Hídlap, 2003. augusztus-december (1. évfolyam, 1-82. szám)
2003-09-20 / 15. szám
4 2003. szeptember 20., szombat RÉGIÓ Verőce a budapestiek nyugalma Ráfizetéses lesz a paprika? Verőce a Dunakanyarban fekszik. Elhelyezkedése és fekvése miatt a Dunakanyar egyik legszebb falujaként tartják számon a környéken élők. Mai képét nagyban meghatározzák az elmúlt korok építészeti stílusai. Az első dolog, ami rögtön szemet szúr a kirándulónak, a kis barokkos'templom a domb tetején. A katolikus templomot hosz- szú lépcsősor és mellette álló kálvária stációi emelik még jobban ki. A templomot a középkori útrendszer mellé épült házak fogják körül. A házak a vízpartig leérnek. A part beépítési módja egyedülálló az országban. A parton végigfutó támfalsoros, te- raszszerűen elhelyezkedő kertekben épült házak kialakítását Ybl Miklósnak köszönheti Verőce. A terület már a bronzkorban lakott volt, később a rómaiak a birodalom egyik kereskedelmi csomópontjának tekintették. A kereskedelem jelentőssége miatt dunai átkelőhelyet létesítettek itt. A római hídfőállás romjai a helyreállítások után a mai napig is megtekinthetők. A honfoglalás korából egy nem hiteles említés is esik faluról. Anonymus tudósítása szerint Botond vezér Verőcén lelte halálát, amikor a falu határában folyó patakon átkelt. Az első hiteles papír IV Béla király Verőcén keltezett levele. Ebből tudhatjuk meg, hogy 1244-ben a település már biztosan lakott volt. Verőce a késő középkorban fejlődött jelentősen, hiszen Nagy Lajos király itt építetett a lányának, Szent Hedvig lengyel királynénak egy üdülőt. Minden bizonnyal ennek köszönhető, hogy a Verőce viszonylag korán, már a XIV században mezővárosi rangot kapott. Sűrűn látogatott vásárközpont volt. Hunyadi Mátyás uralkodása alatt vadászkastély épült a település feletti dombon. A fel- tételezések szerint az épület alapjául egy római kori őrtorony szolgált, amelynek egyes részletei ma is láthatók még a kazánház falába beépítve. A régi kastély parkjában Mátyás fát ültetett, amely a mai napig megtalálható az Expressz tábor területén. Három alaklommal rendeztek a középkorban országgyűlést a kastély alatti területen. Az ide utazást egy ideiglenes Duna-híd biztosította. A híd az épülettel együtt a török korban teljesen elpusztul. A kastély alapjai a mai Migazzi-kastély alatt találhatók. Verőce alatt híres pincerendszer a török hódoltság alatt épült ki. Itt találtak menedéket a török seregek elől menekülők. Ezen időszak alatt a település sokat veszített régi központi szerepéből. Ezt a jelentős pozíciót csak a török hódoltság megszűnése után Migazzi Kristóf püspök és mecénás közbelépése adta visz- sza. Az olasz származású püspök, később bécsi érsek emelteti 1769-ben a barokk stílusú Migazzi-kastélyt, ahol Mária Terézia is látogatást tett. A település ezek után sokáig stagnált. A következő nagyobb fellendülést hozó korszak csak a XIX. század közepétől indul. Ekkor nyíltak meg a környéken az első bányák és malmok. Kialakul a helyi téglagyár és a fakitermelés. 1850-től elindult a Vác-Szob vasútvonal, amely átszeli Verőcét is. A település lakói ekkor félig mezőgazdasági, félig ipari tevékenységet folytatnak. Ebben a huszadik század hoz nagy változást, mivel ekkor kezdődik el a budapesti polgárok menekülése a vidéki életforma felé. Verőce szépsége és hangulata nagyon sok fővárosi kiköltözését vonta maga után. Elkezdtek épülni a településen a parti nyaralók, és villák. Ebben az időszakban épült például az Ybl-villa és a Swadló-villa. Kialakítják a gőzhajó-állomást, és létrehozzák a verőcei strandot. A település sok művészt és írót is vonzott. A XX. század háborúi majdnem teljesen lerombolták a falut. Az újjáépítés után a politikai elnyomás miatt a régi művészvilág és kultúra már nem tért vissza a