Hídlap, 2003. augusztus-december (1. évfolyam, 1-82. szám)

2003-09-25 / 18. szám

JOBB PART 2003. szeptember 25., csütörtök _____3l Vo nat vagy busz? Pénteken indul első útjára Solymár felé a MÁV Desiro motorkocsija, mely új minőséget hoz a magyar vasúti közlekedésbe. A vonat Budapest és Esztergom között közlekedik majd. Olyanokat kérdeztünk, akik személyesen is érintve vannak, mivel gyakranhasználják a tömegközlekedési eszközöket. Vajon , igénybe veszik-e majd ezt az új szol­gáltatást? Tündi (főiskolai hallgató) Most indulok éppen hazafelé a kollégiumból, de nem nagyon szoktam vonattal utazni Eszter­gomból. Pestig busszal közleke­dem, mert gyorsabb, de a fővá­rosból már vonattal utazom. Ennek ellenére örülök az új vo­natjáratnak, de még nem tu­dom, hogy igénybe fogom ven­ni, vagy sem. Vica (eladó) Végre valami változás, szép kezdeményezés. A Pest-Eszter- gom közlekedés amúgy sem túl tökéletes, én általában buszo- zom. Azért választom inkább a buszt, mert nagyon messze van a vasútállomás, buszozni odáig hosszadalmas. Ha esetleg ugyanott lenne a vasút- és busz­állomás, akkor már csak a pénz miatt is a vonatot választanám. Edit (nyugdíjas) Nagyon örülök neki. Én már 4 éve nyugdíjas vagyok, nem volt sok időm utazni eddig, de én vonattal közlekedtem min­dig. Ha ez ennyire szép, kényel­mes utazást tesz majd lehetővé, akkor mindenképp utazni fogok vele. Nem lesz többé zsúfoltság, büdös sokkal egyszerűbb és ol­csóbb lesz Pestre eljutni. János (főiskolai hallgató) Soha nem utazom Esztergom­ból Pestre vonattal. Számomra messze van a vasútállomás, a busz megoldás egyszerűbb és gyorsabb is. Abban az esetben, ha megvalósul az a terv, hogy a buszállomás leköltözik a TESCO mellé, akkor végül is mindegy lesz. Ha ehhez hozzáveszem, hogy ez az új vonat egy óra alatt közlekedik, akkor meggondolás tárgyává teszem. Kovács László tárgyalt a kettős állampolgárságról Kovács László külügymi­niszter szeptember 24-én délután a Külügyminisztéri­umban tárgyalt Kasza Jó­zseffel, a Vajdasági Magyar Szövetség elnökével. Meg­beszélésükön a felek érin­tették a vajdasági magyar­ság'helyzetével kapcsolatos témaköröket, egyebek mel­lett a kettős állampolgárság kérdését is. A tárgyalást követő sajtótájé­koztatón Kovács László elmond­ta, hogy a megbeszélés a vajda­sági magyarság és Magyarország kapcsolattartásának lényeges kérdéseit érintette. Elsőként ki­emelte, hogy a vajdasági ma­gyarság és hazánk kapcsolat- rendszerét, mint Magyarország és Szerbia-Montenegró közti kap­csolat részeként tekintették át. Egyetértettek annak fontosságá­ban, hogy Magyarország a szom­szédos Szerbia-Montenegróval minél jobb kapcsolatokat tartson fenn, hogy segítse Szerbiában a demokratizálódási folyamatok előmozdulását, a piacgazdaság megerősödését, valamint az or­szág Euro-Atlanti integrációját. Kovács László rámutatott arra, hogy ez jó mind Magyarország­nak, mind a Vajdaságban élő többszázezer magyarnak, akik­nek érdeke, hogy egy fejlődő, si­keres Szerbia-Montenegróban éljenek. Magyarországnak az uniós csatlakozás után nem ér­deke, hogy egyfajta választóvo­nal jöjjön létre közte és jelenleg még nem csatlakozó szomszédai között. A vajdasági magyarok szövetségével való korábbi egyeztetések szerint, az