Esztergom, 2019 (5. évfolyam, 1-5. szám)

2019-03-01 / 3. szám

KULTÚRA » - Igen, az Esztergomi Vitézek mindig nagy hangsúlyt fekte­tett arra, hogy hacsak lehetséges együtt legyen minden rögbis, az összes kategória. A csapatkapitányok és az edzők mindig gondot fordítanak arra, hogy gyűljünk össze, és a felnőtt csa­patok ugyanúgy ott vannak, mint a kadétok és juniorok is. A közös program lehet egyszerűen csak annyi, hogy például a szerdai edzés után egy vacsorát együtt töltünk egy asztalnál. De hasonlóan történik, amikor külföldi mérkőzésre megyünk, lehetőség szerint, akkor is együtt megy ez a nagy rögbis család, kicsikés nagyok.- Dorogi lány vagy, és számunkra, esztergomiak számára még érdekesebb lehet, hogy miként látod a mostani Esztergomot, ahol nemcsak sportolsz, de dolgozol is, ahol napjaid jelentős részét töltőd. » - Esztergom számomra mindig egyjó hely, ahol sok a turis­ta, ahol nyüzsgés és programok vannak. Nekem, fiatalnak fon­tos, hogy ha kimegyek a városban az utcára, akkor történjen mindig valami érdekes. Nagyon szerettem az itt megrendezett fesztiválokat, köztéri rendezvényeket, kulturális és sportese­ményeket. Fontos, hogy minden hétvégén van valamilyen program a főtéren vagy a város több más helyén, a Várhegyen, a Vízivárosban vagy a Prímás-szigeten. Azt is vonzónak tartom Esztergomba, hogy sok munkalehetőség van, ami a fiatalok szempontjából szintén jó. Mint huszonéves fiatalnak a lakhatás már kissé macerásabb, de ez országosan általános. Mindent összevetve, azért kedvelem Esztergomot, azért szeretek itt lenni, mert sok lehetőség van ebben a városban, A TÉRBE-FORDULÁS AKVARELLJEI MÁRCIUS 31-ÉIG TEKINTHETŐ MEG KARÁTSON GÁBOR MÁTÉ LUKÁCS EVANGÉLIUMA CÍMŰ KIÁLLÍTÁSA A FERENCES GIMNÁZIUM KÁKONYI ASZTRIK GALÉRIÁJÁBAN. A SZAKRÁLIS TÉMÁJÚ AKVARELLEKRŐL AZ ALKO­TÓ, AZ ALKOTÓRÓL KÉT ESZTÉTA IS KÖZREADOTT GONDOLATOKAT AZ ESZTERGOMI KIÁLLÍTÁSRA. Ml MOST EZEKBŐL SZEMELVÉNYEZÜNK. » Karátson Gábor az újszövetségi evangéliumokból kettőt, a Máté és Lukács által írtat kiválasztva készítette el akva- relljeit. A bibliai illusztrációkról szólva az alkotó így fogalma­zott: „Számomra a bibliai akvarellek a Bibliáról való elmélke­dést jelentik, vizsgálódást jelentenek ajelentések körében, mondjuk ki: imát, egy olyan vállalkozás újrafelvételét, amelyet a régebbi festészet mindig is gyakorolt, és soha nem adott fel. (...) A hagyományos ikonográfiához, az egyes jelenetek évszá­zadok megszentelte értelmezéséhez nem sok közük van, ami részben nyilván abból következik, hogy a Biblia megértéséért folytatott saját küzdelmem produktumai; másfelől azonban, és számomra ez fontosabb, megint csak a plaszticitásról, a térbe-fordulásról van szó." Bogárdi Szabó István reformá­tus püspök ezt írta egy helyen az alkotó műveiről: „Karátson Gábor munkái képek a nyílt titokról, a tudós tudatlanságról, az elrejtett nyilvánvalóról, a felfoghatatlan egyértelmű­ről. Képeket festeni az evangéliumhoz olyan, mint az ég és a föld közé állni, és a képi világ lenyomatával jelezni, hogy Aki öröktől van, nem olyan nyilvánvaló - de itt van. Hogy régi szöveghez folyamodni és betűhíven papírra vetni, vagyis újra leírni olyan, mint a csoda közvetlen megértése. Végül sajátos módszerrel alkotni, feltételek nélkül itt, ma, a vizualitás korá­ban, amikor mindent felfal az ábrázolás őrülete: olyan, mint helyet hagyni a szemlélő képzelet számára az ürességnek, ahol éppenséggel nincs elrejtve semmi, hogy előléphessen a minden - olyan ez, mint a gyógyulás." Zászkaliczky Zsu­zsanna művészettörténész pedig a következőket állapította meg a festőről: „Karátson Gábor úgy fest, mintha imádkozna: térdel a műteremben a prices mellett, s a halvány, remegő ceruzavonalakkal rajzolt formák megvilágosodnak, színeket kapnak, miközben a festék gyakran úgy folyik meg a vizes ecset alatt, ahogy akar. Ahogy megfolyattatik, ahogy meg­folyatja Valaki. Karátson Gábor bibliai akvarelljeit az nézi jól, aki az amorfnak tűnő foltokban nem a szöveghűséget keresi, hanem az ihletettséget találja meg." 2019. március | www.esztergom.hu 17

Next

/
Thumbnails
Contents