felállítása ügyében is. A volt miniszterelnök szerint „lehangoló diplomáciai eredmények születnek, hol Bukarestben, hol pedig Pozsonyban. Az embernek néha az az érzése, hogy a bolondját járatják velünk” - tette hozzá a Fidesz elnöke. Véget ért az EU Fiatal Tudósok Versenye Szép eredményeket értek el a magyar fiatalok az EU Fiatal Tudósok Versenyén. A csütörtök délelőtti díjáta­dó ünnepségen kiderült, hogy az első három helye­zettből kettő magyar fiatal. A Parlamentben megtartott sajtótájékoztatón Dr. Csillag Ist­ván GKM-miniszter elmondta, hogy ez a 15 éves múltra vissza­tekintő verseny óriási érdeklő­dést vált ki az európai országok­ban. A különböző országokból mintegy 1700 pályázatot adtak be. 170, tényleges ipari megva­lósításra is méltó pályamű ke­rült a nemzetközi zsűri elé. A miniszter hangsúlyozta, hogy a versennyel szemben elég sok ellenvetés hangzik el a tényleges gyakorlatot illetően. Rendkívül sok ifjú magyar tu­dós, akik nem elméleti, hanem gyakorlati javaslatot dolgoztak ki, tudtak részt venni a megmé­rettetésen. Az ő munkáik közül is kikerültek olyan pályaművek, amelyeket beterjesztettek a nemzetközi zsűri elé. Soha nem volt még arra pél­da, hogy egyetlen nemzet ifjú tudósai több mint 4 díjat vigye­nek el a különdíjak közül, sőt, az első 3 helyezettbe ketten is bekerüljenek. A zsűrinek nem volt magyar tagja. Az eredményekből jól látszik - érvelt Dr. Csillag István -, hogy azokat értékelte a zsűri, akiket mi nem szoktunk elismerni, mi­vel senki sem lehet próféta a sa­ját hazájában. Epress József Egymillió forintos bírság a Jogobella-reklámért Egymillió forintos büntetéssel sújtotta a Gazdasági Versenyhi­vatal a Jogobella joghurtot gyártó Zott Hungáriát. A versenyhi­vatal a Jogobella televíziós reklámfilmjét félrevezetőnek találta, illetve korábban már felszólította a gyártót, bizonyítsa a reklám­ban elhangzó állításokat. A Zott Hungária ugyanis azt állította reklámjaiban, hogy a Jogobellába a többi joghurttól eltérő mó­don kerülnek a gyümölcsdarabok, amitől különösen frissek ma­radnak. A cég viszont nem tudta igazolni, hogy ez igaz lenne a Magyarországon kapható összes gyümölcsjoghurtra, ezért szüle­tett az elmatasztaló ítélet.

Next

/
Thumbnails
Contents