ő kezde­ményezéseiket, javaslataikat fi­gyelembe véve tárgyalt a kor­mány a szerb vezetéssel arról, hogy miként lehetne megőrizni az eddigi szabad közlekedést a két ország között, miután Ma­gyarország csatlakozik az Unió­hoz. A VMSZ javaslata alapján jött létre az a megállapodás, amelyet már előzetesen jóvá­hagytak a Külügyminisztérium részéről. Az egyezmény kimond­ja, hogy Magyarország térítés- mentesen ad 5 évre érvényes és korlátlan beutazásra lehetőséget adó vízumot minden Szerb- Montenegrói állampolgár részé­re. Szerbia azt vállalta, hogy fenntartja a vízummentes beuta­zást a magyar állampolgárok számára. Ez a rendszer mindaddig mű­ködik, amíg hazánk nem csatla­kozik az uniós schengeni megál­lapodáshoz, amely szerint csak 10 euros vízumot adhatunk majd ki. Hogy ez a későbbiek­ben ne jelentse a vajdasági ma­gyarok és hazánk közti kapcso­latok szűkülését, a VMSZ felve­tette a magyar állampolgárság megszerzésének lehetőségét és ily módon a kettős állampolgár­ság ügyét. Kovács László kije­lentette, hogy ez ügyben tárgya­lásokat kívánnak folytatni az 5 vajdasági magyar párt szakértő­ivel, de egyetértettek abban, hogy megoldást találni csak a Szerb-Montenegrói hatóságok­kal közösen lehet. Epress József Szkeptikus gyárosok A Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) elnöke úgy véli, hogy a vállalkozásoknak kedvező a társasági adó­kulcs csökkentése 18 száza­lékról 16 százalékra, de az osztalékadó emelése 20 százalékról 25 százalékra azt jelenti, hogy összességé­ben 1,5-2 százalékponttal nő az adóteher. Széles Gábor nehezményez­te, hogy az eddigi gyakorlattól eltérően idén nem kaptak átfo­gó hatástanulmányt a Pénzügy­minisztériumtól az adótörvé­nyek várható következményei­ről. Ennek eredményeként a múlt' heti plenáris gyűlésen el­maradtak az egyeztetések a jö­vő évi elképzeléseket illetően. Az MGYOSZ elnöke szerint a változtatások elsősorban azok­nak a cégeknek jelent könnyí­tést, amelyek a nyereséget visz- szaforgatják. A cégautók után fizetendő adók megduplázása szintén érzékenyen érintheti a vállalkozókat, akiknek a terhei az egyelőre még meg nem ha­tározott öko- és energiaadóval még tovább nőnek. Széles Gá­bor mindezek mellet szükséges­nek ítéli a kormány 300 milli­árd forintos kiadáscsökkentő programját, hozzátéve, hogy ebből közel 100 milliárdot jelen­tene a költségvetési szférán be­lüli leépítés. Egyre nehezebb a pályakezdés Évről évre kisebb a pálya­kezdő fiatalok elhelyezke­dési esélye a munkaerőpia­con. Ma már gyakori jelen­ség a munkanélküli diplo­más képe olyan területeken is, ahol korábban nem je­lentett gondot az elhelyez­kedés. A felsőfokú végzett­séggel rendelkező fiatalok mintegy 15 százaléka, az érettségizetteknek pedig kö­zel 30százaléka nem tud képzettségének megfelelő munkát találni. Különösen nagy a létjogosult­sága ennek a kérdésnek az uni­ós csatlakozás tükrében. Lehet­séges, hogy a munkahely találá- si esélyek csökkenni fognak az Európai Unióban, ha diplomá­saink nem felelnek majd meg a velük szemben támasztott tudás­beli elvárásoknak. Nyelvek és számítógép ismerete elengedhe­tetlen lesz. Bauer Béla, a Nem­zeti Ifjúságkutató Intézet igazga­tója szerint az uniós csatlakozás akkora versenyhelyzetet fog