Esztergom, 2018 (4. évfolyam, 1-12. szám)
2018-11-01 / 11. szám
KULTÚRA- Hogy érzed, megérte az Esztergomi Várszínházba közel harminc évet fektetned az életedből? » - Mindenféleképpen megérte, még úgy is, amikor volt három olyan év, amikor a kollégáimmal együtt saját pénzünkből, ingyen dolgozva vittük az évadokat, mivel megszüntették számunkra az állami támogatás elérésének lehetőségét azzal, hogy az esztergomi önkormányzat nem tudott vagy nem akart elsődleges támogatója lenni a város színházának. És megérte azért is, mert harminc éve működik az Esztergomi Várszínház és ez a működés többek között ennek a kitartásnak köszönhető. Aztán azért is nagyon megérte, mert egy sor olyan előadás született itt, melyek azért lettek híresek, mert itt volt az országos premierjük, ősbemutatójuk, innen indultak. Ugyancsak megérte, mert a határon túli magyar színházakjelentős lehetőséghez jutottak itt Esztergomban, ahol sokak mellett olyan fiatal tehetségek emelkedtek ki, mint a beregszászi színház rendezője, a ma már mindenki által ismert és népszerű Vidnyánszky Attila.- Mint itt született, itt nevelkedett, itt élő, alkotó ember, miként gondolsz a mai Esztergomra? » - Az a nehézkedési erő, ami lefelé húzta a várost, az megállt, és úgy látom, hogy most valami elindult. Ha csak földrajzi fekvését nézzük, Esztergom egy páratlan adottságú város, melynek mindig is megvoltak, természetesen most is megvannak és a jövőben is meglesznek ezek a kivételes képességei. A főváros közelsége szerintem számtalan előnyt, illetve sok hátrányt is jelent a település számára. Esztergom nagyon szerethető, én magam is nagy híve vagyok Esztergomnak. A város jelenéről a Ghymes együttes egyik dalszövege jut eszembe: „Ne nézz hátra, jön a farkas, Nagyot üt a hátadra", mely ebben az összefüggésben azt jelenti, hogy a múltat ne akarjuk a jövőben élni, figyeljünk bátran előre, felfedezve új nézőpontokat. RENDHAGYÓ KALAUZBÓL TUDHATUNK MEG TITKOKAT OKTÓBER 13-ÁN MUTATTÁK BE ESZTERGOMBAN SARKADI NAGY EMESE MŰHELYTITKOK CÍMŰ KÖTETÉT, MELY A KERESZTÉNY MÚZEUM MINTEGY ÖTVEN MŰTÁRGYÁNAK MŰVÉSZETTÖRTÉNETI ELEMZÉSÉT ILLETVE KUTATÓI MUNKAFOLYAMATAIT TÁRJA AZ OLVASÓK ELÉ. A KÖNYVET MUDRÁK ATTILA ESZTERGOMI MŰTÁRGY FOTOGRÁFUS REPRODUKCIÓI TESZIK TÖKÉLETESSÉ. » Eredet- és természettudományos művészettörténeti vizsgálatok, keresztény ikonográfia, stíluskritika, mecénások, alkotók kapcsolata, csak néhány téma, mely alapján Sarkadi Nagy Emese végigvezeti az olvasókat a középkori festők és szobrászok alkotói világában. Hosszú azon kötetek sora, melyek a Keresztény Múzeumról, kincseiről szólnak, a most kiadott könyv nemcsak egyeneságú folytatása ezeknek, de állomásjelző funkcióval is bír. Maguk a készítők is úgy jellemzik, hogy „rendhagyó kalauz", melyhez hasonlót nemigen vehettünk kezünkbe e témában. Ekként még a kuriózum melléknevet is megkockáztathatjuk, hiszen ezzel a könyvvel a korábbiaktól eltérően egészen más szempontok alapján kínálnak betekintést a Keresztény Múzeum anyagába. Miként a bevezetőben is olvassuk, a könyvben nem feltétlenül a kiemelkedő színvonalú, jól ismert műtárgyak ismertetése látható, a szerkesztés alapvetően a fent felsorolt tematikák alapján illesztette össze ezt a kalauzt. Az elegáns és egyben vaskos, albumformátumú kiadványban a szerző többek között így fogalmaz: „A bemutatott tárgyak értelmezése, történeti, ikonográfiái, liturgiái elemzése igyekszik a művészettörténeti tudás mellett azt a keresztény értékrendet is közvetíteni, amelynek őrzését és továbbadását a múzeum állandó feladatának tekinti. Abban bízunk, hogy rendhagyó kalauzunk erősíti a középkorban általánosan vallott Krisztusi értékeket a ma emberében is, és felkelti a nagyközönség érdeklődését a múzeum iránt." Sarkadi Naüy Emise MŰHELYTITKOK Emise Sarkadi Naui WORKSHOP SECRETS 2018. NOVEMBER www.esztergom.hu 17 Fotók: Szamosvári Zsolt