Esztergom, 2019 (5. évfolyam, 1-5. szám)

2019-03-01 / 3. szám

1 I RÓLUNK FONTOS PÁPAI DÖNTÉS SZÜLETETT MINDSZENTYIÓZSEF BÍBOROS BOLDOGGÁ AVATÁSI ÜGYÉBEN FERENC PÁPA ENGEDÉLYEZTE A SZENTTÉ AVATÁSI KONGREGÁCIÓNAK, HOGY DEKRÉTUMBAN TEGYE KÖZZÉ MINDSZENTY JÓZSEF BÍBOROS, ESZTERGOMI ÉRSEK, MAGYARORSZÁG EGYKORI PRÍMÁSA „HŐSIES ERÉNYEINEK ELISMERÉSÉT" - KÖZÖLTE A MAGYAR KATOLIKUS PÜSPÖKI KONFERENCIA FEBRUÁR 20-ÁN AZ MTI-VEL. AZ ÉLETSZENTSÉG ELISMERÉSE A BOLDOGGÁ AVATÁSI ELJÁRÁS FONTOS LÉPÉSE, AMELYET A BOL­DOGGÁ AVATÁSHOZ SZÜKSÉGES CSODA KIVIZSGÁLÁSA KÖVET. » Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek a hírre reagáló közleményében azt írta: nagy örömmel érte­sült róla, hogy „Ferenc pápa jóváhagyta azt a határozatot, amely megállapítja, hogy Isten Szolgája, Mindszenty József bíboros, esztergomi érsek, Magyarország prímása hősies fokban gyakorolta a keresztény erényeket". „Ezentúl tehát hivatalosan is tiszteletreméltónak nevez­hetjük őt" - tette hozzá. A bíboros kitért arra: „fontos lépés ez a boldoggá avatás felé, hiszen most már az imameghallgatások és csodák felülvizs­gálata kezdődik. Ennek pozitív eredménye megmutathatja, hogy Mindszenty bíboros személyére nemcsak úgy tekinthe­tünk, mint példaképünkre, hanem hathatós közbenjárásával támogatni is tud minket" - olvasható a közleményben. Hozzátette: „hosszú évtizedek imádsága és munká­ja után különös kegyelem számunkra egyházunk legfőbb hatóságának elismerése, Ezért hálás köszönetét mondunk a Szentatyának és tovább folytatjuk imádságunkat, hogy tiszteletreméltó elődünket, aki minden szenvedést vállalva, rettenthetetlen hűséggel szerette Istent, Egyházunkat és népünket, mielőbb a boldogok sorában ünnepelhessük" - írta Erdő Péter. Mindszenty József 1892-ben született, eredeti neve Pehm József volt. Zala megyei plébános volt, majd 1944-ben nevez­te ki XII. Pius pápa veszprémi püspökké, röviddel ezután a nyilas kormány bebörtönözte. Esztergomi érsek és Magyarország prímása 1945-ben lett, bíborosi rangot 1946-ban kapott, Koholt vádak alapján 1948 karácsonyán bebörtönöz­ték, 1949-ben életfogytiglani börtönre ítélték. Az 1956-os forradalom alatt kiszabadították, a szabadságharc leverése után az Egyesült Államok budapesti nagykövetségére mene­kült. A követségen tartózkodott 1971-ig, akkor elhagyhatta az országot és Bécsbe költözött. Ott halt meg 1975-ben. Végakarata szerint az ausztriai Mariazellben temették el. A rendszerváltás után koncepciós per áldozatának nyil­vánították és rehabilitálták, a Fővárosi Bíróság 1990. május 18-án kimondta, hogy az ellene hozott népbírósági ítéleteket semmisnek kell tekinteni. A hercegprímás teljes jogi, erköl­csi és politikai rehabilitálására Erdő Péter bíboros kérésé­re 2012 márciusában került sor, Boldoggá avatási eljárása 1994-ben kezdődött. Kovács Gergely, Mindszenty József boldoggá és szentté avatási eljárásának viceposztulátora (magyarországi fele­lőse) az MTI-nek elmondta: a boldoggá avatás eljárásának római szakasza nem vértanúhalált halt jelölt esetén két részből áll: az első, érdemi rész az életszentség vizsgálata és elismerése, majd ezt követi egy csoda elismerése, Most a folyamat első része zárult le. A Szentté Avatá­si Kongregáció több szinten kivizsgálta az összegyűjtött dokumentumokat, és egyhangú döntésével elismerte az életszentséget, a döntést pedig Ferenc pápa jóváhagyta és elrendelte írásbeli közzétételét. A következő lépés egy csoda elismerése lesz. Mindszenty József esetében egy orvosilag megmagyarázhatatlannak tűnő rákos gyógyulást értékel majd a kongregáció - ismer­tette Kovács Gergely. A szakmai döntés után a csoda elismerését ismét Ferenc pápának kell jóváhagynia, majd ezt követően - újabb pápai jóváhagyás esetén - kerülhet sor a boldoggá avatásra - tette hozzá. Erdő Péter szerda délután a római Szent István-templom- ban, Mindszenty József egykori címtemplomában adott hálát a pápai döntésért és a hercegprímás életéért. A bíboros úgy fogalmazott: „hálát adunk neked vértanúin­kért és hitvallóinkért, mindazokért, akik a véres 20. század során megaláztatást, rágalmakat, üldöztetést, börtönt, sőt a halált is vállalva tettek tanúságot hitükről és szeretetükről irántad és embertársaik iránt". Köszönetét mondott Mindszenty József „életéért, hűségé­ért és bátor kiállásáért", és azért, hogy az egyház hivatalo­san is elismerte, hogy hősies fokon gyakorolta a keresztény erényeket. Hozzátette: „Kérünk, segíts, hogy figyelmesen és nyitott szívvel tanulmányozzuk élete példáját", hogy "ebből is erőt merítsünk ahhoz akeresztény tanúságtételhez, amely bonyo­lult világunkban a mi nemzedékünk feladata és küldetése". U ESZTERGOM 5. ÉVFOLYAM, 3. SZÁM

Next

/
Thumbnails
Contents