településre. A községet a hetvenes évek elején összevonták Kismarossal, így neve Nógrádverőcéről egészen a rendszerváltásig Verőcemarosra változott. Az idegenforgalom a hatvanas években ismét magára talált. A magyar és a régi szocialista államok fiataljai számára vált emlékezetessé a Verőce és Kismaros között elhelyezkedő Expressz-tábor, ahol az Illés együttes is fellépett a híres háztetős koncertjével. A falu infrastruktúrája is fejlődésnek indult, és kiépült a falut körülölelő üdülőkörzet. A lakosság végképp felhagyott a mezőgazdasággal. A nyolcvanas években kulturális és gazdasági élete ismét fellendült, és a rendszerváltás után már gyorsan fejlődő, régi fényét lassan utolérő község lett Verőce. Romano kher (cigányház) - Csatán Javában folyik a régiókban a parika szedése. Idén, a korai nyár következtében, a fűszerpaprika is hamarabb érik. Sok termelő azonban egyáltalán nem örülhet termésének. Az aszály kedvezőtlenül befolyásolta a paprika minőségét és mennyiségét. Sánta Tibor magánvállalkozó idén 150 hektárra ültetett paprikát, ebből 100 hektárt kellett kiszántani az aszály miatt.A termesztők azt remélték, hogy jobban értékesítik majd a terményüket, de nem így történt, a felvásárlók nem adnak többet a tavalyi árnál. Problémát okozott az is, hogy a vetőmag nem volt 100 százalékos termőképességű, mégis ugyanolyan áron adták el, mint tavaly a 100 százalékos termőképességű vetőmagot. Szalma Mihály, a nagyölvedi vetőmag- termelő üzem mezőgazdásza ezzel kapcsolatban elmondta, hogy a vetőmag termőképessége valóban csak 65 százalékos volt, ami nem kevesebb az 58 százalékos határértéknél, ezért árulták a régi áron. A problémát az okozta, hogy magasabb hőfokon szárították a paprikát, mint kellett volna. 'A nagyölvedi üzem az egyetlen vetőmag- termelő cég Szlovákiában, ahol évente 15-20 mázsa vetőmagot termelnek. Legnagyobb keresete a Kólóra fűszerpaprika-magnak van, amely nemcsak jó terméshozamú, hanem a színe is szép, és egyszerre érik be" - mondta el Szalma Mihály. Sok paprikatermesztőnek gondot jelent az is, hogy Lekéren idén már nem vásárolnak fel paprikát, legközelebb csak Ud- vardon, vagy Dunaradványon. Sánta Tibor elmondása szerint idén azért nem merte magára vállalni a felvásárlás kötelezettségét, mert nem lehet biztos abban, hogy az üzem, amelynek felvásárolna, fizetni tud. Az udvardi felvásárló viszont azzal érvel, hogy nem volt jó a felvásárolt paprika minősége, ugyanis sokat törött, míg elért a feldolgozóhoz. Kovács Terézia szerint sokkal előnyösebb lesz úgy a felvásárlás, ha a termesztők egyenesen Udvardra szállítják a paprikát. A termesztők azonban ezzel nem értenek egyet, hiszen sokkal egyszerűbb és kevésbé költséges volt helyben leadni a paprikát. Marian Paldan, az udvardi és patai felvásárló központ eddigi vezetője nem talált kivetni valót Sánta Tibor munkájában, mint mondta, inkább az időjárás befolyásolta kedvezőtlenül a paprika minőségét. A paprikatermelők idén tehát biztosan nem zárnak jó évet nem csak az ászálykárok következtében, hanem a körülményes szállításoknak köszönhetően is. Czigler Mónika Az emberpróbáló lehetőségnek is örülnek- Szögién A községben 339 a munka- nélküli van, ami a környékbeli településekhez viszonyítva nem kirívó. 