Esztergom, 2018 (4. évfolyam, 1-12. szám)
2018-12-01 / 12. szám
KULTÚRA szolgálatot már nem tudtuk elvégezni. A szerzetesi közösség persze nagyobb részt az iskolához kötődik, de vannak szerzetesek, akik Mátraverebély-Szentkútrajárnak át gyóntatni. Azután ebben az évben kétferences növendék is itttölti gyakorlati évét, és vannak olyan rendtársak, akik teológiát tanulnak, magam pedig főiskolai tanár is vagyok mindemellett. De érdekességként megemlítem, hogy rendházunk egyik tagja Jeruzsálemben folytat posztgraduális tanulmányokat. Talán kevesen tudják, de a házban működik egy kisebb szociális otthon is, főként idős rendtársaknak, rendtársak szüleinek. Itt is dolgozik egy rendi testvérünk. 5 talán azt is érdemes megemlítenünk, hogy nagyobb ünnepeken gyakran végzünk papi kisegítő munkát a külföldi magyarság körében, Kárpátaljától Oslóig.- Kapcsolata Esztergommal hosszú évtizedekre nyúlik vissza. Miként látja most a várost? » - Esztergomban töltöttem a gyerekkoromat, majd pedig 11 évet. Nagyon érdekes volt most visszakerülni ide 21 év után. Azt hiszem, még nem kapcsolódtam be a város életébe, még nem látom át, hogy mi és hogyan is van. Ugyanakkor lépten-nyomon látom, hogy mi az, ami a városban a korábbi időszakokhoz képest megváltozott. Nagyon sok mindenről beszélhetünk e tekintetben, Az egyik ilyen most a vasút. Minthogy rendszeresen járok tanítani Budapestre, többnyire vonattal járok, mert gyors, kényelmes, többnyire tiszta. Öröm látni a felújításokat városszerte, legyen az úthálózat vagy a piac, de természetesen észreveszem azt is, hogy olyan értékes esztergomi ingatlanok várnak felújításra, mint például a Bottyán-palota, a Sándor-palota vagy a Meszéna-ház. Persze ez nem mindenhol van így. A Vízivárosban például sok felújított épület látható. Hasonlóan viszonyulok a város kulturális életéhez, jelenleg még nem látom át egészen, illetve jópár remek programmal találkoztam már akár a városi könyvtár, akár a Keresztény Múzeum szervezésében, Látom, hogy él a város, de jó lenne, ha még nagyobb sebességgel, intenzitással fejlődhetne tovább, ha az itt lévő értékeket hatékonyan tudnánk felmutatni. MŰVÉSZETTEL A HELYTÖRTÉNETÉRT KOMORJAI (KUTSA) LÁSZLÓ ESZTERGOMHOZ ERŐSEN KÖTŐDŐ KORTÁRS ALKOTÓ, KÉPEINEK JÓTÉKONY CÉLRA FELAJÁNLOTT GYŰJTEMÉNYÉT MUTATJÁK BE A VÁRMÚZEUMBAN NOVEMBER 30-ÁTÓL. A TÖBB, MINT KILENCVEN FESTMÉNY, GRAFIKA MINDEGYIKE MEGVÁSÁROLHATÓ, A TELJES BEVÉTEL PEDIG A BALASSA BÁLINT MÚZEUM HELYTÖRTÉNETI KIÁLLÍTÁSÁNAK LÉTREJÖTTÉT SEGÍTI. AZ INTÉZMÉNYTŐL KAPOTT ANYAG RÉVÉN BEMUTATJUK AZ ALKOTÓT ÉS KEDVET KÍNÁLUNK KEDVES ÉS SZUGGESZTÍV MÜVEIHEZ, MELYEKET DECEMBER 17-ÉIG TEKINTHETNEK MEG AZ ÉRDEKLŐDŐK. » Komorjai (Kutsa) László 1922. február 5-én született Budapesten. 1942-ben repülőgép műszerész oklevelet szerzett, majd besorozták a légierőhöz ahol repülőiskolás volt a háború idején. Az amerikai hadifogságból hazaértve elvégezte a gimnáziumot, ezt követően pedig felvételizett a Képző- és Iparművészeti Főiskolára, ahová helyhiány miatt nem vették fel. Tehetségét látva átirányították a Képző és Iparművészeti Gimnázium Műhelyiskolájába grafika szakra, ahol 1954-ben kitűnő eredménnyel végzett, Tanárai voltak: Miskolczi László, Takács Tamás, Ridovics László, Maksai László és Csébi Pogány István, Művészi pályája során különböző megbízásai voltak a Belügyminisztérium és a Népművészeti Vállalat műtermeiben, végül a Pestvidéki Gépgyár grafikai műhelyéből ment nyugdíjba, Tagja volt a Budapesti Pedagógus Képzőművész Stúdiónak. A csoportos kiállításokon gyakran szerepelt olajfestményeivel, grafikáival. 1973-ban önálló kiállítása volt a pedagógusok Fáklya Klubjában, 2017-ben pedig az esztergomi Duna Múzeum rendezett számára életmű-kiállítást. Képei eljutottak Olaszországba, Kanadába és Ausztráliába is. A festő és felesége 1995-ben költözött Esztergomba, ahol egészen a 2016-ig éltek. Szerették a várost, a csodás kis utcákat, a Várhegy hangulatát és a benne élő embereket, így 2018-ban úgy döntöttek, hogy a helyi képzőművészeti gyűjtemény, az MNM Balassa Bálint Múzeuma számára szeretnék felajánlani a művész képeit. Ám a család és a 96 éves művész áhított vágya az, hogy Komorjai László művei valódi örömöt szerezzenek, akkora boldogságot csempésszenek a világba, amekkora boldogságot megalkotásuk okozott a művésznek. így jutottak arra a döntésre, hogy műveit elárvereztetik, az árverés teljes bevételét pedig a Balassa Bálint Múzeumért Alapítványnak ajánlják fel egy új várostörténeti gyűjtemény és kiállítás kialakítása céljából. Ezen kezdeményezés eredményeképp kerülnek kiárusításra a művész képei és reméljük az adakozás és egy-két csodás festmény jövőbeni birtoklásának öröme hatja majd át ezt a különleges kezdeményezést. 2018. DECEMBER www.esztergom.hu 17
