Esztergom, 2018 (4. évfolyam, 1-12. szám)
2018-09-01 / 9. szám
HELYI HISTORIA MEGÉR EGY MISÉT AZ ESZTERGOMI MISE TIZENKÉT ÉVVEL EZELŐTT, 2006-BAN ÜNNEPELTE ESZTERGOMMAL EGYÜTT AZ ORSZÁG A BAZILIKA FELSZENTELÉSÉNEK 150. ÉVFORDULÓJÁT. A JUBILEUMI ÜNNEP SORÁN ÚJRA ELŐKERÜLT A FELSZENTELÉSRE ÍRT ESZTERGOMI MISE ZENEMŰ, MELYET LISZT FERENC KOMPONÁLT ÉS AMELLYEL KÉSŐBB A LISZT HÉT KONCERTJEIN TALÁLKOZNI LEHETETT AZ EREDETI HELYSZÍNEN, MIKÉNT EZ TÖRTÉNT IDÉN IS. HELYTÖRTÉNETI ROVATUNKBAN EZÚTTAL ENNEK A MESTERMÜNEK A HISTÓRIÁJÁT ELEVENÍTJÜK FEL. t 4 »Az Esztergomi mise (teljes címén: Missa Solennis zur Einweihung der Basilika in Gran) Scitovszky János esztergomi érsek felkérése készült el. Liszt Ferenc nagy örömmel fogadta a megrendelést,mivel fontos ambíciója volt, hogy egyrészt egy nagyobb lélegzetvételű művel új irányt adhasson a számára nem igazán jónak tartott korabeli egyházzenei műfajnak, másrészt magyar öntudatát szerette volna kihangsúlyozni azzal, hogy egy magyar témájú vallásos zenét komponál. A főszékesegyház avatási ünnepségére megrendelt zeneművet 1855-ben kezdte megalkotni Liszt. Egy Wagnernek írt s megmaradt leveléből tudjuk, hogy a magyar zeneszerző arról tudósított német kollégájának, hogy májusra már el is készült a misével. Ugyanakkor a szerzőt több oldalról is támadás érte a készülő zenemű kapcsán, mely támadások miatt kétségessé vált az Esztergomi mise bemutatója. Nem is akárkik próbálták Liszt Ferenc ezen művét támadni, a korábban patrónusként és barátként ismert Festetics Leó gróf állt az ellenzők élén, így a rangos hangadó által vezetett tiltakozók, kritikusok komoly válságba sodorták Liszt Ferencet. A támadások háttere nem volt világos,ahogy az sem, hogy miként kritizálhatták a zeneszerző új művét, ha nem hallhatták a zenét és a kottáját sem láthatták. Liszt ennek ellenére igen érzékenyen reagált az őt ért támadásokra, az általa képviselt új zeneművészeti irányzat Európa-szerte váltott ki ellenérzést, illetve alakított ki ellentábort. A károgók akkor Mozart és Haydn egyházzenei alkotásairól is lenézően szóltak, illetve Beethoven Missa Solemnisének két órás hosszúsága mellett tartották Liszt közel egyórás miséjét túl hosszúnak. Az aknamunkának köszönhetően már az is felmerült, hogy az Esztergomi mise bemutatója elmarad, helyette, Seyler Károly esztergomi karnagy alkalmi produkcióját mutatják be. Szerencsére nem így lett, a komponista Augusz Antal nevű jóbarátjához fordult segítségért, aki már a mű megrendelésében is segédkezett, és kieszközölte, hogy Liszt alkotása szóljon a főszékesegyház felszentelésekor. Ráadásul a támadások jót is tettek az ügynek, hiszen - mint lányának írt leveléből tudhatja az utókor - Liszt átvizsgálta a már kész művet és értékeléssel csiszolta még tökéletesebbre. Ezekkel együtt nem bíztak semmit a véletlenre és 1856. augusztus 26-én és 27-én megtartották a mise főpróbáját, mégpedig a pesti Nemzeti Múzeum dísztermében. A fogadtatás már ekkor egyértelműen jó volt, a hallgatóság nagy lelkesedéssel ünnepelte Liszt új zeneművét, az Esztergomi misét. A Bazilika felszentelése 1856. augusztus 31-én volt, az Esztergomi mise ősbemutatója ennek tiszteletére szólt a főszékesegyházban. Liszt Ferenc a Nemzeti Színház zenekarát és kórusát vezényelte. A korabeli tudósítások természetesen kiterjedtek a szólisták felsorolásával, így a lapok megírták, hogy Ernstné Kaiser Jozefin a szoprán, Ellingerné Engst Teréz az alt, Jekelfalusi Albert a tenor és Kőszeghi Károly a basszus szólamot énekelte szólistaként. Az internetes lexikonok egyike így fogalmaz Liszt Ferenc hat tételből álló, Esztergomi mise című művéről: „Az Esztergomi mise valóban újszerűséget hozott az egyházi zene addigi történetében. Liszta miséjében tudatosan alkalmazottteátrális momentumokat, „becsempészte" az egyházi zenébe a wag- neri harmóniavilágot és vezérmotívum-elvet is. Mindemellett folyamatosan alkalmazza a rá annyirajellemző metamorfózis technikát is." 20 ESZTERGOM 4. ÉVFOLYAM, 9. SZÁM