te­remteni, amely alapjaiban fogja megváltoztatni a jelenlegi mun­kaerőpiacot. Az igazgató a Pé­csett tartott konferencián el­mondta, hogy egyrészt nagyszá­mú, képzett külföldi munkavál­laló beáramlása várható majd hazánkba, másrészt nem lesz elég a magyar lakosság nagy ré­szére jellemző legmagasabb is­kolai végzettségként a szakmun­kásképző bizonyítvány. A kor­mány tervei között szerepel az élethosszig tartó tanulás iránti igény felébresztése az emberek­ben és általánossá tétele. Termé­szetesen nem elegendő egy munkát megszerezni, meg is kell tartani, ehhez pedig folyamatos továbbképzés, fejlesztés szüksé­ges. Tudásfrissítés nélkül a kiala­kult versenyhelyzetben nehezen lehet megőrizni egy biztosnak hitt pozíciót.Hídvégi Péter, a Magyar Pályaválasztási Egyesü­let elnöke elmondta, hogy a dél­dunántúli régióban különösen magas a nyolc általánost végzett vagy még alapfokú végzettség­gel sem rendelkező fiatalok szá­ma, a Baranyában regisztrált mintegy 19 ezer állástalan fele tartozik ebbe a körbe. -ov­MAGYARORSZÁG K&H: megszűnik az Equities? A Budapest Business Journal értesülései szerint, elképzelhető, hogy a bank jó hírnevének megvédése érdekében a K&H Equities megszünteti tevékenységét. Az előbbi drasztikus lépés helyett, egy. az anyabankból származó belső informátor lehetségesnek tartja a brókercég névváltoztatását, vagy esetleges beolvasztását is a K&H Bankba. Mindeközben az ORFK szóvivője bejelentette, hogy a sik­kasztási ügyben okozott kárból egymilliárd forint megtérülésére lát esélyt. A nyomozók intézkedtek ugyanis bizonyos ingatlanok és in­góságok széljeggyel való ellátására az illetékes földhivataloknál, mely ’’biztosítás" a fenti összegig terjed. További lehetőségként tart­ják számon, a vád alá helyezettek külföldi bankszámláinak zár alá helyezését, amely intézkedéssel további pénzek visszanyerésében bízik a rendőrség. Az illetékesek megerősítették, hogy immár ok­irat-hamisítással is vádolják Kulcsár Attilát, miután kiderült, hogy hamis brókervizsgáról és érettségiről szóló bizonyítványokkal ren­delkezett. Csak minden tizedik játszótér eurokomform Sok munka áll a magyarországi játszóterek felújítására vállalko­zó illetékesek előtt, mivel e parkoknak 2008-ra minden tekintetben meg kell felelniük az európai uniós szabványoknak. A Magyar Hír­lap cikke szerint a "köztéri gyermekparkok harmada elhanyagolt", 90 százaléka pedig kisebb-nagyobb átépítésre szorul az új szabvá­nyok betartása érdekében. A felújításokra államtitkári becslés sze­rint 30-36 milliárd forintra lenne szükség, ami nem kis pénz a ma­gyar gazdaság jelenlegi helyzetét tekintve. Ugyanakkor, gyermeke­ink biztonsága mindennél fontosabb. Ez vezérelte a GYISM vezető­it már 2001-ben és 2002-ben is, amikor 126 park felújítását segí­tették pályázati úton, és a kormányokon átívelő összefogásra lesz szükség a jövőben is. Egy játszótér felújítása - a napilap szerint - 5- 15 millió forintba kerül, a kialakított új tereknek pedig évente egy­szer külső biztonsági ellenőrzéseken kell átesniük az unióban. Ökológiai katasztrófa Kárpátalján? A múlt héten a Barátság kőolajvezetékből a Latorca folyóba öm­lött 110 tonna kőolaj valóságos természeti katasztrófával fenyeget a Vereckei-hágónál - derül