Esztergom, 2017 (3. évfolyam, 1-12. szám)
2017-11-10 / 11. szám
CIVIL A hősök emlékezete Esztergomban október 26-án emlékeztek meg a Sötétkapunál történt tragikus események áldozataira, a forradalom hősi halottaira. Az ünnepség a hagyományoknak megfelelően a városháza falánál lévő emléktábla megkoszorúzásával kezdődött október 26-án, ahol a résztvevők Mindszenty József bíboros, hercegprímás híres rádióbeszédéből hallhattak részleteket. Ezt követően a Temesvári Pelbárt Ferences Gimnázium diákjainak részvételével idézték fel 1956. október 26-ának pillanatait, az egykori résztvevők visszaemlékezései szerint. 1956. október 26-án kora délelőtt tüntetések folytak a városban. A tömegmegmozdulások fő helyszíne a Széchenyi tér volt, ahol a rendszert jelképező Városháza, a Pártbizottság és a Megyei Bíróság és Börtön voltak. A vidékről bejáró munkások már zászlókkal jöttek munkahelyükre. Az esztergomi üzemekben és gyárakban ezen a napon már nem folyt termelőmunka. Egy résztvevő így emlékezett: „26-án reggel a Szerszámgépgyárba kimentünk 8 órára, ahol a munka nem kezdődött meg. Itt egy Tasnádi István nevezetű egyén az egyetemi ifjúság 16 pontját felolvasta és felszólította a tömeget, hogy menjen ki az utcára. Az üzem területén ekkor már a 16 pont több helyen fel volt ragasztva. A tüntetőkkel jómagam is felvonultam. Egy nagy szimpátiatüntetés volt ez, olyasmi buggyant ki az emberekből, ami már régóta érlelődött.” A főtéri megmozdulást követően a Városháza nagyterméből kötélen leengedték Rákosi gipszből készült szobrát a tömeg közé, amelyet az utolsó néhány méteren olyan gyorsan eresztettek, hogy az a kövezeten összetört. Ezt követően az események felgyorsultak, Kocsis Antal a később szerencsétlenül járt busz sofőrje így emlékezik vissza: „A Viscosagyárbóljöttem vissza. Esztergomban a Széchenyi téren be akartam fordulni azzal, hogy az utasokat lerakom és elmegyek a garázsba. A sarkon azonban meg kellett állnom, mert a tömeg elém állt, kinyitottam az ajtót és 8-10 személy felszállt rá. Elkezdték kiabálni, hogy egyenesen menjünk a Sötétkapuhoz!” A busz pedig elindult a Sötétkapuhoz, ahol végül bekövetkezett a tragédia: a kézi lőfegyverek és az ágyúlövés a helyszínen 13 halálos áldozatot követelt, egy vértanú pedig később, a kórházban halt bele a sérüléseibe. Minderre a résztvevők már a tragédia helyszínén, a Sötétkapunál emlékeztek 61 évvel a véres októberi napot követően. Az esztergomi egyházak képviselőinek közös imáját követően helyezték el az emlékezés koszorúit és a mécseseket a résztvevők, a megemlékezés a Szózat közös eléneklésével ért véget.
