Esztergom, 2019 (5. évfolyam, 1-5. szám)
2019-01-01 / 1. szám
HELYI HISTORIA EGY FELVIDÉKI TÖRTÉNÉSZ HISTÓRIÁJA IDÉN LESZ TÍZ ÉVE, HOGY ALSÓSZTREGOVÁN EMLÉKTÁBLÁT AVATTAK BALASSA GÉZA, FELVIDÉKI TÖRTÉNÉSZ ELŐTTI TISZTELGÉSKÉNT. BALASSA GÉZA ÉS FIA, ZOLTÁN HOSSZÚ ÉVTIZEDEKBEN SZÁMOLHATÓ KAPCSOLATOT TARTOTT, TART FENN ESZTERGOMMAL, ILLETVE AZ ITT MŰKÖDŐ MUZEOLÓGUSOKKAL, RÉGÉSZEKKEL, ÍGY HORVÁTH ISTVÁN RÉGÉSZ, MÚZEUM IGAZGATÓVAL IS. TŐLE TUDJUK, HOGY BALASSA GÉZA TÖBB ESETBEN RÉSZT VETT A SZENT GYÖRGY LOVAGREND AKADÉMIA ESZTERGOMI ELŐADÁSAIN IS. ESZTERGOMHOZ, DE LEGFŐKÉPPEN A FELVIDÉKHEZ KÖTŐDŐ TÖRTÉNELEMKUTATÓRÓL SZÓLÓ CIKKÜNK HÁTTÉRANYAGÁT BALASSA ZOLTÁN, ÍRÁSUNK FŐSZEREPLŐJÉNEK FIA, A SZINTÉN LELKES TÖRTÉNÉSZ ÍRTA. » Balassa Géza 1914. március 10-én született Felsőbakán, Hont vármegye lévai járásában. Apja Gusztáv Adolf, zólyomlipcsei születésű evangélikus falusi kántortanító volt. Édesanyja, Okos Teréz Cegléden született református családban. Középiskolai tanulmányait Körmöcbányán végezte, ahol 1933-ban leérettségizett az Állami Csehszlovák Reform reálgimnáziumban. Egyetemi tanulmányait a pozsonyi evangélikus teológián kezdte meg. Két szemesztert végzett el 1933/34-ben, de az intézmény világias légköre miatt kilépett. Ezért a következő szemeszterben a pozsonyi Állami Pedagógiai Akadémiára iratkozott be, ahol 1935-ben népiskolai pedagógiai végzettséget szerzett. A következő két évben Ruttkán, Szklabonyaváralján, Zólyombrézón tanított, majd 1937-ben vizsgát tett és jogosulttá vált evangélikus hittant tanítani a népiskolákban. 1939-40-benjogosultságotszerzett, hogy polgári iskolai tanárként működjön. Szlovák nyelvet, földrajzot Balassa Géza régészeti tevékenysége » Számos műemléki helyreállítást személyesen irányított (Besztercebányán az 1509-ből származó oltárt, a Főtér 3. szám alatti késő gótikus gyémántozott ház boltozatát, Selmecbányán a Szent Katalin-templom belső helyreállítását, a város fölötti kálvária lépcsőzeti falán megrongálódott falképek fölújítását, Alsósztregován Madách szülőházának helyreállítását és a múzeum forgatókönyvét, Korponán egy 16. századi oltár restaurálását. Turdosinban a templom belsejének, Kosztolányban egy röneszánsz bástyának, Zolnán a reneszánsz kápolna restaurálását és afalképek helyreállítási munkálatait irányította. Vezette a znióvári (Turul-vár) ásatásokat, amiről közleményei is megjelentek (1965). Ugyancsak ásatott a liptóújvári középkori várban, s erről is beszámolt a nyilvánosság előtt (1973). De mindez csak néhány adat idevágó munkásságáról. Azonban meg kell még említenünk, hogy az ő vezetése alatt nyerte vissza eredeti szépségét a XIV. századi póniki templom (Zólyom megye), mely az első hiteles magyar zászlóábrázolást őrzi. A besztercebányai múzeum őskori leleteit nagyjából Balassa ásatásai nyomán fölszínre került anyag adja, Rimaszombat múzeumának őstörténeti anyagát ugyancsak ő rendezte (1960). így került bensőséges baráti kapcsolatba Holéczy Miklós (1886-1972) rajztanárral, iskola- és múzeumigazgatóval. Nagyrészt Balassa Géza nevéhez fűződik a városi múzeum létrehozása Zólyomban (1942) a II. világháború után azólyomi vár helyrehozatali munkáinak irányítása is. A zólyomiak 1992-ben emléklappal tüntették ki a múzeum megalakításának évfordulóján. \ Fotókon: Besztercebánya, ahol Balassa Géza egykor dolgozott Forrás: fortepan.hu és történelmet oktathatott. Ekkor már Zólyomban tanított a polgári iskolában, majd Zólyomlipcsén. 1945-ben kiadott egy szellemes könyvecskét, melyben a szlovák nyelvben használatos rendhagyó szavakat tréfás mondatokban foglalta össze. Ez a kis munka több kiadást is megért. Közben egy rendelet miatt, mely kötelezte az állami alkalmazottakat az első Szlovák Köztársaságban, hogy csak szlovákul írt vezetéknevet használhatnak, családnevét szlovákosí- tották (Balassa Balasa). Ezt a gyakorlatot később kiterjesztették az összes történelmi családnévre és mindmáig alkalmazzák. 1941-ben, amikor éppen Zólyomban tanított, kezdeményezője lett egy helytörténeti múzeum létrehozásának. Megkezdődött a gyűjtés és a múzeum 1944-ben meg is nyílt. Később a zólyomi vár felújításának kezdeményezője és felügyelője lett. Ekkor fedezte föl Mayer Ede II. Rákóczi Ferenc-szobrát, melyet később Borsinak ajánlott föl, s az 1969 óta a fejedelem szülőháza előtt áll. 1944-től a túrócszentmártoni Állami Régészeti Intézet (ÁRI) titkáraként dolgozott. 1945, február 19-én beiratkozott a pozsonyi Szlovák Egyetemre (Universitatis Slovacae Istropolitanae). 1947-ben középiskolai, két évre rá gimnáziumi tanári képesítést szerzett földrajz-történelem szakon. Zólyomi tanári állását föladta, s 1948-52-ig a radványi könyvtárban és levéltárban dolgozott. E munkája során teherautóval járta a környék elhagyott kúriáit és kastélyait, hogy megmentse 20 ESZTERGOM 5. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM
