Esztergom, 2018 (4. évfolyam, 1-12. szám)
2018-10-01 / 10. szám
INTERJÚ A RÖGBIT NEM KELL ABBAHAGYNI FENNÁLLÁSÁNAK 35. ÉVFORDULÓJÁT EGY CSOKORRA VALÓ MÉRKŐZÉSSEL A DUNA KUPÁN ÜNNEPELTE AZ ESZTERGOMI VITÉZEK RUGBY CLUB. A SZEPTEMBER 22-EI ESEMÉNY JÓ ALKALOM VOLT ARRA, HOGY AZ ALAPÍTÓVAL, NEUZER ANDRÁSSAL INTERJÚT KÉSZÍTSÜNK A KEZDETEKRŐL, A LEGSIKERESEBB IDŐSZAKRÓL, A MÁRA LEGENDÁS HELYSZÍNNÉ VÁLT RUGBY CLUB HOTEL SPORT- ÉS KULTURÁLIS CENTRUM TÖRTÉNETÉRŐL, VALAMINT AZ ESZTERGOMI RÖGBISPORT MÚLTJÁRÓL, JELENÉRŐL ÉS JÖVŐJÉRŐL.- Milyen körülmények között találkoztál először a rögbivel? » - A kecskeméti főiskola hallgatóiként ismertük meg többekkel együtt a rögbit 1981-ben. Valahol még az is szimpatikus volt benne, hogy résztvevőként kijuthattunk nyugatra, de leginkább az volt benne a legjobb, hogy egy igazán férfias sportág, amely a maximális erőt és koncentrációt igényli. Mivel futballban is országosan jó eredményeket értem el, és atlétikában is jó voltam, ezért nyugodt szívvel vágtam bele a rögbizésbe. Úgy láttam, hogy a rögbi az a sport, ahol az addigi összes sporttudásomat ötvözhetem. A feleségemet is így ismertem meg, aki a sportág rajongójaként először megkérdezte, hogy mit sportolok, mire mondtam, hogy futballozom, de az ő kedvéért lementem egy rögbi edzésre és ott ragadtam.- Hogyan alakult meg az Esztergomi Vitézek Rugby Club? » - Folytatva a történetet, amikor ide kerültünk Esztergomban, akkor már Klári a feleségem volt, ő volt az, aki elkészítette az alapításhoz szükséges dokumentumokat, rögzítette az első névsort. Nem biztos, hogy minden nevet fel tudok sorolni, de azok, akik még ma is rögbiznek, mint például Bán Jenő, Siroki Bandi, Szabó Miki, Puksa Gábor, Bartal Laci (ő sajnos már meghalt), Réti Laci, Magyarovics Gyula (vele együtt kezdtük el a szakmai munkát 35 évvel ezelőtt, hiszen kecskeméti főiskolásként ő is rögbizett már akkor). Az idők folyamán én voltam, aki az Esztergomi Vitézek Rugby Clubot töretlenül első pillanattól kezdve irányítottam, támogattam, szakmailag, erőmmel, anyagilag.- Melyek voltak a klub eltelt 35 évének eddigi legfényesebb időszakai? » - Volt egy időszak, amikor tízszer egymás után országos bajnok volt az Esztergomi Vitézek csapata, illetve a junior és kadét együttesünk is első vagy második volt az országos mezőnyben. Jelenlegi büszkeségünk továbbá, hogy van egy nagyon erős lánycsapatunk, felnőttben is és utánpótlásban is. Őket Bíró Gábor volt rögbis vezeti. Összességében elmondhatjuk, hogy jelenleg 6-tól 55 éves korig nagyon sok ember van, aki aktívan rögbizik itt Esztergomban. Ehhez tenném hozzá, hogy a rögbit nem kell 35 évesen abbahagyni, mint a többi sportágnál, hanem lehet magas színvonalon tovább folytatni.- Hogy nézett és néz ki ez a gyakorlatban? » - Az elsőgenerációs csapattagjai, az úgynevezett „arany- korszakból", az országos bajnoki cím idejéből származók már öregfiúk, ők a 90-es évek végétől tartó közel tíz éves időszak bajnokai, akik először 1999-ben nyerték meg az országos első helyet, majd zsinórban egészen 2008-ig, tízszer hozták haza a legjobb magyar rögbis csapatnak járó díjat. Ezt követően kis kihagyásokkal még hármat nyertünk, így elmondhatjuk, hogy tizenháromszoros bajnok az Esztergomi Vitézek Rugby Club. Ez nemcsak hazai, de világviszonylatban is kiemelkedő teljesítmény. Ezt erősíti, hogy nagyon sok játékost adott az esztergomi csapat a nemzeti válogatott rögbi csapatba is. A jelen egyfelől az utánpótlás együtteseinkben is jól megmutatkozik, az Esztergom Vitézeknek vannak a legjobb rögbi utánpótlás csapatai, ezt bizonyítja a legutóbbi eredmény, mely szerint az U 16-ban és az U 14-ben is mi lettünk az elsők, a lányoknál pedig a második, a felnőtt csapatunk is a második lett a lányoknál. Úgy gondolom, hogy az Esztergomi Vitézeknél töretlen és sikeres az utánpótlás nevelés. Emellett kézilabda szakosztállyal is kibővültünk. Ez is és a rögbiről szóló fejlesztéseink azoknak a régi rögbi- seknek és támogatóknak köszönhető, akik erejükből, pénzükből szánnak rá, hogy mindig tovább tudjunk lépni, akár az utánpótlás fejlesztésben, akár az edzőpálya fejlesztésekben, akár a napelemes lelátó megépítésében. Kialakult 16 ESZTERGOM 4. ÉVFOLYAM, 10. SZÁM