2003. áprilisától "a nyilvántartott munkanélküliek munkaszokásainak megőrzését" célzó program kertén belül a munkanélküli lakosok kötelesek ledolgozni a falu részére havonta bizonyos óraszámot. Ezért bért nem kapnak, de nem kell "aláírni járniuk" Párkányba a munkaügyi hivatalba. Az azonban nem megoldás, hogy évekig őrizgetik munkaszokásaikat, munkalehetőségnek pedig se híre, se hamva. Mivel a hazai munkapiac kínálata nagyon szegényes, régiónkból sok ember kényszerül Magyarországon munkát vállalni. Nincs is ezzel semmi gond, mert így is erősödhetnek a régiót összekötő szálak. A baj az, hogy apák és anyák kénytelenek naponta több órát utazni a munkahelyükre, ahelyett, hogy ezt az időt gyermekeikre vagy pihenésre fordítanák. Sokan az ilyen emberpróbáló lehetőségnek is örülnek. így volt ezzel az a harminc fiatal és középkorú munkanélküli nő is, akik kaptak az alkalmon, és részt vettek a csolnoki kábelgyár által meghirdetett üzemszemlén. A gyár bérelte autóbusz a helyszínre szállította a munka után érdeklődőket, hogy a műhelyekben meggyőződjenek a munka milyenségéről, a követelményekről, a lehetőségekről, de a munkavállaláshoz szükséges iratok beszerzésének módjáról is tájékoztatást kaptak. A kábelgyár már több környékbeli településen toborzott, de sok esetben pár hónap elteltével a munkavállaló vagy a munkáltató kezdeményezésére megszakadt a munkaviszony. A legtöbben arra panaszkodtak, hogy az egyezség ellenére 12 órás műszakokba sorolták őket akár két hétig is. Aki pedig többet betegeskedett, annak a munkájára nem tartottak sokáig igényt, hiszen mindenütt munkaerő túlkínálat van. Az üzemszemléről visszaérke- zőket kérdezem, tetszett-e nekik a felkínált munka és az ezért járó fizetés. Lencsés Reni fél éve munka- nélküli: Nagyon szerettem volna a lakóhelyem közelében elhelyezkedni, mivel órákig utazni a munkahelyre és vissza, nem leányálom. Sajnos ez teljesen reménytelen, mivel semmiféle nagyobb gyár vagy üzem nincs a környéken, a befektetők pedig egyelőre messze elkerülnek bennünket. Nekem így első látásra tetszik a munka. Közülünk tizenhármán már a helyszínen eldöntötték, hogy vállalják, és előszerződést is aláírtak. Pócs Erika már több mint egy éve keres munkát: Megnéztem ezt a munkahelyet, de műszakokra kéne járni, amit én kisgyermekes anyaként nem tudok vállalni. Különben nem vagyok válogatós, sokféle munkát elfogadnék. A nyáron napszámba jártam. A bérezésről is annyira "halkan" szóltak, hogy szinte nem is tudom mire számíthatok. Elzer Zsuzsa: januártól vagyok munkanélküli. Eddig öt helyre nyújtottam be a felvételi kérelmemet, de csak brigádmunkát sikerült találnom. A gyerekeim középiskolába járnak, rengeteg a kiadás, ezért mindenképpen szeretnék egy jól fizető állást. A polgármester pár hónapja biztatott, hogy a Komáromban nyíló Nokia üzemnél sokan el tudunk majd helyezkedni a községből. Jelentkeztünk is nyolcvanan. de elakadt a dolog. Most itt néztem körül, viszont mielőtt döntenék, más helyeken is szeretnék tudakozódni. -bokorMa megnyitják Csatán azt a felújított családi házat, amely a Romane jíle, romaszervezet információs- és tanácsadó központjaként fog működni. A házban hétvégi kollégium is lesz, ahol hat pedagógus tanít majd. A Cigányszívek roma polgári klub vezetője, Babindák István szerint ez az első ilyen jellegű dél-szlovákiai cigányház. A házban előadásokat is szerveznek majd a szociális ügyosztály képviselői a szociális segélyekről, illetve a cigány származású lakosok munkavállalásáról. Az ünnepélyes megnyitó 14,00 órakor kezdődik, amelyet roma fórum követ a nyitrai kerület roma szervezetinek tanácskozásával. A jeles nap alkalmából megnyitják Lakatos Gyula festőművész kiállítását, majd kultúrműsorra kerül sor. c. m. Kéméndiek a "Fáradságban" Szeptember 23-án, kedden 19.00 órakor mutatják be a párkányi moziban, a Cseh- és Szlovák Televízió közös koprodukciójával készült "Fáradságot"című filmet. Érdekessége, hogy nagy részét tavaly nyáron Kéménden forgatták, így a helyi lakosokból, közel százan szerepeltek statisztaként. A forgatás helyszínei a falu, a templomkert és a plébánia voltak. A múlt század elején játszódó történet, egy fiatal nőről szól, aki a Délvidékről Prágába költözött, majd szerelmes lett, ám egy idő után megunta a nagyvárosi élete, és ismét vidékre kívánkozott. D.Bajkai Katalin