ki a Magyar Nemzet tudósításából. A hivatalos közlemény szerint a balesetet a rozsdásodó Barátság ve­zetékek okozták, de egyesek szerint a rendszeres, illegális olajlecsa- polás is kiváltó ok lehetett. A csöveket gyakran megfúrják, a lopás után pedig "hatalmas csavarokkal dugaszolják vissza a lyukakat" - árulta el a lapnak egy helyi kísérő. A szennyeződés helyét egyéb­ként az ukrán hatóságok katonai erőkkel lezárták, és teljes titoktar­tás mellett történik a kárenyhítés, így csak közvetett információk vannak arról, hogy az olaj továbbterjedését sikerült megállítani a folyó nevezett partszakaszánál. A helyi lakosságot sem tájékoztat­ták az ügyben kielégítően, de egyelőre vízhiányról nem lehet be­szélni a környékbeli falvakban. A magyar Felső-Tisza-vidéki Víz­ügyi Igazgatóság igazgatója, Bodnár Gáspár, állítólag a napokban kér részletes tájékoztatást az ukrán vízügyesektől. Remélhetőleg nem következik be újabb, a tiszai ciánszennyeződéshez hasonló ökológiai katasztrófa "a Kárpátok alatt". Vitányi az MSZP-ről Nem igaz, hogy az MSZP-nek még sokat kell tennie azért, hogy valódi szociáldemokrata párt legyen - állította a baloldali párt pro­minens képviselője egy közelmúltbeli lapinterjújában. Vitányi Iván szerint az említett jelző már 1990 óta megilleti az MSZP-t. nem le­het ugyanis elvont ideálokat számon kérni a párttól, főleg, amikor azoknak egyetlen baloldali szervezet sem felel meg Európában. Vi­tányi a Népszabadságban kifejtette, hogy az emberi társadalom ciklikusan fejlődik (erre a bibliai József, Kari Marx és Kondratyev tanításait hozta fel a képviselő), és az utóbbi évtizedre sajnos egy­re inkább a szűkösség jellemző. A baloldali politikus azonban nem minősítené a jelenlegi helyzetet válságosnak, mivel - szerinte - "a világ teljesen eggyé forrott", a tünetek, pedig mindenütt hasonló­ak. Az emberiség egyötöde kiváltságos helyzetű, a maradék há­nyad, pedig nyomorban él. Vitányi szerint az EU-hoz most csatla­kozó országok annyiban jobb helyzetben vannak a már bent lé­vőknél, hogy nagyobb ütemben növekszik a gazdaságuk, "nem merítették még ki tartalékaikat". A jelenlegi kormány látja a tarta­lékokat, és a társadalom javára kívánja azokat felhasználni - tette hozzá az MSZP képviselője, hangot adva töretlen optimizmusának. "Fordulóponton vagyunk, de nincs válság" - igyekezett végül ismé­telten mindenkit megnyugtatni Vitányi az interjú zárásaként. Hosszabb ünnepek A munkaügyi tárca rendeletének köszönhetően idén négynapos hosszú hétvégével ünnepelhetjük október 23-át. A csütörtökre eső ünnepnapot követő pénteket is szabadnappá nyilvánító jogsza­bály arról is határozott, hogy az ünnepet megelőző hét szombatja (október 18.) a pénteki munkarendnek megfelelő munkanap lesz. A rendelet minden munkáltatóra, közigazgatási szervre és az álta­luk foglalkoztatott munkavállalókra, közalkalmazottakra, közszol­gálati jogviszonyban állókra kiterjed. Kivételt azok a megszakítás nélkül üzemelő munkáltatók és munkavállalók képeznek, akik az egyéb munkaszüneti napokon sem szünetelnek. Idén még egy munkaszombatot kell ledolgoznunk december 13-án. Ennek kö­szönhetően azonban december 24-én szerdán mindenki otthon ünnepelheti a szentestét.

Next

/
Thumbnails
Contents